Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- A Komárom-Esztergom megyei Tatán mindig találhatunk magunknak felfedezni valót. Érdemes tehát útra kelni és minden évszakban legalább egyszer meglátogatni a várost. Különösen igaz ez az év utolsó hónapjaira, amikor egy különleges természeti eseménytől válik hangossá a többnyire csendes város. Ilyentájt vadludak ezrei, sőt tízezrei lepik el a környéket. A város szívében található, sokat látott Öreg-tó különleges madár-pihenőhely, amelyet a tollasok előszeretettel használnak hosszabb telelésre, vagy éppen - vonulásuk során - pihenőre. A ludak Tata agg tavának biztonságában töltik az éjszakákat, majd a napfelkelte közeledtével kisebb-nagyobb csapatokban útra kelnek, hogy táplálékot keressenek a környéken, vagy folytassák csodálatos utazásukat. A "reggeli kihúzás" páratlan szépségű látnivalóval ajándékozza meg a természeti érdekességre fogékony érdeklődőket, és azokat, akik Nils Holgersson meséjének köszönhetően valósággal rajonganak a vadludakért. - Itt a madarak tömegével szeptember végén, október közepén jelennek meg és ez a folyamat kitart február közepéig, hozzánk jellemzően Közép-Szibéria, Nyugat-Szibéria területéről a nagytömegű telelő csapatok - nagylilikek, illetve a tundra ludak, vagy vetési ludak, ők vonulnak a területen, alkalomszerűen megállnak, vagy pedig hosszabb időt is itt töltenek, heteket hónapokat, magyarul át is telelnek a területen. - A tatai Öreg-tó nem csak a ludaknak, hanem az itt élőknek és a városnak is fontos természeti és természetvédelmi helyszíne. Sőt, nevét sem "csak úgy" kapta: az Öreg-tó valóban agg - hazánk egyik legidősebb mesterséges tava. - Ez a terület ahol állunk, egészen fel a Dunáig egy kiterjedt mocsárvidék volt és az ember ezt kezdte el meghódítani. Az első hódítók a rómaiak voltak, majd következett Zsigmond királyunk az 1700-as években aki megépítette azt a töltést, amelyen elhelyezkedik maga a vár és igazából ez a töltés fogta meg úgy a vizeket, amitől kezdve kijelenthetjük azt, hogy egy mesterséges vízfelület jött létre Tata környékén. Akkor még ez a tó kiterjedtebb volt, közel 300-320 hektáros vízfelületet felölelhetett. - Ezt követően, az 1700-as évek végétől az ember intenzívebb módon hajtotta szolgálatába a területet: a kiterjedt mocsárvidéket lecsapolta, megkezdődtek a vízkormányzási manőverek, végül a terület mezőgazdasági célú használata is. De a hajdani természeti múlt tanúi nem tűntek el nyomtalanul: a tótól mintegy 5 kilométerre, Tata szélén található Fényes tanösvény láprétek és láperdők meséit tárja elénk. Itt enyhén szénsavas, minden évszakban 20-22 C hőmérsékletű karsztvízforrások törnek felszínre és egyben magyarázzák a "Tata, a vizek városa" elnevezést. A páratlan környezet megannyi egyedülálló növény és állat otthona. Ugyancsak élő természeti értékeket őriznek a Tata környéki egyéb mesterséges vízfelületek is - ilyen például a Naszály és Szomód között található Ferencmajori-tórendszer is, amely madarak élőhelye és a vadludak elő-gyülekezőhelye is. - Amikor a ludak megérkeznek Tata környékére, az Öreg-tónak a vízszintje még nem áll olyan szinten, hogy a ludakat is képes legyen fogadni, illetve az egyéb vízimadaraknak csoportosulásait. Viszont itt a Ferencmajori halastavaknál változatos vízállások vannak és sokkal sekélyebbek a tavak: ez alkalmas arra, hogy már szeptember-októberben akár a ludaknak többezres, vagy akár többtízezres csapatait is befogadja. - Sőt, ha az időjárás is engedi, akkor a vadlúd csapatok a délelőtti órákban a környező táplálkozó területekről ide húznak be inni, valamint fürdőzni egy kicsit. - A klánok, illetve a párok egymással is foglalkoznak, és délután 3 óra környékén egy újabb kirepülés történik kimennek uzsonnázni a madarak, az időjárás, a széljárás a csapadékképződés ez mind-mind befolyásolja a madaraknak az elindulását. - Ha ez valamilyen okból elmaradna, akkor is érdemes felkeresni a naszályi úton található Erzsébet kilátót, amelyről