Itthon vagy!
(korhatár nélkül)
Gyártási év: 2019 Adásnap: 2019. augusztus 09.
Időpont: 11:33:11 | Időtartam: 00:22:02 | Csatorna: | ID: 3547016
Beszélt nyelv: magyar
NAVA műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor
Főcím: Itthon vagy!
Műsorújság szerinti cím: Itthon vagy!
Műsorújság adatai:
Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.
Technikai leírás:
- A teljes leirat forrása a teletext.
Teljes leirat:
Nekem a Balaton a Riviéra - dúdolhatnánk a régi dalt,
ahányszor csak a magyar tenger felé visz az utunk.
Ma nagyobb divat a Balaton, mint valaha és úgy tűnik,
a "drágán-rosszat" kínáló vendéglátósok
és "zimmerferizős" szállásadók elfogyóban.
Egyre többen veszik komolyan, hogy jól lenni csak ott érdemes,
ahol jól enni is lehet. Na és inni.
A tó északi partjának, felvidékének vulkanikus,
kiváló kitettségű lejtői évszázadok,
sőt évezredek óta érlelik a zamatos szőlőt,
csepegtetik vesszejükön a nektárt.
A legkiválóbb balatoni fehérborok talán Badacsony tanúhegyén teremnek.
- Itt Badacsonyörsön egy más típusú talaj van,
mégis a Badacsonyi Borvidékhez tartozunk,
tehát a borvidéken belül is vannak különbségek.
A mi szőlőterületeink nem a tanúhegy oldalában vannak,
hanem ezen a badacsonyörsi homokkövön készítünk friss,
tiszta ízvilágú, könnyen érthető borokat. -
A kisörsi hegy déli lejtőjén magán arborétum nyújtózkodik.
Az első ritka fenyőfajtákat dr. Folly Gyula,
a pécsi Zsolnay család háziorvosa hozta ide,
aki a terület akkori birtokosaitól, a Csigó családtól kapott engedélyt
a legmeredekebb, sziklákkal tarkított terület beültetésére.
Mára ezek a 100 éves telepítések élő fenyőmúzeumként pompáznak
a Balaton mindig elegendő párát kilehelő víztükre fölött.
Az arborétum közel fele ma is szőlőültetvény,
ahol szinte az összes borvidékre jellemző fajta és még más is megterem,
elegendő utánpótlást nyújtva a látogatók hűsítő fröccsözéseihez.
- Kiemelném a budai zöldet, amiből én például a legszívesebben iszom a fröccsöt,
ez egy nagyon jó kis friss, citrusos-zöldalmás karakterű bor,
amit az állami gazdaságnak köszönhetünk.
A nagyapám idejében államosították a birtokot,
és ide telepítették a környék törzsültetvényét budai zöldből.
Itt vizsgálták meg először, hogy vajon ez a szőlőfajta,
miután a budai hegyekben kipusztult, a filoxéra elpusztította,
itt a Balaton-felvidéken vajon hogy muzsikálna. -
Még a buborékok is dallamosan szállnak felfelé a párás falú pohárban...
és hogy családunk legkisebbjei se maradjanak szomjan,
szörpök is készülnek az évszázados fenyők tavasszal szüretelt rügyeiből,
a lilán virágzó levendulából, a dúsan szaporodó citromfűből.
Van mit kortyolgatnunk, amíg a nyitott látványkonyhában elkészül az uzsonnánk.
Ha a meleg nyári napokon inkább csak nassolgatnánk a bor mellé,
ne adjuk alább néhány szelet sajtnál!
Nemesvámoson, a Tekeres-völgy bejáratánál, a Kovács család
több mint 10 éve foglalkozik sajtkészítéssel. Igaz, nem a tehenek,
hanem a lovak miatt kezdték itt felépíteni birtokukat:
a családfő ugyanis fogathajtásban versenyzett.
- Édesapám rendszeresen edzett,
tehát volt minden nap ezzel kapcsolatos elfoglaltság. 30 lovat tartottunk,
ami azt szolgálta, hogy ezek közül kiválasszuk a legjobbakat,
amik minél inkább megfelelnek a versenyzésre,
hogy tudjunk közülük szelektálni. Illetve később,
amikor én is elkezdtem a díjugratással foglalkozni, először hobbiból,
aztán meg versenyszinten, akkor tényleg a mindennapjainkat ez töltötte,
ki hogy ide kijártunk. -
Aztán érkezett egy tehén is a lovak közé, amit csak úgy, hobbiból vettek.
