Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Jó reggelt! - mondta Zenta, majd ledobta magáról a takarót és gyorsan kipattant az ágyból. Egy mezőváros, aki sajátos terpeszállásban van a földből élő falu és a polgáriasodott város között, nem engedheti meg magának, hogy lustálkodjon. Zenta a Délvidék egyik legrégebbi települése. Szerbiában, a Vajdaságban, azon belül is Bácskában, méghozzá a Tisza jobb partján él. Lakói között a magyarok vannak többségben, de nagyon sokan elmentek már innen. - Ez a zentaiság ez valahogy olyan dolog, amit nehéz levetkőzni és nem is szeretném, lehet, hogy azért is, mert rengeteg ember elment innen, az a generáció, ahova én is tartozok, azok közül nagyon kevesen vannak itthon és ezért nagyon kevés barátom van. Én úgy gondolom, hogy igenis a kisvárosban is lehet nagyon jó élet és nagyon jó dolgok történhetnek, de ahhoz ez a mai idő, amit most élünk erre alkalmatlan, mondjuk mi nem akarunk elmenni és nem is gondolkodunk rajta egyáltalán, de van egy olyan nagyon fura érzés, hogy végül mindenki elmegy. - A szerb-magyar határ ide maratoni táv, mindössze 42 km. A leghíresebb esemény a kisváros életében az 1697-es győztes csata volt, amelynek köszönhetően majdnem egész Magyarország felszabadult az oszmán megszállás alól. A több mint 100 éves zentai városháza 50 méter magas tornya többfunkciós. Amellett, hogy a törökverést bemutató állandó kiállítással várja az érdeklődőket, a tűzoltóknak is pazar kilátást biztosít. - Aratáskor, mai nap talán ez egy tradicionális eseménynek mondható, a tűzoltók innen kémlelik a környéket és a kollégákat innen értesítik, amennyiben Zenta környékén tüzet észlelnek. - Nyugalom, a toronyórát sem hagyjuk ki a sorból! A műremek egy évszázada mutatja az időt és annak múlását. Működését bárki megnézheti, aki megmássza a torony 209 lépcsőjét. Zenta szereti a művészetet, legyen az grafika, kerámia, festészet vagy éppen nemezelés. Mezei Erzsébet mind a négyet űzi, természetesen nem egyszerre: mindennek megvan a maga ideje. A július a festészeté, augusztusban pedig jöhet egy kis kerámia. - Az egyik keramikus kolleganőm mondta, hogy amikor a kerámiáimat, akkor azt mondta, hogy bármit nézek, amit te csinálsz mindenhol felismerem a kézjegyedet, ezek szerint akkor van benne valami hogy annak ellenére, hogy én ennyire szerteágazó érdeklődéssel készítem a munkáimat azért valahol csak felismerhető vagyok. Az a félelmem, hogy nagyon sokféle mindenbe belefogok, - közbe lehet, hogy nem is kell - én nem is tudnék egy életen keresztül ugyanazt a technikát használni, mert az nekem unalmas lenne azt hiszem nagyon. - Zenta kincsei közé tartoznak a napsugaras oromfalak is. A boldog békeidők építészete kapta fel ezt a típusú díszítést, amikor a Tiszán leúsztatott faanyaghoz olcsón hozzá lehetett jutni. - Hál'istennek ezek a nyomok megmaradtak sokaknak, sőt van olyan dicséretes kezdeményezés, hogy akár felújítják ezeket, tehát nem mondanak le róla mint díszítőelemről. - Ma már nem gondolják ezekről a napsugaras díszítésekről, hogy misztikus hatalommal rendelkeznek, de az összetartozás erősítésében mégis fontos szerepet játszanak, csakúgy, mint a "gyorsan halandó" rovar násza. A Tisza virágzása valóban látványos, Zentán érdemes rá külön fesztivált szervezni. - Kultikus állat, ez így fontos legalábbis, akiket úgy közelebbről érdekel maga a Tisza, az itteni élővilág, úgy érzem, hogy ez mindig is próbálták megőrizni ezt a kötödést. Szintén egy kötődési kapocs magához a Tiszához, és újabban többen próbálnak turizmust építeni erre, tehát egyfajta tartópillér. - Egy közösség életében az épített örökség is lehet tartópillér: ahogy például a Zentai Magyar Kamaraszínház épülete, vagy éppen a város rangidős létesítménye, az 1700-as évek közepén épített Szent Mihály arkangyal szerb templom. De Zenta egykori zsidóságának is áll még a kis zsinagógája, igaz annyira kevesen tértek vissza a koncentrációs táborokból és olyan sokan kerestek új hazát, hogy az épület már másfajta funkciót kapott. Még egy ilyen kíváncsi folyót keresve sem találni! A Tisza egy nagy gyerek, aki mindenhol ott akar lenni, és mindenről tudni akar. Ha a partja nem szorítaná erősen a gyeplőt, képes lenne beszivárogni egészen a belvárosig! A zentaiak már jól ismerik: Ma jó kedvében van Tisza őnagysága! - mondogatják, amikor szelíd és megengedő. Szinte ki sem lehet kerülni, mint egy hűséges juhászkutyába, állandóan belebotlik az ember. Ám, ha bal lábbal ébred és zavaros a tekintet, akkor jobb, ha a parányi ember lábujjhegyen közlekedik, és nem feszegeti a határokat - a hisztiző Tisza félelmetes szörnyeteg! (zene) A Tisza szereti a hegedűszót. Ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy a folyó kíséri-e a brácsát vagy a hangszer megy a Tisza után. A vajdasági kisvárosban született, ma is itt élő Mezei Szilárd brácsás, hegedűs, nagybőgős és zeneszerző, 10 tagú zenekarával vajdasági magyar népdalokat is játszik. - Nem vagyok az az igazán Tiszára járó fürdő ember, viszont elég későn jöttem rá arra, hogy milyen sokat jelent és akkor kb. 10 éve csináltam is egy lemezt, aminek az a címe, hogy: Tisza, trióval és igazából akkor tudatosult bennem, hogy mennyire fontos a folyó egyáltalán és, hogy ez a mi Tiszánk itt. Az is benne van, hogy én nem a Tisza parton nőttem fel, hanem a városnak egy másik részén, és most már 10 éve itt élek a Tisza parton és ez is közelebb hozott a folyóhoz. - A Tisza hirtelen természetű, de nem haragtartó. Lehet neki panaszkodni, titkokat a fülébe súgni, bánatot megosztani vagy éppen örömet. A víz meghallgat. A bút magával viszi és feloldja, miközben erővel tölti meg a lelket. A folyót nézve olyan gátak szakadnak fel, amiket nem is sejtünk, hogy magunkban hordunk. - Olyan város, amelyben nincsen folyó, én olyanban nem is nagyon tudnék élni, nem is tudom elképzelni az életemet, mert úgy érzem, hogy az teljesen bezárt hely, az a szám, amit írtam a Tiszáról, az inkább magának a folyónak a békessége, az improvizálása, mint ahogy a zene is, ahogy folyik. - A zentaiak úgy tartják, az itteni nagy víz fontos identitásformáló erőt rejt. - Annál is inkább mert ennyire közel a városmag sehol nincs a Tisza mellett, talán csak Szegeden, mivel azonban Zenta jóval kisebb, itt minden összefügg - kicsik a távolságok, 4-5 km most is a legnagyobb távolság keresztül-kasul a városba. Ha egy kicsit nem vigyázunk, már Felsőhegyen vagyunk, a legközelebb eső faluba, hogyha átmegyünk a hídon, ha egy kicsit nem vigyázunk, már Csókán vagyunk. A Tisza az összeköt bennünket is lélekbe, tehát itt nem csak geográfiai, fizikai közelségekről van szó. - Akik viszont testileg is legközelebb voltak a vízhez, a halászok ma már nem gyakorolják hivatásukat, szögre akasztották a hálót. A Tisza megregulázása alapjaiban változtatta meg az élővilágot, az emberi beavatkozás, a folyószabályozás, a kanyarok átvágása, az árterületek termőterületté tétele a természet-közeliségen hatalmasat távolított. A halászat, mint hivatás szinte megszűnt. Egy másik foglalkozás, amelynek szintén a Tiszához, a vízhez van köze, a dús füvű legelők miatt még épp, hogy nem halt ki. Novák Károly juhai a folyó túlpartján, a bánáti részen Jázova határában rágják a gyepet. - Azt szokták mondani, hogy itt a világvége, mondom, nem a világvége, de azért ide látszik már. Sőt van egy kocsma Tiszaszenatmiklóson, az a neve, hogy "na kraji szveta" - Világvégén. - A bánáti puszta szikes, szántani nem lehet, értelme sem lenne bármit bele vetni. Ez csak a birkának jó. - Valamikor itt Jázova körül tízezer birka legelt, most kettőt, ha fölözi. A birka ez olyan dolog, hogy itt éjjel-nappal ott köll lenni, nincsen karácsony, nincsen újév, szinte lehetetlen juhászt találni, jó juhászról meg nem is köll álmodni. Hát a jó juhász az becsületesen körmöl, rendezi a birkákat, legeltet, de a többi az csak azért van, hogy legyen valaki a birkával, hogy ne maguk sétáljanak. - Jázovának mindössze egy utcája van, a Petőfi Sándor. A házak többsége már összedőlt, de van még néhány erősebb oldalú, amelyik csak azért is dacol az idővel. A szecesszió nemcsak a közeli Szegedet, de