Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

- A 20. század alaposan összekuszálta a Debrecentől 40, Nagyváradtól 35 km-re született Berettyóújfalu életét. Nem győzte kapkodni a fejét, az egyik pillanatban még egy poros kis falu, a másikban meg már a csonka Bihar vármegye székhelyeként szerepelt a térképeken. A trianoni döntés a "Pece-parti Párizstól", Nagyváradtól vette át a stafétát és nyomta az akkor alig néhány ezres kistelepülés kezébe. Berettyóújfalu nem ijedt meg, csikómód iramodott neki az 1920-as éveknek. - 1920. június 4-én aláírták a Trianoni békeszerződést, Bihar vármegye területének 3/4 része a román királyság fennhatósága alá került, és a Magyarországon maradt rész, a csonkán maradt résznek kellett egy központ, ez lett Berettyóújfalu. - Berettyóújfalu úgy lett kétszer is megyeközpont, hogy csak nagyközség címmel rendelkezett. Nem hiába írta róla a költő, Nadányi Zoltán, hogy ez a falu várost evett. Mint amikor a muslincának légy megy a szemébe. - Főleg a vármegyei apparátus munkatársai elköltöztek Nagyváradról sokan jöttek Berettyóújfaluba, nagyon sokan továbbmentek egészen akár Budapestig is. Viszont akik itt maradtak, azok próbálták a vármegyei funkciókat elindítani, életben tartani, de ehhez nagyon sok mindenre szükségünk volt. - A csonkán maradt vármegye fiatal központjában dupla gyorsasággal indult meg a polgárosodás. Laktanya, kórház, vármegyeháza, tisztviselőtelep, leventeház épült. Megnyílt a vendéglő, a kaszinó, sőt az 1920-as évek elején már filmszínház vetítette a csodát. A mozi tulajdonosát Makk Kálmánnak hívták - igen, Makk Károly rendező édesapjáról van szó. - 1921 óta mozi engedéllyel rendelkező vállalkozó volt itt Berettyóújfaluban, Kispestről kerültek egyébként az első világháború után a feleségével a városba, és 6 év alatt érték el azt, hogy egy önálló új épületet hozzanak létre mozi céljára. - A portán kertmozi is üzemelt! Makk Károly itt került közel a filmekhez. - Ugye havi rendszerességgel szerezték be a vetítendő filmeket, ugye el kellett menni, elvinni a korábban játszott tekercseket, és akkor hozni a következő kópiákat, szerződést kötni a filmforgalmazókkal vagy esetleg a film készítőkkel közvetlenül és ő akkor kóstolt, és szagolt bele ebbe a filmes világba és elég korán kijelentette, hogy ő a filmes szakmában kíván dolgozni, filmrendező lesz, hát nyilván erről hallani sem akartak, sőt maguk a filmesek próbálták az édesapját lebeszélni erről, hogy ezt a rendes jámbor gyereket ne engedd ide közénk. - Amikor a '20-as évek derekán Makk Károly megszületett, a bihari dzsentrivilágból indult Nadányi Zoltán a községbe költözött. Az ismert író, költő, nősülés után gondolta úgy, hogy gazdálkodni fog, de mivel nem értett a földhöz, belebukott a vállalkozásba. Majd 1926-ban, amikor megszervezték Berettyóújfaluban a levéltárat, Bihar megye főlevéltárosa lett. A hivatal aránylag jó fizetéssel és szerény munkával járt. Talán kevesen tudják, de egy kultikussá vált film ismert dalszövegét is Nadányi Zoltán írta. - A Halálos tavasz című filmben hangzik el egy dalszöveg, és Karády Katalin énekli, ez két Nadányi versből lett összehozva. Egy picit változtattak a szövegen, de tényleg talán egy szó, ami eltér az eredetitől, és ezen Nadányi úgy megsértődött, hogy azt mondta, hogy az innentől nem az ő szellemi terméke, és nem akarta engedni sem, hogy feltüntessék a nevét, mint