(12) Integrációs magazin Feliratozva a teletext 333. oldalán. A Térkép igazi határon túli műsor, hisz összefoglalja, mi történik az országhatárokon kívül. Tudósítások, összehasonlítások, elemzések és hírek háttere a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból egyaránt. A hagyományos témák mellett a Térkép az útitársa és útmutatója a külföldre utazóknak és a külföldön élőknek az ott születettektől a békefenntartókig; a turistáktól a diplomatákig. A Térkép igazi határon túli műsor, hisz összefoglalja, mi történik az országhatárokon kívül. Tudósítások, összehasonlítások, elemzések és hírek háttere a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból egyaránt. Alkotók: Barkó Judit - műsorvezető Bencze Andrea - felelős szerkesztő Németh Árpád - főszerkesztő

- 25 éves Tusványos, a "párbeszédes szigete" - Az első világháborút a Bodrog monitorhajó indította el egy Belgrádra leadott ágyúlövéssel. A hajó története. - Márton Ferenc, egykori haditudósító emlékeit festményei is megörökítik.

Jó napot kívánok, a Térképet látják, Kalocsai Andrea vagyok. Máris mutatjuk, mit kínálunk a mai adásban. Egyidős a rendszerváltással a párbeszédek szigete - véget ért a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdőn 100 éve a fe délzetéről Belgrádra leadott ágyúlövésekkel kezdődött el az első világháború - a Bodrog osztrák-magyar monitorhajó kálváriája Egy haditudósító festőművész emlékei - a csíkszentgyörgyi Márton Ferenc többezer rajzon és festményen örökítette meg a nagy világégést Kézdivásárhelyen, az egykori katona nevelde előtti világháborús emlékműnél Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettesének jelenlétében ismét felvonták azt a két nagyméretű székely zászlót, amelyek korábban az udvarterek városának központjában álló Gábor Áron szobor mellett lobogtak. Hatalmi szóra végleges bírósági döntés alapján május 30-án távolították el eredeti helyükrő. A Kovászna megyei prefektus kezdeményezésére 5, a székely zászlók kitűzésével kapcsolatos per van folyamatban Háromszéken. - Nem lennék játéka mindenféle szélnek. - (ének) A két évvel korábbi Gábor Áron téri zászlófelvonáshoz hasonlóan Semjén Zsolt részvételével Bokor Tibor polgármester húzta fel a székely zászlókat. Magyarország miniszterelnök helyettese ünnepi beszédében elmondta: az Európai Unióban nincs precedens arra, hogy egy nemzeti közösséget korlátozzanak szimbólumai használatában. Hozzátette, hogy Magyarország mindenben támogatja az erdélyi magyarok önrendelkezésének érvényesítését. - Az erdélyi, a székelyföldi magyarságnak ki kell dolgozni a saját megmaradása érdekében az autonómia koncepciókat és Magyarország azt fogja támogatni feltétlenül és minden erejével amit önök akarnak amit önök elhatároznak. - - Megtanították nekünk hogy saját sorsunkért saját jogainkért szimbólumainkért és nemzetünkért csak mi magunk tehetünk. - Bokor Tibor polgármester szerint már az eltávolítást elrendelő végleges táblabírósági döntés kézbevételekor eldöntötték, hogy a zászlókat más helyre ugyan - ahová nem szól a tiltás - de újra felvonják. Egy nappal a zászlófelvonás előtt a megye prefektusa átiratban közölte, hogy a bíróságon megtámadta a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalnak a rendezvényre kibocsátott engedélyét. A törvény értelmében tilos azt megtartani a végleges bírósági ítélet meghozataláig - fűzi hozzá levelében Marius Popica. - Bármilyen fenyegetést vagy ítéletet kaptam volna vagy kapnék az elkövetkező napokban is, én úgy döntöttem ezt végig kell csinálni nem lehet meghátrálni. Mert ha meghátrálunk akkor csak a mi gyengeségünket bizonyítja ez a dolog. - A székely zászló és a rajta található jelképek eredetileg a Székely Nemzeti Tanács szimbólumrendszeréhez tartoztak. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök az elmúlt 25 év legnagyobb eredményének tartja, hogy azokat átvette és magáénak vallja az egész székely közösség. - Saját szimbólumáról lemondott a közösség érdekében azért, mert egyfajta motorja is lett a székely zászló az autonómia harcnak. - Székelyföld lakóinak nagyrésze ragaszkodik a székely zászlókhoz, és elítéli a kormányhivatalok ellene folytatott szélmalom harcát. - Az ott kellene lobogjon minden kicsi házon. Itt a központba ez is nagyon szép erre is rea vannak támadva. - - Ki kellene álljon mindenkinek a székely zászlóért. Ki kellene álljon mindenkinek a székely egységért és a székely autonómiáért. - Kovászna megye utóbbi 3 prefektusa összesen 55 pert indított a zászlók kihelyezése és a Községháza feliratok ellen. Elsőként tavaly szeptemberben Uzon esetében született a székely zászló eltávolítását elrendelő végleges táblabírósági döntés. Mások közt Sepsiszentgyörgy, és Kovászna megye tanácsa is megkapta az erre vonatkozó határozatot. Vezetőik nem távolították el a zászlókat, inkább vállalták a bírság megfizetését. - Az látszik, hogy valamit jól csinálunk, hiszen rettenetes nagy az idegesség helyi szinten, Bukarestbe egyaránt. De az legyen mindenki számára világos, hogy az ami Európai Unióban minden népcsoportnak jár, az jár a székelyeknek is. - A megye kormánymegbízottja szerint a törvény mindenkire vonatkozik. Példaként említette, hogy azoknak az önkormányzatoknak az ülésein, ahol a kisebbségi lakosság számaránya meghaladja a húsz százalékot, anyanyelven is szólhatnak a tanácsosok. - Akár tetszik a román tanácstagoknak, akár nem, ilyen a törvény, betartják és megyünk tovább. Ha a törvény olyasmit rendel el amivel valaki nem elégedett, azt is be kell tartanunk. - Az erdélyi magyarság abban reménykedik hogy a törvényhozó testület asztalán levő új zászlótörvény nem ad majd lehetőséget arra, hogy eltávolíttassák a közterekről a székely szimbólumokat. Szombaton véget ért az erdélyi nyár egyik legnagyobb rendezvénye: a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Tusnádfürdőre idén is több tízezren érkeztek. A szabadegyetem 1990 óta a Kárpát-medence egyik legismertebb fesztiváljává nőtte ki magát, amely egyben többnemzedékes találkozóhellyé és közkedvelt közéleti fórummá vált az elmúlt években. A szabadegyetem utolsó napján Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett és megtartotta hagyományos tusványosi beszédét. Több ezren érkeztek vonattal a Bálványosi Nyári Szabadegyetemre már a fesztivál nulladik napján. Az erdélyi fiatalság körében hagyománnyá vált a július végi tusványozás", és egyre több magyarországi fiatal is kíváncsi a jellegzetes székelyföldi környezetben megrendezett szabadegyetemre. Botond és Marietta Somogy megyéből jöttek: másodszor voltak itt. - Maga a környezet, ami nálunk, bármilyen fesztiválra megyünk, azért nincs meg. Másodsorban pedig a társaság, reméljük, hogy itt Erdélyben azért könnyen új barátokra, ismerősökre lel az ember. - A szabadegyetem huszonöt