Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- Martonvásár a hazai turisztika egyik gyöngyszeme, a kisváros ugyanis méretéhez képest kultúrtörténeti mesék miriádjával ajándékozza meg az érdeklődőket. A város neve mára összeforrott az egykoron itt élő és uradalmat létrehozó Brunszvikokkal és gyakori vendégükkel, Ludwig van Beethovennel. De mielőtt a történet nyomába erednénk, érdemes megismerni a Brunszvik dinasztia sorsfordító történeteit is. "Amikor Brunszvik nagyapám Martonvásárt átvette, csak vízzel borított pusztát talált ott. Nyolcezer hold száraz területen egyetlen ház, néhány pásztorviskó és egy fa állott", emlékezett Brunszvik Teréz. - Ezt már korábban bérelte. Tehát kiszemelte magának. Itt van a Szent László patak, mindeféle mocsárrétek vannak, szárazrétek, voltak majorsági épületek, először templomot építettek és csak a fia, ifjabb Antal 1783-ban egész pontosan felesége révén kezdett el kastélyt építeni. Nem is hívták azt kastélynak akkor egyfajta földszintes barokk épület volt, felesége volt az, aki az egész építési munkákat irányította. Seeberg Anna, illetve egy Simoncscs József nevezetű kisnemes, aki itt volt a tiszttartó és megépítették ezt a barokk kastélyt. Tehát ez nem kastélykápolna, hanem ez egy templom, amihez hozzáépítették a kastélyt. - Ifjabb Brunszvik Antalnak és feleségének négy gyermeke született: Teréz, Ferenc, Jozefin, és Karolina. A családfő halálát követően fia, Ferenc vette át a birtok ügyes-bajos dolgainak irányítását. Első intézkedéseinek egyikeként, 1803-ban a kastély átépítéséről, felújításáról döntött. - Ferenc elvette Justh Szidóniát, nyilván kellett a hely, ezért húzott rá még egy emeletet, viszont az édesanya, Seeberg Anna volt olyan okos, hogy már úgy építette a földszintes kastélyt, hogy ez lehetővé váljon, tehát nem kellett hozzányúlni az alapokhoz, hanem egész egyszerűen egy újabb emelete helyeztek az épületre és egyszerűen klasszicista stílusuvá alakították át Ez már bőven 1820 után volt. És ekkor válik igazándiból kastélyszerűvé ez az épület. Az ő fia Géza volt az aki később 1873-74 -ben újra hozzá látott a kastély újjáépítésének. Voltaképpen ez egy gótikus, neogótikus stílus . - Martonvásár büszkeségét a legangolosabb magyar kastélyként is emlegetik. De vonzereje nem pusztán izgalmas és impozáns küllemének köszönhető, hanem a körülötte található több hektáros parkjának is. Kialakítása már ifjabb Brunszvik Antal idején megkezdődött, azonban a park ma ismert, valódi pompája már Antal fiának, Brunszvik Ferencnek köszönhető: ő varázsoltatta a kastély mögött nyújtózó több hektárnyi területet virágzó angolparkká. - Korábban a francia kertek voltak divatban szerte Európában, szabályos ösvények esetleg kis labirintusok, különböző sövényekkel, illetve virágos ágyások uralták ezeket a kerteket, az angolpark jellegzetessége, hogy igazából a természetet próbálja leutánozni, ha itt körül nézünk, akkor azt látjuk, hogy mintha nagyon idilli természeti környezetben sétálnánk. Talán a legegyszerűbben úgy tudom megfogalmazni, hogy az a cél, hogy ne vegyük észre, hogy kertben vagyunk. - Az 1820-as éveket, a dendrológia szakértői platán korszaknak nevezik, ugyanis a platán meglehetősen népszerű volt ezidőtájt. A martonvásári parkban is számos példányában gyönyörködhetünk. A park egyik legszebb