alkotót. - Az 1927-es évben Berettyóújfalu, az országban elsőként Leventeházzal is gazdagodott. A leventemozgalom a katonai előképzés egyik legfontosabb szervezete volt Magyarországon, a '40-es évekre a hadsereg bújtatott kiképzőterepe lett, egy esetleges háborús szolgálatra is felkészítve a környék fiataljait. A leventeház egykori medencéje ma már feszített víztükörrel csábítja az úszni vágyókat. - A kőolaj kutatás során 1300 méteres mélységben 63 fokos vizet találtak, ma is ez a víz táplálja a fürdőt, annyit veszünk ki belőle amennyit muszáj, a jövő nemzedék elől nem akarjuk elhasználni ezt a kincset. - A strandfürdő folyékony aranya a város központjában évtizedek óta a maga erejéből tör felszínre. Ennek a víznek szaga és csábító ereje van, még a szomszédos Romániából is érkeznek ide végtagot áztatni, hátat dögönyöztetni. A megyerendezés során, az 1950-es években a csonka Bihar vármegyét összeboronálták a Hajdúsággal, létrehozva Hajdú-Bihar megyét. A döntéssel Berettyóújfalu megyeszékhely szerepe is megszűnt. A nagyközség két évtizedig azon tanakodott, hogy akkor most hogyan tovább, majd gondolt egy merészet, és megkérte a Berettyó túlpartjára született Berettyószentmáron kezét. A frigy megkötése után 8 esztendővel, éppen 40 évvel ezelőtt, a városi rang is megszületett. A kerek évforduló arra is jó alkalom, hogy számvetés készüljön. Nem hasztalan nosztalgiáról, hanem jövőt építő múltba révedésről van szó, az értékek átértékeléséről. Itt van például a herpályi Csonkatorony. Az aggastyán templom olyan büszkén viseli a napsugarak incselkedését, mintha már nem bánná ikertornyának elvesztését, pedig, hogy az ördögbe ne fájna neki! - Ezt a templomot a 12. század első felében építették feltehetően premontrei szerzetesek. Herpály település egy kicsit arrébb található, ez egy nemzetségi templomként funkcionált. Tudomásunk szerint a tatárjárás során pusztították el a betörő idegen hadak és ezt követően itt már nem folyt tovább hitélet. - Tegye fel a kezét, aki szeret elmúlni, akit jó érzéssel tölt el, ha romos testet lát az egykor tömör, magabiztos falak helyén, akinek arcára mosolyt csal a pusztulás sejtelme, az öregséggel járó kopottság. De mit lehet tenni? Semmit. - A kutatók azt feltételezik, hogy Várad környékéről indult el az az építkezés, amely tégla alapra helyezte ezeket a templomokat, Belényesszentmiklósnál is található egy hasonló csonka torony, amely párhuzamba állítható ezzel az épülettel. - Nagy valószínűséggel Hajdú-Bihar megye legrégebbi építményével állunk szemben. A dombtetőre épült torony kimagaslik az alföldi tájból, a Nagyvárad és Berettyóújfalu között autózók a közútról is könnyen észrevehetik. A Bihari Múzeumban, az 1874-ben épült községháza emeletén biztonságos gólya mentes övezetben a nyári táborozók vigyorgó sárréti békát készítenek. Az alkotás öröme itt sem kisebb, mint a 4-5 ezer évvel ezelőtti új kőkori embereknél, akik a Berettyó mentén már szintes épületeket alkottak. A régészek egy különleges 6x12 méteres favázas paticsfalú épület maradványait is feltárták. - Egészen a 20. század elejéig a környékbeli, illetve a magyar falusi lakosság, vidéki lakosság az ezt a technológiát ezt az úgynevezett patics technológiát használta az ő saját házaiknak a felépítésére, ez a patics technológia az, hogy le vannak ásva vastagabb faoszlopok, eközé vékonyabb gallyak vannak befűzve, és ez