Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Automata beszédfelismerés - Arénák, uszodák, stadionok - a sporttörténet épített öröksége, sokat látott, emblematikus épületei karakteres vonásokat festenek a városok arcára. S bár néhány, máig létező sportnak az ókorban, vagy éppen kicsit később, a középkorban rakták le az alapjait, a profi sport kialakulására még várni kellett pár évszázadot. A vívás magyarországi gyökereiről a Visegrádi fellegvár is sokat tudna mesélni: látott jó pár lovagi tornát a középkorban. A Kárpát-medencében letelepedő magyarok hamar kapcsolatba kerültek a lovagi kultúrával: az erős, kitartó és ügyes lovag eszményképe Hunniában is gyorsan elterjedt és rövid időn belül népszerű lett. Hogy a dicsők közül ki a legdicsőbb lovag, a lovagi tornákon derült ki. - Visegrád vára a középkor idején ezeknek a lovagi tornák központja, hiszen I. Károly királyunk 1323-ban Temesvárról ide telepíti át udvartartását. Először a fellegvárban lakik a király, majd leköltözik ide az alsóvárba, a lakótoronyba, és természetesen a fegyvergyakorlatok, ezek a kisebb tornák mindennaposak voltak ezen a helyszínen is. - A lovagok a ma is álló Salamon torony melletti területen mérték össze tudásukat - gyalogszerrel. Lengett a láncos buzogány, suhogott a csatabárd, villogott a kard. A hagyományba a Szent György Lovagrend lehelt új életet. - Két fegyverkovács műhelyünk is van Visegrádon, van saját varrodánk, akik a középkori ruhákat varrják... Megkapjuk mindig azokat a szabásmintákat, ami a viseletre teljesen autentikus. A fegyverek közül nagyon sok mindent itt a Visegrádi Múzeum fegyvertárából lehetett kiválasztani, és az alapján lehetett elkészíteni a másolatot. - Ahol sport születik, ott a versenyszellem is életre kel, a sportból pedig előbb-utóbb hivatás lesz: A tornák busás jutalommal kecsegtettek, ezért talán nem is meglepő, hogy a krónikák szerint már a középkorban akadt olyan megélhetési lovag, aki hivatásos bajvívóként kereste a kenyerét. - Őseink középkori mindennapjainak elengedhetetlen tartozéka volt a ló, a lovas sportok talán ezért is olyan népszerűek ma is. A monda szerint a honfoglaló sereg paripáit Árpád a mai Csepel sziget területén tartotta. Az akkori lovakhoz hasonló kis növésű állatok, a hucul pónik a mai napig megtalálhatóak a szigeten. Szigetcsépen hucul pólózni is lehet, az őshonos magyar kislovak nyergében ülve. A cél egyszerű: a füves pályán a lovak hátáról, ütő segítségével kell a labdát kapuba juttatni. A szabadidős mozgás, a test kedvtelésből űzött edzése nagyon sokáig az arisztokrácia privilégiuma maradt. Ma már talán furcsának tűnik, de az evezés is úri sport volt kezdetben. Magyarországon Széchenyi István volt a legfőbb népszerűsítő, amikor 1826-ban Pozsonyból egészen Pestig evezett a Dunán. A vízre, a természetre, a friss levegőre épülő sport fellegvára itthon a Római part lett, dalszerzőket is megihlető Duna parti csónakházaival. - Egy hétvégi csúcsnap az úgy indul, hogy reggel 8 órakor már sorban állással kezdünk. És van olyan nap, akár hétvége, hogy dél körül lemegy akár hatvan hajónk is. Általában egyes kajakokkal szoktak menni a Lupa szigetig, ott van egy Sanyi bácsi büfé, és általában mindenki ott szokott kikötni. Az nem egy hosszú táv, még teljesíthető is, 1,5-2 óra, nyugodtan, kényelmesen el tudnak oda evezni az emberek. - Az evezősök 1842-ben mérhették össze tudásukat. A 19-20. század fordulóján a Római parton 23 csónakház működött: többek között a Csuka, a Spárta, a Hattyú, a Burgermeister. A Rómain a fürdőzők is megtalálták a számításukat, hiszen a Duna vize kristálytiszta volt: igazi vízparti vigalmi negyed jött itt létre, 3 stranddal és öt csárdával. A hajdani pezsgés iránti nosztalgia él, és ennek hatására a vendéglátóhelyek is ébren maradtak. - Itt rengeteg étterem kajálda, hekkező van. Van itt egy olyan hely, ahol bográcsozni tudnak az emberek. És nagyon sokan úgy szervezik akár egy születésnapi programot, hogy ott főznek, jönnek, közben itt programoznak, evezés, és akkor vissza oda. - A Római telente néhány hónapig téli álmát alussza, de április 1-én újra nyitnak a csónakházak! - A szél erejét már évezredek óta használja az ember közlekedésre és szállításra. A légmozgás azonban nem csak a praktikus igények kielégítésére alkalmas. Magyarországon ezt a gondolatot Széchenyi István és fiai, úri barátai, valamint kalandkereső magyar főurak terjesztették el - a Balatonon. 