Itthon vagy!

(korhatár nélkül)
Gyártási év: 2020 Adásnap: 2020. február 08.
Időpont: 17:33:20 | Időtartam: 00:20:04 | Csatorna: | ID: 3613553
Beszélt nyelv: magyar
NAVA műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor
Főcím: Itthon vagy!
Műsorújság szerinti cím: Itthon vagy!
Műsorújság adatai:
Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.
Technikai leírás:
- A teljes leirat forrása a teletext.
Teljes leirat:
- A felvidéki Nagyszombat valamikor Magyarország, a magyar kultúra és művelődés megkerülhetetlen városa volt: kulturális és érseki központ, gazdag múltú iskolaváros, ahol három nemzetiség élt egymás mellett, a magyar, a német és a tót. Nagyszombat, vagy ahogy szlovákul hívják Trnava, történetekben és legendákban gazdag múltja a tél közepén is szívesen tárja fel titkait. - A középkorban elsősorban német kereskedők telepednek le itt, igazi német kereskedőváros. Ezen a későbbiekben nagyon sok módosulás van. A török magyarországi előrenyomulása után a gazdag dél-alföldi kereskedők ide teszik át székhelyüket, és tömegesen költöznek Nagyszombat városába. A 17. században Nagyszombatot úgy emlegetik, mint a Magyar Királyság legmagyarabb városát. Szintén a török elől menekülve ide települ át 1542-ben az esztergomi főegyházmegyének a vezetése. - Az érsekség nagyszombati költözésével a város legrégebbi temploma egy csapásra országos jelentőségű lett. A ma is álló épület elődjét Nagy Lajos királyunk kezdte építtetni a számítások szerint a 14-15. század fordulóján. Az akkori román templom később, az átépítéseknek köszönhetően elegáns gótikus bazilikává nemesedett. - Amikor Nagyszombat városába költözik az Esztergomi Főegyházmegye, ezt a templomot teszik meg az egyházmegye ideiglenes székesegyházává, tehát lehet mondani, hogy jogfolytonosság miatt az esztergomi bazilika elődjét tisztelhetjük benne. Látszik, hogy téglából épült. Nagyszombatnak egy különlegessége, hogy téglaváros. Mert a Kis-Kárpátok hegyeitől 30 km-re van, és onnan a követ ide szállítani nagyon költséges lett volna. - A templom különlegessége az oldalában utólag épült barokk kápolna, mely a legenda szerint csodatevő képet őriz. Történt ugyanis, hogy 1663-ban óriási török sereg indult a város kifosztására, amikor a kápolna oltárának festményén Szűz Mária sírva fakadt: a feljegyzések szerint szeméből könnycseppek indultak meg, majd olyan sűrű köd borult a vidékre, hogy a vonuló török hiába kereste, nem találta meg a várost, így Nagyszombat megmenekült. A kereskedők védőszentjének, Szent Miklósnak nevét viselő templom előtti tér a hétvégi vásárok állandó helyszíne volt, amit a szokástól eltérően nem is vasárnap, hanem szombatonként tartottak. A rendhagyó szombati piacozásról kapta a nevét a város, így lett Nagyszombat a neve! De nem csak a kereskedők, a papi méltóságok is keresték a templom közelségét, a püspök egykori palotája is ide épült. Nagyszombat különlegessége, hogy az egész óvárost körbefutó várfal jelentős része épségben megmaradt, egy szakasza éppen a bazilika mögött halad el. - Nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit az újév első magyar nyelvű szentmiséjén itt, Nagyszombatban, a Szent Ilona templomban. - A Szent Ilona templom már a 14. században is állhatott, és egy idő után a Magyarországon feltehetően a 17. században megjelent, betegápolásra felesküdött rendhez, az Irgalmasokhoz került. - Ez a templom arról volt korábban híres, hogy egy kórház tartozott hozzá, az az épület most is megvan, és betegeket ápoltak, és a betegeknek nem csak a testi gyógyulásáról gondoskodtak, hanem a léleknek a gyógyulásáról is. Az épület, ahogy az a templomok életében gyakran előfordul, számos változást, átalakítást megélt: először a reneszánsz, majd barokk tette rá kézjegyét. - Nagyszombat mindig három nyelvű város volt, és akkor, amikor ez a háromnyelvűség kezdett kicsit fokozatosan visszaszorulni, még a háború utáni időkben itt még voltak magyar nyelvű