Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

- A Tihanyi-félsziget, kora ellenére Magyarország egyik legcsinosabb vidéke. Tihany település nagyjából ezer, maga a félsziget már több millió gyertyát is elfújhat szülinapi tortáján. A félszigetet, ahogy a Balaton-felvidék többi tanúhegyét, vulkáni tevékenység szülte. Karakterét meghatározza a Belső- és a Külső-tó, amelyek kialakulása szintén a vulkánossághoz köthető, hisz mindkettő kráter tó, azaz a kitörési helyeken kráterekben jött létre. - A Tihanyi-félsziget nagyon gazdag, változatos geológiai múltjának a bemutatására az egyik legjobb hely a barátlakások környéke. Itt nagyon szépen látszanak azok a sziklafalak, amik a tihanyi vulkán működése során keletkeztek. Nagyjából 8 millió évvel ezelőtt egy nagyon heves vulkánkitörési sorozat indult meg itt a Balaton-felvidéken. Ennek a sorozatnak az első tagja volt a tihanyi vulkán, ha lehet így nevezni, amelyik máshogy működött, mint a Badacsony, vagy a megszokott többi tanúhegy. - A láva itt nedves üledékekbe ütközött, nem tudott felszínre törni, a robbanások pedig a korábban leülepedett kisebb-nagyobb kőzetdarabokat a felszínre repítették: azok visszahullottak, így alakították ki a ma is látható bazalttufa rétegeket. A sajátos geológiai adottságokból következik, hogy a Tihanyi-félsziget növényzete is különleges. Június végére szinte lilára festi a vidéket egyik legváltozatosabban használt finom illatú gyógy-, fűszer-, és dísznövényünk, a levendula, amely főként a mediterrán területeken érzi magát otthon. - Mi azt mondjuk, hogy Tihany Magyarország legmediterránabb pontja, a villányiak ezen meg szoktak sértődni, de nekik nincs Balatonjuk. A Balaton szerepe egészen elképesztő, kiegyenlíti a klímát. Ősszel fűt, tavasszal hűt és az is kell, leveszi a csúcspontokat a hőfokokról, tehát sem annyira hideg sem azért annyira meleg nem tud lenni. Valóban egészen dél-európaihoz hasonló a klíma. A klíma pedig nem csak különleges növényzettel ajándékozza meg a vidéket, de zamatot is ad neki. Itt a bort is évezredekben mérik, hiszen már az ókori rómaiak is termesztettek itt szőlőt. A balatoni embereknek a vérében van a borkészítés. A badacsonyi hegyoldalon egymást érik a szőlőültetvények, és a több generációs családi borászatok. - Édesapám az aki pedig nagyon régóta magyarországi szőlőhegyekkel, borvidékekkel foglalkozik, mint tájrendező mérnök. És ő kezdte el a borászatot a kilencvenes évek közepén. Úgy csöppentem bele, hogy gyakorlatilag folyamatosan belenőttem. Alapvetően száraz fehérborokat készítünk, ez az elmúlt 20 évben nem változott. Azt lehet mondani, hogy ma egyszerre van jelen a fajtajelleg, az intenzitás, a zamatgazdagság, és egyszerre van benne a borvidékre jellemző termőhelyi jegy. - 21 balatoni pincészet csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy ugyanolyan névvel és megjelenéssel készítsék ezután a "Balaton borát", amely csak olaszrizlingből készülhet, azonos alkoholszinttel s savassággal. Így bárhol kérünk itt belőle, kiszámíthatóan ugyanazt a minőséget kapjuk. De ma már a fröccs is a borkultúra része. És ahogy nincs Badacsony bor nélkül, úgy balatoni panoráma sincs a Badacsony jellegzetes hegye nélkül. A hegy szintén sok millió évvel ezelőtti vulkáni folyamatok eredménye. A feltörő bazaltláva rátelepült az akkori felszínt