Itthon vagy!
(korhatár nélkül)
Gyártási év: 2020 Adásnap: 2020. február 08.
Időpont: 17:33:20 | Időtartam: 00:20:04 | Csatorna: | ID: 3613553
Beszélt nyelv: magyar
NAVA műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor
Főcím: Itthon vagy!
Műsorújság szerinti cím: Itthon vagy!
Műsorújság adatai:
Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.
Technikai leírás:
- A teljes leirat forrása a teletext.
Teljes leirat:
- A felvidéki Nagyszombat valamikor Magyarország,
a magyar kultúra és művelődés megkerülhetetlen városa volt:
kulturális és érseki központ, gazdag múltú iskolaváros,
ahol három nemzetiség élt egymás mellett,
a magyar, a német és a tót.
Nagyszombat, vagy ahogy szlovákul hívják Trnava,
történetekben és legendákban gazdag múltja a tél közepén is
szívesen tárja fel titkait.
- A középkorban elsősorban német kereskedők telepednek le itt,
igazi német kereskedőváros.
Ezen a későbbiekben nagyon sok módosulás van.
A török magyarországi előrenyomulása után
a gazdag dél-alföldi kereskedők ide teszik át székhelyüket,
és tömegesen költöznek Nagyszombat városába.
A 17. században Nagyszombatot úgy emlegetik, mint a Magyar
Királyság legmagyarabb városát.
Szintén a török elől menekülve ide települ át 1542-ben
az esztergomi főegyházmegyének a vezetése.
- Az érsekség nagyszombati költözésével a város legrégebbi
temploma egy csapásra országos jelentőségű lett.
A ma is álló épület elődjét Nagy Lajos királyunk kezdte építtetni
a számítások szerint a 14-15. század fordulóján.
Az akkori román templom később, az átépítéseknek köszönhetően
elegáns gótikus bazilikává nemesedett.
- Amikor Nagyszombat városába költözik
az Esztergomi Főegyházmegye, ezt a templomot teszik meg
az egyházmegye ideiglenes székesegyházává,
tehát lehet mondani, hogy jogfolytonosság miatt
az esztergomi bazilika elődjét tisztelhetjük benne.
Látszik, hogy téglából épült.
Nagyszombatnak egy különlegessége, hogy téglaváros.
Mert a Kis-Kárpátok hegyeitől 30 km-re van,
és onnan a követ ide szállítani nagyon költséges lett volna.
- A templom különlegessége az oldalában utólag épült
barokk kápolna, mely a legenda szerint
csodatevő képet őriz.
Történt ugyanis, hogy 1663-ban óriási török sereg
indult a város kifosztására, amikor a kápolna oltárának festményén
Szűz Mária sírva fakadt: a feljegyzések szerint
szeméből könnycseppek indultak meg,
majd olyan sűrű köd borult a vidékre,
hogy a vonuló török hiába kereste, nem találta meg a várost,
így Nagyszombat megmenekült.
A kereskedők védőszentjének, Szent Miklósnak nevét viselő
templom előtti tér a hétvégi vásárok állandó helyszíne volt,
amit a szokástól eltérően nem is vasárnap,
hanem szombatonként tartottak.
A rendhagyó szombati piacozásról kapta a nevét a város,
így lett Nagyszombat a neve!
De nem csak a kereskedők, a papi méltóságok is keresték
a templom közelségét, a püspök egykori palotája is ide épült.
Nagyszombat különlegessége, hogy az egész óvárost körbefutó
várfal jelentős része épségben megmaradt,
egy szakasza éppen a bazilika mögött halad el.
- Nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit az újév első magyar nyelvű
szentmiséjén itt, Nagyszombatban,
a Szent Ilona templomban.
- A Szent Ilona templom már a 14. században is állhatott,
és egy idő után a Magyarországon
feltehetően a 17. században megjelent, betegápolásra felesküdött
rendhez, az Irgalmasokhoz került.
- Ez a templom arról volt korábban híres,
hogy egy kórház tartozott hozzá, az az épület most is megvan,
és betegeket ápoltak, és a betegeknek nem csak
a testi gyógyulásáról gondoskodtak, hanem a léleknek a gyógyulásáról is.
Az épület, ahogy az a templomok életében gyakran előfordul,
számos változást, átalakítást megélt:
először a reneszánsz, majd barokk tette rá kézjegyét.