éve alatt egy nemzedék nőtt fel, az alapító atyák gyerekei ma már felnőttként érkeznek ide, és az évek óta visszajáró közben szülőkké vált fiatalok sem hagyják ki a nyár eseményét, kisgyerekek hada egészíti ki a nemzedékek találkozóját. - Tíz éve itt vagyunk - Tamás Orsolya és Panna idén tízedik alkalommal vannak itt, szüleik két éves koruk óta elhozzák őket minden évben. - Én mindig is szerettem, amikor kijöttünk Erdélybe, mert apu itt született kint és akkor ezért valahogy úgy érzem, hogy hazajövök, és amikor kint vagyunk, akkor olyan jó érzés, Tusványost meg külön imádom. - Történetekből történelem, ezt a címet viselte a rendezvény idén a jubileumi év alkalmából. Az évek során változott a rendezvény mottója, Tusványos volt már átmenet a diktatúrából a demokráciába", volt már a világ közepe" vagy a rövidnadrágos politizálás" helye, ahova sokszor a tusnádfürdői medvék is lelátogattak, akár igazi medve, akár a tábor kabalafigurája formájában. Idén is volt medvejárás a tábor ideje alatt, de ezúttal, csak a település bejáratáig merészkedett egy különös öltözetű medvebocs. A közkedvelt erdélyi találkozóhelyen a szórakoztató rendezvények mellett több tíz politikai fórumot is szerveznek: itt találkoznak minden évben a Kárpát-medence magyarságát képviselő szervezetek vezetői, magyarországi és erdélyi politikusok, és Orbán Viktor miniszterelnök látogatása is hagyománnyá vált. A kormányfő szombat délelőtti beszédében megköszönte az erdélyi magyarok szavazatait. - A határon túli magyarok szavazata és az abból fakadó mandátum kellett ahhoz, hogy kétharmados többsége legyen a nemzeti erőknek a magyar parlamentben. Köszönjük mindenkinek, akit illet, a gondviselésnek, szavazóknak, a magyar törvényalkotóknak. - Orbán Viktor kormányfő és Tőkés László EP-képviselő szombati előadását több ezren hallgatják végig minden évben. - Fölemelő, fölemelő érzés maga az egész látvány, kérem szépen, s kívánom, hogy ez minden évben megismétlődjék és ennek vége ne legyen. - - Ez egyedi, ez az igazság, ez a találkozó egy olyan energiafeltöltődési hely, ami nekünk szükséges. - Idén először a Fölszállott a páva gálaelőadását is műsorra tűzték. Szombaton a tehetségkutató műsor első és második évadjának szereplői léptek színpadra az összegyűlt közönség előtt. - Úgy gondoltuk, hogy ez a szombati nap lehet az a záró nap, amikor még egyszer még egy kicsit plusz ünnepi hangulatot hozunk a táborlakók szívébe. És úgy gondoljuk mi szervezők, hogy igen is helyet kell biztosítani a hasopnló műsoroknak, amelyek ezt a kulturális vonalat képviselik és mivel, hogy műsorban rengeteg erdélyi, szívünkhöz közelálló zenekar és tánccsoport részt vett. Ezért azt gondoltuk, hogy a szombati napra ez tökéletes záró műsor lesz. - A tábor estéin erdélyi és Kárpát-medencei együttesek koncerteztek, legtöbben az Edda és Rúzsa Magdi koncertre voltak kíváncsiak, ezeken az estéken egész Székelyföldről érkeztek érdeklődök Tusványosra. 