Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

A teljes leirat forrása a teletext.

Automata beszédfelismerés Automata beszédfelismerés A meccsek. Automata beszédfelismerés A meccsek. meccsek hegység is. Automata beszédfelismerés A meccsek. meccsek hegység északi. Automata beszédfelismerés A meccsek. meccsek hegység északi, északnyugati vonzó. Automata beszédfelismerés A meccsek. meccsek hegység északi, északnyugati vonzáskörzetében. Automata beszédfelismerés A meccsek. meccsek hegység északi, északnyugati vonzáskörzetében található ki. Automata beszédfelismerés A meccsek. meccsek hegység északi, északnyugati vonzáskörzetében található kistelepülés. Automata beszédfelismerés A meccsek. meccsek hegység északi, északnyugati vonzáskörzetében található kistelepülések olyan Automata beszédfelismerés északnyugati vonzáskörzetében található kistelepülések olyan helyszínei Automata beszédfelismerés északnyugati vonzáskörzetében található kistelepülések olyan helyszínei hazánknak, ahol Automata beszédfelismerés található kistelepülések olyan helyszínei hazánknak, ahol meglehetősen Automata beszédfelismerés található kistelepülések olyan helyszínei hazánknak, ahol meglehetősen jó. Automata beszédfelismerés található kistelepülések olyan helyszínei hazánknak, ahol meglehetősen jó élettel a Automata beszédfelismerés található kistelepülések olyan helyszínei hazánknak, ahol meglehetősen jó élete lakik. Automata beszédfelismerés helyszínei hazánknak, ahol meglehetősen jó élettel, akik a falvak Automata beszédfelismerés helyszínei hazánknak, ahol meglehetősen jó élettel, akik a falvak rendezett be. Automata beszédfelismerés helyszínei hazánknak, ahol meglehetősen jó élettel, akik a falvak rendezettebbek szemet Automata beszédfelismerés meglehetősen jó élettel, akik a falvak rendezettebbek szemet gyönyörködtetőek. Automata beszédfelismerés meglehetősen jó élettel, akik a falvak rendezettebbek szemet gyönyörködtetőek természet. Automata beszédfelismerés meglehetősen jó élettel, akik a falvak rendezettebbek szemet gyönyörködtetőek természeti és ki. Automata beszédfelismerés falvak rendezettebbek szemet gyönyörködtetőek természeti és kultúrtörténeti. Automata beszédfelismerés falvak rendezettebbek szemet gyönyörködtetőek természeti és kultúrtörténeti verségben Automata beszédfelismerés falvak rendezettebbek szemet gyönyörködtetőek természeti és kultúrtörténeti verségben gazdagok Automata beszédfelismerés gyönyörködtetőek természeti és kultúrtörténeti verségben gazdagok és még ki is. Automata beszédfelismerés gyönyörködtetőek természeti és kultúrtörténeti verségben gazdagok és még késő ősszel. Automata beszédfelismerés gyönyörködtetőek természeti és kultúrtörténeti verségben gazdagok és még késő ősszel, akkor a tél. Automata beszédfelismerés kultúrtörténeti verségben gazdagok és még késő ősszel, akkor a télen sem szemben. Automata beszédfelismerés kultúrtörténeti verségben gazdagok és még késő ősszel, akkor a télen sem Szent derülnek ki. Automata beszédfelismerés kultúrtörténeti verségben gazdagok és még késő ősszel, akkor a télen sem szenderül neki Csipkerózsika. Automata beszédfelismerés kultúrtörténeti verségben gazdagok és még késő ősszel, akkor a télen sem szenderül neki Csipkerózsika-álomban. Automata beszédfelismerés még késő ősszel, akkor a télen sem szenderül neki Csipkerózsika-álomban. A Pécstől mintegy tizennyolc Automata beszédfelismerés még késő ősszel, akkor a télen sem szenderül neki Csipkerózsika-álomban. A Pécstől mintegy tizennyolc. A Pécstől mintegy 18, a fővárostól valamennyivel Automata beszédfelismerés szenderül neki Csipkerózsika-álomban. A Pécstől mintegy tizennyolc a fővárostól valamely. Automata beszédfelismerés A Pécstől mintegy tizennyolc a fővárostól valamennyivel több mint ki. Automata beszédfelismerés A Pécstől mintegy tizennyolc a fővárostól