fája azonban egy kislevelű hárs, amelyet a legenda szerint az 1800-as évek elején ültettek. - Brunszvik Teréz egyik jó szokása volt, hogy barátainak, ismerőseinek hársfákat ültetett mégpedig köralakban és ezeket a csoportokat úgy nevezte, hogy Hársfa-körönd és amikor az illető barát, családtag nem volt jelen, akkor jelképesen ezekhez a fákhoz beszélgetett. Ha csöndben vagyunk és értünk a növények nyelvén, akkor most is pontosan ugyanazt mondja, mint kétszáz évvel ezelőtt. - Sokáig úgy tartották, hogy Beethoven az angolpark árnyas szigetén fejezte be híres Appassionata szonátáját. A zenetörténészek mára bebizonyították, hogy mindez inkább legenda, az azonban bizonyos, hogy a zeneszerző háromszor is vendégeskedett a kastélyban. Martonvásár a hazai Beethoven kultusz fellegvára, köszönhetően annak, hogy az uradalmat birtokló család több alkalommal is vendégül látta a mestert otthonában. Sőt, feltételezhetően Brunszvik Ferenc közbenjárásának köszönhető, hogy a neves zeneszerző egyáltalán Magyarországra látogatott. Ferenc testvérei révén jóbarátságba került a mesterrel, sőt mecénása is lett, így nem volt nehéz közbenjárnia, hogy Alexandra Pavlovna tiszteletére rendezett várszínházi koncerten Beethoven fellépjen. No, de ne rohanjunk ennyire előre, a történet ugyanis akkor kezdődött, amikor Seeberg Anna fejébe vette, hogy lányai Beethoventől kapjanak zeneleckéket. - Ez egy nagyon merész gondolat volt, hiszen Beethovenről már akkor köztudott volt, hogy nem szívesen tanítóskodik és hát nem mindenkinek ad zongoraleckéket, ezért azt tanácsolták nekik, hogy személyesen járuljanak a nagy mester elé és hát meg is tette a hatását és Beethoven három hétig oktatta őket zongorára, még pedig ingyen. Amikor befejeződött a zongoralecke egy kis négykezes variációt ajánlott a két Brunswick nővérnek és folytatódott a kapcsolatuk. - A neves zeneszerző és a Brunszvik család életre szóló barátságáról a martonvásári kastély falain belül lakó Beethoven emlékmúzeum tárgyai, relikviái, kottái és levelezéseik másolatai mesélnek. De a falak között járva nem pusztán történelmi helyszínen barangolhatunk, egy valódi szerelmi történet kellős közepébe is bele sétálhatunk. Itt élt ugyanis Beethoven nagy szerelme, a "halhatatlan kedves", akinek kilétét sokáig homály fedte. Csak jóval a zeneszerző halála után derült fény a vélt igazságra, amikor is megtalálták a tizenöt forró hangvételű szerelmeslevelet, amit Beethoven és Brunszvik Jozefin váltottak egymással. - Amikor meghalt Beethoven 1827-ben, találtak meg három darab levélfogalmazványt, a levél arról szól, hogy előző nap Prágában történt valami, ami az ő életében egy meghatározó élmény volt és hát a levél címzettje az egyetlen, a halhatatlan kedves. Két jelölt van, az egyik egy bizonyos Antonie Brentano nevezetű hölgy. A másik szereplője ennek a történetnek és talán most úgy áll a helyzet, hogy nyertese is ennek a mérkőzésnek Brunszvik Jozefin lehetett, az elmúlt egy évben kiderített archívumi anyagból kiderül, hogy bizony Jozefin 1812-ben ugyancsak Prágában volt és itt találkozott váratlanul Beethovennel. Úgy tűnik egy beteljesedett szerelemről van szó, egy éjszakáról és a másik nagyon fontos bizonyítéka lehet talán és ezek feltételezések amit majd mondok, hogy 9 hónap múlva Jozefinnek megszületett Minona Stackelberg