Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek, helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infógrafikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A teljes leirat forrása a teletext.

Közismert, hogy a tatárjárást követően IV. Béla király kezdeményezésére országszerte hatalmas várépítési hullám kezdődött, ugyanis a tatárdúlás során bebizonyosodott, hogy a fa- és palánkvárak semmilyen védelmet nem jelentenek a síkvidéki tatár harcmodor ellen. IV. Béla rendeletére ekkor a nemesség kővárak építésébe kezdett, amelyek később a törökök elleni harcokban is nagy szerepet játszottak, a veszély elmúltával azonban funkciójukat veszítették. A nemesség életvitelében ugyanis egyre inkább a kényelmi szempontok kerültek előtérbe, és a nehezen megközelíthető, fapados várak helyett várkastélyokat, majd kastélyokat építettek. Ezek a könnyebb elérhetőség végett is síkvidékre épültek és a védhetőségi szempont helyét az urizálás, a pompa és a kényelem vette át. Ezzel párhuzamosan egy másik folyamat is zajlott: Mohács után egy ideig Pozsony volt az ország közigazgatási központja, később aztán a súlypont Budára tevődött át, ennek megfelelően a nemesség igyekezett a közelben állomáshelyet fenntartani. Ezért találunk viszonylag több kastélyt Fejér, Pest és Nógrád megyében. Nógrád megye helyzete abból a szempontból speciális volt, hogy a vidék dimbekkel-dombokkal szabdalt földrajzi viszonyai nem tették lehetővé a nagybirtokok kialakulását, így itt inkább közép-és kisbirtokok alakultak ki kisebb kastélyokkal, kúriákkal. Közülük jó pár még ma is régi fényében díszeleg, így a Budapesttől 75 km-re található Szirák település kastélya is. Hazánk egyik legszebb barokk kastélya már messziről felhívja magára a figyelmet a település szélén található domboldalon. - A kastély építője Királyfalvi Róth Tamás volt, az ő nevét olvashatjuk a bejárat fölött, egy latin nyelvű feliratban, itt van elrejtve egyébként a kastély építésének az időpontja is, a kiemelt római számokat, ha összeadjuk, az 1748-as dátumot kapjuk meg. Tehát Királyfalvi Tamás és felesége Vattay Borbála építették ekkor a kastélyt. Az épület mai külleme tehát a protestáns neveltetésű, humanista műveltségű nemes, Róth Tamás nevéhez fűződik, aki Giovanni Battista Carlone olasz származású építészre bízta a kastély kialakítását. Királyfalvi Róth Tamás és Wattay Borbála egyetlen gyermeke Johanna volt, aki 1762-ben Teleki Józsefhez ment feleségül. A kastély a házasság révén került a Teleki család tulajdonába. Teleki gróf kora egyik legműveltebb főura volt. Megismerte és magáévá tette a felvilágosodás eszméit, személyesen találkozott Voltaire-rel és Rousseau-val. Haladó, felvilágosult szellemisége a kastélyon is nyomot hagyott: a díszterem freskói is erről árulkodnak. - 1780-as évekre tehető, amikor is ezek a freskók elkészültek, Ovidius Metamorphosisának egy-egy jelenetét ábrázolják egyébként ezek a freskók, és úgynevezett grisaille technikával készültek, ami azt jelenti, hogy a művész egy szín különböző árnyalatait használta a munkája során. A kastély újfent egy házasság révén a Degenfeld grófok birtokába került, akik egészen 1944-ig itt éltek, ennek köszönhető, hogy a kastély Teleki-Degenfeld néven került be a köztudatba. A II. világháborúban az épület jelentősen megrongálódott, majd 1945 után a Sziráki Állami Gazdaság tulajdonába került, még