A V4 országok politikai, gazdasági, kulturális kapcsolódásai az elmúlt években jelentősen fölerősödtek, az országok együttműködése azt bizonyítja, együtt meghatározó szerepük van Európában. A napi V4 híradóban bemutatják azokat az álláspontokat, reakciókat, megközelítéseket és válaszokat, amelyeket a V4 társulás tagjai (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) adnak a nemzetállamokat, Európát és a világpolitikát érintő kérdésekre. A V4 híradó forrásai a lengyel, cseh, szlovák lapok, hírügynökségek, televíziók illetve a European Broadcast Union nyersanyagai. Feliratozva a Teletext 111. oldalán.

Hírek Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról.

A feltüntetett műsorkészítők köre adásonként változó. A teljes leirat forrása a teletext.

Ez a V4 Híradó, a visegrádi országok híreivel. Hét nemzetközi, konkrét megoldásokat kereső munkacsoport jön létre. Ezt tartalmazza a zárónyilatkozat, amellyel véget ért a közel-keleti helyzetről szóló nemzetközi konferencia Varsóban. A dokumentumban az amerikai és a lengyel külügyminiszter reményének adott hangot, hogy megkezdődhet az úgynevezett varsói folyamat, amely előmozdítja majd a közel-keleti békefolyamatot. Csütörtök reggel több mint 60 külügyminiszter és államtitkár sietett a varsói nemzeti stadionba, hogy le ne késse a családi fotózást. A szerda esti zártkörű díszvacsorán már megtört a jég, a közel-keleti helyzetről szóló konferencia főszereplői, vagyis az arab országok és Izrael képviselői bemutatták a térség helyzetére vonatkozó álláspontjukat. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi fordulópontnak nevezte azt, hogy egy asztalnált ült és tárgyalt például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek képviselőivel, holott ezek az országok nem is ismerik el a zsidó államot. "A díszvacsorán egyetértettünk abban, hogy a közel-keleti békét és biztonságot leginkább az iráni rezsim fenyegeti. Ez ügyben olyan szolidaritást és egységet tapasztaltam, mint eddigi életemben még soha. Ez egy rendkívüli változás, amely jót tesz az egész Közel-Keletnek, hiszen egyesülni tudunk egy közös fenyegetéssel szemben "- nyilatkozta a sajtónak Netanjahu. A találkozó jelentőségét a plenáris ülését megnyitó Mike Pompeo amerikai, valamint Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter is méltatta. A mai tárgyalások fontosak, de nem ez a konferencia lesz az utolsó. Nem lehet. Cselekednünk kell. Szíria, Jemen, békefolyamat, terrorizmus, Irán, kiberbiztonság, humanitárius válság. Egyik kihívás sem oldódik meg magától, együtt kell dolgoznunk a biztonságért "- mondta Mike Pompeo. A lengyel külügyminiszter arról beszélt, hogy az iráni atomprogram az Európai Uniót is nyugtalanítja, de a 2015-ös atomalkut - Varsó álláspontja szerint is - be kell tartani. Washington azzal vádolja Teheránt, hogy finanszírozza a terrorizmust és a közel-keleti térség destabilizációjára törekszik, ezért lépett ki az atomalkuból, és egyúttal visszaállította az Irán elleni szankciókat. "Az Egyesült Államok kilépett a Teheránnal kötött atomalkuból, de Lengyelország az Európai Unió egészéhez hasonlóan azon a véleményen van, hogy csak a globális közösség keretein belül lehet kordában tartani a negatív jelenségeket a Közel-Keleten - fogalmazta meg az unió egységes áláspontját Czaputowicz. Ez nem tetszik Washingtonnak, és az amerikai alelnök ennek hangot is adott a tanácskozáson. Mike Pence az iráni atomalku felmondására és az amerikai szankciók támogatására szólította fel szövetségeseit. "Sajnos néhány vezető európai partnerünk közel sem együttműködő. Két héttel ezelőtt Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság bejelentette, hogy létrehoz egy olyan különleges finanszírozási mechanizmust, amelynek célja az Irán elleni amerikai szankciók megkerülése" - mondta Mike Pence. Washington szerint ez rossz lépés, amely csak megerősíti az iszlám köztársaságot, meggyengíti az EU-t és tovább mélyíti a szakadékot Európa és az Egyesült Államok között. A lengyel miniszterelnök a térség kihívásairól beszélt, és arról, hogy a közel-keleti béke mindenekelőtt politikai cél. "A menekült és humanitárius válságot okozó konfliktusok elkerülése érdekében stabilitást és fenntarthatóságot kell biztosítanunk a térségben, politikai eszközökkel, mert a béke végső soron politikai cél "- mondta Moravwiecki. A nap folyamán az amerikai alelnök a lengyel és az izraeli miniszterelnök társaságában koszorút helyezett el az 1943-as varsói gettófelkelés áldozatainak emlékművénél. Nagyon nehéz az előrehaladás a közel-keleti békefolyamatban - erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt szintén Varsóban, a közel-keleti helyzetről szóló nemzetközi konferencián. A tárcavezető szerint az elmúlt évek tapasztalatai világosan megmutatták, akármi történik a Közel-Keleten, annak azonnali, nagyon komoly biztonsági hatása van Európára, ezen belül Közép-Európára is. "Nekünk az az érdekünk, hogy a közel-keleti konfliktusok megoldására irányuló kezdeményezések minél előbb sikerrel végződjenek, hiszen a közel-keleti konfliktusok megoldása egy jókora migrációs nyomást vehet majd le Európa válláról. Sajnos azzal kell számolnunk, hogy amíg a közel-keleti konfliktusok nem oldódnak meg, addig a migrációs nyomás itt lesz és mivel a közel-keleti konfliktusok általában nyugat-balkáni migrációs nyomásban jelennek meg, ezért a lehető leghatározottabban fenn kell tartani a biztonsági intézkedéseinket és a határvédelmi intézkedéseinket" Automata beszédfelismerés És ez volt a V4 Híradó Automata beszédfelismerés És ez volt a V4 Híradó a Visegrádi Automata beszédfelismerés És ez volt a V4 Híradó a Visegrádi országok híre Automata beszédfelismerés És ez volt a V4 Híradó a Visegrádi országok híreivel Automata beszédfelismerés És ez volt a V4 Híradó a Visegrádi országok híreivel.