nevű leánya és abban az időben, nem találkozott a férjével, merthogy a férjétől külön élt, akkor fél éve. Minona, ha megfordítjuk a nevét, akkor Anonim, ez egy talányos, jelképes név. - Ahogy szinte minden kapcsolatban, úgy a Brunszvik család és Martonvásár viszonyában is bekövetkezett a lezárás. A nagymúltú történet a hányatott sorsú Brunszvik Gézával ért utolsó fejezetéhez. Később a kastély a Dreher család birtokába került. Dreher Antal fia, Jenő építtetett egy kiskastélynak nevezett gazdasági épületet, amely ma megannyi történet őrzője, az államosítást követően ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia fenntartásába került a birtok, amely ma is a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának otthona. A "kiskastélyban" pedig hazánk első tudománykommunikációs intézménye, az Agroverzum Tudományos Élményközpont lakik. - Az Agroverzum elsősorban diákoknak lett kitalálva és a mezőgazdasággal kapcsolatos tudományágak képviseltetik itt magukat az agroverzumon belül. Legtöbb kiállítási tárgy interaktív, tehát nem csak olvasni lehet hanem tableten, játszani lehet, így játékos formában tanítja a diákokat, arról mesél, hogy hogyan kerül az élelmiszer az asztalunkra, milyen háttértudományok segítik a mezőgazdaságot abban, hogy az egyre növekvő népességű emberiséget ellássák jó minőségű, egészséges élelmiszerrel. - Miközben a látogató elsajátíthatja a mezőgazdasággal kapcsolatos alapismereteket, olyan kérdésekre is választ kaphat, hogy miként lehet fenntartható a mezőgazdaság, vagy hogy miként képes felvenni a küzdelmet a klímaválság problémájával a mezőgazdasági szektor. Az egykori Brunszvik kastéllyal szemben, itt található hazánk egyetlen óvodamúzeuma, benne temérdek gyerekjátékkal és történettel. Létrejötte Harcsa Tiborné nyugalmazott óvodavezetőnek köszönhető, aki éveken keresztül gyűjtötte, rendszerezte és mentette a magyar óvodatörténet emlékeit. - A martonvásári óvodamúzeum azért egyedi az országban, meg a világban is, mert a kezdetektől mutatja be módszeresen, a magyar óvoda történetét. Brunszvik Teréz 1828-ban nyitotta meg a magyar óvódát, Budán a Mikó utcában és ez Közép-Európában is a legelső volt, mondhatjuk, hogy a világ egyik első óvodája volt. És onnan egészen az 1960-as évekig mutatja be a magyar óvodák fejlődését és változását, az óvodaügyet. - A múzeum tárgyakba öntött mozdulatlansága korszakalkotó történetek őrzője. Az sem mellékes, hogy egy 1800-as évekbeli grófkisasszony, Brunszvik Teréz, kitörve a korszak nőktől megkövetelt szerepéből, úgy döntött, hogy egy társadalmi ügy élére áll, felrúgva ezzel az nők és férfiak között évszázadok óta fennálló status quot. Mindezt úgy, hogy a gyermekek ügye és megítélése abban az időben meglehetősen mellőzött területnek számított. - Nehezen értették meg, hogy ő mit akar. A hatalom nem is akart tudomást venni róla, ugye akkor még osztrák birodalom volt és nem nagyon akarták, hogy Brunszvik Teréz ilyesmit csináljon. Nem is nagyon kapott engedélyt az óvodáira. A helytartótanácsnak akkori hivatalnoka monda azt, hogy a grófné holmi iskolákban a kisdedeket forradalmárokká képezi, holott így is elég veszedelmes a gyermekek koránti fejlettsége a társadalomra. - Brunszvik Teréz minden nehézség ellenére sem adta fel misszióját, amely még családján belül sem aratott