a kistestvért, Zentát is elvarázsolta. Ha a város tükörbe néz, a századforduló környékén kialakult önmaga kacsint vissza rá, 21. századi köntösben. Ez a különleges épület is inkább tűnik mézeskalácsháznak mint sem tűzoltólaktanyának. Az 1904-ben Lajta Béla tervei alapján épült laktanyáról úgy tartják, hogy a népi építészet és a magyaros szecesszió keveredésének remeke. - A Tűzoltólaktanya talán a délvidéki szecesszió egyik kiemelkedő alkotása, de ezen kívül még a szecessziós épületek közé sorolhatnánk a tavalyi évben megújult zentai gimnáziumot is, a Royal szállodát is. - A kézműves termékek készítői ugyanúgy, ahogy a szecesszió követői "kivonulnak" vagyis nem az átlagos stílust, az általános irányzatokat követik. Olyan kézműves és egyedi terméket állítanak elő, amely az ő kezük nyomát viseli, legyen az csokoládé, kozmetikai termék, vagy éppen saját kézzel roppantott malátából készült szűretlen sör. - Két és fél évvel ezelőtt lefőztük az első sörünket a konyhában, először a baráti körhöz került a kóstoló és meglepetésre volt olyan, aki azt mondta, hogy ilyen finomat még soha nem ivott, de sajnos még az 50% azt mondta, hogy ez nagyon-nagyon nem ízlik neki, nagyon keserű volt és nagyon intenzív volt az íze. - A sörfőzők szerint a kézműves sörgyártás szépségét az állandó kísérletezés adja. Egyébként, ahogy nincs két egyforma tojás, ugyanúgy nincs két egyforma főzés sem. - Olyan őrült nagy eltérések nincsenek. Olyan mintha egy zenekar ugyanazt a számot lejátssza több koncerten is. - A keserű sör után jöhet az édes kézműves csokoládé! A csoki mívességét is az adja, hogy kézzel készül, a gépek csak a csokoládé melegítésénél segítenek be. - A csokoládék öntése, formákba kivétele, csomagolása, ez mind kézzel készül. A sima tejcsokoládé-mogyoró legklasszikusabb kombinációtól kezdve, a vadborsos sós csokoládén keresztül, csak a képzeletünk szabhat határt az ízeknek. Közel 100 féle csokoládét készítünk, hogy mindenki megtalálja a saját ízlésének való csokoládét. - A természetes alapanyagok használata a kézműves termékek egyik alapja. Így van ez a kozmetikumok világában is. - Szerintem ezzel nem nyúlsz mellé, mert fehéragyag zabliszt, kecsketejpor, kókuszpor meg c vitamin van benne. - Pintér Vörös Nóra 10 évvel ezelőtt kezdett kísérletezni, hogy miként lehetne egy átlagos háztartás kencéiben a hatóanyagot természetes anyagokra cserélni. Az illat nála kevésbé fontos, az alapanyag a kulcs. - Az első a szappan volt, utána jöttek a testvajak, tonikok, sminklemosók, és ahogy változott az életem, különböző stádiumokba értem, akkor mindig más kezdett érdekelni. - Pecze Árpádot a régiségek érdeklik, immár 34 éve. A letűnt tanyavilág hagyatéka itt jól megfér a mesterségek, akár több, mint 100 éves tárgyaival. - Több mint 10 ezer tárgy, több 100 gyűjteményből áll össze. Fényképezőgép gyűjtemény, cukorkásüveg gyűjtemény, szenteltvíztartó gyűjtemény, fegyvergyűjtemény, motorkerékpár gyűjtemény, tulipános láda gyűjtemény, bili gyűjtemény, koporsó gyűjtemény. - A bemutatott szakmák között pedig van olyan is, amely ma már nem létezik. A fésűkészítő is ilyen: a drága szarufésűt ugyanis a műanyag váltotta fel. Az olcsó hajkefék és fésűk a fésűsmesterséget a múzeumba küldték. A Régi Mesterségek Háza egyébként lakóház: Pecze Árpád ezekkel a tárgyakkal él, köztük is alszik. Az épület minden helyisége a padlástól a kamráig, telis tele van régiséggel. - Mindent szeretnék összegyűjteni, ami elfér ebben a házban. Énnekem nincs szobám helyisége, ugye valamit valamiért, fel kellett áldoznom: én a zongora felett alszok, egy ilyen fölépítményen. - A mesterségek háza a régiségek alfája és omegája. Jól megfér egymás mellett a szikvizes és a fodrász, a fogorvos és az órásmester, és például a szíjgyártó szakma eszközei. Tudták, hogy a bádogos még mentőövet is készített? Mi másból, mint fémből. A vízen fennmarad, de jaj volt annak, akit eltalált. A "Szőke" sok mindent megélt már életében, de olyat, mint 1697. szeptember 11-én még soha nem látott: az elbizakodott török világra szóló verést