1867 mérföldkő volt a balatoni vitorlázás történetében. Ekkor alakult - elsőként - a Balatonfüredi Yacht Egylet névre hallgató vitorlás egyesület. Jogutódjában, a ma is virágzó Yacht Klubban már nem főurak tömörülnek, de a tagokat a mai napig szigorúan megválogatják. - Pártoló tagként sem lehet csak úgy csatlakozni, két rendes tag ajánlása kell. Ha már valaki pártoló tag, és rendes tag akar lenni, akkor már négy rendes tag ajánlása kell. Alapvetően vállalni kell azt, ami az alapszabályban le van írva, amire azért vagyunk büszkék, mert az 1867-es alapszabályból íródott. Azt kell vállalni, hogy gyerekeket nevelünk, ifjúsági sportot csinálunk. - A vitorlázás azóta elterjedt egész Magyarországon, csak a Balatonon ma már több ezer vitorlás szeli a habokat. Az öreg, száz éves fatestű hajóktól az ultramodern karbon vázas ultrakönnyű csodákig, katamaránokig. A legidősebb, manapság is rendszeresen vízre szálló vitorlázó 93 éves. Nyáron, de még a vénasszonyok nyarának idején is alig telik el itt hétvége vitorlásverseny nélkül, és már az egészen kicsik is rajtvonalhoz állnak! - A vitorlázás nagyon érdekes sportág, abszolút matematika alapú, tehát folyamatosan valamit analizálunk, információk alapján döntünk, és aztán folyamatosan korrigáljuk a döntéseinket. Ehhez kell egy bizonyos érettség, mi úgy gondoljuk, hogy a 6-7 éves kor ezt már biztosan tudja. A vízi sportok persze nem mindig örvendtek ilyen népszerűségnek. Mária Terézia korában például tilos volt az úszás! Veszélyes sportnak tartották, amelytől bölcsebb volt megóvni az alattvalókat. A reformkorban aztán a legdélcegebb férfiak, mint például báró Wesselényi, már a Balatonban is úszni merészkedtek, sőt az öblöt is átúszták laza mozdulatokkal. Fürdőházak már léteztek, Füred ennek köszönhetően lett igazán népszerű akkoriban. De az első uszodára még sokat kellett várni. Hajós Alfréd olimpiai bajnok nem csak úszott, de építészként uszodát is épített. A Margitszigeten álló épület ma már az ő nevét viseli. Az uszodát a szigeten feltörő forrás táplálta forró vízzel, amit aztán dunai vízzel hűtöttek vissza. - 1930-ban épült. Ez akkor a világ talán legmodernebb uszodája volt. Ez az első fedett uszoda Magyarországon, ami versenyuszoda. Kilenc hónap alatt épült fel, különlegessége, hogy egy úszó olimpiai bajnok tervezte, minden tudását beleadott, erre volt a legbüszkébb. A korai úszóversenyeken nem voltak úszó stílusok még elkülönítve. Ahogy ma is a gyorsúszást szabadstílusú úszásnak hívják mindenki úgy úszott ahogy akart, vagy ahogy tudott. így például volt ekkor egy magyar tempó nevű úszásmód, amit pl. Hajós is úszott. - Az art deco stílusban épült komplexum Európa akkori legnagyobb úszómedencéjével is büszkélkedhetett: 33 méter hosszú volt. Az uszoda azóta bővült, és elkészült egy sor újabb kültéri medence. Néhány híján száz évvel később épült Budapesten egy másik fedett uszoda, mely szintén helyet kapott a legek között: A 44 méter magas Duna Aréna. - A Duna Aréna a leggyorsabb pályák egyike a világon most. Nagyon nehéz elképzelni, hogy most mitől gyorsabb az egyik uszoda, mint a másik, de ezt mondják a hozzáértők. Többen azt mondják, hogy a felhajtóerő, a víz felhajtóereje lehet ennek a titka. - A tervező egyszerű, szögletes, funkcionalista uszodát álmodott, amelyet az épület oldalán végigfutó stilizált hullámok mozdítanak ki az egyhangúságból. A Duna Aréna 2017-ben készült