traktoros iskola is működött benne. Helyreállításának 1985-ös befejezése után turisztikai hasznosítást kapott, és a Sziráki kastély lett hazánk első kastélyhotelje. A felújításnak köszönhetően kívül-belül ragyogó lett: a főépületben találhatók a kiemeltebb szobák és lakosztályok, amelyek mind egyedi kialakításúak és egytől-egyig a korábbi tulajdonosokról lettek elnevezve. A kastélyhoz egy csodaszép kert, egy öthektáros őspark is tartozik. Sziráktól mindössze 15 km-re található Bercel, egy apró nógrádi település, aminek a különlegessége, hogy hét kisebb kastély és kúria is található itt. Ezek közül a legismertebb a Bercel kastély, ami viszonylag későn, 1890-ben épült. A délnémet-neogót stílusú kastélyt Kállay kastélyként is ismerik, hisz a századfordulótól egészen a második világháborúig a Kállay család birtokában volt. Legismertebb lakója a Monarchia pénzügyminisztere, majd Bosznia-Hercegovina kormányzója, Kállay Béni volt. Kállay Béni halála után a két lánya díjtalanul felajánlotta a kastélyt a falunak, azzal a kikötéssel, hogy csak oktatási céllal működhet, ők maguk pedig a kastély cselédszárnyában éltek innentől. Ennek megfelelően az államosítások után iskola működött az épületben. A kastélyt 1985-ben vásárolta meg az államtól egy francia csellóművész és a felújítást követően főként rendezvények, esküvők, baráti összejövetelek helyszíne. És a természetet sem csak a kastély hatalmas kertje jelenti, a túrák kedvelőinek jut tér a csavargásra, hiszen a birtokot a Cserhát végtelen erdőségei veszik körül. Amik egyébként vadban is igen gazdagok, ennek megfelelően ahogy régen is, mai is szívesen jönnek ide vadászok. - Nem csak a 19. században jöttek erre illusztris vendégek, vendégül láthattuk a szaudi királyi egyik családtagját is, aki Nógrád megyében vadászott. A nógrádi erdőben fácánra és muflonra vadászott, mely vadászat igen sikeres volt, ezért megkérte, hogy zsákmányát berceli módra készítsük el vacsorára konyhánkban, ezen kívül mindenkinek aki a Bercel kastély vendégeként megszáll Bercelen, lehetősége van megkóstolni kivételes berceli konyhánk ízeit. És ha már ízek: Berceltől jó 15 kilométerre található egy kicsiny település, Szente és az ottani sajtparadicsom. A Maszlik családi gazdaság a Cserhát szelíd lankáin, a palóc föld szélén, a Szente patak völgyében helyezkedik el. - Nagyon sok olyan emberrel találkoztam jómagam is, akiknél előfordult, hogy valamilyen érzékenység, valamilyen allergia megjelent a táplálkozások során. Elsősorban tej, glutén, vagy lisztérzékeny, és ez általában abból adódik, hogy nem megfelelő élelmiszert fogyasztanak. A hozzánk hasonló gazdaságokban viszont kiszűrhető az, hogy honnan származik a termék, mi az ami belekerül ebbe a termékbe. A tejgyártás és a tejtermék gyártás során nem teszünk semmi adalékot bele. A gazdaság különlegessége, hogy a palóc sajtúton található, így nem csak megkóstolhatjuk a finomságokat, de azt is megnézhetjük, hogyan készül a házi tej, a túró, a tejföl, a vaj, a gyümölcsös joghurtok, na és a különböző nemespenésszel érlelt sajtok. Vagy akár az igazi különlegesség, a palóc gomolya, amit anno a pásztorok készítettek itt a környéken juhtejből. Ha eljövünk ide, meggyőződhetünk róla, hogy tehéntejből is lehet jó gomolyát készíteni. - Ez a palóc gomolya a legegyszerűbb eljárással készül. A tej felhevítése után egy nagyon kis oltóenzimet, amit