Akkor még maguk sem gondolták, hogy alig több mint 10 évvel később,
túl néhány magyar és svájci sajtkészítő kurzuson,
ma már 20 tehenet is fejnek, sajtműhelyük pedig minden nap termel.
- Akkor született meg az öcsém nagy korkülönbséggel,
Marci és akkor kezdte el foglalkoztatni az embereket,
hogy igazából mit is eszünk, a boltban, milyen adalékanyagok,
tartósítószerek vannak a termékekben. Ezért úgy döntöttünk,
hogy legalább a tejet saját tehéntől, ha már van rá lehetőségünk,
hogy itt tartsuk, be tudnánk szerezni.
Aztán később ennek akkora népszerűsége lett a baráti körünkben is,
először joghurtot kezdtünk el készíteni,
szintén még csak a kis környezetünknek,
majd aztán később a sajtkészítéssel is próbálkoztunk. -
A sajtkészítés komoly tudomány, erre is igaz, mint a legtöbb szakmára:
minél többet tudsz, annál kevesebbet.
Kovácsék 1 évtized alatt megtanulták svájci mintára készíteni sajtjaikat,
gyakran saját receptúrákkal ötvözve.
Érlelő pincéjük jótékony mikroklímájában
gyakran egy évet is eltöltenek a sajtok,
hogy aztán nemes penészes zamatukkal jól kiegészítsék
egy pohár muzsikáló bor ízét.
Füredet már a lehúzós idők előtt is az északi part patinás városaként ismerték,
a több mint 200 éves fürdőtelep körül kialakult polgári környezetével.
A fürdőtelep központjában,
a mai Blaha Lujza utca egyik csinos háza 224 éve épült,
családi villaként. Később a telep körorvosa bérelte ki lakásnak az emeletet,
rendelőnek a földszintet, szemben pedig gyógyszertárat nyitott.
Aztán, ahogy egyre népszerűbb lett a balatoni fürdés és Füred,
egyre több étteremre, kocsmára, cukrászdára volt igény.
- 1917-ben nyitották az első cukrászdát ebben az épületben,
a Láng család nyitotta Láng Cukrászda és Falatozó néven.
Nagyjából a leírtak alapján azt sikerült megtalálnom itt
a helyi történelemkönyvekben, hogy '25-re ez volt már
a fürdőtelep leglátogatottabb üzlethelyisége. -
Hiába a népszerűség, Láng úr halála után
özvegye már nem akart az üzlettel foglalkozni,
így eladta egy nagykanizsai cukrászmesternek, Filipovics Istvánnak,
aki egészen 1957-ig vitte a boltot. A környék leghíresebb cukrászdája volt,
de nem kerülhette el az államosítást. Mai Kedves nevét is ekkor kapta.
A rendszerváltás után több hullámvölgyet is átvészelt a sütik helyi birodalma,
hogy aztán ma újra családi vállalkozásban térjenek vissza a gyökerekhez.
A klasszikusok mentén maradva akár bundás kenyeret is reggelizhetünk itt,
vagy elmajszolhatunk egy házias békebeli pitét,
és persze csokis dolgokból sincs hiány.
A családias miliőhöz sokat hozzátesz a tulajdonos család,
akik időnként három generációval is jelen vannak a pult mögött.
- Én is és édesanyám is benne dolgozunk ebben,
alapvetően egy bombajó párosítás szerintem vele dolgozni.
A tavalyi Anna bálon a nagymamám, aki egyébként 80 éves,
bejött és végigmosogatott egy egész műszakot,
tényleg azt látják a vendégek is,
hogy három generáció dolgozik bent a cukrászdában.
Jó érzés tölt el minden reggel, amikor bejövök és anyával dolgozok együtt,
esetleg itt van mama, tehát egy ilyen közös valamit tudunk csinálni. -
A Blaha utca - mellesleg az egyik legvarázslatosabb utca a Balatonon -
mára Füred új gasztronómiai tengelye lett,
az utcabeli vendéglátóhelyek példás összefogásban szerveznek
hangulatos zenés esteket, és segítik egymást.
Barnáék egyik kedvenc reggelije, a bagel szendvics alapanyaga is
egy helyi kézműves pékségből származik.
Itt süti kenyereit a közgazdászból péklánnyá avanzsált Zeliska Orsi.
