Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Az Erdélyi-szigethegységtől a Tisza folyó vonaláig, mintegy 200 km hosszan nyújtózik a Körösök vidéke - amelynek Mezőtúr és környéke szerves része. Ma talán nehéz elképzelni, de hajdanán a teljes Alföld dúskált a vizekben. Mocsarakkal, sárrétekkel, elöntési területekkel teli terület volt egészen a 19. századi folyószabályozásokig. Így alakult ki a régiót jellemző sűrű holtág-rendszer, amely még őrzi az egykori természetes vízfolyások eredeti arcvonásait. A helyiek jó szívvel ajánlják a Gyomaendrőd és Mezőtúr között található Peresi holtágat. - A Hármas-Kőrös átvágásából származik, egy elég őskőrösi hangulata van, nagyon kanyargós, az utóbbi időben felértékelődött ez a horgászhely, mert nagyon természetközeli, természetes halfaunával, itt meg kell keresni a halakat, itt nem úgy van, hogy kijön az ember öt órára és biztos, hogy fog halat, itt meg kell tanulni azt a horgásztechnikát, ami eredményes. - A természetesség tehát nemcsak a vadregényes és lenyűgöző tájban, hanem a horgász sportban is megmutatja magát. Ennek köszönhető, hogy a szakértők úgy fogalmaznak a Peresi holtággal kapcsolatban, hogy bár valóságos horgászparadicsom, a kezdő horgászok számára kemény, de izgalmas leckék mellett ígér szép fogásokat. - A pontyozás látszik is kényelmes, odaül az ember a bothoz, két-három napig kint csücsül, ez egy kényelmes horgászat. Mindig etetéssel kezdünk, itt nekem most kukorica etetésem van, ugye érik most a bogyó, a nórabor, a vadszilva az potyog nekem a túloldalon be, azzal nem kell etetnem, n most kukoricával, búzával etettem. A csalizásom az egyik botomon egy szem kilebegtetett kukorica, a másikon egy kibalanszírozott, ez azt jelenti, hogy nem emeli meg a horgot, csak éppen a csali emelkedik meg egy picit a horog felett, azon két szem kukorica van meg egy pici lebegtető. - Akárhogy is taktikázunk a vízparton, az élmények megszerzésében biztosan számíthatunk a vizet jól ismerő helyi horgászok tanácsaira, ugyanis Románia határától a Tiszáig, a Hármas-Körös és a Körösök vízrendszerének ügyes-bajos dolgait a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége igazgatja. Utóbbi nem pusztán felügyeleti szerv, hanem szíve és lelke a régiót érintő horgászkérdéseknek. Tagjaival - ifjakkal és idősebbekkel - nem nehéz találkozni egy-egy vízpart kellemes környezetében. - Most keszegre horgászom, ez egy rakós bot, hét tagból áll és ha mindegyik tag össze van rakva, akkor olyan 13 méter, ezzel lehet a legpontosabban horgászni, mert nem viszi el a szél, az úszó mindig a spicc alatt van. Most fogtam egy keszeget, több fajtája van, bagolykeszeg, karikakeszeg, mindegyik máshogy néz ki, de mégis keszeg. - Ezen a vidéken nemcsak a fodrozódó víz alatt, hanem a felszínén is izgalmas élőlények élnek. Egy különösen ritka madárfaj, a szerkő éppen a Mezőtúrt kettészelő Hortobágy-Berettyó csatornát választotta élőhelyéül, így a város ma valóságos szerkő-birodalom. Éles hangjuk jól hallható, kecses repülésük jól látható a vízpart széléről - érdemes is megfigyelni az izgalmas szerkőket, akár egy-egy szervezett túra alkalmával. - A fattyú és kormos szerkőkről beszélünk, A vízhez található vízi növényzeten készítek el egy puhább vízinövényekből alkotott fészkeiket, pont ez az ami az ő esendőségüket adja költési időszakban. A kis vízinövényre rakott fészkek a legkisebb hullámkeltés kapcsán is kigurulhatnak a tojások, vagy a fiókák a fészekből. Elég nagy veszélyben vannak, hiszen kicsi fiókákról beszélünk. Nagyszerű dolog, hogy Mezőtúron a 46-os főút mellett és alatt fészkelnek ezek a madarak, akik nem annyira szeretik a civilizációt. - A szerkők fokozottan védett madarak és hogy a városi környezet ilyen páratlan természeti értéket rejt, az nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte ritka kincs. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúr, nem hivalkodik, nem csalogat, nem ígérget és nem kacérkodik a turistával, kapuit már évszázadokkal ezelőtt megnyitotta - szerény és szeretetteljes vendégváró azóta is. A város annyira rokonszenves, hogy perceken belül mezőturistává válunk itt, A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúr, nem hivalkodik, nem csalogat, nem ígérget és nem kacérkodik a turistával, kapuit már évszázadokkal ezelőtt megnyitotta - szerény és szeretetteljes vendégváró azóta is. A város annyira rokonszenves, hogy perceken belül mezőturistává válunk itt, főleg ha megismerkedünk a történettel, miként is lett Túrból Mezőtúr! - 1378 az, amikor Nagy Lajos királyunk mezővárosi rangra emeli. A nagy vizek világában élünk itt akkor Mezőtúron. Egy nagy átkelőhely Budapest és Erdély között, vámszedési jogot kap, miután nagy az átmenő forgalom ez rendkívül erős adomány számára, majd vásártartási joggal is felruházódik és a 15. századra a híres mezőtúri vásárok is megjelennek. - Ekkor már Mezőtúrt az Alföld egyik jelentős vásárvárosaként tartották számon, nemcsak a Tiszántúlon, hanem az egész országban. Mezőtúr "egyszer volt hol nem volt"-ja a valaha volt Piac terén, a város főterén folytatható. A csinos, parkosított tér bőbeszédű épületek ölelésében "zöldell", sőt regél, méghozzá várostörténeti meséket! Itt található a város első emeletes, 1884-es tervezésű épülete. A párizsi mintára épült kereskedőház a Bazár nevet viseli, igaz az itt élők maguk között csak ABC-nek nevezik az agg épületet. A Kossuth téren áll a város számos ikonikus épülete, a túriak egyik örök büszkesége is, a református templom. - 1792-ben szentelték meg, ez már a negyedik temploma a reformátusságnak, hiszen a különböző viszontagságok miatt a többiek odavesztek. Végleges formáját azt 1845-ben nyerte el, ugyanis azt tudni kell, hogy a protestáns templomok nem épülhettek abban az időben utcai tájolással és ezért a templomnak a nyugati bejárata volt akkor a főbejárat, majd az 1845-ös időszakban épült meg ez a négy oszlop hozzá és lett a főbejárat ide a Kossuth térre. - A túri Városháza méretét tekintve az Alföldön található helytartósági épületek közül az egyik legnagyobb. A méltán híres Nemzeti Szálloda történetei ugyancsak fontos barázdák az agg Mezőtúr arcán. Pár lépésre a tértől találjuk a templomhoz tartozó kollégiumot, a tudományos élet számos nagy alakjának alma materét. - A református templomunkhoz közvetlenül kapcsolódik a Kollégium, amelyet 1530-ban alapítottak olyan mezőtúri diákok, mint Túri Szabó Lukács, vagy Túri Sánta Jakab, akik megjárták Wittenberget is, és hozták a református kálvinista szellemet onnan és 1530-ban, természetesen nem ebben az épületben, amelyben ma gyönyörködhetünk, hanem egy pici kis vályog épületben indult meg a református fiatalok tanítása. A Debreceni Kollégium partikulájaként működött ez az intézmény hosszú-hosszú évszázadokon keresztül, hihetetlenül nagy formátumú embereket adott az országnak és a világnak is. - A Fő tértől bő tízpercnyi séta után egy különleges hölgy, egy kút meséjébe botolhatunk. Ami a pécsieknek és a szegedieknek a Lófara, a kecskemétieknek a Békás-kút Lucája, az a mezőtúriaknak Flóra. Így hívják ugyanis azt a nőalakot, amely az 1890-ben átadott artézi kutat díszíti és amely a helyiek egyik kedvelt találkozóhelye volt már akkor is, amikor Flóra még a város főterén lakott. - Akkoriban nem volt vezetékes víz, tehát mindenkinek a kúthoz kellett vízért menni, majd azt haza vinni a főzéshez és a mosáshoz. Közösségi tér volt, hívhatjuk akár egy korabeli Facebooknak is, mert megérkeztek a cselédek, annak idején ők jártak vízért, és ott információkat cseréltek egyféle híradója volt Mezőtúrnak. - Érdemes egy szusszanásra megpihenni Flóra mellett, a hajdani krónikák, pletykák "mindent hallójának" árnyékában, és szóba elegyedni a helyiekkel. A mezőtúri hagyományok közül a legismertebb a régióban már hosszú ideje meghonosult fazekasság mestersége: a városban céhek, manufaktúrák, üzemek, vásárok és kiállítóterek sokasága bizonyította, hogy már hosszú ideje gyökeret vert a jó mezőtúri anyagos földben és örökéletűvé lett a túriak lelkében. A Badár Emlékházban, amely Mezőtúr egyik legendás fazekas dinasztiájáról kapta a nevét, itt egyszerre tárul fel a mesterség jelene és múltja. - Az Erzsi néninek, a Badár Balázs lányának volt a műhelye, annak idején édesapjától kapta, amikor mestervizsgát tett és önálló ipart kezdett. Arról lettek híresek, hogy polgári rétegnek készítettek edényeket, díszeseket, drágább edényeket készítettek. Kiállításokon jelentek meg és díjakat kaptak - Párizsi világkiállítás, Brüsszel és egyéb nagyvárosokban. - A Badár famíliának, különösképpen Badár Balázs munkásságának köszöni a szakma, hogy a magyar népies agyagművességet művészi és világhírű szintre emelte. Az agg emlékházban a kiemelt munka anyagba zárt esszenciái láthatók a családnak emléket állító szobában. De megleshetjük Derecskei Magdolna munkáit is, vagy éppen az alkotót munka közben, aki az emlékház gondos őrzője, gondnoka is egyben. - Nekem ez a mezőtúri motívum, színvilág ez annyira megszokott, hozzám nőtt én ebben beleszülettem. A zöld a leghíresebb, a zöld metszett, ezt nagyon sokat készítik. Hagyományos, amit készítek az a pálinkás butella. Most már olyan szinten készítem, ami nekem tetszik. A megrendelők szoktak inspirálni, kérnek valamit, de szabad kezet kapok, tehát alkotok. - Ma Mezőtúron 18 fazekasmester él és dolgozik. Ebben a családi vállalkozásban ma már üzemi körülmények között zajlik a munka - Kovács Karolina beleszületett a munkába, még szüleitől tanulta. - Ők annak idején vittek magukkal mindenhová, de igazán 16 éves koromban csatlakoztam a családhoz és azóta dolgozom velük együtt. Elkezdtem először rajzolni tanulni, aztán jelentkeztek az Iparművészeti Egyetemre, fel is vettek, harmadjára kb. de felnőtt fejjel jártam oda és amiket ott tanultam és tapasztaltam azt beépítettem a saját családi vállalkozásba. - Míg egy-egy áru kerámia formája akár gépi korongozással készül, addig a díszítés a hagyományos módszert követi. A fazekasság múltja és jelene, hagyományai és újításai mellett egy kevésbé tudott népművészeti hagyomány is él Mezőtúron, a szőnyegszövés. 1920-ban Bodócs Mártonné tíz szövőszéket állított fel, ahol helyi asszonyokkal torontáli szőnyegeket készített, és meghonosította a perzsa csomózott szőnyegkészítési technikát is. Ez hatalmas kereskedelmet eredményezett, így 10 évvel később már 200 szövőszéken készültek a munkák, amelyek többsége magánházakba került. - Ilyen kihelyezett munkával jutott szövőszékhez, ahol megtaníthatta édesanyámat. Fontos, hogy édesanyám rögtön beleszeretett ebbe a szövési technikába és mehetett a szövőgyárba dolgozni és így lettem én harmadik generációs tag, hiszen a nagymama, az édesanyám és utána én tanulhattam meg a szőnyegszövést. A torontáli szőnyegek, ezek a kilim-technológiával készült szőnyegek olyan összevert technikával készülnek, hogy szinte elnyűhetetlen darabok, ezért van, hogy a régen 20-30 negyven éve használt szőnyegek ugyanúgy néznek ki mint a most készült szőnyegek. - Ahogy a helyiek mesélik, a karizmatikus páros még a lelküket is a falra szövi! Tímea álmait tervezi és szövi díszpárnára, futószőnyegre, faliszőnyegre vagy éppen takaróra. Minden árnyalattal boldogan alkot és csodálja a színekben rejlő harmóniát vagy