Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- A Via Magna, a nagy Sóút leszármazottja, a 4-es számú aszfaltcsík szinte átrepíti az utazókat Pilis városán. Kár a sietségért. Már csak azért is, mert így a Pest megyei település értékei mellett is elsuhan a tekintet. A török bezzeg megállt itt jó 450 évvel ezelőtt és addig adóztatta, hódoltatta a pilisieket, hogy azoknak még az élettől is elment a kedvük és a község elnéptelenedett. Pilis 1722 utáni újratelepítése a kurucból labanccá lett katonaember, Beleznay János nevéhez fűződik, aki szolgálataiért éppen a pilisi részen kapott birtokot. Egykori otthona, Pest megye legrégebbi barokk kastélya, ma gyermekotthonként működik, de előzetes bejelentkezés alapján, kísérettel látogatható. - Amire nagyon büszkék vagyunk, hogy a Beleznay család egy nagyon művelt család volt és ezért Beleznay Miklós Beleznay János fia, akinek Budapesten volt egy palotája és ott támogatta az irodalmat, az Uránia című magyar irodalmi lap megjelenését jó barátságot ápolt Kármán Józseffel és Kármán József sokat vendégeskedett itt és itt írta 1794-ben a Fanni hagyományait a könyvtárszobának nevezett helyiségben, ami ma is látható. - 1805-ban a település megkapta a mezővárosi címet. Egy másik mára megfáradt és lepusztult pilisi úri kúria, a "Sárga kastély" is ebben az időben épült. Az akkori családfőnek, Beleznay Sámuelnek kiállhatatlan, hírhedten zsarnoki természete volt, amit vesztére a fia, ifjabb Beleznay Sámuel is örökségként kapott. - Ő egy rettenetes ember volt, a faluban kevés olyan ember volt, akit nem veretett meg, akit nem húzatott deresre, első Beleznay Sámuel, mert volt egy fia, aki szintén ugyanezt a vérvonalat örökölte, mint az apja, 1818-ban az apjával azon veszett össze még a sárga kastélyba, hogy az aratási időszakban az édesapja nem engedte ki vadászni, ezért kikapta fegyvert és három lövéssel leterítette az apját. - A tragédiába a család is belebukott, darabjaira hullott és elszegényedett. A Beleznayaktól Nyári Antal koronaőr vásárolta meg a pilisi birtokot, majd költözött be nyolc gyermekével, kisebb-nagyobb átalakítások után az épületbe. A Nyáriak elismert, szeretett és köztiszteletben álló tagjai a II. világháborúig éltek Pilisen, kriptájuk a parkban található. - A kastély tulajdonképpen szerencsésen úszta meg a II. világháborút, a németek kivonulását követően hadikórházként működött, a kórházban meghalt orosz katonákat először a kriptában helyezték el, így a nyáriak 13 koporsója, amiről egy nagyon szép irodalmi mű szól, hogy kik vannak eltemetve, báró Nyári Antalnak a műve, őket valahol elásták a kastély területén, a mai napig nem tudjuk, hogy hol pihennek, és orosz katonákat helyeztek el, majd pedig a terület végén található orosz haditemetőbe. - A 20. század komoly változást jelentett, nem csak funkcióban, településképben, hanem identitásban is. A Beleznay grófok idején letelepült szlovákság évszázadig ragaszkodott a hagyományaihoz, nyelvéhez és hitéhez. - Ahogyan a családok ide letelepültek utána rögtön gondolták azt, hogy szeretnének egy olyan helyet ahol a vallásukat tudják gyakorolni, evangélikusok voltak és elkezdték az evangélikus templomot építeni, amit már az 1700-as évek végén már fel is építettek ebben a formájában, ami mind a mai napig látható. A pilisiek azt is fontosnak tartották megjegyezni, hogy a parókián Petőfi Sándor is többször megfordult, hogy meglátogassa régi, gimnáziumi ismerősét, Sárkány Sámuelt. - A gyülekezet lelkésze volt Sárkány Sámuel, aki püspök volt, így ez a kis falu akkoriban püspöki székhely is volt, ami hatalmas nagy dolog. Sárkány Sámuel volt az, aki Kossuth Lajost is eltemette. - Mára a szlovák nyelv, a hagyományok, a viselet, a szokások, az ételek úgy eltűntek, mint