Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Automata beszédfelismerés Magyarország északnyugati szegletében, Vas megye keleti szélén található a tudomány, a kultúrtörténet és a természetismeret témájában is jártas Ság-hegy, amely igazán különleges látnivaló. Bár hazai viszonylatban nem tartozik a magas hegyeink közé, ha területét bejárnánk, érdemes bakancsot húzni, ugyanis a Ság bizony tartogat izzasztó szintkülönbségeket. Az egykor aktív tűzhányó ma tanúhegy, vagy ahogy a szakértők mondják: egy lepusztult terület felszínének eredeti magasságát és rétegződését megőrző szigethegy. Hogy a Ság esetében ez pontosan mit jelent, abban a tövében található különleges épületben, a Kemenes Vulkánparkban kaphatunk választ. - A Ság-hegy egy különösen érdekes helyszín, egy geológiai csoda, valaha a földtörténet korábbi időszakában, néhány millió évvel ezelőtt vulkáni tevékenység zajlott le ebben a térségben is, és egy szép szabályos kúp alakú bazalt hegy maradt ennek nyomán. Ha most kinézünk az ablakon, akkor az 1911-es évben megindult kőbányászat nyomait látjuk. A Ság-hegy jelentős részét a jó minőségű bazaltot, azt kibányászták és Budapest és az ország, de még külföld különböző intézményeinek, vasútépítésre és útépítésre felhasználták. - Az 1910-től 1958-ig zajló bányászat során a Ság jelentős részét lefejtették, így az egykor 291 méteres hegy legmagasabb pontja 279 méterre csökkent és már csak mindössze néhány részén állnak "magasabb" részei. Érdekes, hogy épp ennek az emberi pusztításnak köszönhető, hogy a hegy ma különösen érdekes a tudomány számára: a bányamunka nyomán keletkezett hatalmas kráter ugyanis egyfajta időkapszula, amely az 5 millió évvel ezelőtti földtörténetről is mesél. - A helyszín olyan a vulkanológusoknak, geológusoknak, mint a régészeknek egy régészeti feltárás, nagyon szépen végig lehet követni, hogy ezek a bazalt típusú bazalthegyek hogyan keletkeztek. Nagyon sokan azt hiszik, hogy csak Olaszországban, Görögországban, Hawaiion vannak vulkánok. Sokan nem tudják, hogy a Kárpát-medence belső íve vulkáni hegyláncolat, olyan 20 millió évvel Európán belül a legaktívabb terület volt és akkor jött létre a belső-kárpátoki vulkáni ív. - Nem csupán a Ságról, de a hazai és a külföldi vulkánokról is sokat elárulnak a Kemenes Vulkánpark kiállításai, és miközben a vulkanológia tanait kutatjuk, egy építészetileg is izgalmas tűzhányó belsejében csavaroghatunk. A megannyi nemzetközi elismeréssel is kitüntetett épület modern és figyelemfelkeltő megjelenését ugyanis a vulkánok ihlették: erős, merev betonszerkezete a bazaltot, míg a kiállítóteret magában rejtő rozsdázott korten acél dobozai, a lávát idézik. A Ság-hegy felé néző acélkockába zárt kiállítás a hegy és a tudomány nagykönyvének is kiemelt fejezetét rejti. Történt ugyanis, hogy Eötvös Loránd 1891-ben idelátogatott és korszakalkotó kísérletével maradandót alkotott a gravitáció kutatás tudományában. - Ezt a bazalt hegyet katonai mérések keretében, 1884-ben Sternek nevű katonai geodéta felmérte és Eötvös ezt a szakvéleményt nem találta jónak és miután ő már közben megalkotta az első gravitációs ingáját, adódott a lehetőség, hogy eljön ide a Ság-hegyre és terepi körülmények között először a világon - Eötvös ingamérést fog végrehajtani és ezt történt meg 1891-ben. Ennek köszönhetően tudománytörténeti és kultúrtörténeti hely lett a Ság-hegy. - Az idei év - Eötvös halálának 100. évfordulója, így a Vulkán Park megannyi izgalmas, a professzor munkásságához köthető tudományos program helyszíne is. Eötvös Loránd szenvedélyesen szerette a természetet, aktív hegymászó volt, sőt a Magyar Turista Egyesület megalapítója és első elnöke is. Gyakran megfordult Dél-Tirolban, ahol túra teljesítményeinek elismeréséül, 1902-ben egy 2837 méter magas csúcsot neveztek el róla. A Ság-hegy nem csak a tudomány és a vulkanizmus egyik hazai fellegvárra. Ha lejtőin