Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Több, mint 5 millió évvel ezelőtt indult méltóságteljes és majdnem 3 ezer km-es útjára a Duna, a Fekete-erdőtől egészen a Fekete-tengerig. Kezdetben vélhetőleg nem is nyugatról keletre, hanem észak-déli irányban haladt, csak két és fél millió évvel később vette az irányt a Fekete-tenger felé. A folyó összeköt és szétválaszt: a történelem során számtalanszor volt természetes határ, és ma is tíz országon folyik keresztül. Egyszerre rombol és épít. Lassan és feltartóztathatatlanul koptatja, csiszolja a hegyeket, cserébe szorgos építőmunkás is, és szigetek százaival ajándékoz meg minket. Települések tucatjai épültek partján, amelyek közül Rajkának különleges sors jutott. Megfordultak itt tatárok, a törökök is hosszasan időztek a környéken és szerencsére akadtak olyanok is, akik békés szándékkal érkeztek: a németajkúak. - Az első igazán jelentős német lakosság a tatár után települt ide Rajkára és 1840-ben már a lakosság nagy része német volt és ez egészen a háború kitöréséig így is maradt. A világháború után aztán jelentősen megváltozott a helyzet, a kitelepítés több, mint 800 embert érintett a faluból. Helyettük nagyrészt a szlovákiai magyarok költöztek ide. - Az egykori telepesek leszármazottai most megpróbálják újraéleszteni a német hagyományokat és a nyelvet. Rajka egészen különleges helyet foglal el a térképen, 3 ország ad itt egymásnak randevút: Ausztria, Szlovákia és Magyarország. Ma már nyugodt szívvel sétálhatunk a vetések között az őrizetlen határon, de az idősebbek még emlékeznek azokra az időkre, amikor az őrtorony és a szögesdrót megszokott látvány volt errefelé. A letűnt, rossz emlékű korszak végének állít emléket a hármas határon a Rajkai Szoborpark. A főleg osztrák, magyar és szlovák szobrászok alkotásai a szabadságot, a három ország békés egymás mellett élését ünneplik. A rendszerváltásnak, illetve az azt követő határnyitásnak a Szoborpark megszületése mellett Rajkán egyedülálló következményei lettek. - Amikor jött az uniós csatlakozás 2004-ben, ill. 2007-től a Schengeni-csatlakozás, akkor a Felvidékről, ill. Pozsonyból nagy számú szlovák állampolgár, részben magyar anyanyelvű állampolgár települt ide a községbe. De pont a határnyitásnak és Pozsonynak köszönhetően számtalan más állam polgára is. Több cseh állampolgár, angol, még perui lakos is van. Most egy olyan folyamatnak vagyunk itt szemtanúi, ami talán egész Európában, Közép-Európában is egyedülálló. - Rajka Pozsonytól mindössze 20 km-re fekszik, ami mindig is vonzerőt jelentett a szlovák fővárosban dolgozóknak. A kis magyar községben a pozsonyi ingatlanárak töredékéért juthattak lakáshoz, házhoz. Mára a község teljesen átalakult. Vadonatúj lakónegyedek nőttek ki a semmiből. A szlovák anyanyelvű lakosok miatt pedig egyre több a kétnyelvű felirat. Mára a háromezres Rajka hatezresre duzzadt, és a lakosságnak több, mint a fele szlovák. A folyamatnak - úgy tűnik - még nincs vége, hiszen javában zajlanak az építkezések. Rajka persze nem csak a határ, hanem a Duna mellett is fekszik, és nemcsak a pozsonyiak, hanem a vadregényes hangulatra vágyók is felfedezték. A Mosoni Duna egyik ágában különös kemping telepedett meg. Egyik apartmanjuk egy hajó belsejében van! - Ez korábban a Fertő tavon volt szolgálatban, 40 személyes sétahajó volt és ott már kiszolgált, kiszuperálták. Sikerült olcsó pénzért megvásárolnom. Ragaszkodott a tulajdonos, hogy nem adja nekem, egy euróért vásároltam meg, hogy soha nem kelljen azt mondanom, hogy kaptam a hajót. A kamionra pont felfért, hazahoztuk, és egy nagyon jó barátommal egy éven keresztül építettük. - Az itt megszálló ember könnyen úgy érezheti, hogy egy mesébe csöppent - hiszen a hajó mellett lakhat hobbit-házban, de akár a fák koronájában is! Máriakálnoknak egy 1609-es dokumentum szerint mindössze tíz portája volt, parányi pont volt csak a térképen, de a hozzáértők pontosan tudták, hogy mit kell keresni ezen a Mosonmagyaróvártól 5 km-re fekvő kis szigetközi faluban. Az itt fakadó, fákkal körbevett, és a mai napig is vizet adó forrás csodás gyógyító hírében állt. A forrás környéke szép lassan búcsújáró hellyé nőtte ki magát, ahol aztán kápolnát is emeltek. Az oltárt fából faragott Szűz Mária szobor díszíti, melyhez újabb csodás történet kapcsolódik. - A csoda tulajdonképpen... 