éppen diszharmóniát. Egykoron, amikor Túr még mezőváros volt a vásárokra vagy éppen távoli vidékekre érkező állathajtók, kereskedők szép számmal terelték erre az állataikat. Nem véletlenül találunk Mezőtúr környékén sok-sok "szállás névvel" illetett települést - régen ezeken a helyeken pihentek a kereskedők és jószágaik. - Csárdáknak régen pont ez volt a funkciója, hogy 20-30 kilométerenként legyen egy hely, ahol meglehet a jószágot etetni, itatni és a fáradt utazó is tudjon enni, inni, pihenni. Ez a funkciót a tőlünk 500 méterre lévő Simai Csárda látta el és amikor ez a csárda leégett itt volt ez az épület, ami tulajdonképpen a környező tanyaközpontoknak egy ilyen kis oázisa volt, szatócsboltként működött, de ideszállították be a terményeket, tejet és innen értékesítették tovább. - A Mezőtúr és Gyomaendrőd között található Nagylaposi Birkacsárda ma ízekkel, illatokkal, lélekkel teli étterem - zsánere a kellemes, családias hangulat, finom, minőségi ételek szívvel és derűvel, no meg nagy-nagy hozzáértéssel fűszerezve. Az alapanyagok zömét a családi vállalkozás termeli meg, amit nem tudnak, azt meg a környékbeli termelőktől szerzik be. A csárda egyik specialitása a szaftos szürke marha rostélyos, titka a jól tartott, legelőről érkező szürke marha, a hús szakavatott érlelése, no meg a mesteri elkészítés. (citera zene) Ahogy a csárdahangulat, a végtelen legelők, úgy a citeraszó is az alföldi táj sajátja és itt, Mezőtúron régóta őrzik is a hangszer hagyományait. Jelenleg is bőségesen találunk citera zenekart a városban, köztük a Szivárvány Citerazenekart. - Paraszti társadalomnak nagyon fontos hangszere volt a citera, mert nem nagyon volt lehetőség és anyagi mód ahhoz, hogy ha társadalmi esemény történt, akkor cigányzenészeket fogadjanak. A citerát, mint egyszerű hangszert a parasztember is el tudta készíteni és alapvetően nem az volt a lényeg, hogy ez nagyon szépen szóljon, hanem, hogy ritmust adjon a tánchoz. Fellocsolták a földes padlót, meghintették törekkel és szalmával és a citerásnak a muzsikájára a fiatalság táncolt és jól beletaposták a földbe a töreket és a szalmát, így nem csak szórakoztató, hanem hasznos is volt a mulatság. - A város ízeiben nemcsak a zenének, az illatos mezőknek és a rajta legelő jószágoknak, hanem a halnak is fontos szerep jutott - a vízpartokon gyakori a bogrács mellett dolgozó ember látványa. Ilyenkor a hagyományos ételeken túl az új ízekről is sokat tanulhatunk. A harcsagulyás például közel sem a megszokott halételek egyike. - Ez egy fúziós étel, a halászlé és a gulyásnak a házasítása. A gulyás egy egytálétel, ezért nem tehetek bele halszeletet, nem tehetek bele szálkás halat, ezért harcsafilét használom. Egy nagyon furcsa étel, de nagyon finom és nagyon jó étel. A magyar ember három ételt ismer a halból, sült hal, halászlé, paprikás és minél több emberhez akarom eljuttatni, hogy nagyon széles skálán lehet mozogni a hallal. - A városban az islernek is külön hagyománya van: érdekesség, hogy itt a csokoládés bevonaton kívül semmi hasonlóság nem fedezhető fel az eredeti osztrák lekváros süteménnyel, a hagyományos islerrel. - Jász-Nagykun-Szolnok megyében tojáshabbal van megtöltve az isler. Szolnokon régen a Kádár cukrászdában Hegedűs László alkotta meg azt a süteményt, nem szerette volna kidobni a megmaradt tojásfehérjét. Először vajas lapba töltötte a tojáshabot, de hamar megszáradt a vajas tészta, ez lecserélte linzerlapra, ami idővel inkább megpuhult és ezt csokoládéban mártotta. - Ha teletömtük magunkat a finomságokkal, akkor egy új utazás keretében folytatható a város megízlelése: az Úri kaszinó, a Városháza vagy éppen a Hercegasszony birtok története mind-mind újabb szeletet jelentenek Mezőtúr hatalmas tortájából.