kívülről-belülről sárral betapasszák és így képződik a fal, valamint a tetejére nádtetőt húztak fel. - Sár és nád bőven akadt a Sárréten, más se volt a vizes, mocsaras területeken. A Sárrét nem csak védelmet nyújtott az itt élőknek. - Ez az úgynevezett sárréti térség ez akkor is vízzel bőven el volt borítva A táj megélhetést adott az embereknek, ez a táj adott az embereknek olyan alapanyagot, amiből házat tudtak építeni, már az újkőkorban is ilyen szintes házakat tudtak ezzel a technológiával építeni. - Berettyóújfalu másik büszkesége a műemléki oltalom alatt álló református templom. Régi, barokk tornyához 1808-ban építettek új templomot. Majláth József tiszteletes az orgonát próbálgatja. Az ugyan nem igaz, hogy Liszt járt Berettyóújfaluban, és arról sem tudunk, hogy a jelenlegi hangszeren valaha is játszott, mégis Liszt Orgonának hívják. - Liszt Ferenc orgonájáról konkrétan annyit kell tudni, hogy azt 1882-ben készítette el Dangl Antal aradi mester és az a Zeneakadémiára került, ahol néhány évig használta, igazából haláláig 1888-ig és akkor a Kultuszminisztérium úgy határozott, hogy a debreceni zenedének ajándékozza azt a hangszert, ott viszont nem tudták felállítani a méretei miatt sem. Akkor vásárolta meg a berettyóojfalui gyülekezet a debreceni zenedétől 600 pengőért. - Rieger Ottó mester munkatársai a templom régi orgonáját Liszt Ferenc orgonájával vegyítették és újat építettek belőlük. Így az új orgonával megszólalnak azok a sípok is, amelyek már Liszt Liszt Ferencet is ismerhették. A Berettyó nem egy Sebes Körös, lassan, komótosan csordogál a vize, minden mozdulatot alaposan végiggondol, nem tesz semmi olyat, amit később megbánhat. Itt ugyanis nincs lehetőség ismétlésre, ami lefolyt az lefolyt, vissza nem tér soha. Van itt a közelben egy másik folyó is, pontosabban egy csatorna, amely a Tisza vizét és vele együtt az életet hozza a földekre. Nem kevés emberi segítséggel a bihari sík pocsolyaimádó állata, a bivaly is otthonra lelt ezen a területen. A vizes élőhely rekonstrukciója és a hozzá tartozó bivalygulya igazi látványosság. A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet andaházi területe Berettyóújfalu, és Földes között, igazi kánaán a vastagbőrűeknek. A házi bivaly, az egykor hatalmas alföldi mocsárvidék lakója, különleges szerzet. Jól úszik, szeret lustálkodni és mázsái ellenére még a vízen járás is megy neki, bár ez utóbbi érzéki csalódás, a nyílt víz ezen része épp, hogy a patájáig ér. - 2003-ban a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság körülbelül 30 bivallyal kezdte meg itt a természetvédelmi kezelést. A terv egy vizes élőhely kialakítása volt, a régi térképeken is látszik, hogy annakidején évszázadokkal ezelőtt itt egy kiterjedt vizes élőhely húzódott. - Ezt a vizes élőhelyet alakították ki ismét a keleti főcsatorna vizéből. A rekonstrukció olyan jól sikerült, hogy 15 év alatt a bivalyok száma megtízszereződött. No, de itt nem a bivalyokon, hanem a bivalyok által taposott, karbantartott területekre megérkező vízimadarakon van a hangsúly. A bivalyok vízhez kötődő háziállatok emiatt rengeteget tartózkodnak vízben, taposásukkal, legelésükkel egy nyílt vizes, mozaikos élőhelyet tartanak fent, ami egy fajgazdag madárvilágnak ad otthont, és a környező szikes gyepekkel együtt egy rendkívül változatos élőhelyet biztosítanak több mint 200 madárfaj számára. A robosztus állatok