100 éve a fedélzetéről Belgrádra leadott ágyúlövésekkel kezdődött el az első világháború - a Bodrog osztrák-magyar monitorhajó kálváriája Egy haditudósító festőművész emlékei - a csíkszentgyörgyi Márton Ferenc többezer rajzon és festményen örökítette meg a nagy világégést A Bodrog nevű osztrák-magyar monitorhajó, amelynek belgrádi ágyúlövéseivel kezdődött meg hivatalosan az első világháború 1914. július 28-án, ma már nagyon rossz állapotban van. A háború után zátonyra futott és Szerbiában maradt. Száva néven a Szerb-Horvát-Szlovén királyság majd a Jugoszláv hadsereg hadiflottájához tartozott. Sokáig kavicsszállító uszályként használták a Száva folyón a szerb fővárosban. A hadihajó sorsa az első világháború kitörésének 100. évfordulóján ismét napirendre került, de pénzhiány miatt egyelőre elmarad a felújítása. A monitornak nevezett folyami hadihajót a XIX. század végén a sekély vizű kikötőkben és a folyókon való harci bevetésre fejlesztették ki Amerikában. Ameddig az újkontinensen a harci flotta ilyen típusú hajói úszó tankokként hatottak, addig Európában laposabbaknak, könnyebbeknek és mozgékonyabbaknak konstruálták őket. Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének 8 ilyen hajója volt. A Bodrognak nevezett monitorhajót a legkorszerűbb hajózási és harci felszereléssel 19O4-ben bocsátották vízre, az újpesti hajógyárban. 1O évvel később a Monarchia hadi flottájának részeként, titkos misszióban Belgrádba hajózott. 1914 június 28-án éjjel 11-kor a fedélzetéről leadott ágyúlövésekkel megkezdődött Belgrád ostroma, és egyben az első világháború, amelyben milliók veszették az életüket. 1OO év után a hajó, jobban mondva az, ami belőle maradt, a rozsdás váza, továbbra is Belgrád alatt, a Duna jobb partján vesztegel. - Páncéllal volt beborítva, 4 ágyúja voltak, meg 5 géppuskája, a szerb tüzérség tehetetlen volt vele szemben, mert a hajóágyúk különleges, lapos röppályájú lövedékeket adtak le, mig a szerb tüzérség felfelé irányulókat, ami a szárazföldi nem pedig a vízi harcokra volt alkalmas. Sehogyan sem tudták eltalálni, egészen addig amig a szövetségesek aknákat, torpédókat és tengerészeti ágyúkat nem bocsátottak a szerb hadsereg rendelkezésére. - A történészek is egyetértenek abban, hogy a Bodrog a legmodernebb hadihajónak számított abban az időben. - Nagyon hatékony volt, a szerb tüzérségnek semmi esélye se volt arra, hogy kárt tegyen benne. A hajóorr páncálja 25 mm-es volt, a hajótest páncélja pedig 40 mm-es. És ezt akkor semmilyen tűzérségi fegyverrel nem lehetett áttörni. Viszont nem csak a támadásokban volt hatékony a Bodrog, hanem a visszavonulások alatt is. Számtalanszor megvédte az Osztrák-Magyar Monarchia szárazföldi egységeit. - A háború első két évében a Bodrog a Duna szerbiai szakaszán teljesítette a szolgálatát, majd Romániába vezényelték. A háború végén a visszavonuló haditengerészet védelmét látta el, végül 1918 októberében egy homokzátonyon megfeneklett, és nem tudott hazatérni. A szerb hadsereg elkobozta, és Szávának átkeresztelve a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság folyami flottájához tartozott. 1941 április 12-én a második világháború kezdetén a legénysége újra elsüllyessze, hogy ne kerüljön a megszálló fasiszta német seregek kezébe. - Az elsüllyesztett hajót 1942-ben a megszállókkal szövetkező Független Horvát Köztársaság katonái húzták ki a vízből, és Bosznia néven a horvát folyami flotta része volt egészen 1944-ig, a háború végéig, amikor megint elsüllyesztették. Ez alkalommal azért, hogy ne kerüljön a partizánok tulajdonába. 