valamennyivel több mint kétszáz kilométer több mint 200 kilométerre található Abaliget a nyüzsgő nyári, tavaszi hónapokat maga mögött hagyva ilyenkor ugyan szelídebb arcát mutatja, de látnivalói mit sem veszítenek pompájukból. A nagy múltú település egyik legrégebbi meséjét a falu nevét viselő barlang, az Abaligeti őrzi, annak ellenére, hogy földtörténeti szempontból szinte sihedernek számít. - Nyolc-kilencszázezer éves, ez nagyjából 10 éves gyereknek felel meg a barlangok világában. Cseppkő képződményekben nem annyira gazdag, mint mondjuk az Aggteleki-barlang, viszont a formavilág rendkívül változatossá vált, mert az egyik szomszédos hegyről kvarchomokot hoz hordalékként ez a patak és így év százezredek alatt, ezzel az anyaggal, ami tulajdonképpen ugyanaz, mint ami a csiszolóvásznakon van, ezzel tudta végigcsiszolni a puhább mészkő felületeket a víz. - A mintegy három kilométer hosszú barlang ötszáz méteres szakaszát járhatja be az ideérkező látogató - külön érdekesség, hogy a barlang nem pusztán természeti kincs, gyógyhely is, ugyanis levegője kalciummal, magnéziummal telített, így inhalálása köztudottan gyógyhatású. A település fő látványossága az Abaligeti barlang - a helyiek mondákat, legendákat őriznek róla. Egy mulatságos történet szerint hosszú ideig csak a barlang elő ürege volt ismert a helyiek számára, amit a falu első plébánosa pincének használt, így a helybéliek egyszerűen csak a Pap-liká-nak nevezték a barlangot. Az első rögzített és feljegyzett barlangbejárásra 1768-ban került sor. - Nagyon régóta ismert, hogy itt egy üreg van, bronzkor óta lakott település Abaliget, úgyhogy nyilvánvaló, hogy a lakosok ismerték, csak hát ugye nem volt semmi motivációjuk, hogy bejöjjenek, amikor épp elég dolguk volt a föld fölött is. Az első írásos emlék, hogy valaki bejött a barlangba, Mattenheim Józseftől származik, ő egy vízimolnár volt, akinek itt a barlang előtti tó helyén volt a vízimalma. Nagy valószínűség szerint egy komolyabb aszály lehetett, leállt a patak és így nem tudta felduzzasztani a vizet, nem tudta használni a malmot. Közben valószínűleg hozták a parasztok a gabonás zsákokat, valamit ki kellett találnia és bejött: elkezdte keresni a patakot és közben 466 méter hosszan fedezte fel a barlang főágát. - Az első részletes és tudományos igényű feltárásig 1819-ig kellett várni, ekkor készült el a barlang alaprajza és hosszmetszete is. A század végére már komoly érdeklődés övezte Abaligetet és nevezetes likát: ekkor már csak belépőjeggyel és hivatásos vezetővel tekinthették meg az érdeklődők. 1900-ban még egy Párizsban megjelent a világ 100 csodáját ismertető kiadványban is szerepelt a barlang. De nem csak a barlang, hanem környezete is természetvédelmi oltalom alatt áll, érdemes is egy hatalmas sétát tenni a Mecsek Észak-nyugati részén található Bodó-hegy meredélyein, hiszen izgalmas növények, állatok és gombák otthona ez a terület. Általuk abba is beleláthatunk kicsit, miként is működik a természet örök körforgása. - Gyertyán, bükk és csertölgy is előfordul, javarészt magától nőttek fel ezek a fák itt a területen. 100-150 évvel ezelőtt itt legelő volt, és úgynevezett legelői hagyásfák is láthatók a területen, amik 100 évnél is idősebbek. Helyenként elég nagy, terebélyes fákról van szó, sajnos már egyre kevesebb épp belőlük, elöregednek és el is pusztulnak, de ez a természetnek a rendje, ahol egy fa kidől, ott ugye a magoncok életre kelnek, a fény bejut a talajra jobban meg tudnak indulni. - Abaliget nem csak természeti értékekben gazdag. A faluház egy takaros kis emlékszobájában berendezett kiállításon elevenedik meg a múlt, egykori használati tárgyak mesélnek az írásos emlékekben már 1332-ben felbukkant, de még annál is ősibb Abaligetről. Az Abaligettől alig 7 km-re található Orfű megannyi történet és csoda őrzője. Mai megjelenésének és turisztikai zsánerének meghatározó eleme a néhány évtizeddel ezelőtt kialakított mesterséges, ámbár a természetesség erejét is őrző tórendszer. Mielőtt belevetnénk magunkat a történetbe, érdemes felkeresni a Vízfőforrást, amely itt mindennek az origója. Hiszen forrás nélkül aligha beszélhetnénk állóvízről Orfű területén. - Ez a legnagyobb forrás itt a környéken, nagyon régóta ismeretes, 1905-ben Miskolci Emil már leírta ezt a barlangot. Gyakorlatilag egy barlangból folyik ki a víz alulról egy zárt szifonon keresztül. 