Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

(narrátor) A Mosoni-Duna és a Rába jobb partján emelkedő Káptalan-dombon sok nép megfordult, kelták, rómaiak, avarok, és a honfoglaló magyarok egyaránt felismerték jelentőségét. Az újonnan érkezők mindig az előző korok elpusztult romjaiból építették fel új lakóhelyüket és saját jelenüket. Az egykori római Arrabona település romjai, a későbbi Győr templomai, barokk polgárházai, zárt sarokerkélyei, kőkeretes kapui, színes cégérei a történelem krónikásai is egyben. A ház, amely ma a Városi Művészeti Múzeum otthona, a napóleoni háborúk koráról mesél. Az 1809-es győri csatában a francia seregek legyőzték a Habsburg csapatokat, így a város pár hónapra francia megszállás alá került. Ebben az időszakban "szállt ide" - ahogy az emléktábla meséli - Napóleon császár. - Nem ő volt, aki Győrt elfoglalta, hanem tulajdonképpen a nevelt fia, Eugéne herceg. Maga az uralkodó mégis megszállt, egy éjszakát itt töltött, meglátogatta az erődítési munkálatokat, az akkori nevelt fia az valahol ott az ausztriai részen, a mai Burgenland területén állomásozott, idevezényelte őt, és tulajdonképpen élő emberrel jóformán nem találkozott, hiszen már fél 5-kor Pozsonyban volt. A közigazgatás, az egyházi személyek fölsorakoztak, hogy fogadják az uralkodót és akkor már mondták, hogy már elment, úgyhogy tulajdonképpen nem nagyon látták őt. Napóleonról tudnivaló volt, hogy általában három-négy órát szokott aludni. (zene) (narrátor) S ugyan a háborúk jelentősen és többször is átszabták a város arcát, Győr dúskál a szebbnél-szebb műemlékházakban, pedig az idők az ő szépségét is megkísértették. A belváros egyik legbájosabb épületének alapjai a XVI. századból valók, vele szemben pedig az egykori Fekete Sas Fogadó épülete mesél. - A várost alapvetően megváltoztatták a háború után, ennek részben oka az épületek tönkremenetele, azért itt voltak bombázások, hozzá kell tenni, hogy Győr a romvárosok sorrendjében a negyedik előkelő helyet foglalta el. Több mint 80 hadiüzemünk volt, és ugye a vagongyárnak a lebombázása 1944. április 13-án az egy szörnyű bombázás volt, aminek több mint 500 fős volt csak a halálos áldozata. (narrátor) Egymást érik a macskaköves utcák, a mesélő házak és lépcsősorok, a szebbnél-szebb paloták. Itt a szökőkútból is történet folyik: a Jedlik Ányos tiszteletére épült csobogó a világhírű tudósról mesél, hiszen a dinamó feltalálása mellett többek között a szikvízgyártás is az ő nevéhez köthető. Jedlik Győrben volt bencés szerzetes. Neveztek el róla hidat és utcát is, méghozzá a belváros egyik legszebbikét, amely éppen ide, a szódás kúthoz vezet. (zene) A Jedlik-csobogót a középkori alapokra épült késő barokk Kreszta-ház vigyázza: egykor Kreszta János fűszerkereskedő boltja és lakása volt, jelenleg Kovács Margit kerámiaművész életmű-kiállításának otthona a tetőtéri sufni, ahogy a művész hívta. - Azért sufni, mert hogy otthon is egy ilyen tetőtéri lakásban élt és alkotott édesanyjával és amikor ezt a házat meglátta, amit a kiállítás céljára ugye a város felajánlott neki, akkor teljesen otthon érezte magát, érthető okokból és mindjárt belelátta, beleálmodta ezt a kiállítást. (narrátor) Az édesapját korán elveszítő Kovács Margit egész életében szoros szimbiózisban élt édesanyjával, akivel együtt költözött Budapestre 1929-ben, és aki később is rengeteget dolgozott a keze alá, segített az anyag előkészítésében is. - Kovács Margit egy elég kedvelt művész, hiszen a XX. század elején indult a nagy keramikus generációval együtt. És ugye ő is ezt a kicsit szecessziós hangulatú, de inkább a népiesség irányába elmenő, könnyen fogyasztható, az emberek szívébe magát könnyen belopó alkotásokkal állt a közönség elé, egy olyan hangot hozott, egy olyan új színt hozott ebbe a kínálatba, ami valóban akkor nagyon bejött az embereknek, és a mai napig is sokan szeretik, kedvelik. Még mindig lehet az alkotásait kapni műkereskedésekben. (narrátor) A kiállításon korai és kései alkotások egyaránt láthatók, s ugyan a gyűjtemény nem fedi le a teljes pályaképet, de Kovács Margit legfontosabb témái és alkotói korszakai mind benne foglaltatnak. A kiállítás azért is kuriózum, mert Kovács Margitnak Szentendre mellett csak itt, szülővárosában van életmű-kiállítása. (zene) A jezsuiták 1600-as évek derekán emelt temploma folyamatosan rajta tartja szemét a fő téren, amely egykor nem csak a városi közigazgatás központja és a piacok helyszíne volt, de boszorkányégetéseknek, nyilvános megszégyenítéseknek, kivégzéseknek is helyszínéül szolgált. A városi Levéltár épületében egy időben a régi városháza lakott alatta egy XVII. századi kacskaringós pincebörtön-rendszer húzódik: itt raboskodott a lőcsei fehér asszonyként elhíresült Korponayné Géczy Julianna is. Pere hosszasan elhúzódott, mert kérdéses volt, meg lehet-e kínozni egy nemesi származású asszonyt. A nádor engedélyezte. Ahogy a kivégzést is, amire a Széchenyi téren került sor 1714-ben. Győr a XVIII. század közepéig mezőváros volt, Mária Terézia emelte szabad királyi rangra 1743-ban. A XVIII. század utolsó évtizedeiben aztán egyre több pap, szerzetes, tanár és tanító is élt itt, itt tanult Batthyány, Kisfaludy, Xantus János, és olyan kiváló tanárok fordultak meg gimnáziumában, mint Jedlik Ányos vagy a magyar régészet atyja, Rómer Flóris. Utóbbi a városi múzeumokat összefogó nagy intézmény névadója is. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum központi épülete az impozáns Esterházy palota. A múzeum aktuális időszaki kiállítása "utazás a tudattalanba": a századforduló körüli időszak nagy magyar művészetét mutatja be az 1890 és 1919 között született műveken keresztül. A sokrétű, egymásba fonódó stílusirányzatok színes, kavargó változásait rendezi szép formába, mintegy kaleidoszkóp-szerűen. - Olyan nagy mesterek munkáit hoztuk el, mint Ferenczy Károly vagy Vaszary János, de láthatók itt Rippl-Rónai József művei, Korb Erzsébet, Szőnyi István alkotásai az Árkádia hangulatot hozzák el. Látható a Don Juan kertje, vagy az Idill című nagyszerű alkotás, az 1909-es évek végéről, a Gulácsy életműből. Gulácsy Lajost Csáth Gézához kapcsoltuk, így egészül ki a kiállítás első terme. (narrátor) Gulácsyt egy ideig ugyanabban az "őrjintézetben" kezelték, ahol Csáth orvos volt. A Gulácsy és Csáth közti párhuzamot a küzdelmek, félelmek, a tudatmódosító szerek és az elmebetegség különböző állapotai adják. Illuzionikus látás nélkül nincs művészet - írta Gulácsy. Csáth Az elmebeteg nő naplója című írásának eredeti lapjait is közelről olvashatjuk, néhány személyesebb naplóbejegyzéssel együtt. Csáth Géza nemcsak jól írt és festett, de hegedült és zenét is szerzett. - Ahogy belép a látogató a térbe, Csáth Géza Nocturno című munkája csendül fel, egy olyan zenemű, amely emlékeztet arra bennünket, hogy Csáth nem csupán az orvosi tudománynak élt, és az írói munkásságának élt, hanem fiatalkorában a Zeneakadémiára készült és különböző kritikai írásai mellett a zeneszerzői munkásságából is megmaradt néhány fragmentum, amelyet ilyen módon fel tudunk idézni a tárlaton. (zene) (narrátor) A Rómer Flóris múzeumhoz jelenleg 11 épület tartozik, köztük a Fruhmann-ház is. Élt Győrben egy negyedik generációs kályhásmester, Fruhmann Antal, aki gyermektelenül halt meg, így végrendeletében lakóházát és műhelyét is a múzeumra hagyta. Győr pedig óvja. A város is tudja: a kályhamúzeum páratlan értéket képvisel. - A második világháború után ő már foglalkozott a kályhák tisztításával, javításával, és ekkor ő le is bontott kályhákat és ezeket összegyűjtötte, mert fontosnak tartotta, hogy ezek a különlegesen szép darabok megőrződjenek. Az érdekessége a gyűjteménynek, hogy az összes kályha Győr környékéről a Győr környéki kastélyokból, illetve polgárházakból került összegyűjtésre. (narrátor) A szebbnél-szebb szecessziós, barokk és biedermeier kályhák mellett a kályhás mesterség győri történetéről is mesélnek a régi lakóházban kialakított terek. De a táblás kályha elemeinek felhasználásával készült 1930-as évekbeli takaréktűzhely is időutazásra hív, és megidézi a mindenkori otthonok melegét. (zene) Győr, "a folyók városa", szerencsés elhelyezkedésének, a Dunának és a Rábának köszönhetően az 1830-as években már a kereskedelem egyik legfontosabb hazai központja volt: hatalmas vízi forgalmat bonyolított Bécs felé, évente négyszáz hajó is megfordult itt. A magyar kézművesség története egybeforrott Győr és környékének iparosságával is. Kedvezményekkel támogatták az iparosok letelepedését, akik aztán céhekké szerveződtek. Kiváltságaikat és szabályaikat írásba is foglalták, ezek közül jó néhány megtekinthető a városi levéltárban. A mesterségeket jelző cégérek pedig a város legszebb és legjellegzetesebb díszei. - Hogy a cégér mire volt jó? Ha nem tudtak olvasni az emberek és ránéztek a tárgyra, a cégérre, akkor tudták, hogy milyen szakma van alatta. (narrátor) Olló, esernyő, bárd, kés. Az egyik legmesésebb cégér a Hoffmann köszörűs- és esernyőjavító dinasztia díszes emblémája. Nyuli Imre fiával viszi tovább a családi örökséget. Benősült a családba, és apósa, a legidősebb Hoffmann halála után átvette a köszörűs munkát. - A Hoffmann Károly, ő alapította 1889-ben. Idén vagyunk 130 évesek. Hoffmann Károly legidősebb fia Csornán lett köszörűs, és a Hoffmann Ferenc az Győrben, és apósom, ifjabb Hoffmann Ferenc tehát ő a harmadik generáció, negyedik generáció végső soron a feleségem, és a fiam, az pedig az ötödik generáció, aki már 26 éve itt köszörül mellettem. (narrátor) Szakácsok és varrónők is sűrűn megfordulnak itt, de olyan is akad, aki nagyszülői örökségből maradt, megfáradt esernyőjének kér új életet. - Én megszerettem a kézművességet. Itt a bútorzatot majdnem mind én csináltam, ez egy fém valami volt, amit én öltöztettem be fával, hogy picit barátságosabb legyen. Ez volt az első szekrénykém, amiben a házi szentélyem van, tehát a régi 100 éves tárgyak meg kint a táblaképeket is én festegettem. Megterveztem vízfestékkel, utána javítgattam, és a végén zománcfesték, ami úgymond UV-álló, de hát azért pereg, de időnként javítom, restaurálom is. (zene) (narrátor) Gerencsér Zsolt is apósa halála után kapcsolódott a kékfestésbe, ma pedig már örömmel dolgozik együtt feleségével, a többgenerációs kékfestő családba született Tóth Ildikó iparművésszel. - A szakmának vannak olyan elemei, amit nők tudnak jobban megvalósítani és vannak olyan nehéz fizikai részei is, amit egy férfi könnyebben megold. És így a családban fel vannak osztva ezek a munkafázisok. A mintázást azt mindenki csinálja, a teregetés az inkább férfias munka, mert nagyon-nagyon nehéz nagy végeket felvinni. Viszont a tervezés, az anyagoknak a festése, ez már közös munkálatokban folyik. - A tervezést nagyon szeretem, a mintázást, meg a festést, az meg izgalmas. - Az nagyon izgalmas. (narrátor) A napfény arannyal festi tovább az udvaron száradó nagy kékségeket és mintafákat a Festő utcai műhelyben. Festő utca - a név is mesél: egykor itt a Rábca folyt, így ide telepedtek le a festők, hiszen az anyagot így könnyen meg lehetett meríteni a folyóban. Az 1900-as évek elején a folyó elterelésével a festők is elköltöztek, Ildikó dédapja azonban maradt. Sőt, van itt olyan gép, amin még ő is dolgozott. - A dédpapa Erdélyből települt Magyarországra, a családja is textilfestéssel foglalkozott. Bánátba, ahol ő született, ott a torontáli szőnyegeknek festették a fonalát. És 3 fiuk született, a nagyobbik fiú az örökölte a műhelyt, a két kisebbnek pedig vándorútra kellett mennie, tanulnia, es akkor az egyik testvére Németországban telepedett le, a dédapám pedig ide jött Győrbe. Itt ismerkedett meg a dédmamával és akkor onnantól fogva nem vándorolt tovább. A dédapám 1953-ban halt meg és akkor onnantól fogva a dédmama vette át, aztán utána a lányuk, aztán apukám es utána pedig ugye a mi generációnk. (narrátor) Ildikóéknak a belvárosban van a boltjuk és vásárlójuk is bőségesen akad: a beszélő pávák és a gyönyörű cégér a tudója, milyen sokan megfordulnak az üzletben. (zene) Színház, balett, bábszínház, filharmonikus zenekar. Győr a kultúra városa is. Na és az ütőzés fellegvára! Az 1974-ben alakult Győri Ütőegyüttes a maga idejében úttörőnek számított és bár az eltelt 45 évben a tagok cserélődtek, a jelenlegi felállás közel tíz éve változatlan. A rangidős Papp Balázs. 16-17 éves kora óta él együtt az együttessel. Mint egy hosszúra nyúlt kapcsolat, amikor mindig felfedezünk a másikban valami újat, amibe még jobban beleszerethetünk. És ami végül mindig maradásra bír. - El lehet benne fáradni, de a szerelem az marad. Nagyon szeretem, amikor körbe vagyok pakolva sok hangszerrel és akkor kitalálni, hogy mi, mikor, melyik verővel hogyan. Egyre inkább csak maga a hang és a hang energiája érdekel, hogy a ritmus, hogy mit jelenthet, mit jelenthetett mondjuk 6000 éve egy embernek. Ehhez már egy picit befele, mélyebbre kell ásni és most meg ez érdekel. Tehát mindig van valami része az ütőzésnek, ami nagyon le tud kötni. (narrátor) A sokrétűség, a sokféle hangszer adta változatos