az oltógyomorból állítanak elő, ezzel beoltva, bekultúrázva, és természetes környezetben egy kb. 3 kilós sajtot készítünk ebből a tejből és kint szabadon megszikkasztjuk, megszárad egy kicsit a sajt, ennek lesz egy kis kérge. Kívül egy kis sózással, tehát egy nagyon-nagyon egyszerű eljárással, szinte mondhatnám azt, hogy otthon, konyhai körülmények között bárki készíthet ilyet. Szentétől jó háromnegyed óra autóútra, de szintén Nógrád megyében találjuk Szécsényt, amely szintén palóc település. Ráadásul Nógrád megye egyik legimpozánsabb kastélyával, a Forgách kastéllyal büszkélkedhet. A kastélyban jelenleg múzeum működik, ami természetesen megemlékezik a magyar történelem legfontosabb Szécsénnyel kapcsolatos eseményéről, az 1705-ös Szécsényi országgyűlésről is. Nógrád megye egyik legszebb, vagy legszebben felújított kastélya a Prónay kastély, amit a fővárostól hatvan kilométerre fekvő településen, a mesebeli nevű Alsópetényben találunk. - Alsópetényben vagyunk, nyugat Nógrádnak egy kis eldugott szegletében, ahol mondhatjuk, hogy a madár se jár, de ez azért nem igaz, mert már a középkorban is jelentős településnek számított, hiszen ha arra gondolunk, hogy Werbőczy István a legenda szerint itt írta a hármas könyvet, akkor rögtön megcáfoljuk azt, hogy a madár se jár itt. A Tripartitum, avagy magyarul a Hármaskönyv az a szokásjogi gyűjtemény, amelyet az országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István 1504 és 1514 között, mintegy tíz év munkájával állított össze: összegyűjtve, rendszerezve és írásba foglalva a korabeli Magyarország jogszabályait és szokásjogait. Alsópetény Werbőczy tevékenysége előtt a Werbőczy-gúlával tiszteleg, ami a falu templomdombján található. A gúla annak a Gyurcsányi Ignác nevű nemesnek az adományából épült, akinek a nevéhez a kastély építése is fűződik. A Gyurcsányi család az 1750-es években költözött Nógrádba a Felvidékről: ők kezdték meg a gyönyörű barokk kastély építését. - A Gyurcsányi család amikor férfiágon kihalt, akkor a Prónayak beházasodtak, és az 1800-as évek elejétől tulajdonképpen Prónay kastélynak hívjuk. Ide kerültek a Prónayak, bővült a család, és az épületek is bővültek. Úgyhogy lassan létrejött ez a műemlék-épületegyüttes. A Prónayak egészen a második világháborúig lakták a kastélyt, utána menniük kellett, bár az elbeszélések szerint Prónay grófnő az államosítás után egy darabig még meghúzta magát a cselédszárnyban. A kastély állapota a szocializmus éveiben folyamatosan romlott, a főépületben szükséglakások voltak, a kiskastélyban pedig orvosi rendelő működött. A 70-es évektől szövőüzem lett a komplexum, ez jelentős felújítással járt, így egy kicsit megmentette a kastélyt az enyészettől. 2010-ben végül, egy műemlékvédelmi szempontok szerint végrehajtott felújítást követően a Prónay-kastély visszakapta eredeti hangulatát. Azóta a nagykastély, ahogy a régi időkben, úgy újra reprezentatív események helyszíne, a lakosztályok pedig a kiskastélyban kapnak helyet. De találunk itt modern vendégházat is 36 szobával, mint ahogyan wellness és fürdőzési lehetőségeket is. Na és a területhez tartozik még egy gyönyörű, két hektáros park is. De több Prónay kastély is akad ám Nógrádban megyében, Romhányban vagy épp Acsán. Az acsai kastéllyal egyelőre nem bánt olyan kegyesen a sors, mint az alsópetényivel, de ettől még igenis érdemes felkeresni, mert