felkapaszkodunk, páratlan látvány, na és élővilág tárul elénk. Tanösvények és túraútvonalak hívogatnak, amelyek legjobb kiindulópontja a hegyen található Ság-hegy Múzeum és kertje. A valaha volt bánya egykori transzformátor-házából kialakított épületben a túra előtt egészen az őskortól a bányászatig tárható fel a vidék története. - Ez a bánya annak idején egy nagyon modern bánya volt, az egykori eszközöket ma is használják Uzsabányán, mert áttelepítették, a bányászat azért fejeződött be, mert a jó minőségű bazalt elfogyott. Kiürítették a bányát, és ezért került bezárásra. Az élővilág újra kezdi magává tenni ezt a krátert, amelyet tévesen nevezünk kráternek, az ugyanis egy földrajzi fogalom, ez tulajdonképpen egy bányagödör. Az élővilága egyedi, és ezért tájvédelmi körzet, az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. - Érdekesség, hogy egy Ság-hegyi túra alkalmával nem az északnyugati régióra jellemző növényvilággal találkozhatunk. A hegy földtani felépítése, domborzata sajátos helyi klímát alakított ki: szárazabb és helyenként melegebb, ennek köszönhetően itt olyan, főként szárazságtűrő pusztai növényfajokkal is találkozhatunk, amelyek előfordulása inkább a keleti országrészre jellemző. A Ság-hegyen nem kell sokat kirándulni ahhoz, hogy csinos szőlősorok között andaloghasson az ember. Sőt érdemes is felkeresni valamelyik helyi borászat birtokát, hogy ne csak nézhessük, hanem meg is ízlelhessük a régiót. A borisszák úgy mondják, hogy az itteni bort a rendkívüli savasság teszi egyedivé, amely épp a különleges helyi klímának köszönhető: a hegyoldalba ütköző zajos északi szeleknek és a temérdek napfénynek. A régió borban és bortörténetekben gazdag. Bár a krónika szerint itt már a rómaiak előtti időkben, a csiszolt kőkorszakban is foglalkoztak szőlővel, de a helyi szőlőtermesztés kultúrájának szervezett múltja Marcus Aurelius Probus római császár rendeletéhez kötődik. - Tulajdonképpen rákényszerítette a katonákat és a telepeseket a szőlőművelésre, hiszen minden legionáriusnak naponta járt 2 icce bor. Itáliából hozták, és hogy ne kelljen olyan hosszú útvonalon szállítani, ezért Pannónia területén szőlőkultúrát honosítottak meg, így a Ság-hegyen is. Azóta gyakorlatilag beszélünk Pannónia területén, főként a vulkanikus hegyeken szőlőkultúráról. A Ság-hegy az utolsó tanúhegy a Kisalföld szélén, közelünkben a Kis-Somlyó és a Nagy-Somló és ez a három vulkanikus tanúhegy alkotja a nagy-somlói borvidéket. - Nagy Kálmán, vagy ahogy a helyiek ismerik "Káci bácsi", gyerekkora óta foglalkozik borkultúrával, igaz annak idején még nem itt, hanem szülei badacsonyi telkén művelte a szőlőt. A kezdeti családi elfoglaltságok és a hobbi "szőlőzés" az évtizedek alatt szenvedéllyé, szerelemmé alakult, mára mesterséggé és életformává érett. - Ami nekem nagyon tetszik a chardonnay, ami egy világfajta, de én nagyon szeretem ezt a bort, aztán telepítettem egy zöldveltelini, nem igazán Magyarországon járatos fajta, de Kőszeghegyalján és Ausztriában igen és a feleségem kőszegi. Négy sor szőlőben olaszrizling van, pótlásokban cserszegi fűszerest telepítettem ide, és 4-5 évvel ezelőtt, nosztalgiából a Badacsonyra, a szülők emlékére telepítettem szürkebarátot. Mi nagyon szeretjük ezt az életmódot, szerencsére bírjuk is, úgyhogy nekünk ez az élet napos oldala. - A krónika szerint a középkor idején a Ság-hegy borát Európa-szerte árulták a patikák "Sagweiner" nevű gyógyitalként, amelynek vesetisztító, gyomorjavító és étvágyfokozó hatást tulajdonítottak. Ugyan ekkoriban még a hegy borai olyan ősi magyar szőlőfajtákból készültek, amelyek ma már nem lelhetők fel, ha "Káci" bácsiék borait végigkóstoltuk, egész biztos, hogy az étvágyunk is megjön majd! A helyiek és a hegy szerelmesei is gyakran mondják: aki egyszer idelátogat, az később is gyakran visszatér majd. A Ságnak különös vonzereje van. Hogy a jó borok, az egyedi