el, itt edzenek olimpikonjaink is, így az Arénában készül a versenyekre, a világ úszósportjának egyik legmeghatározóbb egyénisége, Hosszú Katinka is. Az uszoda nyitva áll a közönség előtt is: így reggelente akár olimpikonokkal is együtt úszhatunk, ha éppen úgy tartja kedvünk. - A sport, abban a formában, ahogy ma is ismerjük, a dualizmus korában kezdett testet ölteni. Az ekkor megjelenő különféle sportegyletek, kiemelt szerepet játszottak a sport, mint új életérzés népszerűsítésében. Az igazi áttörést azonban kétségkívül a foci jelentette. - A futball azért érdekes, mert ez volt az első sportjáték, ami széles körben elterjedt Magyarországon. És nem egy népies sportjáték volt, mint a kótya vagy a méta. Ez volt az első sportág, ami tömegeket vonzott. Tehát egyrészt a társadalom alsóbb rétegeiben is népszerű vált. Másrészt ezt volt az a sportág, mely hétről hétre tömegeket volt képes mozgatni, nem csak sportolóként, hanem nézőként is. A sport mindenképpen városi és nagyvárosi jelenség, és nem véletlen, hogy Budapesten kiemelt szerepe volt a modern sportéletnek. Száz évvel korábban még nem léteztek igazi futballpályák, a mérkőzéseket leginkább grundokon, földes vagy salakos pályákon rendezték, bérházak között. A Népstadion 1953. augusztus 20-i felavatására 80 ezren voltak kíváncsiak, nem sokkal később már teltházas kettős rangadóknak, rangos világversenyeknek és nagyszabású koncerteknek is otthona lett. A helyén újjászülető, 2019. november 15-én megnyitó új Puskás Aréna az ország legnagyobb középülete. - A futball azt tudja amit más csapatsportág is tud, tehát kollektív érzületeket tud megmozgatni. Egyrészt nemzeti szinten is. Az hogy a futball annyira népszerű és sikeres volt Mo-n már a századfordulón, annak is köszönhető, hogy volt egy magyar-osztrák rivalizálás, ez egy olyan területe volt az életnek, ahol az önmagukat elnyomott magyarok meg tudták mutatni a futballpályákon, hogy ők felveszik a versenyt az osztrákokkal, sőt akár jobbak is lehetnek. - 1899 áprilisában alakuló ülést tartottak egy Üllői úti vendéglőben: megszületett a Ferencvárosi Torna Club, amely mai napig a legnagyobb szurkolótáborral büszkélkedhet, na és azzal, hogy 30 bajnoki címével jelenleg is a legsikeresebb magyar csapat. Töretlen népszerűségét azonban nem csak a sikereknek köszönhette, hanem hányattatott sorsának is. Az ú ó a csapatnak, volt idő, amikor a hatalom sem szerette az akkor rövid ideig Kinizsi néven szereplő klubot, így sokan lettek dacból, csak azért is fradisták. - Olyan összetartás és kohézió volt a Ferencváros játékosaiban és szurkolóiban, hiszen egy csapat egy lélek, egy test volt, a soroksári úti pályán nem volt ilyen, hogy öltöző meg belső zuhany, mint manapság, hanem ugye kívül volt a zuhany a pálya szélén. A kerítést is a szurkolók ácsolták, akkor volt egy pék, aki minden edzésre, minden mérkőzésre sós kiflit sütött a csapatnak. A Ferencvárost ekkoriban a sós kiflis csapatnak hívták. A Fradi életérzést közvetített, ami ha magával ragadott, többé nem eresztett. A fradizmus bűvkörébe került Nagy Béla újságíró is, a Fradi egykori krónikása, aki gyerekkorától fogva gyűjtött minden zöld-fehérekkel kapcsolatos relikviát. 1985-ben neki köszönhetően is született meg a Fradi Múzeum. - A legrégebbi emlék itt mögöttem látható, ez az 1903-as Margisztigeti Ezüstlabda-vándordíj, ennek az az érdekessége, hogy ez egy labda formájú emlékdíj. Ezt egy bizonyos Polonyi Géza országgyűlési képviselő ajánlotta fel, némi pénzdíj mellet. Az volt a kikötés, hogy kor egyetlen füves pályáján, a Margitszigeten kell játszani a mérkőzéseket. - A múzeum 2800 kupát, trófeát, serleget, a csapat sztárjaihoz köthető személyes tárgyat, emléket őriz, ebből időről időre körülbelül 300-at láthatnak a látogatók. A csapat első bajnoki trófeája, a Fradi emblematikus alakjainak emlékezete, a Vargazoli-kultusz, vagy éppen Albert Flórián 1967-es aranylabdája és Nyilasi