a barokk kastélynak még így, kissé viseltes állapotában is érezni nem hétköznapi atmoszféráját. A téglalap alaprajzú, négy saroktornyos kastély az 1730-as, 40-es években épült egy hegytetőre, állítólag a Sziráki kastélyhoz hasonlóan ez is az olasz Giovanni Battista Carlone tervei alapján készült, Prónay Gábor megbízásából. Ahogy az a kastélytörténelemben lenni szokott, itt is hanyatlás követte a kezdeti felvirágzást. A második világháború idején tábori kórházat rendeztek itt be, később pedig honvédségi gyógyszerraktár működött az épületben, az eredetileg gyönyörű freskókkal díszített falakat ekkoriban teljesen lemeszelték. Az emeleti díszterem mennyezetén még látszanak a gazdag stukkódíszítés maradványai. A Prónayak számára fontos volt a művészet, a kultúra épp úgy, mint a tudományok. - A Prónay családnak nagyon sok mindent köszönhet ez a falu, nekik köszönhetjük azt, hogy evangélikus és katolikus temploma is van a községnek. Párját ritkítóan gazdag és elkötelezett hithű evangélikus család volt a Prónay család. Minden egyes férfi tagja a Magyar Tudományos Akadémia vagy rendes, vagy levelezős tagja volt. Az acsai kastélyt egyébként egy varázslatos park veszi körül, amely már önmagában megér egy pár órás sétát. Aszód ugyan már Pest megyéhez tartozik, de közel a nógrádi határhoz, így némi kitérővel Aszód kastélya is beilleszthető egy nógrádi kastélytúrába. A Podmaniczky-kastély állapota, csakúgy, mint az acsai Prónay-kastélyé, hagy kívánnivalót maga után, de az így is látszik rajta, hogy valaha igen komoly szereppel bírt. Ez egyébként már az elnevezéséből is sejlik, hisz a 18. század egyik legjelentősebb családjához, a Podmaniczkyekhez köthető a kastély fénykora. Aszód is akkoriban vált a "Galga-mente fővárosává", amikor Podmaniczky János birtokai központjává tette meg a települést. Jól működő várost és gazdaságot hozott itt létre, és kastélyt is építtetett, amely az idők során több átépítésen, ráncfelvarráson is átesett, mire elnyerte végleges, barokk formáját. A kastély legszebb helyisége természetesen a díszterem volt, aminek freskóit a kor egyik legismertebb hazai festője, Kracker Lukács János készítette. A Podmaniczky család az oktatásra is sokat áldozott. A kastélytól nem messze találjuk a városi múzeum épületét, ami anno az ő támogatásuknak köszönhetően felépült evangélikus gimnáziumnak adott otthont. 1835 és 1839 között Petőfi Sándor is tanult itt, állítólag még első szerelembe is itt esett. Na és már itt is szeretett volna színész lenni. - Petőfi idejében ez egy egyszintes, nádfedeles kis parasztház volt, és később ezt újították fel ilyen kétszintes gimnáziumi épületté. Jelenleg a múzeumi tárgyak közül az egyik legfontosabb, és legbecsesebb ereklyénk az a matrikula, az az iskolanapló, amelyet Korán István nyitott meg s ebben található benne Petőfi Sándornak az itt tanuló eredménye. Ebben láthatjuk azt amikor Petőfi Sándor volt a könyvtáros, és saját kézírásával jegyezte be azokat a könyveket, amiket az osztálytársai kölcsönöztek. A napló tanúsága szerint a jól tanuló Petőfi az összes könyvet elolvasta, ezért kapta például a Könyves Sándor becenevet. A kastélyt birtokló Podmaniczky család a 19. század végére elveszítette társadalmi rangját és pozícióját, így a kastély hanyatlása is megkezdődött. A főépületből a 19. század végén leánynevelő intézett lett, és a kastély melletti kis kastélyt