klíma, a vulkáni múlt, vagy éppen a természet szépsége teszi-e, arra mindenkinek magának kell megkeresni a választ, de az biztos, hogy ez a vidék árasztja magából a nyugalmat! Kováts Lajos, a fővárosi műtárgy kereskedelem egyik kulcsfigurája is itt talált békére, és teremtett egy olyan saját világot, ahol most már mások is elmerülhetnek a helyszín gyógyító varázsában. A mesés helyszín neve: Sukhavati. - Szukavati az Amitabha Buddhának a mennyországa, én több mint 25 éve vagyok buddhista és egy olyan helyet szerettem volna létrehozni, amit szabadon látogathatnak - minden vallási elkötelezettség mellett emberek, megtanulnak meditációs módszereket, részt vehetnek elvonulásokon. Ez egy tökéletes hely az alkotás számára, van egy kis műterem, ami a kortárs művészeteknek nyújt alkotási és kiállítási lehetőséget. - A kialakított több, mint 5 hektáros terület egykor papi birtok része volt, aztán a hetvenes években apró parcellákra osztották és az itt élők rendelkezésére bocsátottak. Ilyen apró kis telkekből alakította ki, építette fel Kováts Lajos az álmát, amelyen minden egyes valaha volt kis pince vagy présház pihenőhelyként született újjá. A Ság-hegy Celldömölk közigazgatási területén domborodik, így ha errefelé csavargunk, az 5 szomszédos kis települést magába foglaló várost is felfedezhetjük. Mert: Celldömölk, Pordömölk, Nemesdömölk, Alsóság, Izsákfa és Kiscell egyesítéséből született. A modern városháza és a mellette álló agg épület, a helyi állatorvos nevét viselő Arató-ház jól mutatja, hogy a mai történetek és az egykorvoltak' hagyományai is jól megférnek a városban. Erről a szimbiózisról mesél Celldömölk egy régi épülete. - Német telepesek idején kezdtek el ezek az épületek épülni, ahogy ez is egy német telepes, Joachim János György, a neve magyarosítva, aki felhúzta ezt az épületet 1776-ban. Egy szatócsboltot nyitott, mindenfélét árult, a puskaportól kezdve a lenmagon át, nürnbergi árukat minden ami befér ebbe az épületbe árult. Rengeteg típusú portékával. 53 forintot fizetett az apátságnak a bérlésre. - Ez az összeg fedezte több hold földje és boltja éves bérét. összehasonlításképpen, a krónika szerint megnevezett Molnár Mihály ugyanekkor egy házért és kertért 12 forint 30 krajcárt fizetett évente. Joachim János György egykori boltja hosszú időn keresztül kereste a "helyét", míg végül Kiniczky Kálmán és jegyese, Szalóki Ibolya megálmodták mai funkcióját. A fiatal pár lendületességének és kitartó munkájának köszönhetően, a Joachim kedvelt kikapcsolódási pont a helyiek és a turisták körében egyaránt. A kávézó konyhájában még az egykor vulkanikus természetű Ság-hegy zamatát is megidézik. Tüzes vulkán palacsintájukat a tűz és a bazaltosság ihlette. Ha tovább utaznánk a tüzes mesékben, akkor jó irány a helyi termálfürdő, a millió évekkel ezelőtti vulkanikus tevékenység miatt ugyanis a régió igen gazdag termálvizekben. A Vulkán Fürdő története a gyógyvizek esetében jól ismert forgatókönyv szerint alakult: olajat kerestek, vizet találtak. - Az itteni gyógyvíz nátrium-hidrogén-karbonátos enyhén kloridos lágy víz. Elsősorban reumatológiai megbetegedésére hasznos ez a gyógyvíz, a az időskori porckopásoknak a tüneteit tudja enyhíteni, illetve sportolók használják megelőző jelleggel is ennek a gyógyvíznek a hatását. - Celldömölk csodás, mégpedig szó szerint! Évszázadok óta ismert zarándokhely, ahová csodát látni és gyógyulni járnak a hívők. A történet Koptik Odó apát 1739-es évi ide érkezésekor kezdődött, amikor a bencés kolostorfőnök az ausztriai Máriacellből magával hozta az ottani kegyszobor másolatát, és fakápolnát építtetett neki otthonul. A kápolna közelében egyre-másra szaporodtak a csodaszámba menő események, így hamarosan kőtemplom, a Szűz Mária Római Katolikus Kegytemplom is felépült. A Ság-hegy a Kemenesalja központjában magasodik, azon a vidéken, ahol számos irodalmár született. A környékbeli