- Nagyszombat mindig három nyelvű város volt,
és akkor, amikor ez a háromnyelvűség kezdett
kicsit fokozatosan visszaszorulni, még a háború utáni időkben
itt még voltak magyar nyelvű szentmisék.
Itt volt az utolsó magyar nyelvű szentmise,
és utána hosszú ideig nem volt, és most már 6-7 éve sikerült
megújítanunk ezeket a magyar nyelvű szentmiséket.
- A Szent Ilona Nagyszombat egyik legkisebb,
de talán legbájosabb temploma, és a felvidéki magyar közösség
számára a mai napig kiemelt jelentőségű.
Minden hónapban egy este a magyar híveké.
- Nagyszombat, a fallal körbevett,
középkori város hamar országos jelentőségűre nőtt,
IV. Béla szabad királyi városi ranggal ruházta fel.
Ez akkora kiváltságnak számított, hogy egészen
a 15. századig mindössze 8 város büszkélkedhetett a címmel.
A település Nagy Lajos királynak is kedvelt tartózkodási helye volt,
sőt még a halál is a városban érte.
De Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is
hosszabb ideig tartózkodott Nagyszombaton.
- Mikor Pozsonyt elfoglalja Bethlen Gábor,
hozzájut a koronához, és Besztercebányán
királlyá is választják Bethlen Gábort.
Az, hogy hol őrizték a koronát ott tartózkodása alatt,
azt nem lehet egészen biztosan tudni és bizonyítani,
de hogy volt a korona Nagyszombatban, az egészen biztos.
- A legenda szerint a Szent Miklós Bazilikához vezető
utcában áll a ház, ahol a királyi ékszerek várták urukat.
A ház csúcsán látható korona, valamint a homlokzaton olvasható,
latin nyelvű felirat alátámasztja a legendát:
"Én, az idegen, hajdan e fedél alatt bujdostam."
A ház ma a zene háza, boltíve alatt kétnyelvű,
szlovák és magyar tábla emlékezik meg Kodály Zoltánról,
aki 1885 és 1892 között a közeli Galántán élt családi idillben.
A környék nagyban meghatározta Kodály művészetét,
ahogy Nagyszombat is: itt, Nagyszombaton járta ki
a gimnáziumot, itt is érettségizett,
éppen a házzal szemben, ahol az emléktábla található.
Az épület a korábban a város jelentős részét alkotó
egyetemi komplexum része.
A Nagyszombati Egyetem alapításával elérkeztünk
a város legfontosabb történelmi pillanatához.
Nemcsak Nagyszombatra, de az egész magyar tudományra
és kultúrára olyan hatással volt, hogy az alapító Pázmány Péter
tudós, egyházfi nevét máig áldja az utókor.
- 1635-ben olyan engedéllyel alakult meg az egyetem,
hogy megkapta azokat a jogokat, melyeket a többi birodalmi egyetem,
teológiai és bölcsészeti karral, de már akkor szorgalmazták a jogi kart,
ez azonban csak Mária Terézia uralkodásának kezdetén jött létre.
És Mária Terézia engedélyezi az orvosi kar megjelenését is.
- A jogi karon az oktatás döcögősen indult,
alig volt ugyanis diák, akit érdekelt volna
a tudományterület.
Az orvosi karra pedig nem volt felkészülve az egyetem:
nem állt rendelkezésre elég oktatóhelyiség és pénz.
Az oktatás olykor 10-15 évig vagy még tovább is elhúzódhatott.
Mindezek ellenére ez az egyetem rakta le a magyarországi
modern felsőoktatás alapjait, és számos gyönyörű
barokk épülettel, palotával ajándékozta meg Nagyszombatot.
Ugyanis az egyetemhez tartozott a város legszebb barokk temploma is.
- A székesegyház templomában vagyunk,
mely a Keresztelő Szent János nevét viseli...
Már abban az időben nem lehetett templomot építeni,
sem egyetemet, mert ugye a Szulejmán pasa volt ott,
török hadjárat volt.
A templom korai barokk stílusban lett felépítve,
az építők pedig a Spazzo testvérek voltak,
Antonio és Pietro.
- A templomnak számos különlegessége van,
ezek közül a leglátványosabb a mennyezetig nyújtózkodó,
fából faragott, közel 300 éves oltár, 42 szobrával.
Az alsó sorban található Mózes szobra,
melyet - feltehetően egy bibliai fordítási hiba miatt -
szarvakkal ábrázolt a művész.
A templom építését az Esterházyak támogatták.
