Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek, helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infógrafikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A Zagyva parti Hatvan - érthetetlen okokból - nem tartozik a turisták által leglátogatottabb városok közé. Pedig ebben a kellemes kisvárosban nem csak a helytörténet, a kultúra is virágzik. És ha már virágok: ezt a kellemes, csöppnyi várost "virágos Hatvan"-nak is nevezik maguk között a helyiek, ugyanis Hatvan kivirágzott az elmúlt évek alatt. Meg is lepődhet, aki hosszú idő után először jár itt: a város új, virágba borult megjelenésében ráadásul nem csak a külcsín, hanem a belbecs is fontos szerephez jut. Mielőtt belevetnénk magunkat a megújult város sűrűjébe, érdemes eloszlatni egy tévhitet Hatvan nevének eredetéről. - Tévedés, hogy Budapesttől 60 km-re van Hatvan, ez ugyanis 54 km. Györffy György volt az első olyan történész, aki nem nyelvészeti úton közelítette meg Hatvan város nevének eredetét. Egy 1075-ös oklevélben talált egy volt Hotuandin nevezetű személyt, akit egy helyi törzsfőnek határozott meg, és ez alapján ő úgy gondolta, hogy ebből a névből származik a település neve, mely később családnévvé változott át, majd lett a település teljes neve. - Az elkövetkezendő évek különböző névalakokban mesélik az egykori Hatvan történetét, 1444-ben azonban már Nagyhatvan néven említik az írásos emlékek. Ennek ellenére létezik egy régebbi, nagyjából négyezer évvel ezelőtti mese, amelynek megismerése nélkül nem is lehet megkezdeni a város feltárását. Ez a hajdani hatvani kultúra története. - A hatvani kultúra egy bronzkori eredetű kultúra, mely az időszámításunk előtt 1900 és 1600 közötti időszakra jellemző, a nevét Tompa Ferenc kapta, aki a Nemzeti Múzeum régészeként 1934-35-ben ásott itt a hatvani Strázsa-hegyen. A hatvani kultúrák településeire jellemző tell-telepek megléte, amely többszöri egymásra épült, majd lerombolt telepeket jelent. A kultúra népe főleg mezőgazdasággal foglalkozott, de kihasználta a régió adottságainak természeti adottságait is. - A város nem csak régészeti leletekben, de a sörkészítés fortélyaiban és kultúrájában is jelentős hagyományokkal rendelkezik. A hatvani Hatvany Lajos Múzeumban található hazánk egyetlen olyan kiállítási tere, ahol a jó sör élvezete nem söntésbeli, hanem múzeumi privilégium, így ott több sört is üthetünk egy csapolásra. A hűsítő, habzó gasztronómiai élvezet mellett a sörkészítés és fogyasztás több ezer éves kultúrája is megismerhető. - Magyarországon a sörfőzés története egészen a honfoglalás koráig tekintendő vissza. A honfoglalástól kezdve a 19. századig bezárólag háziipari keretek zajlott, a nagyobb városokban céhekbe tömörülve főzték a sört. Kezdetben földbirtokhoz volt kötve, ezt nevezték egyébként serjognak. Akkoriban valójában léteztek még léhűtők, a szó másik értelmében, az ő feladatuk az lett volna, hogy lehűtsék a sört, de igazából csináltak egy kis huzatot aztán lefeküdtek s aludtak egy jót. - Hatvan városában a sörfőzés kultúrája az 1700-as évekre vezethető vissza, amikor is az egykori neves cukorgyár helyén még serfőzde állt, és bár története később sem volt töretlen, a hatvani serfőzdében ahogy egykoron, úgy ma sem léhűtők űzik a mesterséget, így a helyi sörtörténet manapság is pezsgő. Vagy inkább habzó. Az elbeszélések alapján pedig még az évszázados sörpróbát is kiállja: hajdanán ugyanis úgy ellenőrizték a serfőző mester munkáját, hogy az általa készített sört egy padra öntötték, neki pedig rá kellett ülnie. Ha a mester bőrnadrágja nem ragadt a padhoz, az azt jelentette, hogy az általa főzött sörből hiányzott a kellő mennyiségű alapanyag, ezzel pedig a sör s a mester is elbukta a megmérettetést. Hagyomány ide vagy oda, a hatvani sereket érdemesebb érzékszervi alapon, azaz kóstolással tesztelni. Ha szomjunkat már valamelyest sikerült oltani, újból elveszhetünk a város történetében, hogy a tudásszomjunk is tovább csillapodjék. Hatvan városának és környékének fejlődésében a magyar történelem számos