A V4 országok politikai, gazdasági, kulturális kapcsolódásai az elmúlt években jelentősen fölerősödtek, az országok együttműködése azt bizonyítja, együtt meghatározó szerepük van Európában. A napi V4 híradóban bemutatják azokat az álláspontokat, reakciókat, megközelítéseket és válaszokat, amelyeket a V4 társulás tagjai (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) adnak a nemzetállamokat, Európát és a világpolitikát érintő kérdésekre. A V4 híradó forrásai a lengyel, cseh, szlovák lapok, hírügynökségek, televíziók illetve a European Broadcast Union nyersanyagai. Feliratozva a Teletext 111. oldalán.

Hírek Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról.

A feltüntetett műsorkészítők köre adásonként változó. A teljes leirat forrása a teletext.

Ez a V4 Híradó, a visegrádi országok híreivel. Csaknem tíz tonna gyanús eredetű marhahúst értékesítettek lengyel cégek Európa szerte. Élelmiszerbiztonsági botrány tört ki azután, hogy egy lengyel kereskedelmi televízió felfedte: beteg marhák húsát is feldolgozzák egy lengyel vágóhídon. A gyanús eredetű hús egyharmadát uniós tagállamokba exportálták. Az Európai Bizottság informácói szerint tizenegy országba, közöttük Magyarországra is került belőle. A testület elmondta: a beteg állatok húsát kivonják a forgalomból. A hatóságok az ügyben nyomozást indítottak. Márciustól azok a szülők is kapnának nyugdíjat Lengyelországban, akik legalább négy gyermeket felneveltek, és emiatt nem tudtak munkát vállalni. A Szejm mára virradóra fogadta el az erről szóló törvényt. A jogszabály szerint a 60 év fölötti, legalább négy gyerekes anyáknak, illetve a 65 év fölötti, gyermekeiket egyedül felnevelő apák a nyugdíjminimumnak megfelelő, bruttó 81 és félezer forintnak megfelelő juttatás járna, akkor is, ha a nyugdíjfizetéshez szükséges szolgálati idejüket nem töltötték ki. Regénybe illő felfedezést tettek a restaurátorok Bártfán. Az UNESCO Világörökséghez tartozó Szent Egyed-bazilika kapuján végzett munkálatok során, egy Hunyadi Mátyás korából származó címeres kaput fedeztek fel.. Martin Kutný restaurátor a felújítási munkálatok befejezése előtt talált rá erre, a díszített faborítás alatt megbúvó, eredeti gótikus kapu eddig hozzáférhetetlen előlapjára, amelyen többek között Hunyadi Mátyás hollós címere található. Valószínűleg a székesegyház első, eredeti bejárati kapuját fedeztük fel, amit térbe, modern szóval élve 3D-ben vágtak ki. Több dombormű, tetőcske, növényi motívum díszíthette, aranyozott és színezett volt. Sajnos mindez 200 évvel később, a reneszánsz kapu formálásánál el lett tüntetve. A gótikus felületet kiegyenesítették, hogy ráakaszthassák a reneszánsz faragást. - mondja a restaurátor. A gótikus kapun, ami az 1470-es években készülhetett, a magyar és a cseh címer valamint Bártfa, V. László magyar király által adományozott első címere is látható. A bal és jobb oldal kontrasztban áll, az utóbbin virágzó indák és a címerhez bilincselt oroszlánok a Hunyadiak terjeszkedését és Magyarország stabilitását, nagyságát szimbolizálja. Nem volt megszokott, hogy a magyar uralkodó egy személyben cseh király is legyen. Így ez a kapu az összefüggések miatt is különleges, itt a magyar címer és a cseh oroszlán is megtalálható és még a corvin holló, mely aranygyűrűt tart a csőrében, minden egyértelműen Mátyás királyra utal - mondja a címerszakértő régész. Az eperjesi Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal gondozása alá tartozó középkori székesegyház a Felvidék egyik leggazdagabb szakrális műemléke. Itt tizenegy eredeti gótikus szárnyasoltár található. Ez azért egyedülálló, mert Szlovákiában nincs más felfedett gótikus kapu, legalábbis nem tudunk róla. Értéke felbecsülhetetlen - fontos műemléki, képzőművészeti, történelmi és társadalmi jelentősége van - mondja a műemlékvédelmi hivatal munkatársa. A duplakaput a 19. század végén akasztották le a bazilika tűzvész utáni felújításakor és a templomban őrizték. Ötszáz év után most először látható a több mint négy méter magas, véletlenül napvilágot látott kapurészlet. A tervek szerint mindkét restaurált kaput egy éven belül kiállítják a bazilikában. Bártfa egyébként a 15. században élte virágkorát, amit főleg a kereskedelem és a kézműipar fejlődése segített elő, ebben az időben Magyarország legfontosabb városai közé tartozott. Ma turisták tízezrei fedezik fel újra a felvidéki települést. A V4 Híradót látták.