Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Kanyargós, macskaköves utcák, csupaszín barokk házacskák, hatalmas királyi palota, múzeumok, önfeledt romantikus séták. A legtöbbünk szívében feltehetően így él a Budai vár. Tavasszal a Tóth Árpád sétány virágba borult fái között andalogva vagy éppen a világhírű Ruszwurm cukrászda krémesét élvezve, talán eszünkbe sem jut, hogy a várat elsősorban katonai célból emelték valamikor, a sötétnek mondott középkorban. Akkor, amikor a varázslatos hangulatú Tóth Árpád sétány helyén például még keskeny, elsősorban hadicélokat szolgáló sikátor húzódott. Az a hely, ahová imádunk csak úgy felmenni és andalogni, rengeteg ütközetnek volt szemtanúja és áldozata is. - 1241-42-ben a rendkívül tragikus következményekkel járó, mongol invázió, a tatárjárás egyik nagyon fontos tanulsága volt a kővárak jelentősége. Ezért IV. Béla király már 1243-ban elkezdte építeni a várat magát, katonai szempontból az első két ostrom az pedig a 14. század legelején zajlott le, 1302-ben a fiatal akkor még gyermek király, Károly Róbert erői ostromolták sikertelenül a várat. A vár akkor még Csák Máté - ugye a legnagyobb befolyással és hatalommal bíró oligarcha - kezében volt. A török elleni harcok során ugye 16-17 században nagyságrendileg egy tucat ostromot élt meg a vár. - A vár erőd jellege a déli csúcson a mai napig megfigyelhető. Itt még állnak a falak, a Buzogány-torony és a "kerek bástya", a Rondella. A torony törzse a középkor óta állja az ostromot, csúcsa akárcsak a mellette álló bástya, a rekonstrukció alatt született. Az eredeti még Mátyás alatt épülhetett, és feltehetően a védelem egyik legfontosabb pillére volt. Persze nem csak az erőd épült - a polgárok házai is egyre sokasodtak: a budai lakosok lassan benépesítették a várhegyet. - A házak több lépcsőben épültek, mint ahogy minden más itt a várban. Eredetileg az első komolyabb polgári házak, azok 14. század környékén kezdtek itt épülni. A tatárjárás után kezdődött a várfal építése, és akkor már egy komolyabb városszerkezet kezdett kialakulni. Természetesen a vastag falak, az mindenhol jellemző és utcafronton az árkádos rész ami nagyon jellemző volt a késő középkor reneszánsz építészetre. - A várat ért ütközetekben az eredeti középkori házak elpusztultak, de egy-két jellegzetesség azért még felfedezhető. Ezek közé tartoznak a házak udvarában látható ülőfülkék. A csúcsíves építészeti megoldások funkciója a feledés homályába merült. Talán a borkereskedők szolgálták fel rajta portékájukat, talán a gazda pihent itt. Ki tudja?! Az egyik különleges gótikus emlékért nem elég kapualjakban keresgélni, le kell szállni a föld alá. A Budapesti Történeti Múzeum alsó szintjén a korabeli királyi palota egyik helyreállított kápolnája látható. - Ez egy kétszintes kápolna volt valamikor, de ennek csak az alsó tere bírt megmaradni a török háborúk után. Ennek a kápolnának a mennyezete volt átszakítva, azon keresztül töltötték fel földdel a 18. század elején, hogy a várfalakat erősítsék, lebontották a felső részt, az alsót pedig feltöltötték a várfalak mögött, és amikor a 2. világháború pusztítása után lehetett itt régészeti ásatásokat folytatni, akkor volt egy nagy meglepetés, hogy a kápolnának az alsó része még megvan, sőt a felmenő falak gyakorlatilag a boltozat magasságáig állnak. Az alsó térnek a funkciójáról nincsenek igazából információink. Maga a kápolna Szűz Máriának volt szentelve, mint minden magyar királyi kápolna a középkorban. - Ez a kisebb kápolna egyszerűbb és szerényebb, de gótikus boltozatával, kőcsipke díszeivel, ablakaival így is nagyon szép. Az igazán pompás épület a felette álló nagy kápolna lehetett, mely feltehetőleg Nagy Lajos király alatt épült a 14. században. Egyelőre csak találgatunk, hogy milyen lehetett az épület a középkorban, melyet maga a király használt. De egyszer talán erre is fény derül, hiszen a palota még sok meglepetést