mérföldkövet állított már, ezek közül is a legfontosabb és legnagyobb két dinasztiának, a Grassalkovich és a Hatvany-Deutsch családnak köszönhető. A két család a város jelenlegi arculatára, látnivalóira is jelentős hatással volt. A Grassalkovichok idejéhez kötődik a város legimpozánsabb és egyben legöregebb épületének, a főteret szó szerint uraló kastélynak a megépítése is. - A hatvani kastélyt Grassalkovich I. Antal építette ugyanúgy, mint a gödöllői kastélyt, de Gödöllő volt az otthona, tehát az volt az uradalmának a központja, viszont a hatvani kastély is majdhogynem ugyanolyan reprezentatív kialakítást kapott, ugyanúgy hordozza magában a Grassalkovich kastélytípus jegyeit. A hatvani kastély, illetve Hatvan a gazdasági központja volt Grassalkovich I. Antalnak, elsősorban azért vásárolta meg ezt a területet, mert nagyon jó gabonatermő földekkel van körülvéve. - A kastély építése 1754 és 1757 között zajlott és 1763-ban a két oldalszárny megépültével érte el végleges méretét. Külön érdekessége, hogy kőbeöltött története már korábban megkezdődött, ugyanis egy középkori vár romjai helyén, sőt az elbeszélés szerint annak egyes elemeit felhasználva készült. De a Grassalkovich családnak nem csak a pompás kastélyt és a jól működő gazdaságot köszönhették a hajdani hatvaniak. A belvárostól mintegy 15 percnyi autóútra Hatvan-Nagygombos városrészben, azon belül a nagygombosi borászat birtokán is érdemes Grassalkovichék nyomába eredni. - Az 1700-as években még nem volt szőlőtermesztés a vidéken, Grassalkovich Antal kezdte el a szőlőültetvények telepítését, hozzákötődik úgymond a borkultúrának a megalapítása környéken. Ő volt a Tokaj-hegyaljai és a ménesi szőlőbirtokoknak az igazgatója, ami azt jelenti hogy egy nagyon nagy tudású szakember volt itt a borok és a szőlő tekintetében. Sajnos a Grassalkovich család relatíve gyorsan kihalt utánuk egy svájci bankhoz került a birtok és utánuk jött a Deutsch család, aki elkezdte ennek a kúriának a felépítését. Ez a kúria viszont sosem volt ez a nagy bálterem, mindig is egy gazdasági épület volt ahol a borkészítés zajlott. - Így ezen a vidéken legalább 250 éves múltra tekint vissza a borkészítés tudománya. Azt beszélik, hogy egykor a birtokon Ady Endre is megfordult. Ez azonban már a másik család, a Hatvany-Deutsch dinasztiához köthető: ők nem csak a borbirtok vagy a kastély, hanem a teljes város életében új fejezetet nyitottak. Mindez az egykori hatvani cukorgyárnak emléket állító múzeumban idézhető fel. - Ezt a gyárat a Hatvany-Deutsch család alapította, a családfő Deutsch Ignác volt. Jó befektető családnak bizonyult és megalapította ezt a cukorgyárat, Volt ebben a cukorgyártásban már tapasztalatuk, a Felvidéken volt már egy cukorgyáruk. - Ezzel egy vaskos fejezetet, a magyar cukoripar születésének és élmezőnybe kerülésének történetét jegyezték fel a hazai ipartörténet könyvébe. A szakértők úgy mesélik, hogy a gyár termelése tízszerese volt egy francia vagy belga üzemének, hatszorosa egy osztrák vagy német, és háromszorosa egy holland gyárénak. A hatvani termékeket világszerte ismerték az emberek. És bár Hatvanban 2003-ban megszűnt a cukorgyártás, a nagy múltú iparág ma is él, és az emlékek felidézésével édesíti a hatvani hétköznapokat. - Jó főnökeink voltak és szervezték ezt a közösséget és a répafeldolgozás mindig egy ünnepséggel kezdődött, és olyankor mindig módot találtak arra, hogy ezt valahogy fehér asztalnál megünnepeljük és utána kezdődött a folyamatos 100-150 napos munka, ami alatt összekovácsolódott a közösség és mindjárt az lett a gondolat, mikor meghallottuk, hogy be akarják zárni a gyárat, hogy meg kell menteni az értéket. - Decsi Ferenc évtizedekig dolgozott a gyárban - barátaival, volt kollégáival hívták életre az emlékházat, ahol a cukorgyártás fortélyaival és szakmai sajátosságaival, a helyi szakemberek által létrehozott találmányokkal is találkozhatnak a látogatók. Hatvan megjelenése kellemes, utcái, terei takarosak, ahogy az a kisvárosokra jellemző. A város nagy s szépséges kastélya