a pocsolya, amely alulmarad a napsugarakkal birkózva, csak az evangélikus templom, az erős vár dacol az idővel. Ha valaki azt hiszi, hogy a kőépületek képesek földhöz kötni egy települést, téved. Bármily meglepő, évszázadok alatt egy-egy község akár több kilométert is vándorolhat, új területeket hódíthat meg, a régi házait pedig hagyja porrá lenni. Jó példa erre a Budapesttől alig 50 km-re, délkeleti irányban elnyúló Pilis. A honfoglalás idején még ezeken a dombokon építkeztek. Szent István törvényét betartva azonban, a templomot már néhány kilométerrel arrébb, a sóút mellé húzták fel. Hát nem elköltözött a templom mellé az egész falu? - A második falut a tatárjárás idején tönkretették, a templomot is tönkretették, tehát lebontották. Később újjáépítették. - Hogy aztán az oszmán időkben ismét az enyészeté legyen. Pilis jelenlegi, harmadik helyére a törökök kiverése után talált rá, amikor az új tulajdonosok, a Beleznay grófok a földekre munkaerőt telepítettek a Felvidékről. - Beleznay János volt az, aki az első szőlőket telepítette itt Pilisen. A sógora Grassalkovich Antal súgására, hogy most ez a jó üzlet. A 19. század közepétől elkezdett a filoxéra ugye rendet csinálni itt a szőlőben, kipusztult a kemény talajon levő szőlő és a pilisi emberek letelepítették a homokos területrészekre. Később azonban a homokos területekről is eltűnt a szőlő. A löszfalba vájt hegyeki pincesor mégsem alakult át mementóvá. A pincetulajdonosok, igaz nem saját gyümölcsből, hanem vásárolt bogyókból, de minden évben szüretelnek. És a szőlő ugyan nem pilisi tőkéken nevelkedett, de a csoda, a mustból borrá változás itt, ezekben a pincékben történik. - Ez a Gödöllő-Ceglédberceli- dombságnak az agyagos nyúlványa, tehát azért hívják itt a helybeliek Hegyeknek is, merthát a környékhez képest domb, magasabb hegy. Akkor, amikor Pilisen a szőlőművelés a fénykorát élte, akkor 800 hold szőlőterület vette körül. - Pilis címerébe tehát nem véletlenül került be a szőlő, bár a világutazó, vasútépítő mérnök Gubányi Károly tiszteletére ültetett ikerfenyő is a jelképek között található. Ez pedig már a Pilisen eredő Gerje-patak. Régen Csíkosnak is hívták, no nem azért mert mintás volt, a benne élő réti csíkról kapta a nevét. - Ez a Gerje forrásvidéke. Itt állt a szent lélek templom, jelenleg egy fakereszt áll a helyén, illetve egy emléktábla őrzi helyét. 1996-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A Gerje Tószeg határában ömlik a Tiszába. - A Gerje patak forrásvidékét nem úgy kell elképzelni, hogy nagy erővel tör fel a víz a föld mélyéről - ez nem gejzír, ez csak egy aprócska pilisi forrás, amely a kitartó munkájával tavakat táplál, madaraknak ad otthont, a hódnak meg biztos búvóhelyet. A rágcsálóba belebotlani szinte lehetetlen, viszont az építménye elárulja, hogy éppen min rágódik. A vízfolyás a Csilló lovasiskola mellett bukkan a felszínre. A Beleznayék Sárga kastélya valaha épp ezen a helyen állhatott. - A Beleznay családnak volt a lovardája, illetve az istállói voltak itt, ezeknek a maradványai még most is megtalálhatók és jelenleg is lóistállóként használjuk őket. - A 8 hektáros terület 50-60 lónak ad otthont, és még ennél is több embernek jelent feltöltődést. Mert a lovaglás nem csak készség- és képességfejlesztő, de igazi életforma. Olyan sport, amely szinte minden izomcsoportot megmozgat, ráadásul itt muszáj, hogy kikapcsoljon az agy és csak a lóra, a mozgásra koncentráljon. - Annyira kell koncentrálni, hogy összehangoltan mozogjon a lóval, hogy egyszerűen nem tud másra gondolni a lovas annyira leköti a figyelmét egy fél órás, egy órás lovaglás. Fegyelemre, szabálykövetésre tanít, felelősség tudatra, fejleszti a szociális készséget, illetve az egyensúlyérzéket és a