1952-ben partra húzták, újjáépítették, és a Jugoszláv Szocialista Köztársaság folyami flottájában szolgált 1962-ig. Ezután a rajta levő fegyverzetet leszerelték, és nem tudni hová került. Mára sajnos már csak ócskavas maradt belőle. - Bár a hajó története ritkaságszámba megy hiszen két világháborúban vett részt, 4 ma már nem létező ország haditengerészetének volta a része, 11O éves, háromszor lett elsüllyesztve de még mindig úszik, mégis csak a történészeket és a szenvedélyes hajómodellezőket érdekli a sorsa. Zoran Milanovity, építészmérnök és hajómodellező büszke arra, hogy pancsovai klubjának kérésére a Bodrogot műemlékként védelem alá helyezte a városi Műszaki Múzeum. Így jelenlegi tulajdonosa az állapota ellenére sem tudja lebontani és eladni. Milánovity úr egy bécsi gyűjtő jóvoltából a modellező klubba került eredeti tervrajzok alapján munkatársaival el is készítette a Bodrog, és a monarchia folyami flottájához tartozó többi monitorhajót, vontatót és járőrcsónakját. - A Monarchia szétesése után a monitorhajókból négy, közöttük a Bodrog is a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, néhány pedig Románia tulajdonába került. Egyet a franciák vagy az angolok kaptak. Magyarországnak a háború után egy monitorhajója sem volt, csak évvekkel késöbb szerezte vissza a Bodrog testvérpárját, a Leithát. Miután 2O11-ben eredeti állapotának mintájára felújították, most múzeumhajóként működik. Bár óriási befektetés, de nagyon jó lenne ha mi is felújítanánk a Bodrogot a folyami hadi hajózás megőrzött mintájaként. Belgrádnak bár két nagy folyó partján fekszik, nincs ilyen jellegű múzeuma. - Az emberi emlékezet azonban rövid, a nemtörődömség pedig határtalan. Kézzelfogható bizonyíték erre a Bodrog hajó is, amely bár úszó történelemként a múltra figyelmeztethetne, és arra, hogy a háborúhoz hasonló borzalmak többé soha meg ne ismétlődjenek, mégis enyészetre, ítéltetett. Így ő is feledésbe merülhet. A száz éve kitört első világháború borzalmait sok ezernyi fénykép és mozgókép örökítette meg. Ugyanakkor nagyon fontosak a haditudósítók újságillusztrációi, rajzai, festményei. A székelyföldi Márton Ferenc festőművész több mint háromezer ilyen jellegű alkotást hagyott az utókor számára. A 130 éve, a székelyföldi Csíkszentgyörgyön született képzőművész már harmincévesen ismert, többszörösen díjazott alkotó volt, mikor 1914 nyarán Szarajevóban eldördültek az első világégést kiváltó lövések. Azonnal besorozták és a szerb frontra került, mint haditudósító. - A háború kitörése után őt is besorozták. Természetesen, mint képzőművésznek már jó neve volt Budapesten, Magyarországon, a Monarchiában, és egyből fronttudósítói beosztásba került. Olasz front, Galícia, hátország, mindenütt megfordult. - A székely festő a fronton leginkább a tűzvonalban szeretett lenni, Bátorságáért megkapta a nagyezüst vitézségi érmet. Magyar, osztrák lapokat tudósított, de még a Leipziger Illustrierte Zeitungban is jelentek meg munkái. Nagyon gyorsan és pontosan dolgozott. Pillanatok alatt tudott konkrét, részletgazdag rajzokat készíteni. A tudósítás céljával készült alkotásokon nincsenek mellékrészletek, kizárólag azt ábrázolta, ami akkor nagyon fontos volt. - Nem véletlen, hogy ő az egyetlen, akinek gránát- illetve aknarobbanások-rajzai is vannak. Tulajdonképpen a robbanáskor keletkezett füstnek színe, a környezet színe, és annak a benyomásnak a papírra vetése volt a legérdekesebb részben a számára. Ezekből a rajzokból a Hadtörténeti Múzeumban több tízet őriznek. - Munkáiban éppúgy örökített meg drámai jeleneteket, mint katonaportrék sorozatát, a csendesebb pillanatokban megfestett helyszíneket, békésnek