már messziről vonzza a tekintetet. Valahogy így lehettek ezzel a Hatvany-Deutsch család tagjai is annak idején, akik 1867-től, vagyis éppen a kiegyezés évétől vették birtokba az agg kastélyt. Nem csak birtokolták, lakták is. Az épület jelenlegi neobarokk köntöse is nekik köszönhető, de ennél többet is tettek, ugyanis itt éltük idején pezsgő kulturális élettel töltötték meg a grassalkovichi időkben lakatlan épületet. - A kulturális virágkora ennek a kastélynak a negyedik generációban volt a Hatvani családnak, három testvér idejére tudjuk datálni: Hatvany Lajos, Hatvany Ferenc és Hatvani Irénról beszélünk, a két fiút nem igazán lakott itt, különböző írókat hívtak meg, például itt aludt Thomas Mann s gyakori vendég volt József Attila is a kastélyban. Hatvani Irén viszont itt lakott. - A kastély parkjának egykori tündöklése Hatvany Irénnek volt köszönhető, igaz ez ma már csak részleteiben felfedezhető. A második világháborút követően ugyanis gazdátlanul maradt kastély berendezését és parkját elpusztították, Irént Auschwitzba deportálták. Az egykori gazdag kulturális élet színterei, helyiségei ma már újból a kastély történelméhez méltóan tündökölnek, igaz ma már nem báróktól, grófoktól és irodalmároktól, hanem a vadászati kultúra szerelmeseitől hangosak a termek. Az épület ugyanis a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum otthona. Itt lépésről-lépésre ismerkedhetünk meg hazánk élővilágának állataival, a vadászati kultúra fejlődésével, sőt betekintést nyerhetünk az etikus vadászat rejtelmeibe, miközben a tévhit is a helyére kerül: merthogy a fegyveres ember és a vadász az erdőben sem ugyanazt jelenti. Erre tanúbizonyságul szolgál a múzeum egyik szobája, amely az intézmény névadójának, Széchenyi Zsigmondnak állít emléket. - Az afrikai utazásokat nem úgy kell elképzelni 50-60-80 évvel ezelőtt mint manapság, hogy a gurulós bőrönddel felülünk a repülőre. Klasszikus utazó ládákat kellett utazni, sajnos az eredeti utazó ládák már nincsenek meg, viszont a tartalmából még jó néhány darab - ebbe a szobába két ilyen utazóládaszerűséget építettünk és ebben találhatóak például olyan evőeszközök, amelyeket Széchenyi Zsigmond az afrikai vadászatokon használt. - Az író utazásainak emlékei, állattani és földrajzi megfigyelései mind a természettudomány, mind az irodalom és a magyar kultúrtörténet számára rendkívüli értéket képviselnek. A szobában felidézhető, hogy miként élhetett, hogyan alkothatott, vagy éppen készülhetett expedícióira a világhírű utazó. Ha alaposan levadásztuk a múzeum kiállító tereit, akkor innen néhány lépésnyire, a főtér másik oldalán egy ugyancsak világhírű és termékeny életút tárgyi hagyatékával találkozhatunk. A Hatvany Lajos Múzeum és Értéktár nemcsak helyi, de hazai viszonylatban is ritka kincseket őriz. Lesznai Anna képzőművészeti, iparművészeti és irodalmi korszakaiba tehetünk egy álomszerű kiruccanást. - Ő maga nem élt itt Hatvanban, csak látogatóba járt ide a kastélyba. Hatvany Lajos volt az unokatestvére illetve barátja művészetének inspirálója. Sokoldalú tehetség volt így a versekkel, a mesékkel egyetlen nagy regényéve, A kezdetben volt a kert című regényével, a 33 évnyi élet filozófiát összefoglaló naplójával, illetve hímzés terveivel és festményeivel, rajzaival. - A káprázatos életút állomásait egy mesterien kidolgozott, vizualitásában is erős kiállításon járhatja végig az érdeklődő, akinek könnyen támadhat olyan érzése, hogy nem is múzeumi térben, hanem a művésznő színekkel tarkított lelkében tesz mindent feltáró utazást. Lesznai Anna iparművészeti, képzőművészeti munkájában tetten érhetők gyermekkori inspirációi. A művészt baráti szálak fűzték a Nyugat és más fontos korabeli lapok szerzőihez, de Lukács Györgyhöz, Balázs Bélához, Kaffka Margithoz is. Barátai közé tartozott Ady Endre: néhány első kiadásban megjelent Ady-kötet borítóját is Lesznai Anna tervezte. Bár Hatvan mintegy 23 ezer lélekszámú kisváros, a történelem lenyomatai és az egykoron itt élők, itt alkotók hagyatéka számos történettel, gazdag