csapatszellemet. - A ló ráadásul nem kerékpár, amit edzés után letámasztunk a fal mellé. Itt olyan kapcsolat alakul ki a ló és lovasa között, amelyet csak az érthet meg igazán, aki rendszeresen nyeregbe pattan. - A Pest szélétől alig 10 kilométerre található Gyömrő, a legutóbbi 50-60 évben akkorát hízott, mint az bizonyos kisgömböc a padláson. No, persze azért sántít a hasonlat, merthogy itt nem a gömböc kapta be a fél világot, hanem a fél világ mászott be a gömböc száján. Közel a főváros, van tófürdő, 1926-ban fúratott ártézi kút csudafinom vízzel, a katolikus templom is nagyon szép, a református szintén különleges, a kastély pedig monumentális. A városközpont szobrozott és valóban központi, a színház pedig teltházas! A romantika fővárosának kikiáltott kisváros szerencsére a múltjával sem lehet bajban, mert van hová visszanyúlni, van miből építkezni. Itt van például a Mánya rét, ami ugyan nem egy látványos puszta, de ha ide képzeljük II. Rákóczi Ferenc fejedelmet, és belegondolunk, hogy itt hangzott el a fontos lelkesítő beszéd, akkor bizony még az ember karja is libabőrös lesz. - Gyömrőn nagyon sok híres ember megfordult de Gyömrő történetét igazán a Rákóczi szabadságharc kapcsolta össze a nemzet történelmével. Rákóczi Ferenc tudta, hogy a hazáért vállalt harc csak áldozatok árán és a szeretet útján tud érvényre jutni és Rákóczi a katonák szívére helyezte az ország sorsát. - A "szívére helyezés" jól sikerült, a fejedelem emberi nagyságát mutatja, hogy a folyamatosan szökdöső katonák miatt a sereget nem tizedeléssel, kegyetlen, szigorú fellépéssel büntette, hanem inkább a lélekhez szólt. Ez volt a híres gyömrői beszéd. - Záró mondatai is azok voltak, hogy nem kívánok birodalmat nem kincset tőletek, s nem egyebet a bátor magyar szívet, hogy azt a magaméval összekapcsolván veletek éljek és haljak. Az emlékoszlopot idősebb Pál Mihály szobrászművész készítette, fia az 1936-os gyömrői születésű Pál Mihály szintén szobrász lett, mondhatnánk azt, hogy "az alma meg a fája". A Pál család esetében azonban egy egész almáskertről beszélhetünk. - Generációk óta kőfaragó volt a család, Kolozsvárról jöttek az ősök Gyömrőre, de ott még fennmaradt a nevük is a Kolozsvári Szent Mihály templom krónikájában. Több köztéri szobrom van az ország különböző területén, többségük kőből van, és bronzból, de van ami fából. Ifjabb Pál Mihály köztéri munkája a díszkút, a Rákóczi szobor és a II. világháborús emlékmű. A gyömrői születésű szobrászművész még emlékszik azokra az időkre, amikor Gyömrő még kisebb, falusias volt. - Fokozatosan telepedett be, tehát én 1936-ban születtem, akkor még nagyon foghíjas volt a település. Nagy telkek voltak, 400 négyszögöles telkekre osztották fel ezt a területet. Ez a telep az 1900-as évek elején történt parcellázásokkal kezdett el betelepedni. - Ha visszamehetnénk az időben, a boldog békeidők idejére, kellemes lenne leülni a fűbe a gyömrői Teleki kastély parkjában, és csak úgy csendben nézni ezt a csodát, ezt a varázslatosan szépet. A falakat, amelyek a grófi Teleki családnak az otthont jelentették. A Telekiek és Gyömrő szorosan összekapcsolódik. - A Teleki család a XVIII. században érkezik Erdélyből, és hozzák cselédeiket, jobbágyaikat és Teleki Sámuel kezdi el építtetni ezt a kastélyt, amit itt a háttérben látunk. Hild Józseffel tervezteti meg ezt a lakhelyet. Az egyik érdekessége, hogy pont szemben történt az agyagbányászat és a téglaégetés ehhez a kastélyhoz. - A "Nagy Házhoz" - merthogy így is hívták - arborétum, angolpark, valamint fegyvertár, könyvtár és levéltár is tartozott. A háborút a kastély szinte sértetlenül vészelte át, a grófi családot a háború után azonban kitelepítették, az értékeket széthordták. A kastélyban sajátos nevelési igényű