pazar kilátás nyílik a tóra, ugyanis a vadludakon kívül még sok-sok madár használja, éli és élvezi a tavat. A Tatától mintegy 9 kilométerre található Ferencmajori területegység nem pusztán az itt található halastavak miatt izgalmas terület. Hajdanán a régió egykori urainak, az Esterházy családnak a majorsága terült el a vidéken. Ennek épített emlékei nem vesztek el nyomtalanul. Találunk itt például egy valaha volt magtárat is, amelynek patinás terébe gabona helyett jó kedv és mulatság költözött - most esküvők, mulatságok helyszíne, ugyanis rendezvényházként kelt új életre. - Esterházy Ferenc, akiről aztán a területet is elnevezték, ő volt az, aki létrehozta itt ezt a gazdaságot. Ebbe az épületbe öt évvel ezelőtt toppantunk be, lányommal és vejemmel és első pillanatban beleszerettünk. Megőriztünk benne minden eredeti szerkezetet, szerencsére a közelben volt egy olyan elbontott épület, ami hasonló korú volt, ugyanazokkal a faszerkezetekkel és ami pótlásra került, azt kizárólag csak abból tettük bele. Zseniális szerkezet van ennek az épületnek, ügyes ácsmesterek segédek faragták kézzel, a még valahonnét a Kárpátokból származó vörösfenyőből. 16 méteres mestergerendák vannak az épületben bent, mai korban ezek már nem fellelhetők. - Tata környékének látnivalói közül a leggazdagabb épített örökség tehát az Esterházy családhoz és az 1700-as évekhez kötődik, de történettel és látnivalóval a korábbi korok urai is rendelkeztek. Itt van máris Tata egyik legismertebb látnivalója, a fenséges vár, amelynek első épülettömbjét a 14. században a Lackffy család építtette. Utánuk királyi kézbe került és ekkor, Luxemburgi Zsigmond király idején élte első fénykorát: az uralkodó négy saroktornyos, klasszikus lovagvárrá bővítette az épületet és itt rendezte be egyik udvarát is. Második virágkorának néhány koronázással később, Mátyás király idején örülhetett a reneszánszát élő vár. - Zsigmond inkább az országot vezette innét, Mátyást már pihenőhelyként szolgálta. Bonfini leírásaiból alkothatunk képet a Mátyás kori Tatáról rendkívül gazdagok az ő leírásai és innen származik a mai napig élő legenda is, többek között az, hogy Mátyásnak volt elég akarata, pénze, energiája és vizákat telepíttetett a Tatai tóba, bemutatva ezzel az ő nagyságát. - A várban ma a Kuny Domokos Múzeum lakik, állandó kiállításainak tárgyai mozdulatlanságukkal őrzik Tata és a vár történelmét. De nem volt itt mindig ilyen békés az élet: a mohácsi csatavesztés után a vár új funkciót kapott, a dunántúli végvárrendszer egyik láncszemét alkotta. Külső védmű- és várárok-rendszere is ekkor épült meg. Hadászati célja inkább az volt, hogy feltartóztassa, mintsem megállítsa a török csapatokat, így Komárom és Győr előváraként a török-magyar csatározások állandó színtere lett, a 15 éves háborúban négyszer is gazdát cserélt. - Az úgynevezett törökkori átjáróban, vagy bejáróban vagyunk, a hátam mögött látható kapu az a történelmi helyszín. 1597 májusának végén Pálffy Miklós és emberei ezt a kaput, illetve kapuszerkezet robbantották be a híres patarával vagy petárdával. - 1683-ig folytatódott az épület körüli "háborús fogd meg-ereszd el", amikor is a török csapatok ismét elfoglalták a várat és felrobbantották. A város és a romvárrá lett egykori erőd életébe egyaránt az 1727-es esztendő hozta el a felvirágzást, amikor is gróf Esterházy József országbíró kezébe került az uradalom. - Végvári harcok, a török kori háborúk során elnéptelenedett, eléggé lepusztult környéknek és városnak egy újjászületést egy második virágkort jelentett az Esterházy korszak. Tulajdonképpen újjáépül barokk stílusban a városunk gazdasági, kulturális értelemben is egy hatalmas fejlődés előtt áll, ami tulajdonképpen 1945-ig töretlenül folytatódott a városban és a környékén. - A tatai vár mai historizáló megjelenése is az Esterházyak uralma alatt, 1755 és 1896 között alakult ki. Jelentősége innentől fogva csupán reprezentatív volt, ugyanis a grófi család a vár