és a madarak szimbiózisát ráadásul bárki nyomon követheti az Andaházi magaslesről. Amíg a bivalyok a nyers erő megtestesítői, addig egy helyi legenda főszereplője a szívósságból, a bátorságból és az önzetlen hazaszeretetből is példát mutatott a bihari tájon. Kádár Vitéz, keresztnevén, István, "a magyar Leonidasz", Berettyóújfalu határában. A Berettyó hídon a többszörös túlerővel támadó tatár sereggel szemben vette fel a harcot, kétszáz emberével. - A Berettyó folyónál lévő Malom-gátnál volt maga a csata, egy szűk helyen hiába védték hősiesen három napon keresztül ezt a gátat, aztán a török megkerülve a csapatot hátba támadta őket, tehát esélyük sem volt igazából ebben a csatában. - Kádár vitéznek és mártír katonáinak legendája olyannyira népszerű volt, hogy a 18. században Debrecenben ponyvairodalomként is kiadták, háromezer példányban! A Kádár család címerébe úgy került a török kar, hogy István édesapja, Mihály, állítólag egy csapással levágta egy pasa karját. A hagyományőrzők között ilyen brutális tettre biztosan nem kerül sor, pedig a vitézek apait-anyait beleadnak a 20-30 kilós harci öltözékben. - Nem vérre megy, de amikor beöltözik valaki és a másik előtt van akkor érezheti magát úgy mint azok az emberek, akik csatát vívtak úgy igazából. Igaz, hogy nem vágjuk le egymást csak találatokra mennek, de a találat is egy olyan fájó dolog, amit meg kell bosszulni utána. - A hagyományőrzők bizony nem bízzák a véletlenre: ha ne adj isten ismét kivont karddal jönne a tatár, ők készen állnak a küzdelemre. Pontosak, nem remeg meg a kezük és a szívük is a helyén van. - Az akkori kor legmodernebb fegyvereit, őseink visszacsapó íját tudjuk bemutatni, szablyáit, páncélzatát bőrpáncélzat, fémpáncélzat és azt a harcmodort, amiben megvívták a csatáikat, küzdelmeiket. - A hagyományőrzés több, mint hobbi. Ahhoz, hogy valaki korhű jelmezt öltsön, majd teljes hévvel, mégis tiszta fejjel vesse bele magát a küzdelembe, komoly elhivatottság szükséges. Berettyószentmárton elfogadta ugyan Berettyóújfalu kezét, Berettyószentmárton elfogadta ugyan Berettyóújfalu kezét, és része lett a városnak, mégis szereti ha külön is megemlékeznek róla. A folyó bal partján élők még ma is úgy tartják, hogy ők biza szentmártonaik, a berettyóújfaluiak a híd túloldalán élnek. Azt is fontos megjegyezni, hogy berettyóújfalui és nem berettyóújfalusi. Utóbbi elnevezést csak az itt születettek mondhatják saját magukra, mástól akár sértésnek is vehetik! Szász István a város szentmártoni részén, az ős Berettyó folyószabályozáskor levágott kanyarulatai közt, egy ízig-vérig paraszti portán tölti a dolgos hétköznapokat, és a szintén dolgos hétvégéket. Most éppen a töltött káposztát helyezi, ha nem is a pokol tüzes, de a kemence legalább olyan forró gyomrába. - Gyakran mondják, hogy hagyomány ápolók vagyunk, én erre szoktam mondani, hogy nem ápoljuk mi a hagyományokat, hiszen a hagyományok azok nem betegek, hogy ápolni kelljen őket, nem is őrizzük őket, mert nem egy kipusztuló faj, hanem ebben élünk, És nagyon boldogok vagyunk, ha rövid időre is vendég jön hozzánk, és átveszi a rezgéseinket és valamit talán átemel a saját életébe ebből a formából, ahogy mi itt élünk. - A jól felfűtött kemencében a töltött káposzta gyorsan fő, az ízek a vaslábasban hál' istennek mind bennmaradnak. Szász Istvánnak innen néhány 100 méterre volt a szülői háza, a mostani ligetes