osztatlan népszerűséget: még a meglehetősen felvilágosultnak számító testvére, Ferenc is ellenezte törekvéseit, így Martonvásáron nem is tudott óvodát nyitni. Így történt, hogy Brunszvik Teréz édesanyja bérházában nyitotta meg első budai óvodáját, az Angyalkertet, majd ennek hatására, az ezt követő 20 évben több mint 100 óvoda nyílt hazánkban! Érdekesség, hogy a tizenkilencedik században ezek az intézmények inkább a mai általános iskolák alsó tagozatos képzéseire hasonlítottak és kezdetben csak óvóurak dolgoztak bennük. - Ennek több oka is volt, nem csak társadalmi. A férfiak, akik óvóúrként dolgoztak már valami diplomával rendelkeztek, mert a Habsburg birodalomban nagyon nagy volt az értelmiségi munkanélküliség, aztán a nők az 1860-as évek közepén jelenhettek meg ebben a szakmában, segélyezi a felesége az óvóurat, így írták annak idején, és 1865-ben volt az, hogy elsőként beiratkozhatott a Pesti Óvóképzőbe nő. - A gyerekekről alkotott kép is változni kezdett és az óvodaügy is folyamatosan fejlődött. A múzeum gyerektárgyain a változás könnyen nyomon követhető, a látogató alaposan megfigyelheti miként válik a merev, hétköznapi tárgyakból ölelhető, kedves gyerekjáték. Az óvodamúzeum egy agg épületrészében, egy szemrevaló családtörténeti kiállítás található, amely arról is mesél, hogy végül Brunszvik Teréz unokaöccse, Brunszvik Géza már építtetett óvodát Martonvásáron. - Meghaltak a gyermekei és nekik akart emléket állítani. Már kívülről látszik egy fura dolog, hogy mintha egy kápolna lenne. Az óvoda működtetését egy alapítványra bízta Brunszvik Géza és szentpáli vincés rendi apácák működtették az óvodát és egy szolgálati kápolnájuk nyílt az egyik csoport szobájukból. - Brunszvik Teréz neve kitörölhetetlen a hazai óvodapedagógia történetének nagykövényéből. Saját gyermeke sosem született és férjhez sem ment, a legenda szerint a martonvásári temetőben, édesapja sírboltjánál fogadta meg, hogy hajadon marad. - Hogy ő maga nem szült, nem ment férjhez ennek több oka van, hogy saját fogadalmából, vagy a körülményekből, vagy túl okos volt minden férfihez és túl művelt volt én ezt is el tudom képzelni, egyébként többször volt szerelmes, saját naplóiban le van írva, hogy szerelmes volt, volt amikor jóval fiatalabb férfiba, aki megfelelő társadalmi osztályú volt, de mégsem lett belőle semmi, de ott is Teréz szakított. - Brunszvik Teréz utolsó éveiben a társadalmi élettől és kihívásoktól tartózkodóan élt a Váctól nem messze található Dukán. 86 évesen, unokatestvére földszintes kúriájában hunyt el, majd halálát követően a martonvásári Brunszvik Mauzóleumban, családja körében lelt végső nyughelyére. Martonvásár minden tekintetben valódi polgári város, amelyből még véletlenül sem hiányozhat a kávéház, vagy ahogy Mikes Kelemen írta 1738-ban: a "kaféház". Természetesen ahogy Martonvásár életében annyi minden, úgy ez is kötődik Beethovenhez, ugyanis egyik legismertebb zongoraművének, a Für Elise-nek nevét viseli. - Itt vagyunk egy pici kis tér közepén, néhány éve épült ez az egész új városközpont a Brunszvik kastéllyal szemben, egy művelődési ház aljában vagyunk ez a város központja és abban mi vagyunk a találkozóhely, ahová beülnek az emberek egy kávéra, esténként megisznak egy sört. Alapvetően semmi különlegeset nem adunk itt, adunk egy jó kávét, nyáron