Tibor ezüstcipője csak néhány a múzeumba érkezők legkedveltebb célpontjai közül. - Az 18. században induló ipari forradalom az élet minden területén éreztette hatását. A gépek a sportban is megjelentek. A kerékpár egyszerre tükrözte a korszellemet, de a helyváltoztatásra is kiválóan alkalmas volt. Magyarországon is elterjedt, olyannyira, hogy lassan kifejezetten idegesítette a járókelőket. - A századfordulón már nagyon népszerű volt a kerékpársport, de volt egy nagyon komoly ellentét az utcán közlekedők és a kerékpározók között, egyre inkább megpróbálták az utcáról kiszorítani őket, és kellett egy hely. Akkor találták ki Magyarországon is a Velodromot. Ez a különös épület, amihez hasonlót korábban nem látott pest-budai ember, az 1896-ban épült Millenáris Sportpálya része volt. Addigra a sport már túllépte az úri passzió és a szabadidős tevékenység kereteit, és egyre több volt a profi. Ez az 1928-29-es évben épült át velodrommá, amikor Magyarország kerékpáros világbajnokságot rendezhetett. Ez nagyon kedvelt nagyon népszerű pálya volt, a dőlésszöge miatt meglehetősen gyors, meredek pálya. - A Millenáris a magyar versenysport bölcsője és erődje lett, itt rendezték az első nyilvános labdarúgó mérkőzést is, 1897. október 31-én. A kerékpár pályához lelátók épültek, hiszen egyre természetesebb jelenség lett, hogy egy-egy sporteseménynek nézői is akadnak, akik rengeteget képesek utazni, csak hogy testközelből láthassák kedvenceiket. A Hajós Alfréd olimpikon-építész-zseni tervezte Velodromban már nem sokáig merenghetünk a múlton, a beton kerékpárpályáknak ugyanis leáldozott, a tervek szerint hamarosan elbontják az épületet. - A technika a téli sportok világában is jól érzi magát. Igaz ugyan, hogy egyes kutatók szerint már 30 ezer évvel ezelőtt is siklottak talpon őseink, és hogy a legrégebbi síléc jó hatezer éves, de a sport valószínűleg sosem lett volna tömegesen népszerű, ha nincsenek a pályát gondozó hóágyúk, és ratrakok no és persze sífelvonók. - Kereken 58 éve sízek, de a sízést nem itt kezdem Eplényben, hanem miután Füreden lakom, ott a Füred feletti dombokon. Ha volt hó, akkor az összes síző egymás mellé állt és szépen betaposta a pályát. És akkor a hatodik-hetedik fordulónál már lementünk egészen a talajig, a léceket szépen tönkretettük, ennyi volt a sízés. Hát ez kényelmesebb dolog, lifttel felmenni, még kényelmesebb, ha nem csákányos, hanem ülőlifttel. - Magyarország legelső síliftje itt épült meg, Eplényben. A síliftek a lóvontatású szánokat váltották fel, így a síelők könnyűszerrel, percek alatt újra a csúcson lehettek. Ma több mint tíz, felvonóval is rendelkező sípálya működik itthon, és becslések szerint több mint félmillió magyar csúszkál évente havon. A korcsolyázás ugyan nem számít technikai sportnak, de ahhoz, hogy nulla fok fölött is önfeledten róhassuk a köröket a jégen, komoly technikai háttérre van szükség. A Városligeti tó telente 1870 óta, immáron 149 éve, hivatalosan is korcsolyapálya. Na és a mindenkori társasági élet központja, ahová nem csak fakutyázni, mozogni jártak a városiak... - Már a századfordulón is arról számoltak be az akkori újságok, hogy a fővárosi elit, az arisztokrácia körében a házasságok ötven százaléka itt kezdődött a Városligeti Műjégpályán. Meglehet, hogy ez ma is így van, hiszen látjuk, hogy ez egy közkedvelt találkahely a fiatalok számára. - A korcsolyázásnak bizony meg kellett adni a módját, ezért aztán 1895-ben díszes neobarokk épülettel ajándékozták meg a tavat, na meg a közönséget. Akkoriban ráadásul nem hangszórókból szólt a muzsika, hanem élőben játszott a zenekar. A korcsolyázás szerelmeseit egy idő után nem akarták kitenni az időjárás szeszélyeinek, például egy enyhe télnek, ezért aztán a tavat szabályozni kezdték, majd megjelentek a hűtőcsövek. Ma már ősztől tavaszig karcolhatjuk a pálya jegét, és ki tudja, talán épp ezen a télen csúszik szembe velünk az igazi!