1960-as évek legelején volt kutatás arra, hogy megnézzék, hogy mi lehet belül, ekkor búvárfelszereléssel átúsztak a barlangon, ugye egy nagyobb barlangrendszernek a forrásbarlangja található itt. A Mecsek harmadik legnagyobb barlangjáról van szó. - Ahogy a víz úgy a barlangok is Orfű és a régió meghatározó arcvonásai. Nagy számban és megannyi helyszínen találhatók itt kisebbek és nagyobbak is - közülük jó néhány szakvezetéssel be is járható. A barlangi túrák nyomában a forrástól néhányszáz méterre található Mecsek Házat érdemes felkeresni, innen több olyan barlangba is elindulhatunk, amelyek nincsenek kiépítve, így teljes természetességükben megcsodálhatók. De az ember nem csak csodálta, hanem használta is a tájat: ennek múltemlékeiről az ugyancsak Orfűn található Mészégető Források barlangjánál tudhatunk meg többet. - Ahol most vagyunk az orfűi nagy kőfejtő, itt régebben egészen a '60-as évekig fejtették a mészkövet, amit egyrészt építési anyagként használtak fel, másrészt összetörve és kiégetve egy mészégető hutában égetett meszet alkalmaztak. Ahogy a bánya az hátrált egészen eddig a bejáratig, találtak egy barlangot - első írásos említése Vértes László által 1961-re tehető, amikor az orfűi kőfejtő vizes üregével találkoztak. - Azóta a barlangot már feltárták, bizsergető vadságában, szakvezetéssel mintegy 400 méteres szakaszon be is járható. A barlangokból a felszínre törő víz hagyományteremtő az itteni régióban. A patakok, vízfolyások vizét az ember ugyanis már évezredek óta állítja szolgálatába. Hogy Orfűn ez miként történt, annak leglátványosabb épített kultúrája a Malommúzeumban látható, ahol egyebek mellett az is kiderül, hogy hajdanán a malmok voltak a régi korok közösségi oldalai. - A malmok mindig is a közösségi élet központjában foglaltak helyet, mert az emberek, a gazdák, akik behozták a gabonáikat, és amíg vártak a lisztjükre, addig elbeszélgettek, pipázgattak, gazdát cseréltek az információk, tehát mondhatjuk, hogy a malmok voltak az első fogadók, vendéglátóhelyek. A malmokat lehet csoportosítani funkciójuk szerint, az Alföldön például paprikamalmok voltak, vagy mustármalmok, vagy vannak a fűrészmalmok, ugye a gatterek, vagy vannak a tabakos malmok, vagy ványolómalmok. Másrészt pedig, hogy mi adja a meghajtást: vannak a vízimalmok, a szélmalmok és vannak a szárazmalmok, rendszerint az állati erővel hajtott malmokat hívták szárazmalmoknak. - Itt több malomtípussal is találkozhatunk: a vízmeghajtású hengermalom és a szárazmalom a gabonaőrlést szolgálta, és van itt még egy ugyancsak vízmeghajtású, a közelmúltban épült papírmalom is. - Pécsett, Pécsváradon és Hirden működtek papírmalmok, ezek mára elpusztultak, de amikor az építész elindult ennek az épületnek a tervezésekor, akkor a hirdi papírmalmot vette alapul. Egyébként a 18. században kezdődött meg a papírkészítés itt Pécsett, Klimó György alapította az első papírmalmot a Tettyén. Itt egy középkori technológiát rekonstruáltunk, ez a kalapácsos zúzómű szolgált arra, hogy a papír alapanyagot, vagyis a növényi rostokat összezúzza, a szomszédos épületrészben a rostpépből készítjük, merítjük a papírt. - Az orfűi papírmalom nem pusztán rekonstruált történelmi krónikás, a malom első emeletén grafikai alkotóműhely is működik. - Az orfűi völgy mélyén folydogáló patak mentén kiépült Orfűt, Mecsekrákost és Tekerest