borító, Pannon-tenger után itt maradt üledékrétegre, megvédve azt a következő évmilliók pusztító hatásaitól. - Egész egyszerűen a felszínből kipreparálódtak ezek a hegyek, innen is ered egyébként a tanúhegy elnevezés. Arról tanúskodnak, hogy az eredeti térfelszín valamikor hol húzódott. Ha felmegyünk egy ilyen hegyre, akár a Szent György-hegyre, vagy a Badacsonyra, akkor látjuk, hogy az évmilliók során mi mennyiségű anyag tűnt el, pusztult le. És ez a folyamat most is tart, természetesen, csak hát ez a folyamat olyan lassú, hogy egy ember élete kevés ahhoz, hogy itt lényeges változásokat észleljen. - A tartós, ugyanakkor jól faragható bazaltot már a rómaiak is használták, ipari méreteket azonban csak az 1900-as évek elején öltött a kitermelése. A budapesti macskakövek nagy része innen származik, sőt a vasúti pályákat is sok helyütt itteni kövekkel töltötték fel. Így természetesen itt helyben, Badacsonytomajban mind az épületek, mind az utak nagy része helyi kőből épült, de még a templom is neoromán bazalttemplom. Ha Badacsonytól még többet akarunk, még a lehető legszebb kilátást is tőle akarjuk megkapni, akkor érdemes tenni, és menni érte: a 18 méter magas Kisfaludy kilátó Badacsony hegyének legmagasabb, 437 méteres pontjára épült néhány évvel ezelőtt. A kilátó nevét Kisfaludy Sándorról, a felvilágosodás korának egyik legismertebb költőjéről, közéleti személyiségéről kapta. Kisfaludynak présháza volt Badacsonyban, egy szüret alkalmával ismerte meg Szegedy Rózát, akihez a szerelem kezdeti "gyötrő fájdalmában" a "Himfy dalokat" írta. 1800-ban össze is házasodtak, majd attól fogva, ha nem is örökkön-örökké, de saját életük "örökét" ebben a házban élték le, amely a Balaton vidékének egyik legismertebb építészeti emléke, és amit csak Szegedy Róza házként ismerünk. A ház azonban nem csak Kisfaludyéknak köszönheti a hírnevét. 1954-ben Makk Károly itt forgatta Liliomfi című filmjét, Darvas Ivánnal a címszerepben. A korabeli, biedermeier bútorokkal berendezett házban most múzeum működik, ahol többet is megsejthetünk Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza közös életéről. - Legtöbbször itt a ház udvarán mulatás, zenés táncos összejövetelek voltak. Emellett nagyon komoly beszélgetések zajlottak a háttérben, nem egyszer politikai kihatású beszélgetések, nagyon valószínű, hogy az itteni találkozások is kihatottak arra, hogy például Kisfaludyék összefogva Balatonfüreden építettek egy színházat. - Kisfaludy 1830-ban határozta el, hogy színházat alapít Balatonfüreden: egy évre rá meg is nyitotta kapuit a Dunántúl első kőszínháza. Balatonfüred fénykora épp ekkoriban kezdődött: Füredre járni sikk volt, a mai Anna-báloknak otthont adó szálloda régi épületében lévő Gyönyörde kávécsarnoka a korabeli társasági élet központja volt. A kor ünnepelt színésznője, Blaha Lujza is széttáncolta itt a cipőjét egy alkalommal, és annyira beleszédült Füredbe, hogy 1893-ban saját villát is vásárolt itt amely ma már panzió és étterem. De Jókai Mórnak is volt itt nyaralója. Feleségével, Laborfalvy Rózával ebben a ma már múzeumként működő villában töltötték a nyarakat. Ennél az íróasztalnál született Az aranyember is. - Mindig nagy esemény volt, amikor a Jókai házaspár megérkezett ide, először mikor a Kisfaludy gőzösre felszálltak a siófoki részen, akkor már a Kisfaludy gőzös