Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- A várossá válás receptje a következő: végy két kisebb települést a Tisza jobb partjáról, majd két másikat balról. Tedd fazékba, önts rá egy liter Kraszna vizet, tégy bele egy csipet Nyírséget és egy késhegynyit a Beregből! Keverd addig, amíg eggyé nem áll, amíg össze nem szoknak. Na, ezt jól kifőzték! 40 évvel ezelőtt Szabolcs Szatmár Bereg megye keleti részén 4 önálló község döntött úgy, hogy Vásárosnamény néven várossá alakulnak. A Tisza semmit sem szólt a frigyhez: neki aztán mindegy, hogy négy kicsinek, vagy egy nagynak lesz folyója. - A Tisza folyó elválasztja, de egyben a Tisza híd révén össze is kapcsolja a településrészeket. És a Tisza hídnak a szerepe azért is annyira fontos, mert összeköti Vásárosnaményt a csonka Bereg településeivel. - Hogy a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő Tisza-híd azon a helyen áll-e, ahol 1703 júliusában a vezérlő fejedelem átkelt a Tiszán, történész legyen a talpán, aki megmondja. Az viszont tény, hogy Rákóczi a nemeseket hadba hívó híres kiáltványát a Naményi Pátenst nomen est omen, Naményban adta ki. A legenda szerint Vásárosnamény és településrésze, Gergelyiugornya elnevezése is a Tiszához köthető. Zoárd kapitány, mikor eljött ide, a Tiszához érve szólt Gergely nevű vitézének, hogy úsztasson át a Tiszán és ott majd menjen tovább. És a következőket mondta, hogy Gergely, ugorj na, tehát Gergelyugornya. illetve amikor átért a túlsó partra, akkor mondta, hogy na menjen, az viszont Namény. - A város egyik legszebb épületét 1728-ban a Lónyai család építtette. A kastély utolsó lakói az 1945-ös államosításig a Tomcsányiak voltak, ők leányágon örökölték a barokk műemléket. A Beregi Múzeum 2007-ben költözött ide. Bereg mindenféle hagyománya tehát a régészeti, a történeti a néprajzi, népművészeti, iparművészeti hagyományainak a bemutatása a cél, és természetesen nem lezárva a határoknál ezt az ősi örökséget, hiszen, ha Beregről beszélünk, akkor mindenképp a határon túli területnek a kincseiről kultúrájáról is beszélünk. A múzeum hátsó parkjában a több mint 300 éves japán akácfa, talán a kastély építéséről is mesélni tudna. No meg arról az időről, amikor a Beregi Múzeum melletti épületeket még magtárnak, és dohányfermentálónak használták. Ahol a dohány lakott, ott ma szálloda és étterem üzemel, a tetőtérben pedig egy vadászati kiállítás látható. - Én egyetlen egy gyereket se látok okostelefon nélkül és szeretnénk ebből kimozdítani a gyerekeket egy kicsit a természethez közelebb hozni és ezen keresztül egy pici ihletet adni nekik, hogy nem csak a virtuális világ létezik, hanem létezik a természet is. - A Felső Tisza vidék kiterjedt ártéri erdői jól tartják a vadakat. A tájegység gímben, dámban és vadászban is gazdag. - Az autópálya itt ér véget és ha az autópályán leveszi a gázról a lábát, a vadász akkor azonnal Vásárosnaményba gurul be. 4 folyó találkozásának a pontjában van Vásárosnamény, ennek az ártere egy olyan bioszférát nyújt, amiben a vad nagyon jól érzi magát. - Vásárosnaményban a turista is jól érezheti magát. A régi múzeumépületben, a Máthé kúriában egy nagyon régi osztálytermet is berendeztek. Így nézhetett ki a beregi népi iskola 100 évvel ezelőtt. A Máthé kúria közvetlen szomszédságában pedig bábokat állítottak ki: Sánta Miklósné nem csak készíti, életre is kelti azokat. Sőt, amióta nyugdíjas lett, a közeli falvakban hátrányos helyzetű gyerekeknek is tart bábfoglalkozást. - Azt mondta az egyik gyerek, hogy ezért érdemes az iskolába járni, hogy bábozzunk. Ezek mind olyan visszajelzések, hogy valóban életre szóló élményt tud adni a báb. ezek a hátrányos helyzetű gyerekek még sokkal jobban élvezik, mint, akik olyan körülmények között élnek, hogy minden megadatik számukra. Az együttjátszás élménye nagyon nagyon fontos. Megmozdítani a bábot és beleélni magukat abba a történetbe. - Az országos gyermek bábfesztiválon a gemzsei és a beregdaróczi gyerekek arany minősítést szereztek. - Vásárosnamény összetett