valamint a patak oldalvölgyébe települt Bánost és Mecsekszakált a hatvanas években szakkifejezéssel élve, egységes üdülőterületté formálták, és így alakult ki a nagy turisztikai vonzerővel bíró, Orfűként ismert település. A kultúrtörténeti és természeti örökségek mellett az itt található tórendszernek is köszönhető a vidék országos híre. A tórendszer kialakítása a hatvanas évek elején kezdődött, amikor is a Mecsek hegységből kiáramló karsztvizet egy völgyzáró gáttal felfogták. - A tó ötlete onnan származott, hogy Pécs és Komló a két legnagyobb város a környéken bányászatáról volt híres és rengeteg bányász, iparral foglalkozó munkás volt, akiknek kellett valmi olyan kis kiránduló helyet létrehozni, ahol ki tudják pihenni a fáradalmakat. Úgyhogy az ércbányászat, a szénbányászat és az ehhez kapcsolódó rengeteg nép, aki késztette arra a vezetőket, hogy valamit létrehozzanak itt. - Ennek nyomán számos tavat hoztak létre a régióban, itt Orfűn szám szerint hármat: az Orfűi -, a Pécsi-, valamint a Herman Ottó tavat. Nem csak a tórendszer, de egész Baranya megye legnagyobb vízfelülettel rendelkező tava a 72 hektáron elhelyezkedő Pécsi-tó, amely árvízvédelmi funkcióján túl a vízi sportélet kiemelt helyszíne is. A magyar vitorlázás szöuli olimpikonja Székely Antal itt Orfűn, a Pécsi tavon kezdett vitorlázni. A tó vízisport-életének ütőere a nyolcvanas évek óta működő Orfűi Vitorlás Egyesület, ahol mindenféle vízi mozgásforma szerelmeseivel találkozhatnak az érdeklődők. A modellvitorlázás rajongói a tó történelmének kezdete óta fellegvárként tekintenek a Pécsi-tóra. Ez ugyanolyan, mint a nagyvitorlázás, ugyanazok a fizikai törvények érvényesek a hajóra nézve és ugyanazokat a fizikai törvényeket kell kihasználni, viszont sokkal olcsóbb. Sokan a nézők azt hiszik, hogy propellerrel megy és ez csak a dekoráció rajta, tehát olyan hely kell, ahol megfelelő szelek vannak és ezen a tavon az a jó, amikor északi és déli irányú a szél, mert mi csak a partról tudjuk csak irányítani és ha mondjuk a hátunk mögül fúj a szél, ott a hegyek, a parti műtárgyak, a fák az épületek nagyban befolyásolják a szelet, itt viszont az uralkodó szélirány az északi. Érdekesség, hogy hazai viszonylatban a szörfkultúra is nagy múltú a Pécsi-tavon. Az elsők között, már az 1970-es években megalakult itt az a szörfös klub, amely napjainkban már a Orfűi Vitorlás Egyesület berkein belül működik. Kálmándy Ferenc megszállottja a sportnak, olyannyira, hogy az év minden szakában láthatják őt az erre járók. Elkötelezettségének és lelkesedésének bizonyítéka, hogy még szélcsendben is kapható egy rögtönzött bemutatóra. - A lényeg az, hogy a víz szabad legyen, ne fagyjon be, fújjon a szél és az embernek ne fázzon keze, mert akkor nem tud fogni, nem tudja tartani a gombot. A varázsa, hogy száz százalékig le van kötve szellemileg, fizikailag mert figyelni kell a deszkára a szélre a vitorlára, a hullámokra és ez egy olyan kikapcsolódást eredményez, hogy ennél szerintem jobb kevés van. - De nem csak a vízfelszínen űzhető sportok kedvelői járnak jól, ha a Pécsi-tavat választják. A horgászok is előszeretettel veszik igénybe a tó kellemes és ízlésesen kiépített környezetét. Hucker Tamás, a mintegy 50 kilométerre innen található Tolna megyei Nagymányokról jár ide rendszeresen - egészen pontosan 2 havonta, hogy úszót merítsen a vízbe. - Ragadozó halakra megyek, elsősorban balinra és csukára. A balinra a fényváltások a legjobbak, kiemelném a hajnalt az ami a legjobban szokott működni, a csukára a napközben is jó, szokott jönni a nap 24 órájában. - Az Orfűi tórendszer azoknak a turistáknak sem okoz csalódást, akik inkább a csendes, természet közeli víztükörben való gyönyörködésre szomjaznak. A 30 hektáros Herman Ottó-tó a természeté: számos vízimadárfaj, őshonos hal élőhelye és még olyan ritka védett állatnak is otthona, mint a