Először budapesti otthonában kezdett kenyerekkel kísérletezni,
végül a szenvedélye egészen egy pékiskoláig repítette
és amikor már saját élesztőmentes kovászát etette,
férjével közösen elhatározták, pékséget nyitnak. Valahol vidéken.
- Az irodában ülve elkezdtünk hirdetéseket küldeni egymásnak Füredről,
úgyhogy egyébként nincsenek itt ismerőseink, nincsenek itt rokonaink.
Minden évben egy pár napot itt eltöltöttünk,
de egyébként semmi olyan kötődésünk nem volt, nem csináltunk felméréseket,
hogy milyen itt a vásárlóerő, semmi ilyen nem volt mögötte,
inkább érzésből jöttünk. -
A kézműves pékség nem attól kézműves, hogy nem használnak gépeket,
és mindent kézzel készítenek. A hangsúly a minőségi,
válogatott alapanyagokon van, a kellő odafigyelésen,
a lassan kelesztés technológiáján. A mai világban kevés dolog az,
aminek látszik, de itt csak lisztből és vízből készül a kenyér.
Na meg kovászból - ami ugye lisztből és vízből készül.
- Mikor mondtuk, hogy itt kézműves pékség fog nyílni, akkor úgy:
hát, sok sikert kívánunk - nagyjából ennyi volt az elején
és két héten keresztül próbasütéseket csináltunk,
akkor hát elindultak az illatok és egyre többen jöttek érdeklődni,
és mi az összes lesütött péksüteményt, kovászos kenyeret,
kakaós csigát igazából lekóstoltattuk a helyieknek
és így ez alatt a két hét alatt nagyon sok törzsvásárlót szereztünk,
akik a mai napig jönnek. -
Az élesztőmentes kenyerek itt a kelési idővel együtt
36 óra alatt készülnek el, búza- és rozslisztből.
Orsi szívesen feszegeti határait, kedvenc terepe a "nap kenyere",
és mindig kitalál valami új ízesítést: rozmaringgal, zsályával,
kakukkfűvel vagy tökmaggal. A friss vajas-sós kifli a legkelendőbb,
de a nagymama receptje alapján sült, kelt tésztás kakaós csiga is gyorsan elfogy.
Füredtől alig pár kilométerre,
Tihany félszigetének szinte legtetején álló éttermében nem követik,
hanem megelőzik a gasztrotrendeket. A tiszta,
adalékmentes nyersanyag itt is alapvetés,
nem használnak egzotikus fűszereket sem. Mindent igyekeznek úgy felhasználni,
hogy a lehető legkevesebbet vegyenek el belőle
és a lehető legkevesebbet adjanak hozzá.
A cégérükre pedig bátran felírják: farm to table.
- Tulajdonképpen a gazdaságból egészen egyszerűen egyenesen a tányérra.
A lényeg a lényeg, hogy magát az élelmiszerlánc folyamatot
a lehető legszűkebbre venni,
tehát mi megpróbálunk nagyon-nagyon lokálisan gondolkodni,
a disznóételeink nagyjából 30 kilométeres körzetben nevelődnek,
a zöldségek még szűkebb körben, a hal is. -
Az étterem első, még Füreden nyitott verziója
kisebb gasztroforradalmat robbantott a Balaton-felvidéken.
Magyarországon ugyanis, amikor a tulajdonos új éttermet szeretne nyitni,
általában a belsőépítészet irányából közelíti meg a kérdést.
Az ételek valahogy mindig a harmadik, negyedik helyre sorolódnak - gondolják,
hogy majd felvesznek egy jó séfet, aki kitalálja a koncepciót.
Nos, itt pont fordítva történt, és valószínűleg ennek tudható be,
hogy gyorsan megszülettek az első ikonikus ételek.
Mint például a saját fejlesztésű pulled pork,
azaz tépett disznó szendvicsük.
- Megfüstöltünk két fél disznót, az elég jól sikerült.
Ahhoz én a saját tapasztalatom alapján,
úgy, hogy előtte én életemben nem ettem pulled porkot,
készítettem egy szósz a már meglévő alkatrészekből,
és tulajdonképpen azóta is ez van.
Ebben ugyanúgy nincs szója meg ázsiai fűszerkeverék,
ami a hétköznapokban sok helyen van,
ezt senki más nem csinálja így, ez nagyjából a miénk. -
De ilyen az olasz porchetta mintájára fejlesztett fogásuk is.