szentmisék. Itt volt az utolsó magyar nyelvű szentmise, és utána hosszú ideig nem volt, és most már 6-7 éve sikerült megújítanunk ezeket a magyar nyelvű szentmiséket. - A Szent Ilona Nagyszombat egyik legkisebb, de talán legbájosabb temploma, és a felvidéki magyar közösség számára a mai napig kiemelt jelentőségű. Minden hónapban egy este a magyar híveké. - Nagyszombat, a fallal körbevett, középkori város hamar országos jelentőségűre nőtt, IV. Béla szabad királyi városi ranggal ruházta fel. Ez akkora kiváltságnak számított, hogy egészen a 15. századig mindössze 8 város büszkélkedhetett a címmel. A település Nagy Lajos királynak is kedvelt tartózkodási helye volt, sőt még a halál is a városban érte. De Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is hosszabb ideig tartózkodott Nagyszombaton. - Mikor Pozsonyt elfoglalja Bethlen Gábor, hozzájut a koronához, és Besztercebányán királlyá is választják Bethlen Gábort. Az, hogy hol őrizték a koronát ott tartózkodása alatt, azt nem lehet egészen biztosan tudni és bizonyítani, de hogy volt a korona Nagyszombatban, az egészen biztos. - A legenda szerint a Szent Miklós Bazilikához vezető utcában áll a ház, ahol a királyi ékszerek várták urukat. A ház csúcsán látható korona, valamint a homlokzaton olvasható, latin nyelvű felirat alátámasztja a legendát: "Én, az idegen, hajdan e fedél alatt bujdostam." A ház ma a zene háza, boltíve alatt kétnyelvű, szlovák és magyar tábla emlékezik meg Kodály Zoltánról, aki 1885 és 1892 között a közeli Galántán élt családi idillben. A környék nagyban meghatározta Kodály művészetét, ahogy Nagyszombat is: itt, Nagyszombaton járta ki a gimnáziumot, itt is érettségizett, éppen a házzal szemben, ahol az emléktábla található. Az épület a korábban a város jelentős részét alkotó egyetemi komplexum része. A Nagyszombati Egyetem alapításával elérkeztünk a város legfontosabb történelmi pillanatához. Nemcsak Nagyszombatra, de az egész magyar tudományra és kultúrára olyan hatással volt, hogy az alapító Pázmány Péter tudós, egyházfi nevét máig áldja az utókor. - 1635-ben olyan engedéllyel alakult meg az egyetem, hogy megkapta azokat a jogokat, melyeket a többi birodalmi egyetem, teológiai és bölcsészeti karral, de már akkor szorgalmazták a jogi kart, ez azonban csak Mária Terézia uralkodásának kezdetén jött létre. És Mária Terézia engedélyezi az orvosi kar megjelenését is. - A jogi karon az oktatás döcögősen indult, alig volt ugyanis diák, akit érdekelt volna a tudományterület. Az orvosi karra pedig nem volt felkészülve az egyetem: nem állt rendelkezésre elég oktatóhelyiség és pénz. Az oktatás olykor 10-15 évig vagy még tovább is elhúzódhatott. Mindezek ellenére ez az egyetem rakta le a magyarországi modern felsőoktatás alapjait, és számos gyönyörű barokk épülettel, palotával ajándékozta meg Nagyszombatot. Ugyanis az egyetemhez tartozott a város legszebb barokk temploma is. - A székesegyház templomában vagyunk, mely a Keresztelő Szent János nevét viseli... Már abban az időben nem lehetett templomot építeni, sem egyetemet, mert ugye a Szulejmán pasa volt ott, török hadjárat volt. A templom korai barokk stílusban lett felépítve, az építők pedig a Spazzo testvérek voltak, Antonio és Pietro. - A templomnak számos különlegessége van, ezek közül a leglátványosabb a mennyezetig nyújtózkodó, fából faragott, közel 300 éves oltár, 42 szobrával. Az alsó sorban található Mózes szobra, melyet - feltehetően egy bibliai fordítási hiba miatt - szarvakkal ábrázolt a művész. A templom építését az Esterházyak támogatták. Az elhunyt családtagokat itt helyezték örök nyugalomra, kedvenc fegyvereikkel díszített halotti pajzsuk a szentély falában kapott helyet. - Az oltáron lehet látni a magyar szentek szobrait, a Szent László, Szent István, és legfönt a Szent Margit, a Béla királynak a kislánya. A templom alatt pedig H-betű alakban pedig kripták vannak, ezekben a kriptákban a tanárok, akik itt