1873-ban az akkori templom, - ugye nem villanyvilágítás volt - mindenhol gyertyák égtek és egy búcsú alkalmával a sekrestyés véletlenül égve hagyta a gyertyákat és egy kipattanó szikra elég volt ahhoz, hogy a csipketerítők lángra kapjanak, és leégett a kápolna. - És csodával határos módon a Szűz Anya szobra szinte sértetlen maradt - épp csak alulról megpörkölődött. Rá egy évre épült a ma is álló kegykápolna, amelyben a túlélő szobor is áll. A nagy becsben tartott szobornak pedig időről időre - régi hagyomány szerint - a környékbeli hívek varrnak ruhát. Máriának egész kis ruhatára van, több mint tíz darabbal, amelyek közül mindig a legszebbeket válogatják ki. - Húsvét után mindig fehér ruhát adunk rá. Tulajdonképpen egy évben négyszer öltöztetjük át, egy zarándok évadban. Hétvégén egy matyó ruhát fogunk ráadni, és az utolsó öltöztetés szeptember 8-a előtt van, amikor a búcsúnk is van, akkor egy világoskék ruhát adunk a Máriára. - Máriakálnoktól alig 10 km-re, Kimlén áll isten egy másik háza, amely nem csodás történetekkel vívta ki elismertségét. Az épületet kora és építészeti megoldásai emelik ki a szokványos falusi templomok közül. - Gyermekkorunkban mi nem tudtuk, hogy milyen régi, hiszen egy egyszerűnek tűnő falusi templom volt körülöttünk és 1986-ban, amikor a külső vakolat, az állapot annyira megromlott, hogy le kellett verni tégláig a vakolatot, akkor derült ki, hogy román kori kapubéllet, és román kori lőrésablakok kerültek elő. - A templom időutazás a középkorba. Abban az időben a hívek nem szemből, hanem a templom oldalában nyitott kapun át vonultak a templomba. A kicsiny ablakok miatt félhomály fogadta őket, a pap pedig a híveknek háttal misézett. A középkori templom védelmi feladatokat is ellátott, falai olyan vastagok voltak, hogy benne még egy karzatra vezető lépcsősor is elfért. A mai Kimle azon kevés községek közé tartozik, amely a Duna mindkét oldalát lakja. Kezdetben két önálló falu volt: Horvátkimle és Magyarkimle. A román templom Magyarkimlén épült fel. A folyó másik oldalán feküdt a jelentős horvát lakosság miatt Horvátkimle névre keresztelt falu, ahol a híveknek szintén szükségük volt egy szent helyre az imádkozáshoz, ezért ők saját templomot emeltek. A bejáratához vezető utat az első világháború 50 hősi halottjának emlékére 50 gesztenyefa szegélyezi, az áldozatok kis emléktáblájával. - A horvátok az 1540-es években költöztek erre a vidékre... Azok a földesurak, akik Nyugat-Magyarországon birtokkal rendelkeztek, a horvátországi birtokaikról, melyeket addigra már elfoglalt a török, ide menekítették át a jobbágyaikat biztonságosabbnak vélve ezt a területet, így kerültek ide a horvátok. - Annyi bizonyos, hogy a két Kimlén sem volt az élet fenékig tejfel! Pusztított a török, a járványok, na és a Duna is. Az áradások visszatérő vendégnek számítottak a vidéken, a víz pedig vitte, amit tudott, ezért már csak egy-két régi parasztház őrzi a régi, kimlei hangulatot. A két Kimlének egészen a XX. századig kellett várnia, hogy híd kösse össze őket, és ne kelljen folyton csónakkal átevezni egyik partról a másikra. A két település 1966-ban egyesült Kimle néven. Új híd is készült, a réginek már csak a pillérei állnak. A megregulázott Duna pedig manapság a fürdőzők és horgászok paradicsoma. A helyiek úgy tartják, rengeteg benne a harcsa! 1552-ben az elpusztult települések között szerepelt, egy összeírás csak hat lakható házat talált a faluban. A Tata fölött bő 10 km-rel a Duna partján fekvő Neszmély végül felébredt tetszhalott állapotából. A falu határában lévő dombokon valaha sáncokkal, árokkal körbevett vár viszont szinte nyomtalanul pusztult el, a zivataros évszázadokat csak néhány kőhalom élte túl - hozzájuk meredek kaptatón vezet fel az út. A hegytetőről festő vásznára kívánkozó kilátás tárul elénk. Neszmély ma virágzó település, és a neszmélyi borvidék központja. Lankáin évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek, de akad itt olyan vállalkozó kedvű gazda is, aki csak nemrégiben kapcsolódott be az ősi mesterségbe. - A nevünk az szőlősbirtok, és igazából nem nagyzolásból tettük hozzá a birtokot, hanem ez valóban egy birtok. Én azt szoktam mondani, hogy ez egy kis komplexum vagy egy kis univerzum, ami több részből tevődik össze. Ennek az egyik része a szőlő, illetve a bor, amit belőle készítünk, de ezt a birtokot mi megosztjuk állatokkal is, egészen pontosan vannak charolais marháin és Shropshire birkáink. - A dűlők aljában két szép tó terül el, amelyek az itt folyó patak felduzzasztott vizéből születtek: a birtok állatai előszeretettel használják is hűsölésre. Az állatok emellett afféle "bio" fűnyíróként is működnek, ők tartják rendben a szőlők közti területet. Ez Magyarország legészakibb borvidéke, ráadásul a lejtők egy része még északra is néz. De az is lehet, hogy a klímaváltozás következményeként épp egy híres borvidék van születőben. - Nálunk ez adottság, hogy sok a Dunára futó északi lejtő. Azt kell mondanom, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb becsben tartjuk most már ezeket az északi lejtőket. Amikor egymás után jönnek a kánikula hullámok nyáron, akkor egyre fontosabbak lesznek ezek az északi kitettségek, mert ezen a területen sokkal jobban tudja őrizni a savát a szőlő. - Meleg őszökön ritka jelenségnek lehetünk tanúi: a Dunából felszálló pára megnedvesíti a tőkén a fürtöket, és megindulhat az aszúsodás - pont mint Tokajban. Akárhogy is, a jó borok a pincék hűvösében nyerik el végső "testüket". A Duna menti települések életében sokszor fontos szerepet játszott a vízi kereskedelem. 1830-tól az első gőzhajók is megjelentek a széles folyamon és bő száz évig szolgáltak. A klasszikusok közül néhány még látható a neszmélyi Duna parton, a hajóskanzenban. Kiss János fél életét a hajók gyomrában töltötte, embert próbáló körülmények közt. - Ezt a hajót 1957-ben építették az óbudai hajógyárban. A dízelmotoroknál ez csendesebb üzem volt, mert a dízelmotorok sokkal erősebben dübörögtek, mint a gőzgép. A hőség az jó volt, ilyen 50 fok volt nyári viszonylatban. A legveszélyesebb a Vaskapu volt, mikor 68 előtt nem volt felduzzasztva a Duna és akkor hegymenetnek eléggé szenvedtünk, az az igazság. Egyetlen egy uszályt tudott a hajó áthozni, és mindig vissza kellett menni. A Vaskapunál, ahol a Déli-Kárpátokat áttöri a Duna, összeszűkül, és maga a folyás is elér, a folyás sebessége elérte a 45-50 km-es sebességet. - Néhány hajó eredeti állapotában ringatózik a vízen. A gépházban dolgoznak a dugattyúk, a parancsnoki hídon pedig szimulátorokkal lehet gyakorolni a navigálást. De az igazán eltökéltek még mélyebbre merülhetnek a hajós életben. - Nálunk a srácok átélhetik az igazi hajósok életét. A szálláson négy fős kabinokban tudjuk elhelyezni őket, 48 főt, és emeletes ágyakon, a hajó eredeti kabinjaiban tudjuk őket elszállásolni. Érdekességként, kísérőprogramként matróztanfolyamot is tudunk nekik adni. Ebben van egy kis történelem, van egy hajófelszerelés és művelettan, tehát hogy hogyan kell kikötni, hogyan kell köteleket kezelni, csomózni, illetve elmegyünk egy csónakázásra, ahol vízből mentési gyakorlatot tudunk modellezni. - A másik gőzős egykori gépházában pedig a személyhajózás fénykorát követhetjük nyomon, egészen a kezdetektől. A Dunát ölelő hegyek nem csak festői látványt nyújtanak, és pompás szőlődűlőket cipelnek vállukon, a felszín alatt számos érték is húzódik. A Neszmély tőszomszédságában fekvő Süttő hegyei messze földön híres kőzeteket rejtenek. A márvánnyal rokon gyönyörű és karakteres mészkő emberemlékezet óta vonzotta a kőfaragó mestereket, sőt már az ország területén provinciát létrehozó rómaiak is bányászták a süttői mészkövet. - Nagyon változatos a színe, ill. a struktúrája, díszítő mészkőnek alkalmas, erre Magyarországon nem sok mészkő alkalmas. Gyakorlatilag márvány hatásúvá lehet felcsiszolni, illetve fagyállósága, sóállósága miatt és a nagyon jó hővisszaverő képessége miatt - előszeretettel alkalmazzák közterek térburkolatának. Mivel nagy tömbökben bányászható és fagyálló, ezért köztéri szobroknak vagy bármilyen más faragványoknak, tehát ilyen szobrászdíszes épületdíszeknek is kiválóan alkalmas. Erre talán a Parlament a legjobb példa. - A geológusok fiatalnak mondják a süttői mészkövet, alig pár száz ezer évesre becsülik a korát. A Gerecse-hegység méhében fakadó forrásban fogant, és hiába bányásszák legalább 1.500 éve, ma már óriási munkagépekkel, még mindig messze van a kimerüléstől. Óvatos becslések szerint még vagy 150 évre elegendő kőzet van a hegyben! és mivel a hegy nem ment a mesterekhez, a mesterek jöttek Süttőre. A középkorban messze földről vándoroltak az itáliai mesterek a faluba, hogy az otthonról hozott szaktudással a legtöbbet hozzák ki a nemes alapanyagból. Leszármazottaik élete a mai napig a kövek körül forog. A kezeik közül kikerülő faragványok, szobrok az egész országban megtalálhatóak. Például a Neszmély és Süttő között fekvő Dunaszentmiklós főterén. A völgyben fekvő falu sokáig a külvilágtól elszigetelve éldegélt, hiszen nehéz volt megközelíteni. Hegyek ölelik körbe, északon pedig a Duna képez természetes akadályt. Komárom-Esztergom megye egyik legkisebb falujában a hivatalos adatok szerint alig több, mint négyszázan élnek, de vannak, aki éppen ezt a családias légkört szeretik benne. - Minden követ, mindent ismerek. Itt egész mások a szokások, mint városon. Ez egy olyan pici falu, hogy ha itt meghal valaki, mindenki megy a temetésre. Itt egész mások az emberek, most ugyan nincsen, mert gázunk van, hál istennek, de régen szénrakás volt, látta az ember, hogy a szomszédnak nagy rakás szén van az utcán, már vitte is a talicskát meg a lapátot, és segített behordani. Ez egy ilyen összetartó falu. Én innét el nem mennék. - A falut a középkorban a törökök elpusztították, mintegy 200 évig egy lélek sem lakott itt, majd az Esterházyak telepítettek ide németeket. A meghonosodott svábok kultúráját őrzi a nemrégiben átadott tájház, amelyet a falu egyik hagyományos parasztházában alakítottak ki. - Ahogy belép az ember, rögtön a konyhába lép be, majd jobb kéz felé van a tisztaszoba, bal kéz felé pedig egy ún. hátsó szoba, hát ezt mi most mezőgazdasági eszközök kiállítására használjuk. A tárgyakat, szinte az összeset, innen a faluból szedtük össze, ez mind a helybéliek hagyatéka. Egyre több felajánlás érkezett. A tájház minden évben egyszer szélesre tárja kapuit: olyankor megelevenednek a régi szokások, a kóstolással egybekötött rétesnyújtás hagyománya. Ezen a napon sváb dallamoktól hangosak Dunaszentmiklós utcái, és az ilyen kis faluhoz képest bizony szokatlanul nagy, neogótikus templomban is németül szól az ige. A templom különlegessége azonban nem a mérete, hanem az épületet körbe futó liturgikus út, az "örömút", amelyből alig néhány található az országban. A templomtól nem messze, a falu legmagasabb pontjáról belátható egész Dunaszentmiklós, a süttői bánya és a hosszan folyó, sok történetet látó Duna egy része is.