Rómában ez egy utcai gyorsétel, amit itt nem paninoban adnak, hanem tányéron,
de ugyanúgy nagydarab, sült disznóból készül,
na és kézműves burgonyával tálalják. Malac is, krumpli is -
ugyan mi illene jobban ehhez a helyhez?
Parányi, mindössze öt négyzetméteres üzlethelyiségével véste be nevét
a felejthetetlen strandételek listájára egy Zánkára költözött házaspár.
Mindketten a budapesti gasztroközegben dolgoztak korábban,
aztán egyszer csak elegük lett a főváros zajából.
- A Balaton mindig is a szívem csücske volt,
én 7 éves koromig Balatonlellén éltem,
és akkor adódott egy nagyon jó lehetőség.
A legelső objektum az Zánkán volt, az volt a lényege,
hogy a helyi termelőktől teljesen más ételkínálatot mutassunk meg,
mint ami ugye a strandokon jellemző.
Akkoriban ilyen kisgyerekes anyuka voltam,
én is nagyon rá voltam erre feszülve,
hogy finomat egyen a gyerek a strandon is, meg friss ételt,
meg zöldséget, meg gyümölcsöt lehessen adni. -
Kultikus hamburgereik akkora tömeget vonzottak a kis büféhez,
hogy nem tudták már minőségben kiszolgálni őket.
Így most gasztrokocsmaként üzemelnek tovább a falu felső részén,
a régi iskolaépületben, és ha egy üzlet beindul...
Ma már Füreden is van egy éttermük, ugyanezen a néven,
főleg a téli vendégek kiszolgálására alapozva.
Majdnem családi vállalkozás a Szigliget mellett parkoló lakókocsis büfé,
ahol Kovács Dani frissen megkért menyasszonyával, Petrával viszi a boltot.
- Ő egy cseh lány, aki kint él Amerikában most már 13 éve.
Norvégiában történt az ismerkedés, egy kolléganőmet jött látogatni,
aki az ő barátnője volt és így ismerkedtünk meg,
és olyan jól sikerült a találkozásunk,
hogy odaköltözött Norvégiába 1 évre,
majd rávett, hogy én menjek ki Amerikába, és akkor kint ragadtunk 4 évre.
Innét jött a tacos. -
Daniék Amerikában, Florida legdélebbi csücskén, Key Westen dolgoztak,
ahol nagyon sok mexikói él - tőlük tanulták és szerették meg a tacos
és a burrito sütését-főzését. Aztán amikor Daninak lejárt a vízuma,
és haza kellett jönnie, a szabadságot és a furgont, a food truckot választotta.
- Mexikói ételeket készíteni szerintem nem annyira bonyolult dolog.
A lime, a friss koriander, a friss chilik és a masa harina,
ami az ő kukoricalisztjük,
hogyha ezek az alapok megvannak, meg persze a bab,
akkor elég könnyen össze lehet készíteni a mexikói ételeket. -
Dani ismerős terepen mozog, a környékről származik,
iskoláit is itt végezte.
15-16 évesen már a balatoni gasztronómiában dolgozott nyaranta,
mielőtt nekiindult volna világot látni, hogy aztán visszatérjen,
mint hajdanán az iparos legények.
A Balaton-felvidék talán legvarázslatosabb környéke a Káli-medence.
Nem csoda, hogy Zakar Kata lakberendező beleszeretett,
aztán családostul vásároltak maguknak egy kis étteremet Köveskálon.
Azóta már több mint egy évtized eltelt,
és a hely megkerülhetetlen tényezővé nőtte ki magát a balatoni gasztronómiában.
Eleve meghatározza hangulatunkat,
ahogy keresztülutazunk a Káli-medence kis falvain,
aztán könnyen érezhetjük magunkat úgy, mintha hazaérkeztünk volna,
nem is nyaralni. A Köveskáli étteremben, nemcsak a berendezés egyedi,
de a személyzet napjai sem úgy telnek, mint egy hétköznapi vendéglátóhelyen.
- A mi napunk úgy indul, hogy felkelünk reggel, van aki kimegy a piacra,
meghozza a zöldségeket, van aki elmegy, virágot szed,
a konyhalányok kimennek a konyhakertbe, leszedik a zöld növényeket,
az egyik kedves kollégám pergeti a mézet például, de tart tyúkokat is.