kistelepüléseken az ő nyomukba is eredhetünk. Celldömölktől mintegy 13 kilométerre található Egyházashetye, amely 1776. május 7-én írta be magát a magyar irodalomtörténetbe, itt született ugyanis Berzsenyi Dániel, a hazafias költészet és a romantikus líra kiemelkedő alakja. Szülőháza ma emlékmúzeum. - Kellemes hajlék - abban a korban a szokásos kisnemesi kúriára emlékeztető architektúrája van az épületnek. Küllemében is szerény, de a korban mégiscsak a módosabb házak közé tartozott ez az épület. Berzsenyi viszonylag korán elkerült itthonról, Sopronban volt líceumban, később ott erről dicsekvő módon beszélt és azt írja, hogy a város szökőkútjába 12 katonát belehánytam s az én szeretőm az én karjaim között elalélt, Berzsenyi az 1790-es években már ma is számon tartott műveket írt. - Berzsenyi Dániel a krónika szerint igazi csibész volt, sőt valamennyi iskolatársát felül is múlta. Hogy emiatt történt-e, azt nem tudni, de az tény, hogy édesapja 1795-ben hazarendelte és nem finanszírozta tovább a tanulmányait. Édesanyja halálát követően egyre inkább elmérgesedett az apjával való viszonya, míg végül 1799-ben örökre elhagyta a szülői házat: rövid kitérő után a Somogy-megyei Niklán lett "remete". "Messze setétedik már a Ság teteje, Ezentúl elrejti a Bakony erdeje, Szülőföldem, képedet: Megállok még egyszer, s reád visszanézek. Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek! Vegyétek bús könnyemet." - Somogyba költözése előtt írja Búcsúzás a Kemenesaljától című versét, amely azt hiszem az egyik legszebb magyar óda és a búcsúzás verseknek azt a fajta hagyományát folytatta, amit Janus Pannonius kezdett el a Búcsú Váradtól c. versével, amit Balassi Bálint folytatott a Búcsú hazájától. - Celldömölktől 16 kilométerre, a 400 lelket számláló Csöngén, Weöres Sándor életének eredhetünk nyomába. Az egykori szülői házban berendezett kiállításon megannyi tárgyi emlék idézi meg a költőóriás életének pillanatait, ahogy feleségével, a szintén költő Károlyi Amyval közös életükből is találunk itt sokat mesélő tárgyakat. Weöres dedikált könyvet őrzött a régió másik neves szülöttétől, Nagy Lászlótól. Noha az ő szülőfaluja, Iszkáz hivatalosan már Veszprém megyéhez tartozik, a régióban élők mégis úgy mondják: ugyanaz a vidék nevelte Nagy Lászlót is, amely Berzsenyit és Weörest. A helyiek úgy mesélik, hogy: Nagy László családja nem különösebben vett részt a faluközösség mindennapjaiban - békésen, szerényen éldegéltek, ennek ellenére maradtak emlékek, amelyek arról mesélnek, hogy milyen is lehetett egykoron a gyerek Nagy László. - Ők itt a faluszélén éltek, innét abszolút nem volt szomszédjuk, csak pár házzal van arrébb az első lakott ház. Lehet, hogy ebből fakadott az a kis bezártság, bezárkózás, magányosság. Nem igen voltak társaságba járó emberek. Nagy László meglovagolta a tehenet, a ló farkát megfogta és úgy futott utána, és a tiltás ellenére mindig azt csinálta, amit nem szabad. - Nagy László tanulmányait is Iszkázon kezdte, majd Pápán és Budapesten folytatta. A múzeumban tárgyak, fényképek, idézetek mesélnek Nagy László életútjáról és az is kiderül, hogy a helyi népművészetre cseppet sem jellemző díszítéssel és tárgyi kultúrával berendezett, bolgár szoba miért a költői hagyaték része. - Megtetszett neki a bolgár népművészet és elköltözött Bulgáriába, évekig ott élt és szép lassan, ahogy megtanulta a nyelvet, megismerte a népművészetet, nekiállt lefordítani a bolgár költészeti remekeket. Nem csak a népművészetet, a népet is megismerte és annyira be tudott illeszkedni az ottani miliőbe, hogy megszerette a bolgár népet, a bolgár nép megszerette a költőt. - Iszkázon Nagy László világán túl is van mivel ismerkedni, vagy éppen hová továbbmenni: közelről hívogat a lenyűgöző Vas megye és a Vasi-hegyhát, de épp olyan csalogató a szép Veszprém megye is. Akárhogy is döntsünk, az már egy újabb történet kezdetét jelenti.