szomszédságában építette fel grandiózus rezidenciáját, az Esterházy kastélyt. - Az Esterházy család meghatározó nyomot hagyott Tata városán, és az 1727-től megfigyelhető egyre jelentősebb fejlődésnek köszönheti létét számos mai látnivaló és történelmi helyszín is. Például a kastélytól jó negyedórás sétára található Angolkert, amelyről úgy tartják, hazánk első angol típusú kertje. Van itt minden, ami szemnek és szellemnek érdekes: patakok, műromok, hidak, és egy beszédes házikó, a Lusthaus, patakok, műromok, hidak, és egy beszédes házikó, a Lusthaus, amely annak idején a kertben tett kalandozások és séták után a grófi család és vendégeik pihenőhelyéül szolgált. Jelentős gazdasági fellendülés kellett ahhoz, hogy a nagy építkezések megvalósulhassanak, így Esterházy József egyik első intézkedése az volt, hogy helyreállíttatta a török által lerombolt, vagy használhatatlanná tett malmokat. E különleges és izgalmas mezőgazdaságtörténeti emlékek lépten nyomon fellelhetők a városban. - A malmokra nagy szükség van békeidőben és háborúban is, ugye a lakosság és a katonaság ellátása szempontjából. A középkorban rengeteg malom volt már Tatán. A végvári élet és a törökkori háborúk idejében is. Köztük volt a váron belül is például egy hadimalom. Fellner Jakab uradalmi építőmester kezdett bele a malomépítésekbe, több mint 20 malom épült abban az időben, az egyik leghíresebb malom az, ahol állunk éppen, ami 1758-ban épült, és az első tulajdonosa Fellner Jakab építőmester volt. - A malmokat az itteni karsztforrások táplálták, hiszen a 20-22 fokos vizük még télen sem fagyott be, így egy malomcsatornába összegyűjtve télen is biztonsággal használhatták malmukat a molnárok. De nem csak vízre, gabonára, vagy éppen malmokra volt szüksége az uradalomnak - kellettek a munkához értő mesteremberek is. A török idők nyomai után kissé megfogyatkozott lakosság pótlására Esterházy József német ajkú telepeseket hívott uradalmába, ahogy ez az országban akkoriban szokás volt. Az egykori Fellner tervezte malom ma a Német Nemzetiségi Múzeum otthona, amely országos viszonylatban őrzi a svábok múltját. - Mária Terézia, majd II. József betelepítési rendeleteket hoztak, több mint kétszázezer ember a német birodalom déli tartományaiból települtek Magyarország különböző területeire, helyileg pedig a földesuraknak volt fontos szerepe a betelepítéseknek. Esterházy József 1733 februárjában hozott egy kiáltványt, amelyben megbízottakat nevezett ki német tartományokból katolikus telepeseket hívtak be ide tatára és környékére. 1733-1750-ig 50-60 család települt be Tatára és a környékre. - A svábok komoly céhes ipari tapasztalattal is rendelkeztek, így Esterházy József céhes engedéllyel látta el az ideérkező mészárosokat, szűcsöket, csizmadiákat, fazekasokat, vízimolnárokat. A mezőgazdaságban jártas mesterek jó része a szőlészet művelői közé tartozott. A Tatától körülbelül 14 kilométerre található Neszmély és környéke az uradalmi szőlőbirtokok részét képezte. Ma számos pince szőlői, borászatai találhatók itt. - Hagyományos történelmi múltja van ebben a régióban a szőlőtermesztésnek, már az 1422-es évről vannak írásos emlékeink, hogy itt szőlőt termesztettek. Zsigmond király kifejezetten szerette a neszmélyi borokat, ugyanis ezek friss, könnyed, savas borokat adó területek voltak, mert egy löszös alaptalajon gyakorlatilag egy barna erdőtalaj és öntéstalajokat is találunk ebben a régióban, de zömében a löszös talajoknak köszönhetően friss, könnyed, üde, gyümölcsös borokat tudunk készíteni. - A hajdanán Neszmélyre érkezők valósággal felforgatták a helyben meghonosodott szőlőkultúrát: az addig szinte kizárólag olaszrizling tőkékkel büszkélkedő borvidékre olyan világfajtákat kezdtek telepíteni, mint a chardonnay, sauvignon blanc, vagy éppen a fűszeres tramini. A kezdeti meglepettséghez aztán hamar hozzászokott a szakma és a helyi közönség is: az 560 hektár szőlő 100 000 hektoliter kapacitású borászat, a sikerek a formabontás sikerét