Ez az a hozzáadott érték, amitől az, ami a tányéron lesz,
ettől lesz igazán különleges. Mindenki beleteszi a kis saját hozományát. -
Tájjellegű bisztrókonyhát visznek, a környékre jellemző alapanyagokkal.
A friss trendekhez alkalmazkodva nem hosszú az étlap,
de mindig friss és naprakész. A bútorokat és tárgyakat természetesen
a lakberendező tulajdonos maga válogatta össze,
főleg vidéki piacokról és saját családi örökségéből.
Olyan, mintha megállt volna az idő egy végtelen pillanatra,
pedig a dolgozók szerint nagyon is zajlik itt az élet.
- Disznóvágás volt nálunk a télen, és óriási hó volt,
és ahogy érkezett a böllér a szomszéd faluból,
egy 70 méterre innen elakadt a hóban, és ezért az emberek,
mondhatnám mindenki kiment a hóba
és betolták a böllért reggel 5 órakor.
Számtalanszor van, hogy esik kint az eső, mi pedig esernyővel járunk,
egyikünk tartja az ernyőt másik pedig fogja a tányérokat és úgy visszük ki,
szóval olyan, hogy nálunk ne történjen semmi, olyan nap szinte el sem telik. -
A Káli-medence kis falvai olyan közel fekszenek egymáshoz,
hogy autóra sincs szükség: gyalog vagy bringával is nekivághatunk a vidéknek.
és ha belefáradtunk kissé,
fröccsel is töltődhetünk Mindszentkálla egyetlen kocsmájában.
- Nagyon nehezen tudom átadni a hely hangulatát olyan embereknek,
akik még nem jártak itt.
Hát egy ilyen eklektikus berendezéssel bíró helyi kocsma,
egy olyan közérthető hely. Nehéz igazából elmesélni,
hogy itt a diófa alatt fröccsözni ugyan már mennyire jó. -
Persze ez már nem "az" a helyi kocsma, sem berendezésében, sem kínálatában.
De még szívesen időznek itt a régi törzsvendégek is.
Az épület kívülről megmaradt olyannak,
mint amilyen 30-40 évvel ezelőtt volt, belül azonban szokatlanul más világ fogad.
- Ezeket a zománc táblákat gyűjtöm, a Vespákat amúgy is szeretem,
és akkor így otthon voltak, ezeket a motorokat pont nem használtam,
és amikor nyitottunk, akkor gondoltam, hogy mi lenne,
ha felraknánk a falra, és a társam fura szemekkel nézett rám,
hogy motort a falra minek, de aztán végül is jól jöttünk ki belőle. -
Budapesten biztosan romkocsmának hívnák, de a tulajdonos,
Balázs nem szereti ezt az elnevezést.
Viszont szívesen hozza be újabb meg újabb tárgyait,
amik akár ki is próbálhatók: régi kétforintossal,
azaz bélással működik a zenegép, és a kávét is egy véletlenül talált,
felújított gépezettel főzik.
Fröccsözés közben akár retró napszemüvegek,
kvarcórák és ruhák között is turkálhatunk.
Persze a Balaton-felvidék bőségesen tartogat még érdekes gasztrohelyet,
az eligazodást ma már térkép is segíti közöttük.
- Azt szokták mondani, hogy ez a Balatonnak egy gasztro iránytűje
és a mi célunk az már az induláskor is az volt,
hogy olyan helyeket mutassunk meg az ide látogatóknak,
ahol egy magasabb minőségű gasztronómiával
s igazi gasztroélményekkel találkozhatnak. Ez nem azt jelenti,
hogy a hagyományos helyeket mi nem szeretjük vagy nem promotáljuk,
szerintem az a legjobb, ha a hagyomány és az evolúció találkozik,
és szerethető lesz az az adott hely. Egyébként a legfőbb szempont az,
hogy ezek olyan helyek, ahova mi is szívesen ellátogatunk. -
Sok jó hely közösen többre megy,
erre épül a balatoni gasztrotérkép ötlete is, amit nemcsak papíron,
de online is böngészhetünk már. Úgy tűnik,
ezek az összefogások a Balaton szűkebb környezetében valóban működnek is -
talán amikor legközelebb nyaralni jövünk,
már több Blaha utca is lesz errefelé...
Közreműködők:
Földrajzi név:
Ortelius:
Reláció tartalmak: