Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- Nem vagyok mai darab, de félek a holdmentes éjjeleken - dünnyögte a református templom. A Péchy-palota egyetértően bólogatott, nem akarta kinyitni a száját, nehogy felébressze a főispánt, aki éppen délutáni sziesztáját tartotta a kisszalonban. Álmos, a hétvezér díszkút tetején nem fogta vissza magát: Mutatom, hogy honnan jön a baj! Olyan feketeség száll alá, hogy még a sötétség is reszketve tapogatózik. Na, elég ebből a siránkozásból! - szólt közbe Mátészalka - Világosságot az utcáimra! - és laposan a Schwartz család háza felé pillantott. A gyártulajdonos testvérpár Mór és Jakab érezte a szúrós tekintetet és a mai Magyarország területén először, villamos áramból fényt varázsoltak a Kossuth utcába. Magyarország villamosítása Párizzsal egy időben, New Yorktól mindössze 2 évvel lemaradva, de Budapestet 5 évvel megelőzve, itt, Mátészalkán kezdődött. - Korszerű gyártelepük volt itt Mátészalkán, és a termékeikkel kijutottak a párizsi világkiállításra, ahol megismerték az új kornak ezt a csodáját, egy svéd gyártású dinamót, amit megvásároltak a cégüknek a korszerűsítéséhez, ami nagy mennyiségű áramot termelt a gyártelepen, és hát akkora volt a kapacitása, hogy ezt az áramot végigvezették a mátészalkai utcákon, a saját belvárosi kis palotájukhoz, és tulajdonképpen ezek az Edison-féle körtécskék jelentették a közvilágítást ezen a Kossuth utca illetve Rákóczi utcai szakaszon. - A kereszteződésben ma is található egy tömör vasból készült villanyoszlop, még az elsők közül. Kötelességtudata bámulatos, több mint 100 éve vezényeltek neki vigyázz-t, de eszében sincs pihenni. Az éjszakai világosság Bíró Lajos mátészalkai szobrászművészt is megihlette, bronzból készült alkotása, a Mécsest tartó fiú a kandeláber árnyékában talán éppen azon tűnődik, hogy miként került a mécsvilágból a fény a villanykörtébe. A szobor minden évben egyszer életre kel. A különleges misztériumjátékban pedig az egész város részt vesz. - Egyszer csak megjelenik egy élő kisfiú, aki hasonszőrű, mint maga a szobor, elindul az égő mécsessel és gyakorlatilag a hátunkon visszük a fényes felvonulás élén, végig visszük a városon és ezzel nyitjuk meg a fényes napokat. A bronz fiúcskát éppen 1988-ban, a rendszerváltás előtt avatták fel. Bíró Lajos szobrászművész és finn-magyar felesége a szobor elkészülte után gondolkodott el azon, hogy mi lenne, ha nekik Mátészalka jelentené az otthont. - Mikor idejöttünk az első munkára, nem úgy gondoltuk, hogy itt maradunk, hanem az, hogy megcsináljuk ezt a szobrot és utána megyünk Pestre, de utána kezdtek jönni a munkák és akkor döntöttünk úgy, hogy talán itt is élhetünk. - Az első ilyen nagyobb munka volt a hétvezér díszkút '96-ban a millecentenáriumra, 2000-ben csináltam a Szent István lovas szobrot és hát még mellette egy néhány kisebb munkát. A szobrászoknak van egy publicitása, hogy közterekre kimenni, az embereknek megmutatni. - Tóth Béla kályhásmester mesterművei nem a fényt, hanem a meleget őrzik. Már az édesapja is cserépkályhákat készített. Ezek a csempék az igazi kályhacsempék. A több évszázaddal ezelőtt elkészített csempéknek ugyanaz a kivitelük volt mint ezeknek. Kézi préseléssel, tűzálló agyagból készül a kályhacsempe. Ilyen már az országban nagyon kevés létezik. Fatüzeléses kemencében csempét? Hát már nem égetnek. Ehhez értek, mert ez egy külön szakma. Ez olyan mint a sütemény az asszonyoknál - ugyanúgy át kell sütni. A csempegyártás minden fázisa ebben a műhelyben történik, még a mázat is itt állítják elő. Télen készülnek a csempék, a nyári időszak az építésé. A kályhásmester számára ez jóval több mint munka: ez az élete. Ad egy állóképességet, hogy még dolgozok, na most képzelje el, ha ülnék bent mint az öregek a napközi otthonban, az kész betegség lenne, nem győzném a feleségemnek a parancsait teljesíteni. A kerámia kiégetése maga a csodavárás, ez a csempe valóban a tűzben születik. - Fél évszázad úgy tovaszáll egy település életében, mint a fecske, amikor érzi, hogy a nap sugarai már nyomottan melegítenek. Mátészalka, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 2. legnépesebb települése is így van ezzel. A térkép északkeleti csücskében közel a román és ukrán határhoz sólyomszárnyat ajándékozott a jóisten az időnek, az meg nem volt rest használni. 1969. augusztus elsején hivatalosan is elismerték, hogy Mátészalka várossá nőtt. A település megköszönte az elismerést, és jót mosolygott: Trianon után ugyanis furcsa helyzet állt elő, Mátészalka előbb lett megyeszékhely, mint város. - Ami átok volt Magyarországnak, bizonyos szempontból egyfajta áldás volt Mátészalkára nézve, ugyanis, ahogy elcsatolták Nagykárolyt, Szatmárnémetit, így egy központ szerepet kapott Mátészalka. 5000 fővel nőtt a lakossága és tulajdonképpen a városiasodás, a polgáriasodás akkor indult el a településen. A XX. század elején emelt vármegyeháza szecessziós stílusban épült, csakúgy, mint Mátészalka másik jellegzetes épülete, az egyszerre két névre hallgató Vay kúria, más néven Rácz Kastély. Vay Mihály gróf ebben az úri lakban bújtatta az 1849 őszén levert szabadságharc után a keserű kenyeret evő katonákat. Ez a szatmári szeglet éppen takarásban volt a Habsburg szemek elől. Vadász Miklós néven jelentkezett be az egyik bujdosó, akire a már itt lévők pillantok alatt ráismertek, hiszen a VM monogram Vörösmarty Mihályt takarja igazából, aki sógorával Bajza Józseffel együtt érkezett. Vörösmarty és Bajza mintegy 2 hetet töltött ebben a kastélyban. A Rácz kastély elnevezés az első világháború utáni időszakhoz köthető. Történt ugyanis, hogy az Amerikából hazaérkező Rácz György megvásárolta az épületet és egy hatalmas almáskertet hozott létre. 1945 után állami tangazdaság néven államosították a kastélyt, Rácz Györgyöt pedig a saját épületében portásként alkalmazták. Ennek a településnek nagy prominensei is vannak, a még akkor egyetemes, ma már katolikusnak nevezett vallásból: az egyik Szalkai László, a későbbi esztergomi érsek, Magyarország főkancellárja, ma úgy neveznénk, hogy miniszterelnök. A második pedig Csaholyi Ferenc, aki csanádi püspök volt. Mind a ketten mátészalkaiak voltak, mind a ketten főpapként sorakoztak fel a mohácsi síkon, ahol hősi halált haltak 1526-ban. Mátészalka a múlt században egy országosan ismert költő-műfordítónak is a szülővárosa volt. Képes Gézáról, a mátészalkai kovácsmester fiáról általános iskolát neveztek el, nem is akármilyet! Az én hazám galéria - ahogy itt mondják: a magyar történelem és kultúra alapértékeit mutatja be, észrevétlenül. - Arra törekedtünk, hogy az iskolánkba belépő gyerekek életében egy dráma játszódjon le, és ez a dráma nem más, mint találkozás a magyar kultúrával. Úgy menjenek el az épületben a szekrények mellett, ajtók mellett, hogy azon megtalálhassák a magyar filmkultúra, a magyar színházi kultúra, a gasztronómia, a sport, az irodalom, a történelem, a képzőművészet, a zene, tehát minden-minden részét a magyar kultúrának és mindezt anélkül a nagyzolás nélkül, hogy ez magyar. - Ez az a hely, ahol az ebédlőben Bendegúz úgy néz ránk, hogy a finomfőzeléket valóban finomnak érezzük, ahol a tornaterem felé vezető folyosón az Aranycsapat, Papp László és Hosszú Katinka buzdít arra, hogy a kötélmászás nem ördögtől való, a lépcsőn a varázsmondatok pedig szépen lassan befészkelik magukat a tudatalattiba. A szekrényeket nagyjaink portréival és megszívlelendő tanácsaival fedték be. - De van hazaszeretet-lépcső, van az iskola névadójáról Képes Gézáról elnevezett lépcső, de van Mátészalka anziksz fal is, hiszen Mátészalkán nagyon fontos, hogy aki itt él a legszűkebb hazáját az lokálpatriótaként is ismerje és szeresse. A történelem-szaktanteremben a magyar királyok ülnek a hátsó sorban. A csodaszarvas folyosón az alsósok nem csak azt tanulják meg, hogy nem rohangálok az épületben, hanem a mondák, a misztikumok világa is megnyílik előttük. Egy szinttel feljebb pedig a történelem, az irodalom, a természettudomány nagyjai néznek farkasszemet a felsősökkel. Bármennyire is hihetetlen: a példaképek is voltak egyszer gyerekek. - Amikor Mátészalka határában a kétharmad Balaton területű Ecsedi-lápot lecsapolták, nem maradt más, csak a folyvást szomjas nyírségi homok, amelyet még földnek sem hívnak szívesen. Ezt a száraz és soványka talajt a kultúrnövény nehezen állja. Alig marad meg benne a zöldség és a gyümölcs, a lovaknak viszont ez a terep is megfelelő. A lényeg, hogy a kilométer meglegyen. A Főnix Parkban a gyerekek lovaglás közben négylábú barátokat is szereznek. - Ne felejtsétek el megdicsérni a lovaitokat, én meg megdicsérlek benneteket. Nagyon jó volt, ügyes! - Dr. Ungvári Zsigmond Mátészalkán háziorvos, a karámban azonban tréner: úgy tartja, a lovaglás egyfajta kommunikációs gyakorlat, ahol kiderül, hogyan tudjuk magunkat megértetni a lovakkal. Ugyanakkor gondoskodásra is tanít, hiszen ezek az állatok nem igazán képesek ellátni magukat, így a lovasban egyfajta kötelességtudat is kialakul. A ló nem érti a tréfát, nem lehet velük viccelni, velük csak komolyan és csak őszintén lehet beszélni és viselkedni, rendkívül félős állatok, menekülő állatok, ezért minden, ami új ingerként váratlanul hat, attól megijedhetnek. Ezért a lovaglásnál fegyelmezettnek kell lennünk, hogy ne ijesszük meg őket, ne keltsünk bennük félelmet. A terület igazi urai a rakoncátlan csikók azt csinálnak, amit akarnak. Amíg a szülő rendületlenül betartja az utasításokat, addig ők büntetlenül kergetőznek. A nyári táborba érkezőket a ló közel engedi a természethez. - Egy iskolai lovaglást szeretnénk meghonosítani, mert azt gondolom, hogy a lovaglás akkor lesz újra olyan fényes Magyarországon, mint régen volt, ha megteremtjük ennek a tömegbázisát, és hát hol tudnánk ezt elérni, mint vidéken, ahol a lovakat természetes környezetben tarthatjuk és a gyerekek a mezőgazdasághoz, egyáltalán a földhöz és a természethez jobban kötődnek. Ha a ló nem is, a vontatmánya, a szekér, a kocsi, a hintó, azonban szinte teljesen eltűnt a paraszti portákról, még jó hogy a Szatmári Múzeumban megőrizték ezeket. Merthogy Magyarország legnagyobb szekér, kocsi, hintó és szán gyűjteménye épp itt, Mátészalkán található. Több, mint 100 db-ot számláló gyűjtemény gazdagon illusztrálja egyrészt a Szatmár-Bereg megyei parasztszekereket, illetve a Magyarországon fellelhető valamennyi kocsi típust és azoknak a valamennyi variánsát, itt a Szatmári Múzeumban. Ma már az ép szekér faluhelyen is ritkább a fehér hollónál. A múzeum értékmentő begyűjtése az utolsó pillanatokban történt meg. Valamennyi szekér, ami a szatmári múzeumban található, mind mind más kovácsmestertől származik. Mindegyiknek szekérnek megvan az úgynevezett rózsája, amely a kovácsmesternek volt a névjegye, mint az autókon a márka a logó ugyanígy a szekereken is, a parasztember ránézésre tudta, hogy melyik faluból, melyik kovácsmestertől való ez a szekér. És természetesen abban az időben a szekér státuszszimbólum is volt. - A gyűjteményben a szekerek mellett a tájakhoz köthető kocsik is megtalálhatóak, például a kőrösi és a dorozsmai. De a hintók között is látható olyan egyedi darab, mint a Honthy hintó! A legenda szerint Honthy Hanna rajongói ebből fogták ki a lovakat, hogy az ünneplő tömeg a pesti utcákon hazáig húzhassa a primadonna kocsiját. Hogy egy-egy színházi előadás után a klubban, a kávéházban pezsgőből vagy borból fogyott-e több, azt nehéz lenne megmondani, mindenesetre nem valószínű, hogy mátészalkai borocska került az asztalra. A város nem tartozik egyetlen borvidékhez sem, de ez nem jelenti azt, hogy a helyi boros gazdáknak és borkedvelőknek nincs is saját bora. Hogyne lenne. A szalkai vérfrankos na és a Gacsaj Pesta! - Amikor elkezdtük, a vörösborra esküdtünk a borászkodást, és mivel Gacsaj Pestáról híres Mátészalka, a Gacsaj Pesta vérét találtuk meg, területi borversenyt rendeztünk és a legmagasabb pontszámot elérő borászok boraiból egy bizottság cuvée-t készített, és minden évben más és más a Gacsaj Pesta vére. "Mátészalka gyászba' van Gacsaj Pesta verve van" - A legenda szerint Gacsaj Pesta