Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, és ahol talán még a kisasszonyok is rózsát nevetnek, hát ott kezdődik ez a séta, abban a pompás épületben, amelyben "még a pókok is csak mesét szőnek"... A budavári Mesemúzeumban különleges, állandó kiállításon elevenedik meg a mesék világa: itt legyőzhető a hétfejű sárkány, bevehető a sötét erdő, bárkiből lehet furfangos legkisebb királyfi. A mesés múltú hazai rajzfilmgyártás kultúrtörténete egy budapesti helyszínhez, a Hűvösvölgyhöz köthető. Ebben az óriásban születtek az első rajzfilmre álmodott mesék, az 1950-es évek második felében. Az évtizedek során alkotott itt Jankovics Marcell, Nepp József, Dargay Attila vagy éppen Ternovszky Béla. Generációk nőttek fel az itt született meséken - Vuk, Pom-Pom, a Mézga család, a Macskafogó történetein. Kecskeméten nemcsak a palota cifra, és nemcsak a rajzfilmstúdió varázsol át egy egészen másik, csudavilágba, de még a bábszínház épülete is mesébe illő! A Ciróka hazánk egyetlen olyan bábszínháza, amelynek épülete kifejezetten a bábjáték számára épült. A mesemondás, amennyire a képzelet és a fantázia, úgy a mindennapok és a valóság világa is, így a történetmesélés már a társadalmak szerveződésének kezdete óta a kultúra és a mindennapok fontos része, ennek egy különleges és ősi műfaját képviseli a bábművészet. Az életre-keltés, a lélekteremtés erejével találkozhatunk Váctól nem messze, a Duna-parti városkában, Gödön is. Itt él és alkot Vertel Andrea keramikus művész. Mesehősöket idéző alkotásai mindegyikének külön személyisége van - minden örökkébe formált, vésett tekintet és mozdulat külön sorsot rejt. A "kerámia Sajdikja"-ként is emlegetett művész még gyerekkorában szeretett bele a kerámiába. Amikor dolgozik, örömét, bánatát, egész életét "formálja életre", gyúrja agyagba.