Műsorújság adatai:
Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.
Műsorszolgáltatói ismertető:
Hideg téli napokon, kellemes elfoglaltság egy-két napot gyógyfürdőben tölteni.
Gyógyvizek terén, Kelet-Magyarország sokat köszönhet Pávai-Vajna Ferenc geológusnak, aki az 1920-as, '30-as években olaj és földgáz után nyomozva
számtalan kutat fúrt ezen a vidéken. Végül nem lettünk kőolaj nagyhatalom,
mert Pávai-Vajna legtöbbször "csak" meleg vizet talált, de emiatt a helyiek nem bánkódtak sokat.
Hajdúszoboszló a huszadik század elején még csak egy apró város volt a Hajdúság közepén, lakói és a környező tanyavilág népe szinte csak a mezőgazdaságból tudott megélni. Aztán Pávai-Vajna Ferenc 1925-ben, kőolajat keresve, itt is kijelölt néhány helyet próbafúrásra, ami itt sem volt sikeres, de a meleg vizet itt is felszínre hozta - és ezzel a fellendülés megérkezett.
Debrecen első termálkútját a mai nagyerdei gyógyfürdőtől elég messze, hat kilométerre fúrták - persze eredetileg szintén kőolajat keresve: a "debreceni 1-es kút" 1.800 méter mélyről hozta fel a gyógyító vizet. Azóta itt, a Nagyerdőn is fúrtak egy kutat és rögtön két másikat is a közelben, amelyek a fürdő vízellátását biztosítják. A város fürdőkultúráját azonban sokkal messzebbre vezetik vissza, hiszen 1826-ban épült itt meg az első fürdőház, a Vigadó épülete!
Nyíregyháza-Sóstóra érve ne lepődjünk meg, ha a tó körül kezükben botot lóbáló gyaloglókat látunk. A nordic walking, magyarul "északi gyaloglás" nevű sporttal
pont 12 éve kezdett ismerkedni a város lakossága.