tanítottak, vannak eltemetve. - A templomot 1637-ben szentelték fel, de az ünnepséget az egyetemet alapító Pázmány Péter már nem érhette meg. - Az egyetemi templom pompás barokk faragványai, színes gipsz szobrai divatot teremtettek, és Nagyszombat tehetős polgárainak a figyelmét is felkeltették. Így kerültek a korábban csak kastélyokban és templomokban látható díszek polgárok hajlékaiba. Az egyik művészettörténeti csoda ott látható, ahol erre legkevésbé sem számítanánk: egy pékségben. Színpompás virágok és óriási madarak cifrázzák a boltíves helyiséget. Nincs még egy olyan üzlet a világon, ahol ilyen gazdagon díszített mennyezet alatt sülhetnek a cipók. Egyesek szerint a boltív díszítőművészei a szállásért cserébe készítették remekművüket, mások szerint munkaidőben tevékenykedtek itt. De ha így volt is, ezt az utókor biztosan elnézi nekik. - Építészetileg ez a város valóban olyan város, amely méltó a múltjához. Nagyon sok látnivaló megmaradt. Máma ez a város, közel 70 ezer lakosú, de a lakosok túlnyomó többsége a történelmi városon kívül lakik. A városközpont a történelmi városfalakon belül megmaradt. Számtalan sok történelmi épület van, ami között nagyon sok középkori is megmaradt. De persze a városra a későbbi átépítések rányomták a bélyegét, úgyhogy a barokk jelleg, azt hiszem, a domináns a városban. - A tekintélyes templomok, díszes paloták, nagypolgári házak arról árulkodnak, hogy a városban akkor is jólét uralkodott, amikor Magyarország más területei a török hódoltság alatt rabigában nyögtek vagy elnéptelenedtek. Nagyszombat ugyanis fontos kereskedelmi utak találkozásánál épült. A kalmárok megrakott szekerei szünet nélkül rótták a környező utakat. - A visegrádi királytalálkozón született az a megegyezés, hogy olyan utakat fognak kijelölni, amik elkerülik Bécset, és ezáltal a három, későbbi visegrádi ország, Csehország, Lengyelország és Magyarország városai és kereskedői fognak abból a haszonból részesedni, amit eddig Bécs lefölözött. - A legfontosabb portéka a "folyékony arany", a bor volt. A fahordókat többek között itt, a város főterén verték csapra. A korabeli gazdagok akkoriban is szerettek kérkedni a pénzükkel, és szívesen kérkedtek gazdagságukkal. Várostorony épült hát a piactéren, mely messze földön hirdette a szabad királyi város dicsőségét. A 70 méter magas, impozáns építmény kilátóként is funkcionált. A sík vidéken messzire lehetett látni tetejéről, ahonnan azt lesték, hogy nem ólálkodik-e a környéken a török. A toronyban máig működik az a régi óra, mely már évszázadokkal ezelőtt is figyelmeztette a kereskedőket, hogy az idő bizony pénz. - Két aranykora van Nagyszombatnak. Az első a középkorra tehető, a második pedig az az időszak, amikor az esztergomi érsek és az egyetem székelt itt, és Nagyszombat oktatási központ volt. A viselet, ami rajtam látható, a 18. század eleji divat. A magyar arisztokraták öltözete volt ez. Ez az időszak Nagyszombat történetében a prosperitás időszaka. A gazdag város vezetői, rangjukhoz és Nagyszombat jelentőségéhez mért munkahelyet is kaptak természetesen a főtértől nem messze. A Városháza kétemeletes barokk-klasszicista stílusú palotája 1793-ban nyerte el mai alakját. Óriási erkélyét négy hatalmas oszlop tartja. De az épület nem csak a pompáról és jólétről szólt. - Nagyszombat szabad királyi város ranggal rendelkezett, és ez egy sor feladattal és kötelességgel járt együtt. Ezekhez szükség volt egy városvezetőre is, továbbá egy épületre, lakóhelyül, ezért készült a városháza. A polgármester és a tanács ebben a házban ülésezett. Ebben az épületben került sor a kivégzésekre is, és a börtönöket is itt helyezték el. Ugyanis a bíróságok is a városházán kaptak helyet. Itt folyt az ítélkezés. - Rabnak lenni a középkorban legtöbbször egyet jelentett a biztos halállal. A feudális büntetőjog 180 bűncselekményt sújtott a legsúlyosabb ítélettel. A kivégzések sokáig még afféle látványosságot is