város, nem csak azért mert négy, egykor önálló településből áll, hanem azért is, mert itt a városközpontból néhány perc alatt a határba, a nyugalomba lehet érni. Ez itt kérem a jobb part, a régi ártér, a Beregi síkság széle. Az őszi Macskalegelőn már nincs mit rágni, gyorsan átszalad rajta a birka. A Bockereki erdő zöldje hamarosan színessé lesz és a földre kerül. Ezek a tölgyesek nyújtanak védelmet a keresztes viperának, és tavasztól nyár végéig a fekete gólyának. Az alig 9 ezres kisváros bal partja is tartogat szépséget, itt van mindjárt Vitka felé az út menti platánsor. Több mint fél évszázada ültethették a csemetéket. Vajon közben gondoltak arra, hogy az unokák mosolyogva hajtanak majd át az összeboruló lombok alatt? Ha már erre a vidékre keveredtünk, kár lenne kihagyni a Nagydobosi sütőtököt. Ennek az őszi-téli csemegének a termesztése az 1920-as 30-as években érte el virágkorát. Filepné Pivoda Piroska és családja több mint 20 éve foglalkozik töktermesztéssel. Július végétől a gazdák saját pénzükön fogadtak mezőőrt és senki nem léphetett be a tökföldre, már addig háromszor kapálták ők is, mint ahogy mi is csináljuk, És körülbelül a betakarítás előtt három héttel egy hatósági ember jelenlétében a gazda kijött márkázni a tököt, ami azt jelentette, hogy a község bélyegzőjét rányomták a tökre, csak az kerülhetett értékesítésre, amelyik le volt bélyegezve, ezzel elkerülték azt, hogy a takarmánytököt is értékesítsék. Utána jött a jonatán alma és az elvitte a termesztést annak is jó volt a homokföld nem csak a sütőtöknek és valahogy feledésbe ment a nagydobosi sütőtök, csak a legendája, meg a szép emlékek voltak. - Beszélik, hogy a II. világháború után a budapesti, a miskolci, az ózdi lakosságot a nagydobosi sütőtök mentette meg az éhhaláltól! - Vagonba rakták a tököt és akkor vitték fel a pályaudvarokra és akkor ott tudtak hozzájutni és ugye nagyon sokan mondják, hogy még a nagyszülő meg a dédszülő mesélte, hogy bizony milyen finom milyen finom volt az a tök, és hogy segített rajtuk annak idején. - A jonatán alma és a sütőtök versenyét nehéz követni, ugyanis mára az elöregedett fák helyére ismét tököt ültetnek. Vásárosnamény és az alma szinte összeforrt. A városnak több ismert fajtája is van - ilyen a naményi jonatán, vagy ahogy a szakzsargon hívja: A naményi piros. - A naményi piros idős ültetvényekben még létezik. Próbáljuk újra termesztésbe hozni, a reneszánszát elhozni. Próbáljuk fiatalabb ültetvényekbe újratelepíteni a fajtát. - A sövénydűlő, ahol most járunk, a legelső naményi piros ültetvények egyike. Ezeket a fákat 1975-ben telepítették. - A naményi piros megfelel ugyanannak az íz és zamatvilágnak, mint a jonatán alapfajta, annyival, hogy talán 8-10 nappal később érik, ahogy a szakirodalom is írja, viszont a színeződése jobb. Ízét tekintve egy zamatos savban gazdag harsogó friss íze van és ezt visszaadja feldolgozott termékként is. - A naményi jonatánt nem kell attól félteni, hogy eltűnik az ültetvényekről. Egyébként a piroson kívül léteznek jóval régebbi beregi fajták is. - Beregi sóvári, a tiszaháti sóvári a kenézi piros, a beregi kormos, a beregi vérbélű és beregi renet. Ezek gyakorlatilag 150-160 éves szakirodalmakban megtalálhatóak, mint itt termesztett gyümölcsfajták, almafajták. - De vajon a beregi kötött tésztaleves receptjét megtaláljuk-e az évszázados szakácskönyvekben? Vagy ehhez a hagyományos paraszti ételhez nem kellett leírni a hozzávalókat? A fiatal csak úgy eltanulta az idősebbtől? Krasznai Sándor a nagymamájától leste el, hogyan készül a kötött tésztaleves, vagy, ahogy máshol mondják: a görcs leves. - Adott volt minden otthon a kamrába, a kertbe, vegyes zöldség, sárgarépa, petrezselyem, karalábé, zeller, hagyma, zsiradék, liszt, tojás. Tésztát megkenjük hagymás zsírral, felhajtogatjuk és apró kis görcsöket készítünk belőle. Nálunk otthon nagymamám heti szinten elkészítette. - A levesbe minél több kis görcs kerül, annál laktatóbb. De hagyjunk helyet a másodiknak is, amely mi más is lehetne itt