is jelezte, zászlófelhúzásokkal, hogy a Jókai házaspár a gőzösön tartózkodik. Amikor megérkeztek ide, bizony nagy népünnepély volt, az fürdőben lévő emberek nagyon szerették a Jókai házaspár ittlétét. - Jókai Mór és Laborfalvi Róza 40 évet élt együtt, ebből csaknem két évtizednyi nyarat töltöttek a füredi villában. Jókai imádott faragni, kertészkedni, Róza asszony pedig kiválóan főzött. A kor szokásaitól eltérően franciaágyon aludtak. A legenda úgy tartja, ezzel a Jókai házaspár divatot teremtett, ugyanis ha a vendégeik túljutottak a kezdeti megbotránkozáson, Jókaiék hatására saját hálószobájukat is átrendezték. Jókaiéktól mintegy 50 esztendőre, Füredtől tíz kilométerre, Tihany nyugalma és különös hangulata egy másik kor nagy költőjét, Illyés Gyulát is a Balatonhoz vonzotta: itt született Egy mondat a zsarnokságról című verse is. Az idősebb helyiek a mai napig szívesen emlékeznek vissza Illyésre. - Én tejhordó fiúja voltam a testvéreimmel együtt, és hát ugye mi már reggel korán elkezdtünk focizni annak idején, és hát elkéstem a tejjel egy kicsit és rohantam, hogy odaérjek vele, letettem az asztalra és jó mérgesen mondtam: "már megint nekem kellett ezt a tejet idehozni", Gyula bácsi leültetett és azt mondta: "Kisfiam, ne felejtsd el, nem a sötétséget kell szidni, hanem gyertyát kell gyújtani." - De a festőket is vonzotta a balatoni környezet, hisz mind a hegy, mind a Balaton hálás múzsa. És elég szeszélyes hölgy is ahhoz, hogy rajongani lehessen érte: az őt jól ismerők úgy tartják, sosem mutatkozik kétszer ugyanabban a ruhában. Egry József az avantgárd festészet egyik legjelesebb hazai művésze 1928-ban, 35 évesen telepedett le Badacsonytomajban: számtalan helyzetben és szinte minden napszakban modellt ült neki a tó, megmutatva fátyolos fényeit és végtelen víztükrét. Képeit ma Badacsony központjában, az Egry sétányon található Egry József múzeumban láthatjuk. Ma már mulatságosnak tűnhet, de amikor a 19. században a Balaton, és elsősorban Balatonfüred kezdett divatba jönni, akkor még nem a tó vize miatt jöttek ide az emberek. Nekik a tó legfeljebb a szép kilátást jelentette. A mai Szívkórház helyén állt ugyanis az akkori fürdő, amelynek magnéziumban és vasban gazdag savanyúvize rendkívül jó hatással volt az egészségre. Szám szerint 21 féle betegséget gyógyítottak vele. Még hisztéria ellen is ajánlották a fürdőorvosok. A korszak közéletének hírességei, Széchenyi, Kossuth, és a híresen vízimádó Wesselényi állítólag a fürdőben tervezte el, hogy 1846. szeptember 21-én útjára bocsátja a Kisfaludy gőzöst, hogy végre vízen is megközelíthetővé váljon az addig csak többnapi lovaskocsikázással elérhető üdülőváros. - Ezek a gyógyüdülések, nem olcsó mulatság volt. A bencés rend 1836-tól felfektetett egy panaszkönyvet is a fürdő területén: a panaszkönyvben olvasható Kossuth Lajos beírása: hogy ő nagyon jól érezte magát, csak nagyon horribilisek a fürdőárak. - A korabeli hölgyek olyan jó kiállású férfival is összefuthattak itt, mint báró Wesselényi Miklós, aki nem csak kiváló elme volt, de az úszósportért is sokat tett: ő volt az első, aki a Balatonba merészkedve még át is úszott Tihanyról Füredre. Sőt, a korabeli anekdoták szerint az öbölátúszás közben még meg is borotválkozott. A jachtsport is a reformkorban jött divatba, tehetősebb hívei 1882-ben egyesületbe