terület sem volt ismeretlen számára. Nekem ez gyerekkoromban is a szívem csücske volt ez a rész, ami akkor természetesen mint minden akkor is a téesz tulajdona volt, csak a TSz-nek ez mostohagyermeke volt, éppen a hely adottságai miatt, tehát, hogy itt kanyargott az Óberettyó, kis ligetek voltak, tehát ő ezt nem tudta táblásítani. A tanya folyamatos munkát ad az itt élőknek, és amennyi ráfordítást-energiát kíván ez az életforma, legalább annyit vissza is ad. Elfáraszt, de az akkumulátort ott, a mellkas közepén jó érzéssel tölti fel. - Azért egy hét kint az állatok közt meg a takarmánybegyűjtés után nagyon jó bejönni és vendégül látni azokat az embereket, akik egyébként megcsodálják azt, amit itt naponta megteremtünk. - A szentmártoni oldal másik nevezetessége, a Szász tanya mellett, a Morotva Liget Sport és Szabadidőközpont. Itt játssza hazai meccseit a helyi NB-1-es futsal csapat, valamint itt készteti mosolygásra és sikongatásra a gyerekeket az Alföld egyetlen bob pályája. - A kocsik elektromos hajtással működnek, gyakorlatilag ugyanazt az érzést kelti, minthogyha téli időszakban jégpályán boboznának az emberek. - Az 512 méter hosszú pályán a bob akár a 40km/órát is elérheti, ám az igazi izgalmakat itt a kanyarok jelentik. A Berettyó a szabályozás előtti időkben ezen a területen is csapott egy kanyart, majd a folyó kiegyenesítése után a holtág elmocsarasodott és kiszáradt. A régi mederre ma már csak a Morotva liget elnevezés emlékeztet. Amíg a parkban a gyerekek boboznak, addig a régi tisztviselőtelep egyik épületében a Bihari Népművészeti Egyesület tagjai, szövők, szűrkészítők, bőrösök dolgoznak. - 1993-ban alakult a bihari népművészeti egyesület, 16 településről 20 fővel indultunk. Az eltelt 25 év alatt elmondhatom, hogy már több, mint 30 településről 190 tagunk van fontosnak tartjuk a bihari hagyományokat, a tárgyalkotó népművészetet, itt egy olyan közösség van, ahol az alkotó kedv élteti az alkotó munkát. - Rácz Erika naponta 6-8 órát foglalkozik ékszerkészítéssel, a tervezésnél már az informatika is besegít. A fantázia és a kézügyesség azonban itt erős mankó. - Minden ilyen férfias művelet előfordul ebben a szakmában fúrás, reszelés, forrasztás. Napjainkban már könnyebb dolgunk van, mint a régi ötvösöknek, nem feltétlenül szükséges egy fémdarabot összeolvasztani és abból lemezt hengerelni, huzalt húzni Ezeket akár már készen is megkapjuk. Tulajdonképpen lemezből és huzalból is össze lehet már állítani olyan tárgyakat, amelyek nagyon mutatósak. - A népművészet ifjú mestere most éppen zománcot visz fel a medál ezüstjére. A két anyag néhány perc alatt 800 fokon az elválaszthatatlanságig összeforr.

- A 20. század alaposan összekuszálta a Debrecentől 40, Nagyváradtól 35 km-re született Berettyóújfalu életét. Nem győzte kapkodni a fejét, az egyik pillanatban még egy poros kis falu, a másikban meg már a csonka Bihar vármegye székhelyeként szerepelt a térképeken. A trianoni döntés a "Pece-parti Párizstól", Nagyváradtól vette át a stafétát és nyomta az akkor alig néhány ezres kistelepülés kezébe. Berettyóújfalu nem ijedt meg, csikómód iramodott neki az 1920-as éveknek. - 1920. június 4-én aláírták a Trianoni békeszerződést, Bihar vármegye területének 3/4 része a román királyság fennhatósága alá került, és a Magyarországon maradt rész, a csonkán maradt résznek kellett egy központ, ez lett Berettyóújfalu.