kapott a jóval kisebb egyesült keresztény csapatoktól. A Tisza örömében szívesen kilépett volna a medréből, hogy körülölelje a győztes felszabadítókat, de szerencse, hogy nem tette! Az oszmán katonák menekültek, Zenta pedig hatalmasat szippantott a lőporfüstös, de szabad levegőből, amely selyemlepel finomságban ült rá az ünneplő vidékre. A város legelőször 1816-ban emlékezett meg az ütközetről. - Belátták a fontosságát, mai szóval élve, elkezdték brandként felépíteni. Bárki volt hatalmon, akár a Habsburg Birodalmon belül, akár az Osztrák-Magyar Monarchián belül, bárhol volt egy központi hatalom, és ők valamilyen folyamodvánnyal fordultak ehhez a hatalomhoz, mindig kihangsúlyozták, hogy itt játszódott le, tehát, hogy ez nemcsak egy átlagos kisváros, egy mezőváros, hanem itt játszódott le a csata. - Azt gondolná az ember, hogy több mint 300 év elteltével a hősi cselekedetek emlékezetét az idő - mint tócsát a nap - lassan elpárologtatja, de nem. Vannak olyan tettek, amelyek nem felejtődnek, a zentai csata is ilyen. - Az oszmán birodalom részéről közel 20-25 ezres volt az elesettek létszáma. Ugyanakkor Savoyai Jenő a csatát követően pontosan mindent leír: 600 áldozatról tesz említést, úgyhogy ha a számokat nézzük, óriási különbség volt, köszönve ezt legfőképp annak, hogy Savoyai Jenő pimasz módon rajtaütésszerűen támadott és erre nem tudott felkészülni a török. - A török hadat összeroppantó ütközet a leszármazottak mellét is méltán feszíti, zentai csata néven csokoládét készítenek, sört főznek és rockoperát adnak elő, még a városháza tűzfigyelő tornya is katonásat játszik: 2000 pici figura vívja gigászi harcát. - Kevesen tudják, hogy a budai várpalota előtt álló Savoyai Jenő szobor az Zentára készült abban az időben és Zenta ki is fizette annak a szobornak a felét, ám utána pénzügyi gondok miatt nem tudta teljes egészében kifizetni, így Róna József kénytelen volt másnak eladni és így került igazából Budapestre. Tehát a zentaiaknak egy nagy álma, hogy Savoyai Jenőnek egy méltó szobrot állítson. - A Tisza partra 1991-ben helyezték át azt az emlékművet, amelyet még 1895-ben, Ferenc József zentai látogatásakor avattak fel. A harangtoronyban megszólaló harang a Kis Szent Teréz templomban várja a szeptember 11-ét, amikor is helyére kerülve hirdeti a felszabadulást. A két évvel ezelőtt felszentelt templom 20 évig épült. Érdekessége, hogy oszlopainak egy része abból a soha be nem fejezett templomból származik, amelyet 1914-ben kezdtek építeni a város központjában lévő parkban, de a világégések közbeszóltak, így a félkész templomot végül lebontották. - Ezek az oszlopok kövek, ami itt látható a templom körül, az annak a maradványai. Az akkori önkormányzat mármint '97-ben megengedte, hogy ezt összeszedjük és egy emlék legyen. - A templom adományból épült üvegablakai a magyar szenteket ábrázolják. Szent István és Szent László nem ablakot, hanem domborművet kapott, az oltárkép pedig a templom névadójának, Lisieux-i Kis Szent Teréz életének fontosabb állomásait ábrázolja. - Ott látható a háttérben a két szülő meg három testvére, aki együtt volt vele, együtt volt a kolostorban, a negyedik meg a vizitációs nővéreknél volt a kolostorban. Az a négy kis angyalka pedig a négy kiskorában elhunyt testvérét ábrázolja. - Az adományokból épült emléktemplom zarándokhely, idegenforgalmi látványosság és a helyiek büszkesége, már csak azért is, mert sok hívő kétkezi munkával járult hozzá az építkezéshez. A zentaiak úgy tartják, hogy ott építenek templomot, ahol a közösségnek még van ereje, élni akarása, és megőrizte a jövőbe vetett hitét.

Jó reggelt! - mondta Zenta, majd ledobta magáról a takarót és gyorsan kipattant az ágyból. Egy mezőváros, aki sajátos terpeszállásban van a földből élő falu és a polgáriasodott város között, nem engedheti meg magának, hogy lustálkodjon. Zenta a Délvidék egyik legrégebbi települése. Szerbiában, a Vajdaságban, azon belül is Bácskában, méghozzá a Tisza jobb partján él. Lakói között a magyarok vannak többségben, de nagyon sokan elmentek már innen.