vidra. - A Baranya és Tolna megye területén csúcsosodó pompás hegységünk, a Mecsek valódi természeti és turisztikai attrakció. Meredélyei, völgyei, erdősségei az év minden szakában tartogatnak látnivalót, így az északi peremén fellelhető településeinek egyik nagy előnye, hogy a természet itt tényleg karnyújtásnyira található. Egy kellemes séta, vagy egy komolyabb túra lehetősége minden évszakban adott. Hogy megértsük a táj szépségét, érdemes egy ilyen túra után, előtt, de akár alatt is felkeresni az Orfűn található Medvehagyma Házat, ahol egy beszédes kiállításon ismerkedhetünk meg a Mecsek földtörténetével, élővilágának összetettségével. - Nagyon népszerű növényünk az a medvehagyma, amiről kapta a ház a nevét, a medvehagymáról azt kell tudni, hogy itt bújik ki először az országban. Néhány helyen már február végén, március elején is előbújik ez a csodálatos növény, sok hiedelem van ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy csak a levele fogyasztható ennek a növénynek: ez nem igaz. A gyökerétől a virágjáig minden egyes része fogyasztható. Az sem marad látnivaló, vagy éppen élmény nélkül, aki a sportolás, a túrázás helyett inkább könnyedebb kikapcsolódási lehetőséget keres a vidéken. Az Orfűtől alig 8 kilométerre található Magyarhertelenden megannyi pihentető és ellazító felfedeznivaló található. Izgalmas gasztronómiai utazás például fejest ugrani a helyi, családi sörfőzde kínálatába. A körülbelül a 90-es évek közepe óta működő üzem az elmúlt évtizedekben hatalmas megújuláson esett át, hajdanvolt kétféle sörkínálata ma már tizennégyre bővült. A receptúra-alkotást ugyanis egy újhullámos sörfőzőmester vette kézbe. Itt arra is fény derül, hogy miként kell szóra bírni a söröket kóstolás előtt. - Magasról nyugodtan lehet tölteni a sört, úgy jól odacsapatni a pohár falához. Ugyan felhabzik a sör, de ez nagyon fontos, ugyanis ilyenkor látjuk, hogy milyen a teste a habnak, illetve szén-dioxid, ahogy jön fel a pohár aljáról hozza fel az aromákat és nyílik ki a sörünk, mint a bornál meglögyböljük a pohárban és beleszagolunk és ilyenkor ténylegesen a komló aromák, ezek akkor jönnek ki igazán, megillatoljuk, majd letesszük és megnézzük, hogy ez a hab mennyi idő alatt esik össze, mi marad a pohár falán és akkor ebből is látszik, hogy milyen a szárazanyag tartalma egy sörnek. - Ezt követően természetesen már jöhet a ízlelés! Ha már kellőképpen kifaggattuk az itteni sörkínálatot, megtudtuk titkaik ízét-javát, akkor az átszellemülés az innen néhány percre található Magyarhertelendi Termálfürdőben folytatható. A fürdő története 1958-ban kezdődött és a termálmesék megszokottját jegyzi: szenet kerestek, termálvizet találtak. Az ismert regék sora azonban ezzel véget is ér, ugyanis kialakítása, hangulatos belső megjelenése, hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő szauna kultúrája a pihentető nyugalom egyik fellegvárává teszik a termálfürdőt. - Általában a szaunázásnak a technikáját kell megtanulni: háromszor szaunázzunk, háromszor 10 perc és nem tovább és mindig közötte ugyanannyi időt hagyni, hogy a test újból regenerálódjon. Fel kell készülni egy szaunázásra, nem úgy van, hogy berohanok és beülök. Nagyon fontos, hogy a szervezet védekezni tudjon a hő ellen, minél nagyobb felületen tud reagálni, annál hatékonyabb a méregtelenítés. Mindenkinek javaslom, hogy fürdőruhában ne menjen szaunázni, egy fürdés után, akkor elképzelhetjük mennyi kemikáliát visz magával és az elkezd párologni, ami abszolút nem egészséges. Szauna lepedővel, szauna ruhában, vagy egyszerű törölközőben úgy lehet szaunázni, de legtökéletesebb fedetlen testtel. - Ha kiméregtelenítettük, kiáztattuk, kipihentük az eddigi utazás fáradalmait a termálfürdő sokszínű kínálatában, akkor sincs vége a környékbeli mesék sorának. Mindez azonban már egész biztosan, hogy egy új nap és egy új fejezet kezdete.