látszó tájakat. Több ezerre teszik háborús tematikájú ceruza- és szénrajzait, pasztell- és olajfestményeit. - Mint hadifestő tizennégytől tizenkilencig a fronton volt, a lövészárokban. Egyszerű katonaként háromezer rajzot, festményt csinált. Mind művészi értékek. - Márton Ferenc az első világégés idején nem csak alkotott, hanem bőkezű adományozó is volt. Egyik legismertebb művét, A csíki székely gátkötőket Székelyföldön elárvereztette és bevételét a csíki hadiárvák számára ajánlotta fel. A háborús élmények egész életében végigkísérték. A világháború után már nagyméretű köztéri szobrok alkotója. Legismertebb alkotásai: a rákosmezei honvéd emlékmű, amely alatt 16.000 első világháborús magyar katona alussza örök álmát, a budapesti fővámtéri 1-es honvédezred szobra, melynek avató ünnepélyét az akkori filmhíradó is megörökítette, a debreceni 3. Honvéd gyalogezred katonaszobor. Az első kettőt a kommunizmus első éveiben lerombolták, beolvasztották, a debreceni szobor azért állhat a mai napig, mert egy katonai objektum udvarában van. Arad megye legifjabb városában utakat és utcákat aszfaltoznak, kiépült a teljes infrastruktúra. Új munkahelyeket teremtett a vállalkozói szféra. Magyar-román pályázatok révén még turisztikafejlesztésre is volt gondjuk. Pécska az egy főre jutó GDP tekintetében maga mögé utasítja a megye valamennyi települését. Pécska mezővárosi rangját még a monarchia idején nyerte el. A két világháború között visszaminősítették községgé. De tíz évvel ezelőtt ismét városi rangra emelték. A 13.000 lakost számláló településen a mezőgazdaság máig meghatározó jellegű. - 17.000 ha szántófölddel rendelkezik, ezt meg kell művelni. A helyi pécskai lakosok elég szorgalmasak, hogy ezt megtegyék. Igaz, hogy újabban besegítenek még a külföldiek is. De próbálunk velük lépést tartani. - Ennek a pékségnek például több mint száz alkalmazottja van. Itt készül a nemzetközi hírű, hagyományos pécskai kenyér. Több ezer kiló pék- és kenyéráruja pedig Erdély és Partium szerte kerül a fogyasztók asztalára. - Arra törekszünk, hogy folytassuk a hagyományt, a hagyományos kenyeret, hogy ennek minőségét megőrizzük. - De a munkagépek zaja most is hallatszik a városban. Folyamatos az infrastruktúra kiépítése, az utcák burkolása. 10 évvel ezelőtt se vezetékes víz, se szennyvíz csatorna nem létezett, gázvezetékről álmodni sem mertek a lakosok. Az emberek kinn tartották az állatokat az utcán, a füvet nem nagyon akarták levágni. Például 2004-ben Pécskán egyetlenegy bank volt, egy bank működött, most összesen hét bank van. Azok az intézmények, amik 2004-ben nem léteztek, a személyi igazolvány iroda, a munkakügyi hivatal, a mezőgazdasági szubvenció iroda. - Nemcsak a felnőttek intézik helyben ügyes-bajos dolgaikat, hanem kétezer kis és nagydiák is otthonra lel a hét iskolában és a hét óvodában, ezért az elvándorlás kismértékű errefelé. - 250 cég volt 2004-ben és mostan 500 cég működik Pécskán. A munkalehetőségek is nőttek Pécskán, körülbelül olyan 4000 ember dolgozik Pécskán a 13.000 lakosból. - Itt van például a ZOLLERN mechanikai cég, amelyet egy pécskai származású, Németországból visszatelepedett üzletember vezet. 