tartogat: becslések szerint csaknem a fele még mélyen a föld alatt várja a régészek ecsetjét. A vár a kezdetektől két, egymástól jól elkülöníthető részből állt. Déli része a várhegy legjobban védhető, stratégiai jelentőségű pontja, ezért is lett a király székhelye. A polgárok pedig az északi területeket építették be. A budai királyi palotát feltehetően a 13. században kezdték építeni, Mátyás korára azonban már fényűző épületről számoltak be a krónikások. - 1476-ban vette feleségül második feleségét, a nápolyi Aragon dinasztiából származó Beatrixot, és vele együtt egy csomó itáliai művész érkezett ide, kőfaragók és mindenféle más művészek is, akik a reneszánsznak a legtisztább változatát hozták ide, és gyakorlatilag az 1480-as évektől folytak az építkezések. Fantasztikus kőfaragványok vesznek minket körül, amik akár Itáliában is lehetnének, és azt mutatják, hogy milyen kvalitásos művészek dolgoztak itt annak idején. Itt van például a nem olasz, hanem dalmát származású Giovanni Dalmatának tulajdonított kazettás mennyezet a hátam mögött, mely több darabból áll. - A Budapesti Történeti Múzeumban látható reneszánsz faragványok között megelevenedik a 15. századi palota, és benne a reneszánsz által újraélesztett antik görög-római örökség. Lenyűgöző, milyen műgonddal faragták ki az ajtókereteket, vagy éppen a kandallópárkányt, amelyen még antik pásztorjelenet is látható, bőségszarúval. A pompázatos palota túlélte a török hódoltságot, de Buda visszafoglalását már nem: akkor dőlt romba. A 150 éves török uralomnak alig maradt mementója a várban. A törökök nem erőltették az építkezést sem magyar földön, sem a várban: a már meglévő épületeket alakították át, saját céljaiknak megfelelően. A várban álló keresztény templomok is hasonló sorsra jutottak: a Mátyás-templomot és a Boldogasszony-templomot is dzsámiként, azaz muzulmán templomként használták. A mecsetté alakított templomokat a hódítók távozása után aztán újra felszentelték, a minaretet lebontották. A Táncsics Mihály utca egyik kapubejárója még őriz török korabeli emléket: a 24-es számú ház homlokzatán a mai napig látható egy turbános török fej. - 1686-ban történt meg Buda városának a visszafoglalása. Az ostromló csapatok szinte az egész polgárvárost és a palotát is szinte a földdel tették egyenlővé. Mondjuk ebben szerepet játszott az is, hogy a palotában tárolt 8 ezer mázsányi lőszer is felrobbant, és ez a még ostrom után álló épületeknek a falait ledöntötte. Ezután Savoyai Jenő herceg szabad rablásra adott lehetőséget a katonáknak, régi szép szokás szerint, és hát ennek során felgyulladt a budai polgárváros, ami szintén nem kedvezett az épületek állagának. - A katonák pestist is hoztak magukkal, úgyhogy nemcsak az épületek tűntek el, de a lakosság nagy része is elhalálozott. Hogy megvédjék Buda várat a további járványoktól, istenhez fordultak segítségért, és Szentháromság oszlopot emeltek, a mai Szentháromság téren. A kihalt romos várba Ausztriából érkeztek új lakosok, akik magukkal hozták a szolid barokk stílust is. - Túlzottan díszes homlokzatokkal itt nem találkozhatunk. Nem volt rá akkor igény és főleg pénz akkor a budai polgárság körében, hogy a török dúlás után nagyon szabású épületeket emeljenek. úgyhogy a kétemeletes házak itt nagy ritkaság számba mennek, a többség az földszintes, illetve egyemeletes. - Ez hát az eseményekben gazdag története annak a polgárvárosnak, amit ma is láthatunk, ha végigsétálunk a várnegyeden. A török kiűzése után a romokban álló palotával is kezdeni kellett valamit. - A nemesség folyamatosan presszionálta a Habsburg Udvart a tekintetben, hogy épüljön valami, és ez Mária Terézia idején valósul meg. Akkor készül el ennek az egész palotának az a magja, ami most egyébként a hátam mögött látható. Ez nagyjából a mai épületegyüttesnek az a déli fele, Széchenyi Könyvtár tömbje nélkül. - A királyi rezidencián igen ritkán fordult meg a legfelsőbb világi