tanulók kollégiuma kapott helyet. Az agyagbányát víz árasztotta el, oda az alapanyag, bezárt a téglagyár, most akkor hogyan tovább? Tették fel a kérdést a munkanélkülivé vált gyömrői dolgozók, lehettek vagy százan. Ki gondolta volna akkor, hogy a téglává égetett sár helyét elfoglaló víz, ha nem is arany, de legalább ezüstbányát adott a község vezetőinek kezébe. A gödörben feltörő folyadék ugyanis nem holmi falusi talajvíz volt, hanem az egészségre jótékony hatású gyógyvíz-féleség. - És meghirdették, Pesten is megjelentek a plakátok, hogy jöjjön Gyömrőre, nagyon nagy területet felparcelláztak, viszonylag olcsón meg lehetett venni a telkeket és akkor beindult az építkezés. - A Tófürdőre, legalábbis annak forgalmára az üdülőházak mellett, vendéglők, cukrászdák épültek. Sőt egy új vasúti megállót is létesítettek, így a fővárosból különvonatok repítették a fürdőzni vágyókat Tófürdő állomásig. - Hát a mostanihoz képest természetesen egy ilyen vadvíznek tekinthető, de strand volt. Volt öltöző, de nádasok vették körül. - Gyömrőt ugyanis ekkor már az ősi falu erdős határában telepekre osztották. A városrészeket Pál Mihály alkotása, a központban található díszkút hitelesen bemutatja. - Máriatelep, Klotild telep, Erzsébet telep és a falu. Körbejárható a kompozíció 3 nőalak is van. Egy fa áll a kompozíció közepébe, ez a telepnek az erdei múltjára utal, - Amíg a nőalakok a telepeket, addig a kakas a régi 700 éves Gyömrőt, a korán ébredő őslakosokat jelképezi, de a református lakosság előtt is egyfajta tiszteletadás. A református közösség templomát Antonio Canova "Búsuló géniusz" elnevezésű domborműve teszi igazán egyedivé. Büszkék is rá a gyömrőiek. - Fontosnak tartjuk ezt a domborművet. Van egy szép hagyomány is ehhez kapcsolódóan pünkösdkor, amikor a konfirmációt tartjuk akkor a géniusznak a kezébe egy szál virágot szoktak rakni, így vonják be a liturgikus térbe ezt az alkotást. - A carrarai márványból készült domborművet az 1800-as évek elején Vay Dánielné rendelte meg Rómában, az elhunyt szülei és gyermeke emlékére. A Telekiek az 1700-as években szereztek Gyömrőn birtokot, a grófi család adományozta a református gyülekezetnek azt a XV.-XVI. századból származó kókusz-kelyhet is, amely az ünnepi úrvacsora osztáskor a mai napig az úrasztalon kap helyet. - Amikor II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata után a serege krími tatár fogságba került, akkor köztük volt Kemény János, aki később erdélyi fejedelem lett, és a betevőjét egy kókuszban kapta és úgy döntött, hogyha hazatér, akkor ebből serleget készít, haza is tért, épségben, és egy régi kehelyből készített egy ilyen kókusz serleget, amelyet Teleki Mihály kancellárja örökölt és rajtuk keresztül került ide a gyömrői református egyházközséghez. - Mint ahogy jelkép az a kenyérosztó ón tányér is, amelyet 1698-ban használtak először. Amíg a régi temetődombra és Árpád-kori alapokra épült református templomot vasárnaponként a gyülekezet, addig a 2011-ben átadott Hankó István Művészeti Központ színháztermét a közönség tölti meg. A Csemetekert Gyermekszínház nyílt próbáján a fiatalok szituációs feladatokat kapnak, majd rögtönöznek. - Eleinte felnőttekkel dolgoztunk, csak aztán gyerekek is kapcsolódtak és most már 8 éves a legfiatalabb tagunk, aki az előző, nagysikerű, Csókos asszony operettben is szerepelt, a legidősebb tagunk pedig most ünnepelte idén a 80. születésnapját. Szinte csak teltházas előadásaink voltak az elmúlt 10 évben, aminek nagyon nagyon örülünk és nagyon hálásak vagyunk a közönségnek, mert így szeretnek minket. - Anyukák, apukák a munka után rohannak a próbára, a világot jelentő deszkára. Egy kisvárosban színházat csinálni hálás feladat, a kulcsszó a közösségteremtés, és a szórakozás.