gyakran csábította a mátészalkai asszonyokat, lányokat. A hölgyek pedig szívesen csábultak, még a bíró felesége is. Ezért a falu első embere megölette a betyár szívtiprót. - A nyírségi Máténak soha nem volt a szatmári Szalka szálka a szemben, sőt egyre jobban közeledtek egymáshoz, s mikor már a karnyújtásnyi távolság is megszűnt köztük, egyszer csak azon kapták magukat, hogy ölelkeznek. Vincze László, a Szatmári Művésztelep meghívott festőművésze Mátészalkától 12 km-re született, Szamoskéren. Most éppen egy női arcképen dolgozik, de rendszeresen jár ki a természetbe is festeni, egyik kedvelt helyszíne a Holt Szamos kanyarulata. - Szép fák, szép folyók, tavak, tükröződések a vízben amellett én szenvedélyesen festek mindig arcképeket, talán néha kiszorít egész más képeket. most is már a másodikat készítem, hiszen tegnapelőtt is volt egy szép kis modellem. - A művésztelep alkotói Szatmár megye és Mátészalka művészi fényeit és azokat a motívumokat szeretnék megmutatni a közönségnek, amelyeket a helyiek már annyira megszoktak, hogy belesimulnak a hétköznapokba. - Vannak értékek, de sajnos az van, hogy az emberek megszokják, elmennek mellette, de attól fogják újra felfedezni, hogyha egy festményen más szemszögből, más fényhatással jön létre és akkor legközelebb ha elsétálnak mellette, máris érdekesebbé válik. - Mint ahogy különleges az 1857-ben épült Kossuth utcai zsinagóga is. Ebben még a híres színész, Tony Curtis is járt. - Az első világháború elpusztít egy szegény szabó családot Mátészalkán, akinek egy fia marad életben, a Schwartz Emanuel. Kivándorol Amerikába, ott megismerkedik egy gyönyörű lánnyal, az ismeretségből barátság, a barátságból szerelem, és a házasságból születik egy kisfiú, aki aztán Tony Curtis néven válik híressé. - Érdekes, hogy Mátészalkának nincs első világháborús emlékműve. No, nem azért mert a város lakosai nem vették ki a háborúból a részüket, hanem mert az itteniek úgy gondolták, hogy a hőseikre másként emlékeznek: iskolát építettek elhunyt katonáik tiszteletére. Zukor Adolf magyar származású producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, az első 4 polgárit éppen Mátészalkán járta, majd 25 dollárral a zsebében nekivágott a nagy útnak és meghódította Amerikát. Később a Kossuth utca 22. szám alatti házat egykori tanára lányának vásárolta meg nászajándékként. Mátészalkán körülbelül 17 ezren élhetnek napjainkban, a megyében Nyíregyháza mellett egyedül itt található színházépület. Évadonként mintegy hatvan gyermek, ifjúsági és felnőtt előadást láthat a közönség. A kulturális központ és színház nem véletlenül kapta Szentpétery Zsigmond nevét. - Szentpétery Zsigmond volt az a színész, korának egyik legnagyobb színésze, aki alapító tagja volt a Nemzeti Színháznak és 1848. március 15-én abban a nevezetes Bánk bánban Tiborc szerepét játssza. Tollára is kapta, fogalmazzunk így, Petőfi Sándor a Tintásüveg című versében. Szentpétery Zsigmondnak a nagyapja és az édesapja is református lelkészek voltak Mátészalkán. Ő ugyan Rohodon született, de 13 éven keresztül itt élt Mátészalkán. - Thália előcsarnokában egy színháztörténeti fal mutatja be a városhoz kötődő színészek, művészek portréját. A színháztól alig száz méterre a táncházban a 41 éves Szatmár Táncegyüttes próbáján mindenki keményen odateszi magát. - Hála jóistennek ez a Magyarország néptánc szempontjából a világ leggazdagabb tánckultúrájával rendelkező ország. Itt minden egyes nem csak nagytájnak, hanem kistájnak, azon belül minden falunak megvolt a saját tánca. Van szatmári tánc is, van szatmári csárdás is. Ha azt mondjuk, hogy magyar verbunk, akkor annak a szülőhazája az Szatmár, és ez nagyon jó érzéssel telíti el a szívünket. Természetesen van nyírségi tánc is, nagyon szeretjük azt is, sőt rokonság van a szatmári és nyírségi között - mind a kettőt tudjuk és kész. - Mátészalkán, a Szatmár kapujában generációról generációra öröklődik a néptánc. A táncban az a jó, hogy soha el nem választ, soha el nem vesz, csak összeköt és ad: élményt és barátságot.