jelentettek, ezért az ítéleteket sokszor éppen a legnagyobb tömeg idején, például ünnepnapokon hajtották végre. - A Felvidéken nagy valószínűséggel már a kalandozó magyarok is portyáztak. Egyes régiókat a kezdetektől fogva szinte csak magyarok laknak, másutt viszont a településeken más nemzetiségekkel osztoztak, ahogy Nagyszombaton is: tótok, németek, magyarok éltek itt békességben. A város főtérén álló színházban is több nyelven folyt az előadás egészen a múlt század elejéig. - Nagyszombat a 19. században, sőt egészen a 20. századig nagyon is többnyelvű, több kultúrájú város volt. A játszott darabokat többnyire német és magyar nyelven adták elő. A színpadon nem hivatásos színészek játszottak, hanem amatőr vándortársulatok, akik Európa-szerte felléptek. - A nyitó előadásra 1831 karácsonyának másnapján került sor - németül, míg az első magyar nyelvű előadást csak 13 évvel később, 1844-ben tekinthette meg a nagyérdemű. De ahogy itt szinte minden, úgy a színjátszás gyökerei is a nagyszombati egyetem alapításáig nyúlnak vissza. - Ez Szlovákia legrégebbi kőszínháza. A 19. században épült, 1831-ben. Érdekessége, hogy nem csak a városháza járult hozzá az építéséhez, hanem a nagyszombati polgárok is, vagyis közadakozásból készült. Szóval a polgároknak köszönhetően áll ma itt az épület, mely nem csak a város, hanem az egész régió színháza. - A ház elődje a Fekete sólyom fogadó, mely illusztris vendégek szálláshelye volt. Az empire stílusú épületre 1907-ben szecessziós jegyek is kerültek: impozáns gipszdíszek, belül pedig tükrös ceremóniaterem. Ma már nem is lehet felismerni az egykori vendéglátóhelyet: a hajdani fogadóból csak a színház előterében egész nap nyitva tartó kávézó maradt. Nagyszombat nem csak nyelvileg, de vallásilag is színes város volt. Evangélikus, görög katolikus, református és katolikus templomok tornyai emelkednek a házak fölé. Annyi itt a templom, hogy Nagyszombat egy időben még a "Kis Róma" becenevet is megkapta! De akad itt zsinagóga is, hiszen a középkori Magyarország legnagyobb zsidó közössége is itt, Nagyszombaton telepedett le. - Érdekesség, hogy két zsinagóga is áll ugyanabban az utcában. Az egyik a status quo ante, a másik az ortodox zsidó közösség részére készült. Ez az időszak nem tartott sokáig, a II. világháború során ugyanis Nagyszombat zsidó közösségét elhurcolták, és a legtöbben sosem tértek haza. - Az elhagyott zsinagógák sokáig üresen álltak. Egyikükben egy helyi vállalkozó látta meg a lehetőséget. Hihetetlen restaurálási munkák vették kezdetüket, míg végül az ortodox zsidó templom különleges kávéházként született újjá. A felújítás során nem volt cél, hogy az épület eredeti funkcióját eltakarják, sőt. A templom közepéről eltávolították ugyan a Mózesi könyvek olvasására használt emelvényt, és csak az alapzat maradt, de amennyit lehet, megőriztek a régi szakrális miliőből. A mennyezeti díszítés olyan restaurátori remekmű, hogy a templom 2010-ben elnyerte a Szlovákia legszebben rekonstruált szakrális épülete címet. Néhány méterrel odébb egy keletiesebb stílusú zsinagóga is áll, amely mára szintén elveszítette korábbi funkcióját. - Az 1950-es években az épületet raktárnak használták, palackokat tároltak benne. Ezután a zsinagóga sokáig üresen állt. Az ötlet, hogy galériaként használják az épületet, 1993-94-ben született. Azóta a zsinagóga kortárs képzőművészeti kiállításoknak ad otthont. Leginkább olyan installációknak, melyek kifejezetten erre a térre készülnek. Az épület mór-bizánci stílusban épült, a keleties hatás pedig már messziről tetten érhető a sárga és vörös téglákkal, hagymakupolákkal. A régi épület, amely már más, modern funkciót kapott, akár Nagyszombat szimbóluma is lehetne: hiszen az évszázadok során a város is temérdek változáson ment keresztül. Német kereskedővárosnak indult, később a magyar királyság egyik legfontosabb települése lett, majd egyetemi város, érseki székhely, ma pedig már Szlovákia része.