tömörültek, és nagy vitorlás versenyeket is rendeztek, hatalmas mulatozásokat csapva a vízen. Volt, hogy egy ilyen jachtvacsorán egyszerre 100 üveg francia pezsgőt bontottak. A balatonfüredi hajózás és vitorlázás azóta is pezseg. - Ahol most vagyunk, az a legelső kikötő volt a Balatonon, 1863-tól, ez volt mondjuk azt, hogy a vitorlázásnak a bölcsője, kezdete. Ha körülnézünk a kikötőben, akkor gyakorlatilag rendkívül sokféle hajót láthatunk, vannak fahajók, vannak műanyaghajók is. Egy fahajónak egészen más a kisugárzása, ha ilyet lehet mondani, egészen más lelkülete van, mint egy műanyaghajónak. És persze hozzá kell tenni azt is, hogy aki használja, ő hogyan bánik vele. Lehet látni, hogy amelyik hajót gondozzák, az meg is hálája a gondoskodást. A hajó az egy női lélek. - Ahogy a hajózás divatba jött, a hajógyártás is elindult: a több, mint száz év alatt több néven is működő balatonfüredi hajógyár folyamatos munkalehetőséget adott az embereknek. Bruckner József nagyapja is a gyárban dolgozott, majd önálló hajóépítő műhelyt hozott létre, továbbörökítve a hajók iránti szenvedélyt fiainak és unokájának, Józsefnek, aki ma már három fiával együtt dolgozik arácsi műhelyében. - Nehéz munka, de nem csinálnék mást. Bizony. Sok hajót csináltunk. Az egyik legszebb munkánk a Tramontana, gyönyörű munka volt, szerettük csinálni, szép a fahajó és vonzó. Jó ránézni ahogy ring a vízen. - A hajózás, a vitorlázás úgy tartják a jobb módúak kedvtelése. A Balaton vize ellenben mindenkié, a tó bárkit szívesen lát. Füred legszebb strandja, az Esterházy például egyike a legjobb balatoni strandoknak. Ha a szénsavas vízhez adunk egy kis bort, fröccs lesz belőle. Noha borvidéken járunk, nyáridőben a fröccs sem számít szentségtörésnek. Főleg egy lazább borbisztróban, ahol a könnyű ételek mellé balatoni borok rengetegéből válogathatunk. - Mi úgy szeretnénk csinálni, mint otthon. Otthon én nem szélezem le a pirítóst, a kenyereket se vágom egyformára. Ahogy esik, úgy puffan. De jó szívvel adjuk, szeretettel adjuk, és a vendégeknek, hála istennek ezt nem is kell magyarázni, hogy ez így van. - Itt az esték is mediterrán hangulatban telnek: élőzene, borok, könnyű ételek, mámoros balatoni nyáresték. A Balaton északi partján bármilyen irányban elindulhatunk, semerre sem fogja utunkat csalódás kísérni. A legismertebb, legtöbb turistát vonzó látnivaló talán a Tihanyi Apátság, messziről hívogató tornyaival. A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza, I. András 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, amely fölé bencés monostort emeltetett. Az Apátsághoz kiállítótér tartozik, ahol megismerkedhetünk Tihany történelmével, és a szerzetesek hétköznapjaival, a falakon kívül pedig a jó öreg tihanyi ekhóval. Érdekes, hogy a "Tihany" szláv eredetű szó, békét, csendet jelent. De a visszhang bizony minderre fittyet hányva, nem hallgat. Hosszú idők óta visszabeszél mindenkinek. - Amikor elkészült az Apátság barokk temploma, minden bizonnyal a tihanyi gyerekek vették észre, ha feljönnek erre a dombra, szembefordulnak az Apátsággal, elkiáltják magukat, a templom fala visszaveri a hanghullámokat. A két pont közötti távolság 300 méter, tehát 2 másodperc kell a hang terjedésének oda és vissza. Éppen próbálja ki mögöttünk valaki a visszhangot. - Tihany apátsági falu volt a helyiek