műfajok az ősi ritmusvilág, a népzene, a klasszikus zene, és elsősorban a közös zenélés öröme: ez az, ami összetart. Józsa Bálint az elmúlt egy évtizedben Győrbe is beleszeretett. - Egy kisebb városban, Veszprémben nőttem fel, onnan kerültem fel Győrbe, és itt találtam meg úgymond azt, ami már a nagyvárosnak az előnyeivel jár, viszont még nem annyira nagyváros, mint mondjuk egy főváros. Azért megvan a nyugalom, a csend, a természet. Úgyhogy én itt találtam meg így ezt az összhangot. (narrátor) Macskakövek, virágos teraszok, kellemes családi vendéglők és egy zöld oázis, "a város legtöbb varázzsal bíró helye", a Bécsi kapu térről megközelíthető platánfák lakta Radó-sziget, ahol egykor kőszínház és kioszk is állt ma már csak a zenepavilon maradt és az ország talán legrégebbi csónakázó egyleti háza: öregesen, felújításra várva. Győrnek még állatkertje is van! Nem is akármilyen! A Xantus Jánosról elnevezett parkban zebrák, antilopok, jaguárok, dámvadak sokasága várja a látogatókat. Sokan jönnek ide a határon túlról, és az állatkert mentőközpontként is működik, szívesen fogadja és látja el a sérült vagy elárvult állatokat is. A színes madarak sem zavartatják magukat a turbékolásban, a flamingók pedig kifejezetten társasági lények: szeretnek sokan lenni. Gyurci és Dodó, a két kíváncsi bóbitás gibbon artista képességét is szívesen fitogtatja. Gyurci a kíváncsibb, Dodó kicsit túlmerengi a dolgokat. A legmagasabbak a zsiráfok, a legközvetlenebbek a gyűrűsfarkú makik. - Nagyon-nagyon sok kedvencem van itt az állatkertben, ők az egyik elsőszámúak szerintem, a gyűrűsfarkú makik. Ugye ahol most vagyunk, ez egy olyan kifutó, ahová a látogatók is bejöhetnek és találkozhatnak a makikkal. Természetesen mindenkitől kérjük, hogy simogatni nem szabad őket, viszont ők már nagyon megszokták azt, hogy ide bejönnek az emberek, úgyhogy mindenkinek nagyon-nagy élmény, hogy leül ide a padra és akkor a kis csíkos farkú makik körülötte mászkálnak. (narrátor) A Győrhöz közeli Nyúl község nem a nyulairól híres: a pannonhalmi borvidék egyik leghangulatosabb pincesoráról annál inkább. Hangyál Balázs 8 éves kora óta tudta, hogy borász akar lenni. 12 évi hegybíróság után, 2010-ben meg is valósította az álmát: feleségével szőlőt telepítettek, ma már 12 hektáron gazdálkodnak. - Sokfajta borral dolgozunk. Szőlőfajtával is. Vannak fajtaboraink, vannak házasításaink, 19 fajta bort tudunk felsorolni, ami palackba kerül. (narrátor) Birtokukon az 1904-ből itt maradt régi tanítóház és a modern borház, a pince jól megfér egymással. Egymásra építkező, egymástól tanuló korok szimbólumai. - Szerintem egy nagyon jó közösség van Pannonhalmán. Tehát itt a Bor-Ászok között nem a konkurencia lép fel első körben hanem próbálunk összefogni. Itt hat pince összeállt és együtt hozunk ki egy közösségi bort. Az összefogás nagyon fontos, nem csak itt, az ország más részein is. Bármilyen más szakmáról beszélünk, az összefogás mindig előbbre viszi az embereket, mint a széthúzás. (narrátor) Hangyálék az év minden napján, szinte napi 24 órában nyitva tartanak. Gyakoriak a borvacsorák, de ha inkább csak a természettől és a csendtől részegednénk, a Józan-dűlőről páratlan panorámában gyönyörködhetünk, még Pannonhalma is idelátszik. (zene)