a Bereg kapujában, mint a mocskos tészta. Meg kell hagyni, ennek a szilvalekváros diós tésztának nincs túlságosan szép neve, az íze viszont annál jobb! - Mi lelte ezt a szőkét? Úgy lefogyott, olyan mélabús és soványka szegény, hogy a homoknyelvek szinte átérnek a túlsó partra. Mire fel ez a fene nagy fogyókúra?! Szerelmi bánat, vagy késő őszi fáradtság? Hisz már alig van csípője, a dereka meg olyan darázs, hogy II. Rákóczi is félve ível át felette, nehogy véletlenül megroppantsa. Na, majd én felvidítom! - gondolta a Szamos - Vegyítek egy kis színt a sápadtságába! A zavarosan vöröses és a tisztán szőkés egy ideig egymás mellett haladt, majd szépen lassan egybeolvadt. Ezt már a Szőke sem bírta komor arccal és olyan jóízűt kacagott, mintha nem ezer éve tartana már ez a játék köztük. - Más a vízgyűjtő területe a Tiszának, más a Szamosnak, más a hordalék, amit hoz, ezért más lesz a víznek a színe. A Tisza általában egy kicsit világosabb ezért hívják Szőke Tiszának, a Szamos általában sötétebb, és ez kb. ez 100- 150 méter után keveredni fog és eggyé válik Tiszává. - Közel 20 évvel ezelőtt azonban a keveredésnek környezeti katasztrófa lett a vége. Persze nem a Szamos volt a hibás, ő csak azt tette, amit világéletében csinált: beletorkolt a Tiszába. A folyó felső, azon része, amely nem kapott a ciánból, úgy működött, mint a jó kovász - a rehabilitáció hosszúra nyúlt, de a folyó meggyógyította saját magát. - Ez a szakasz keltette újra életre a Tiszát, ez érintetlen volt a szennyeződéstől, jöttek a cián után az árvizek, ezeket a kubikgödröket, magát a felső Tiszát átmosta a nagy árvíz és gyakorlatilag az élet most már azt gondoljuk 20 év múlva hogy helyre áll a Tiszában. - A folyó szabályozásakor ásott kubikgödrök földjéből épültek a töltések. Nagy vízkor ezek a mélyedések megtelnek, ívó helyet és védelmet biztosítva a halaknak. Egyébként a Tisza, kora ellenére jól tartja magát és még mindig imád incselkedni a férfinéppel. Addig-addig mórikál, csillogtatja a víztükrét, hogy még az Öreg Túr szíve is gyorsabban pumpál a Tisza közelében. A Kraszna sokáig külön utakon csordogált, de a végzet ellen nincs menekvés, persze, hogy ő is belezúgott a szeszélyes Szőkébe. - Én 2001-ben megéltem mert én Jándra való vagyok a 2001-es árvizet most -50 körül lehet a vízállása és akkor 48 óra alatt 10 méter 30-ra emelkedett föl, ha most fölnézünk és nézzük ezeket a szép fákat, hát bizony el lehet képzelni, hogy hol van az a 11 méter, hát bizony ezek a víkendházak víz alatt voltak, még a tetejük is. - Most viszont olyan kicsi a víz, hogy aki jól ismeri a folyót, szinte át is gázolhat rajta. Ismerjük a folyónak a barátságos, nyugodt, de ugyanakkor a pusztító arcát is. Vásárosnaményt és Gergelyiugornyát sajnos gyakran árvizek sújtották. De a Tisza folyó azért is volt annyira fontos az itt élők életében, pl. halászati szempontból is, de gondoljunk csak akár a mosásra is, sőt idősek elmondása szerint még az 1950-es és 60-as években is annyira tiszta volt a folyó, hogy inni lehetett belőle, - A vizek városa, Vásárosnamény, ahol 4 folyó találkozik, nem csak a strandról és a Tisza-túráról ismert város, hanem arról is, hogy végig a töltésen, kerékpárút utánozza a folyó vonalát. - Ugye most a töltés koronán állunk, tehát a töltéskoronák hálózzák be itt a felső Tisza vidéket, amely az árvízvédelmi töltésekből és az árapasztó töltésekből tevődik össze egészen az ukrán és a román határig eljutunk ezeken a töltéseken. - Vásárosnamény szereti a jelzőket: A Bereg kapuja, a Bereg fővárosa és a Bereg szíve elnevezést is a sajátjának tartja. Itt a bringás könnyedén belevetheti, tekerheti magát a beregi tájba. - Először is csodálatos természeti környezetben visz az utunk. Másodszor nagyon biztonságos a családoknak, merthogy itt nincs forgalom és nagyon kényelmes azoknak, akik félnek attól, hogy esetleg hegymenet, itt erre nem kell számítani. Jánd, Gulács, Tivadar, Tarpa, Beregsurány. Tehát ez az útvonal itt, és hogyha az ellenkező irányba indulunk el akkor pedig