méltóság: a rezidencia az év nagy részében hivatalként működött. A török kiűzése után újjáépülő várban hemzsegtek az idegenek és az átutazók. Nem kellett sok idő hozzá, hogy a helyiek felismerjék a bennük rejlő üzleti lehetőségeket. így nyitotta meg kapuit - egyes források szerint elsőként - a Vörös Sün fogadó. Az épület a mai napig áll, noha funkciója megváltozott: vendégeket már csak a teraszán fogad. Az "első fogadó" címért a legendás Szent György Fogadó is verseng, amely ma újra fénykorát éli. - A török kort követő ostrom akkora pusztítást okozott, hogy lényegében a középkori elemek teljes mértékben elpusztultak, a földfelszín felett csak egy két méter magasságban lehet látni és igencsak be vannak falazva, de lényegében a vendégfogadó helyén, a török kor után három polgárház állt korábban és Buda városa kitalálta 1784-ben, hogy ezt a három épületet megveszi és felépített egy új vendégfogadót. - Zavaros időkben jól jön a szerencse, gondolták a névadók, ezért a fogadót a szerencse istennője után Fortunának keresztelték el. Fénykorában, a 19. század végén istállóiban 80 ló éjszakázhatott, és a legnépszerűbb szálláshelyek közé tartozott. Olyannyira, hogy az utcát is róla nevezték el. A 2006-os újranyitáskor a Fortunából Szent György lett, az enteriőr a mai napig őrzi a korabeli hangulatot - eredeti barokk cserépkályhája a régi korokból maradt itt. A vendéglátóipar hamar fellendült a várban, egymás után nyíltak a kocsmák és bormérések. A tivornyákhoz a muníciót a várhegy lankáin termelt bor adta. Ma már nehéz elhinni, de a várhegyen, mely ma az ország legdrágább négyzetméter áraival büszkélkedhet, a középkortól kezdve szőlőtőkék sorakoztak. A hajdani borospincék között akad olyan is, mely a mai napig ellátja nemes feladatát. - Ez korábban is borpince volt, sokkal hosszabb volt, több száz évvel ezelőtt. A labirintus része volt, ami itt az egész vár alatt húzódik. A nagy része ma már nem látogatható, ez is egy kisebb szelet, úgymond, a látogatható részből, de a dominikánus kolostorhoz tartozott, amire aztán a Hilton épült később. Jelenleg nincsenek szőlőültetvények. A dominikánus szerzetesek, nekik, ha minden igaz, volt szőlőjük a Sas-hegyen és itt a Gellért-hegyen, aztán amikor a filoxiéria elérte Magyarországot, akkor megszűnt a bortermelés - is a részükről is. - Farkas Barbara és férje, Nagy Gábor pincéjükkel egy régi budavári hagyományt visznek tovább. Különleges, kizárólag magyar borok kerülhetnek fel az itallapra. Itt nem csak a pincének, az italoknak is története van. Persze a vár nem csak a korhelyekre gondolt, hanem az édesszájúakra is. 1827-ben egy helyi cukorka gyáros a józanabb szórakozási lehetőségekben nem bővelkedő városrészben társas összejövetelekre, beszélgetésre alkalmas kis üzletet nyitott, ahol édességeket árusított. A hely cukrászdává nőtte ki magát, majd több kacskaringós utat bejárva és több névváltoztatást megélve ma Ruszwurm néven vált világhírűvé. Linzert is itt szolgáltak fel először, és állítólag 192 évvel ezelőtt is pont így nézett ki. - A leghíresebb vendégünk Sisi királyné volt, rendszeresen ide járt társalkodónőjével. Sőt mikor Bécsben tartózkodott, sokszor rendeltek úgynevezett ánizsos rudacskákat, és vonattal szállították ki Bécsbe. A most megkoronázott thai király 5 évvel ezelőtt - mint koronaherceg - kibérelte a Ruszwurmot egy órára. Még valaki nagyon híres, aki idejár lassan 20 éve: Arnold Schwarzenegger. Mivel a mákos sütemény a kedvence, komponáltunk egy Schwarzi szeletet. - A cseresznyefából készült, mahagóni berakásos párnás székek, a fali kárpit, a cukorból készült fali díszek mind-mind a békebeli biedermeier hangulatát árasztják. De nem csak a bútorzat, a híres krémes receptje is változatlan. Fennmaradt, pedig sosem volt leírva: mint egy ősi fohász, apáról fiúra, mesterről tanítványra szállt és száll tovább a mai napig. A 19. és 20. század fordulóján a vár szimbolikus jelentősége