látnivalóval gazdagítja az egyébként is színes, virágba borult várost. Ha kellően belemerültünk az itteni kultúrtörténet mélységeibe és már az utcákat is töviről hegyire bejártuk, akkor frissítő élményt ígér a városi strandfürdő. A helyszín érdekessége, hogy a városiak és a turisták a rekkenő hőségben is örömmel áztatják magukat a fürdő szabadtéri termálmedencéjében. - 1960-as évek végén találták meg itt gyógyvizet a strand egy külső területén. Jelenleg 42-43 fokos termálvíz jön fel a kútfejnél, amíg idáig eljut a medencébe, akkor 36-37 fokos, amikor már a vendégek benne tartózkodnak. Ízületi betegségekre állítólag jó, de sajnos csak ásványi termálvíz nem pedig gyógyvíz. - Ha kiáztattuk a termálvízben a városnézésben elgémberedett tagjainkat, vagy felfrissültünk a strandfürdő egyik hűvösebb medencéjének szegletében, akkor irány a hatvani Szúnyogsziget. Ez az egykoron lápos, mocsaras szigetecske, ma megannyi izgalmas őshonos házi- és vadállat otthona - igaz itt, akárcsak a természetben, egy-egy az ember által betelepült faj is előkerülhet. Elnevezés ide vagy oda, a Szúnyogszigeten szúnyogok inváziójától nem kell tartani még nyári melegben sem, sőt ilyentájt inkább jókedvet és derűt ígérő "baby boommal" találkozhatunk az apró vadaspark árnyas fái alatt. - Ha éppen van egy párnapos növendék állat, akkor gyerekekkel igyekszünk megismertetni, hogy hányszor táplálkozik, hányszor szopizik, az anyja milyen körülmények között vigyáz rá és milyen szinten, imádják ezeket a gyerekek. - A gyerekek és a felnőttek másik kedvenc hatvani látványossága az élménytér, ahol hazai vadfajokkal ugyancsak találkozhatunk, de itt a nézelődés lényege, hogy a vadászat által, annak minden nehézségével szerezhessünk tapasztalatot. Aggodalomra semmi ok, hiába a magasles és a fegyver, a vadászati kultúrutazás és élményszerzés során egyetlen állatnak sem esik bántódása! - Ennek a teremnek a neve Nagy Endre rendezvényterem. Hatvany Ferencnek a festőművésznek a veje volt Hatvany Alexandrát vette el feleségül és itt óriási vadászatokon szerveztek, de a kommunisták elől kellett menekülnie és disszidált és ő alapította meg Tanzániában az ottani nemzeti parkot, majd amikor már megjött az enyhülés, akkor a első Magyar Vadászati világkiállítást az ő nevéhez köthetjük, 1974-ben szervezte meg Budapesten. - A hatvani élménytér nem csak felfedezésre váró játékai, hanem építészeti megoldásai miatt is izgalmas helyszín, ipartörténeti emlék. Egykoron az épületben volt ugyanis a hatvani kórház kazánháza, amely üzemen kívül helyezését követően válhatott a gyerekek és a játékos kedvű felnőttek kedvelt úti céljává. Az egykori funkcióra ma már csak az épület mellett található kémény emlékeztet, igaz ma már az is az önfeledt szórakozást szolgálja. Ez ugyanis hazánk egyik legnagyobb szárazcsúszdája. 15 méteres magasságból vetheti bele magát a látogató a mulatságba. A várostól mindössze 15 percre található Petőfibánya kedvelt kirándulóhely. De nem csak a két lábon, négy lábon is bevehetjük a vidéket. A több tíz hektáros petőfibányai lovardában mindig pezseg az élet, a hatvani lovasok is innen járják be a környéket. A helyszín különlegessége, hogy a környék lovas polgárőrei is itt tanyáznak. - Az egyesületünknek és polgárőrségnek a kötődési pontja a lovak iránti szeretet, ugye mi mindannyian úgy kezdtük el a hagyományőrzést, akár a lovas polgárőrséget, hogy mindannyiunknak voltak lovai, együtt gyakoroltunk, együtt jártunk ki a környékbeli erdőkbe és mezőkre és ha már úgy is kijártunk ezért úgy döntöttünk, hogy hozzátudunk járulni a környék biztonságosabbá tételéhez, ezért alapítottuk meg a lovas polgárőrséget. - Itt örömmel látják a lova sport szerelmeseit, de azokat is, akik csak gyönyörködnének a tájban, vagy a szabadon legelő, sok lóerős ménes lehengerlő látványában. Ha pedig kiélveztük az itteni táját, lóháton, vagy két lábon bevettük Hatvan környékének magaslatait és rétjeit, hűsítő erdeit, akkor már nagyon nem is kell messzire menni ahhoz sem, hogy utunkat a Mátrában folytassuk.