10 emberrel kezdett, most 200-nál többen dolgoznak itt. - Visszatértem újra Pécskára, mert itt születtem. Még egy esélyt szerettem volna adni az ittenieknek, hogy valamilyen formában hozzájáruljak e település fejlődéséhez, hogy munkát adjak az itteni embereknek. Érdekes színfoltjai a Maros parti városnak az ártézi kutak, különösen híres a magyar pécskai. - Ez a legjobb víz. Ide járnak a románok is a román részről... Most két éve lefúrták, hogy jöjjön jobban a víz. - Margit néni a parkot szépíti, takarítja. Fejből sorolja a megvalósításokat: - Megcsinálták az iskolát, meg csináltak a gyerekeknek parkot, az aszfalt nem olyan, mint amilyen volt... az öregek otthona, azt is szépen megcsinálták, az óvodát, az iskolát, a cigányiskolát, ...én meg vagyok elégedve... - Tavaly Pécskán állították fel az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi mártírjainak egyetlen romániai emlékművét. - 2004-ben összesen négy kulturális eseményünk volt, 2014-ben 94. - A legismertebb az augusztusi új kenyér ünnepe, a legkedveltebb a magyar-román böllérverseny, amelyet Domaszékkel együtt honosítottak meg a határon átnyúló magyar-román pályázat keretében. A bivalyfarm és a túrisztikai látogató farm szintén népszerű. - Több ezer turista látogatott el Pécskára, hogy ezt a létesítményt meglátogassák... Ha az Uniós pályázatunk sikeres lesz, akkor a következő 5 évben Pécskán is egy termálstrandot tudunk létesíteni. - Kerékpárra pattanva, megcsodálhattuk a Maros partot és az új Maros hidat is, amelyre közel 150 évet vártak a környékbeliek. Ez a híd köti össze a Bánságot az épülő autópályával, ami közel 50.000 ember számára rövidíti le a távolságot a régióban. - Év végéig, vagy legkésőbb jövő év tavaszáig elkészül az autópálya is Arad-Pécska és Nagylak között. - Kétségtelen, hogy a számadatok is a város gyors fejlődését, polgáriasodását igazolják. Azt a törekvést, hogy Románia legnyugatibb városát bekapcsolják minél előbb Európa vérkeringésébe. Őshazája Kína, ám egyre többen foglalkoznak vele az öreg kontinensen is. A csodabogyóként is ismert goji Romániában is felkapott lett, sőt Európa legnagyobb bió gojibogyó termőföldje is a Szatmár megyei Gombáspusztán van. Térkép holnap is, akkor is számítunk a figyelmükre. Viszontlátásra! Jó napot kívánok! A román hírszerzés feladatának tekinti, hogy megakadályozza a területi autonómia megvalósulását Románia területén - mondta a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója. George Maior Orbán Viktor Tusnádfürdői beszédében elhangzottakkal kapcsolatban beszélt erről hozzátéve, mindent elkövetnek azért, hogy Magyarország ne tudja kierőszakolni nemzeti politikájának céljait. Az elmúlt négy évben sikeres volt a magyar gazdasági környezet és rendszer átalakítása és 2014-ben az országot tartós növekedési pályára tudtuk állítani - mondta Szijjártó Péter, amikor a kormány nevében aláírta az osztrák Schwarzmüller járműgyártó céggel a sorrendben 47. stratégiai együttműködési megállapodást. Az államtitkár hozzátette, a járműgyártás a jövőben is biztos háttere lehet a tartós gazdasági növekedésnek. Száz éve tört ki az I. világháború, amelyben 10 millióan haltak meg. A centenáriumon világszerte tartanak megemlékezéseket. Itthon a Magyar Állami Operaházban tartják ma este az állami programsorozat nyitó-rendezvényét. A Hadtörténeti Intézet és Múzeumban délután tartja megemlékezését a Honvédelmi Minisztérium. A Magyar Posta a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közösen centenáriumi bélyeget hozott forgalomba. További hírekkel a 6 órakor kezdődő Híradóban várom Önöket, viszontlátásra!