számára a mezőgazdaság mellett a halászat jelentette a fő megélhetési forrást. A környékbeliek "gardásoknak" hívták őket, mivel olyan hatalmas mennyiségben fogták a gardát, hogy szinte az egész északi partot képesek voltak ellátni belőle. A halak segítették is őket, hisz télire, amikor a sekély vizek lehűltek, a Balaton legmélyebb, 13 méteres pontjába, a mai révátkelőbe húzódtak. Pár kilométerre innen, Badacsony felé tartva, Fövenyesen gardával nem, de harcsával ma is jól lakhatunk. - Amikor kitaláltuk egy téli napon Budapesten, hogy mi lenne, hogyha valami másfajta halból csinálnánk egy kvázi fish & chips-et, amit aztán harcsakrumplinak neveztünk el, mert szürkeharcsa filéből van, akkor a séfünk így nézett, hogy ha ezt szeretnénk, akkor legyen, de ő most megmondja, hogy június végére már újra fogjuk a hekket árulni. És nem így lett. Olyannyira nem, hogy a harcsa-krumpli 2015-ben egy szaklap értékelésén egyből az év strandétele lett. Erre a hírre talán még ez a sokat látott nyolcvanéves úriember is elismerően biccentett. De nem ettől lett ilyen az alakja: egy villámcsapás törte meg, ám a himalájai cédrus ezt is kiheverte a Badacsonyörs közelében található Folly arborétumban, ahol az ország más részein nem megfigyelhető növényekkel is találkozhatunk. - Az én dédnagypapám volt az első, aki elkezdett itt különleges örökzöldeket telepíteni. Főleg cédrusok és ciprusok találhatók a kertben, ezeknek különböző kertészeti változatai. A Kisőrsi-hegy egy katlanszerű mélyedésben fekszik ez az arborétum, ide bereked a Balaton párája, és ettől egy kiegyenlítettebb klíma érezhető itt meg s ennek köszönhetően van egy olaszos tengerpart hangulata a cédrussziluetekkel, és a Balaton látképével. - A Balaton panorámája a Badacsonytól néhány kilométerre fekvő, kissé elszigetelt Szigligetről is élvezhető. A terület egykor egy vulkáni kúpon magasodó ligetes sziget volt, innen ered a neve is. Annak a vulkáni kúpnak a lábánál fekszik, aminek a tetején "a Balaton váraként" is ismert erősség áll. - Aki feljön ide, a vár legmagasabb pontjára, láthatja a túlparton a fonyódi dombokat, itt mellettünk a badacsonyi hegyet, mögöttünk itt van a Szent György-hegy és ott háttérbe, hogyha elnézünk, ott lehet látni a párás égbolt alatt, a Somlónak a sziluettjét, illetve a Sümegi várat, keletre a Keszthelyi-hegység húzódik, ami tulajdonképpen csodálatosan lehatárolja itt a kilátást. - Szigliget mesebeli ófalujának kanyargós, hangulatos kis utcáin szinte csak fehérre meszelt, nádtetős parasztházakat találunk, a falu szélén pedig egy bazaltból épült csonka toronyra, egy valamikori római villára épült Árpád-kori templomrom sokat látott maradványaira lelhetünk. Ha pedig Szigliget várának történetéről is szeretnénk többet megtudni, Kisfaludy Sándor ide is elkísér: Szigliget címmel írt elbeszélő költeménye sokat mesél a vár képzelt és valós történelméről.

- A Tihanyi-félsziget, kora ellenére Magyarország egyik legcsinosabb vidéke. Tihany település nagyjából ezer, maga a félsziget már több millió gyertyát is elfújhat szülinapi tortáján. A félszigetet, ahogy a Balaton-felvidék többi tanúhegyét, vulkáni tevékenység szülte. Karakterét meghatározza a Belső- és a Külső-tó, amelyek kialakulása szintén a vulkánossághoz köthető, hisz mindkettő kráter tó, azaz a kitörési helyeken kráterekben jött létre.