is eladták, hamarosan a Széchenyiek kezére került. Ezért is nevezik többek között Podmaniczky-Széchenyi kastélynak is az épületet. Ha a Podmaniczy család fontos szerepet töltött be a 18. században, ugyanez igaz a Grassalkovichokra, elsősorban Grassalkovich Antalra, aki kora egyik legmeghatározóbb nemese volt, és aki szerte az országban rendelkezett birtokokkal, Gödöllőtől Pozsonyig. A központ természetesen Gödöllőn volt, de Hatvanban is tartott fenn uradalmi kastélyt. A kastély nemrég jelentős felújításon esett át, mintegy visszakapta eredeti, csodálatos barokk külsejét. 1841-ben a Grassalkovich család férfi ágon kihalt, az épület 1867-ben Deutsch Ignáchoz került. Deutsch korának "nagyvállalkozója" volt, a kastélyt a Budapest-Hatvan vasútvonal építése miatt is vette meg, de a Hatvani cukorgyár építése is az ő nevéhez köthető. A kastély az 1920-as, 30-as években élte a fénykorát, amikor is egymást követték itt a nagy bálok, vadászatok. Épületében egyébként 2014 óta vadászati kiállítás is működik. - A díszteremről érdemes azt tudni, hogy az 1910-es nagy felújítás során kapta a mai formáját, barokk stukkódíszítéseket láthatunk, illetve a mennyezeten Diana istennő látható, amint éppen szekerét szarvasok húzzák és így a vadászathoz is kapcsolódik. Sokan a mai napig úgy hiszik, Hatvan neve a fővárostól való távolságára utal, pedig nem így van. Az elnevezés eredetére pontos bizonyíték nincs, de valószínűsíthető, hogy egy régi-régi Hotuon nevű birtokos nevéből származik. A feltételezések szerint az ő nevét őrzi saját nevében a Budapesttől egyébként 57 kilométerre fekvő Hatvan városa.

Közismert, hogy a tatárjárást követően IV. Béla király kezdeményezésére országszerte hatalmas várépítési hullám kezdődött, ugyanis a tatárdúlás során bebizonyosodott, hogy a fa- és palánkvárak semmilyen védelmet nem jelentenek a síkvidéki tatár harcmodor ellen. IV. Béla rendeletére ekkor a nemesség kővárak építésébe kezdett, amelyek később a törökök elleni harcokban is nagy szerepet játszottak, a veszély elmúltával azonban funkciójukat veszítették. A nemesség életvitelében ugyanis egyre inkább a kényelmi szempontok kerültek előtérbe, és a nehezen megközelíthető, fapados várak helyett várkastélyokat, majd kastélyokat építettek. Ezek a könnyebb elérhetőség végett is síkvidékre épültek és a védhetőségi szempont helyét az urizálás, a pompa és a kényelem vette át. Ezzel párhuzamosan egy másik folyamat is zajlott: Mohács után egy ideig Pozsony volt az ország közigazgatási központja, később aztán a súlypont Budára tevődött át, ennek megfelelően a nemesség igyekezett a közelben állomáshelyet fenntartani. Ezért találunk viszonylag több kastélyt Fejér, Pest és Nógrád megyében. Első adás: 2017-01-06 ALKOTÓK: Csincsi Zoltán (Rendező) Kriskó László (Rendező) Csincsi Zoltán (Producer) Száraz Eszter (Forgatókönyvíró) Gyetván Csaba (Szerkesztő) Kovács Ferenc (Vágó) Ombódi Tamás (Vágó) Kapi Dániel (Vágó) Kun Richárd (Gyártásvezető) Száraz Eszter (Főszerkesztő) Csincsi Zoltán (Vezető operatőr) Vincze Katalin (Felvételvezető) KÖZREMŰKÖDŐK: Hévizi Tamás (Operatőr) Kiss Aurél (Operatőr) Széles Tamás (Narrátor) Szita Szilárd (Műsor résztvevő) Czeglédi Hajnalka (Műsor résztvevő) Maszlik Zoltán (Műsor résztvevő) Tömösvári Szilvia (Műsor résztvevő) Alföldi Attila (Műsor résztvevő) Odler Zsolt (Műsor résztvevő) Oravecz Éva (Műsor résztvevő)