igazolták. - Tata, ahogy a turisztikai leporellók és útikönyvek emlegetik, valódi ékszerdoboza hazánknak. Noha a kifejezés talán már túlhasznált, mégiscsak kifejező, hiszen ez a valamennyivel több mint 23.000 lakossal bíró kisváros hemzseg műemlékekben, kiállítóterekben, kulturális kincsekben. Egyike ezeknek a város szívében található kívülről szerény, belülről azonban igazán impozáns templom. A kolostorban néhány éve megnyitott Kapucinus Múzeum és a kapucinus templom faragott és festett műalkotásai az egykoron itt élő, a világtól elzárt atyák lelkiségéről mesélnek. Innét néhány lépésre egy apró boltocskában már egy világibb történet hívogat édesen. Itt még azok is találnak kedvükre való csokoládét, akik nem gondolják magukat édesszájúnak, köszönhető mindez a szépséges és megannyi kreativitással, ízzel töltött bon-bonoknak, no meg a finomságok atyjának. - Amikor bejön valaki az ajtón, akkor ugye nagyon sokszor találkozhatunk azzal a kérdéssel, hogy segíthetek, mi azt szoktuk kérdezni, hogy szereti-e a csokoládét? Ez egy nagyon nagy lépéssel közelebb hozza a vendéget hozzánk és akkor ezután kezdődik az, hogy kóstolunk egy olyan 5-6 féle csokoládét. Ez egy lassú sportág, csokoládét kóstolni lassan kell nem sietünk benne sehová. Lesz annak a csokoládénak előíze, közép íze, meg utóíze is és ezekre mind érdemes lesz odafigyelni is. - Itt a forrócsoki is valódi csokoládéból készül, és kellő erőt ad utunk folytatásához. Innét mintegy 2 kilométerre található a Kálvária-domb, ahol egy különleges szabadtéren nyújtózó földtörténeti kiállítást találhatunk. Az 1960-ig működő valaha volt kőfejtő területe ma geológiai természetvédelmi helyszín, ahol a nagy földtörténeti korok három rétege - a triász a jura és a kréta - is megmutatja magát, no meg a tájat használó és ezzel átalakító embert is. Itt már évezredekkel korábban is fejtették a mészkövet, még a tatai nagytemplomba is került belőle! A geológiai időutazás után folytatódhat a Kálvária-domb feltárása Tata emblematikus épületével, a Söréttoronnyal, hivatalos nevén, a Fellner Jakab kilátóval. - Ez a söréttorony azért épült a két világháború között, hogy a vadászatoknál felhasznált söréteket helyben állítsák elő. A megolvasztott sörétet egy szitán, szűrőn átcsorgatták, vizes edénybe hullott le, felvette a gömb alakot és ezt tudták felhasználni sörétes puskák töltésére. - Tatán nem a csak a természet és az épített kultúra, de a csúcsgasztronómia történeteivel is találkozhatunk. Az Öreg-tó partján található étterem ma már fogalom, köszönhetően Pesti István séfnek, aki miután az általa vezetett budapesti étterem konyháját Michelin csillagig juttatta. úgy döntött, tatai lesz. Ennek már majdnem öt éve és azóta az étterem a vidéki éttermek kiemelkedő csillaga, foglalás nélkül aligha találunk itt szabad asztalt. De siker ide-vagy oda, a maximalista séf mindig a következő lépésen gondolkozik. - Ízben, ami felé szerintem nem csak nekünk kell mennünk, hanem a magyar gasztronómiának: megtalálni azokat a gyökereket, amivel rendelkezünk és nagyon büszkék tudunk lenni. És talán a legfontosabb mindig a gasztronómiában élményt adni és élménynek mi egy része vagyunk az étellel. Minden konyha életében a bizalom a legfontosabb mérföldkő, hiszen ha eléri azt a szintet, hogy a vendég bármit, bármikor szívesen vállaszt még akkor is ha azt nem ismeri, vagy nem szereti, én azt gondolom ez az a legfontosabb dolog, amiért nekünk dolgozni kell, az a bizalom, az a szeretet, mondjuk így talán, hit bennünk, hogy mi ezt jól fogjuk megoldani. Az étterem a közelmúltban cukrászműhelyt is nyitott, ahol hozzáértéssel, és szeretettel készülnek a formabontó, vagy éppen a hagyományos finomságok. Stílszerűen a lúdláb is. Ha kipihentük a városnézés, a túrázás fáradalmait, akkor se gondoljuk, hogy Tata és környéke ilyen könnyen adta magát. Itt van rögtön Agostyán, amely ma már Tata város része: arborétumában, vagy éppen a közelben található ökofalvában folytatható az utazás.