a középkori templomok útjának egy gyönyörű templomához a Lónyai templomhoz jutunk el ott pedig átkelhetünk a kompon és már a rétközben vagyunk. - Ajaj, ne siessünk ennyire, nekünk még dolgunk van Vásárosnaményban. Tekerjünk csak vissza! - Hol van már az az idő, amikor a gergelyi határ olyan volt, mint a szivacs? Sehol, eltűnt. Az ingoványt lecsapolták, a láp nehezen, de muszájból odaadta a vizét. Az a fránya gravitáció kicsalta, a szivattyú meg elvitte. Szárazság van, a Szipa csatorna épphogy az alján tart egy kis nedvességet. Az erdő, a tisztás és a csatorna triumvirátusának szomszédságában található Baráth Sándor birodalma. A fafaragó, szobrász éppen egy fadarabnak adja meg az értelmet, tállá csinosítja. - Főleg figurákat faragtam, aki a faluban élt emberek, tehát azoknak a mozgását, vagy ahogy dolgozott valamivel. 53 éves koromig nem zsűriztettem, de itt volt egy összejövetel a faragóknak az ország különböző részéről aztán, mondták, hogy te hát mióta faragsz, már régebben mint mi aztán nincs semmilyen címed, hát mondtam van mert Gulácsi út 28, de aztán megpróbáltam zsűrizni. Na mondom vittem hatot ha nem fogadják el mondjuk a hatból felét akkor nem zsűriztetek tovább, de mindet elfogadták. - A beregi ember, ha nem is bicskával a kezében született, de majdnem. Elképesztő, hogy a művész és a fa közös akaratból milyen mozdulatokat, arcokat, sorsokat képes megmutatni. abban az időben a manuális munka volt a lényeg a gyerekkoromban, most meg már a határban sem lehet látni a manuális munkának a jelét, hanem vannak ilyen körbálák meg itt tudom én, akkor a ritmusát a határnak a boglyák adták most már egyszerűen nincs kézimunka a növénytermesztésben legalábbis minimális. - A múlt nem csak a fába, hanem a textíliába is befészkelte magát: a beregi keresztszemes hímzést bemutató tárlat a Beregi Múzeum egyik büszkesége. - A keresztszemes azt jelenti, hogy a vászonba kis kereszt alakú öltéseket applikálnak bele a hímzők. ez nem egy előrajzolt minta, amit utána szépen kidolgoznak, hanem számolással kell a vászonnak a felületén a megfelelő öltéseket elvégezni és az adja ki a mintáját a beregi keresztszemes hímzésnek. - Ez a hímzés a piros és a kék színnel, az életből vett mintákkal dolgozik. A gazdag motívumkincsben ma is jól kimutathatók az archaikus elemek. A kendőt, az abroszt, a kenyeres zsákot is az adott településre jellemző motívumokkal díszítették. Ha csak a mai Magyarország területét vesszük, akkor Vásárosnaményon kívül még 22 beregi település létezik. - A beregi múzeum az alapvetően az egész Beregnek a hagyományaival foglalkozik ezek a díszpárnák ezek a mostani úgynevezett csonka Bereg településeit viselik magukon de hát itt a határon túli részen ugyanazokat a motívumokat ugyanazt a hímzést, ugyanazt a beregi keresztszemest hímezték és hímzik a mai napig is. - Valószínűleg a népdalkincs is ugyanaz. Az ezeréves közös múlt, na és persze a Tisza olyan erős kötelék, hogy nem lehet, és nem is szabad ki nem énekelni. A vásárosnaményi Liszt Ferenc Vegyes kar 54 évvel ezelőtt lépett először színpadra. A kórusban éneklés az a fajta közösségi élmény, amely a hallgatóságon belül a tagoknak is legalább akkora élményt nyújt, ha nem még nagyobbat. - Azért mégiscsak valamilyen szintű művészi teljesítmény létrejön, tehát megszólal valami, és amellett ez majdnem ugyanolyan fontos ez egy közösség, amely lehetőséget ad arra, hogy itt barátságok szövődjenek. - Itt az egyén elsősorban nem magáért, hanem a csoportért, az összhangért adja a hangját. Együtt énekel a kisiparos, a pedagógus, a köztisztviselő, a fodrász, a főállású nagymama, és az unoka is. - Különböző tehetségű énekesek közös akaratából és közös munkájából megszületik valami olyan, amire olykor nem is gondoltak volna, hogy egy ilyen meg tud születni és annak ők a részesei. A legidősebb kórustagunk az 82 éves a legfiatalabb, meg 18. - A négy szólamhoz, a nagy egészhez mind a negyvenen hozzáteszik a saját hangjukat, hogy a világ valóban kerek legyen. Tiszán innen, Dunán túl.