is nőtt, ezért nagyszabású felújítási munka vette kezdetét. Ezek közül az egyik leglátványosabb a középkori Mátyás-templom helyreállítása volt. - Schulek Frigyest bízzák meg, hogy újítsa fel a templomot, illetve építse újjá, és ő nagyon alapos művészettörténeti kutatásokat is végez... az ő keze munkája, hogy ez a mai formáját elnyerte. - Amikor a tervező munkához látott, elsőként nem fel, hanem le épített. Elbontotta a templomra szinte ránövő környező épületeket, eltávolította a barokk elemeket, hogy a tisztán gótikus örökséggel dolgozhasson. Ezután kezdődött az építkezés: a régi templom rekonstrukciója és egy új épület születése. A végeredmény aztán húzta magával a környéket is, a Mátyás-templom ugyanis olyan szépre sikerült, hogy a körülötte lévő romos és félkész vár sem maradhatott úgy. újabb építkezés vette kezdetét, melynek végeredményeként 1905-re elkészült a Halászbástya is, mely mára Budapest szimbóluma és egyik legismertebb műemléke. Szintén neoromán stílusban fogtak hozzá a vár egy másik meghatározó épületéhez. A Magyar Nemzeti Levéltár tekintélyes komplexuma a Bécsi kapu szomszédságában magasodik. Az itt őrzött több millió kéziratot, mikrofilmet, tervet, levelet, fotót, a magyar történelem legféltettebb kincseiként tartják számon. Megépítése nemcsak tudományos, hanem hazafias szempontból is fontos volt, hiszen a levéltár korábban Pozsonyban működött. Persze nemcsak az "északi" polgárvárosban folytak nagyszabású építkezések, hanem a vár déli részén is: a századfordulón a Budavári Palota is elnyerte mai külsejét. - A kiegyezést követően egyre több alkalommal látogat el az uralkodó Magyarországra, és ezek az események egyre nagyobb tereket igényelnek. Ez volt az a pillanat, amikor eldöntötték, hogy az bővíteni kell az egész palota együttest, és ennek eredményeként épült meg a mögöttem látható északi szárny. Ennek a tervezője volt Hauszmann Alajos, aki itt a bővítéseket Ybl Miklós halála után tervezte. Merthogy az egész palotaegyüttes környezetét már korábban elkezdték szépítgetni. Erre egy jó példa a Várkert Bazárnak az együttese, ami a királyi várkerteknek is egyfajta reprezentatív bejárata és lezárása is egyúttal. - A neobarokk palotához sorban épült a látványos környezet is: elkészült a Budapest egyik legszebb panorámájának helyszínt adó Savoyai-terasz, és nagyjából a Halászbástyával egy időben befejezték Budapest legnagyobb szabású kútját, a Mátyás-kutat, és helyükre kerültek az Oroszlános udvar ragadozói is. Az úri helyszínen néhány éve hagyományőrzőkkel is találkozhatunk - korhű egyenruhában. - A török hozta vissza divatba a zsinórozást, onnantól kezdenek a magyar viseletek is zsinórozottá lenni, majd a 18.század közepe, amikor a reguláris hadseregek létrejöttével, létrejöttek a szigorúan vett egyenruhák, akkor ez a magyaros, zsinóros egyenruha lesz a huszárok egyenruhája. - A legnagyobb magyar huszár, Hadik András szobra kabalának is számít - az egyetemisták szerencsehozónak tartják: ha a vizsgázó diákok megérintik a ló egy bizonyos testrészét, szinte biztos, hogy jó jegy kerül az indexbe. A budai várhegy idestova 800 éve folyamatosan épül és alakul, közben egyre szaporodnak a legendák és a mesélnivaló történetek. A Kapisztrán téren álló késő gót Mária Magdolna torony pedig szinte mindent látott, és lát is: "ő" az egyetlen középkori torony Budán, amely majdnem eredeti formájában maradt meg. Míg a mai Mátyás templom a német ajkúaké volt, addig a Mária Magdolna templomot a magyarok használták. A török hódoltság későbbi szakaszában többi "templomtársához" hasonlóan dzsámivá alakították, Buda visszafoglalása után végül a ferencesek építették újjá, barokk stílusban. A templomépület nem élte túl a történelmi katasztrófákat, de a torony igen: felújított 170 lépcsőfokból álló csigalépcsőjén keresztül juthatunk fel a legfelső emeletre, ahonnan páratlan körpanoráma élvezhető. A torony 2017-től újra látogatható!