egy jó fagyit, vannak kisüzemi söreink. Eljön bárki egy fröccsre hozzánk. Igazából kevés dolgot adunk, amit egy kávéháznak kell. Egy szelet sütit, fagyit. Semmi kuriózum nincsen csak egyszerű kávézó vagyunk itt. - A Martonvásári Emlékezés tere nem csupán találkozási pont, hanem fontos emlék az öreg város kultúrtörténetéből. Hajdanán a Dreher család birtokában lévő szeszgyár állt itt, ez ma a város kulturális főtere, ahol minden tekintetben őrzik a városi hagyományokat. A kávézóval szemben egy új épület, a szeszkészítés hagyományait is feleleveníti, itt található ugyanis a város hamarosan megnyíló sörüzeme. Az egykori ipari terület mára a kultúra és a helyi közösségi élet központja is. Jó hír, hogy az itt található Beethoven-Brunszvik Kulturális Központ nem csak a helyieket várja tárt karokkal. - Én már kivettem a részem a melóból. - Jó, akkor megcsinálom én. - Hajrá! - Csókolom! - Hangosabban hölgyem, mert nem hallom. - CSÓKOLOM! - Szervusz kedves, segíthetek valamiben? - Meg tetszik tudni mondani, hogy Martonvásár neve miért Martonvásár? - Akad itt egy különleges színtársulat, amely megannyi mese szövője: tagjai Martonvásár történelmét is színpadra vitték. - Most még így a történetnek nagyon az elején tartunk, amikor az 1295, meg ehhez hasonló dátumok hangzanak el és így haladunk majd napjainkig. Nagyon sok emberen aki itt él azt érezzük, hogy nagyon fontos neki, hogy itt él és van egy ilyen identitás ezzel kapcsolatban és azt gondoltuk, hogy ha ez ennyire fontos az embereknek, akkor nyúljunk ehhez a témához hozzá és kezdjünk el ezzel foglalkozni. A gyerekeknek a történelem része jót tesz, az is hogy a saját közegükkel foglalkoznak, azt ismerik meg jobban és erről játszhatnak amiben ők élnek. - A helyi színtársulat tagjai között sok a környékbeli és a városban élő. A történet még a kilencvenes években kezdődött, mára pedig a városi rendezvények állandó programjához tartoznak a társulat darabjai. A Beethoven-Brunszvik Kulturális Központban azonban nem csak Martonvásár legendái, hanem számos más történet is felfedezhető. Itt még az ezeregyéjszaka szólamaival is könnyen találkozhat az utazó. A helyi fúvószenekar koncertjei a város kulturális életének meghatározó színfoltját jelentik, olyannyira, hogy itt szinte bárhol összefuthatunk a zenekar tagjaival. Próbáikba is érdemes belehallgatni, és többet megtudni a fúvós zenekaroknak nem csak jelenéről, de a múltjáról is. - A legkorábbi fúvószenekarok a honvédség kötelékeiből indultak ki, ugye a francia regimenteknél indultak ezek a hagyományok. A legfontosabb alapja egy fúvós zenekarnak az nem a fúvós hangszer, hanem az ütő hangszer, a szívdobbanás az, amihez a legjobban hasonlítható, úgyhogy ők az alapjuk. A rézfúvós hangszerek a mérész hangszerek, mint a tuba, a harsona, a tenorkürt ők szintén így a dobhoz hasonlóan az alapját adják a zenének és aztán jönnek a fafúvós hangszerek, illetve ami még rézfúvós, de az egyik leglágyabb a kürt, a vadászkürt, és hát a klarinétok, szaxofonok, fuvolák pedig ezt a lágyságot, könnyűséget, puhaságot tudják megadni. - Martonvásár csak fújja és fújja magából a történeteket. Ráadásul szinte félúton található a Velencei-tó és Budapest között. Bármerre is induljunk tovább, a hideg januárban is egészen biztos, hogy szívmelengető történeteket találunk.