Az elhunyt családtagokat itt helyezték örök nyugalomra,
kedvenc fegyvereikkel díszített halotti pajzsuk
a szentély falában kapott helyet.
- Az oltáron lehet látni a magyar szentek szobrait,
a Szent László, Szent István, és legfönt a Szent Margit,
a Béla királynak a kislánya.
A templom alatt pedig H-betű alakban pedig kripták vannak,
ezekben a kriptákban a tanárok, akik itt tanítottak,
vannak eltemetve.
- A templomot 1637-ben szentelték fel,
de az ünnepséget az egyetemet alapító Pázmány Péter már nem érhette meg.
- Az egyetemi templom pompás barokk faragványai,
színes gipsz szobrai divatot teremtettek,
és Nagyszombat tehetős polgárainak a figyelmét is felkeltették.
Így kerültek a korábban csak kastélyokban
és templomokban látható díszek polgárok hajlékaiba.
Az egyik művészettörténeti csoda ott látható,
ahol erre legkevésbé sem számítanánk: egy pékségben.
Színpompás virágok és óriási madarak cifrázzák
a boltíves helyiséget.
Nincs még egy olyan üzlet a világon,
ahol ilyen gazdagon díszített mennyezet alatt sülhetnek a cipók.
Egyesek szerint a boltív díszítőművészei
a szállásért cserébe készítették remekművüket,
mások szerint munkaidőben tevékenykedtek itt.
De ha így volt is, ezt az utókor biztosan elnézi nekik.
- Építészetileg ez a város valóban olyan város,
amely méltó a múltjához. Nagyon sok látnivaló megmaradt.
Máma ez a város, közel 70 ezer lakosú,
de a lakosok túlnyomó többsége a történelmi városon kívül lakik.
A városközpont a történelmi városfalakon belül megmaradt.
Számtalan sok történelmi épület van, ami között nagyon sok
középkori is megmaradt.
De persze a városra a későbbi átépítések
rányomták a bélyegét, úgyhogy a barokk jelleg,
azt hiszem, a domináns a városban.
- A tekintélyes templomok, díszes paloták,
nagypolgári házak arról árulkodnak,
hogy a városban akkor is jólét uralkodott,
amikor Magyarország más területei
a török hódoltság alatt rabigában nyögtek
vagy elnéptelenedtek.
Nagyszombat ugyanis fontos kereskedelmi utak
találkozásánál épült. A kalmárok megrakott szekerei
szünet nélkül rótták a környező utakat.
- A visegrádi királytalálkozón született az a megegyezés,
hogy olyan utakat fognak kijelölni, amik elkerülik Bécset,
és ezáltal a három, későbbi visegrádi ország,
Csehország, Lengyelország és Magyarország városai
és kereskedői fognak abból a haszonból részesedni,
amit eddig Bécs lefölözött.
- A legfontosabb portéka a "folyékony arany", a bor volt.
A fahordókat többek között itt, a város főterén verték csapra.
A korabeli gazdagok akkoriban is szerettek kérkedni a pénzükkel,
és szívesen kérkedtek gazdagságukkal.
Várostorony épült hát a piactéren,
mely messze földön hirdette a szabad királyi város dicsőségét.
A 70 méter magas, impozáns építmény kilátóként is funkcionált.
A sík vidéken messzire lehetett látni tetejéről,
ahonnan azt lesték, hogy nem ólálkodik-e a környéken a török.
A toronyban máig működik az a régi óra,
mely már évszázadokkal ezelőtt is figyelmeztette
a kereskedőket, hogy az idő bizony pénz.
- Két aranykora van Nagyszombatnak.
Az első a középkorra tehető, a második pedig az az időszak,
amikor az esztergomi érsek és az egyetem székelt itt,
és Nagyszombat oktatási központ volt.
A viselet, ami rajtam látható, a 18. század eleji divat.
A magyar arisztokraták öltözete volt ez.
Ez az időszak Nagyszombat történetében a prosperitás időszaka.
A gazdag város vezetői, rangjukhoz
és Nagyszombat jelentőségéhez mért munkahelyet is kaptak
természetesen a főtértől nem messze.
A Városháza kétemeletes barokk-klasszicista stílusú
palotája 1793-ban nyerte el mai alakját.
Óriási erkélyét négy hatalmas oszlop tartja.
De az épület nem csak a pompáról és jólétről szólt.
- Nagyszombat szabad királyi város ranggal rendelkezett,
és ez egy sor feladattal és kötelességgel járt együtt.
Ezekhez szükség volt egy városvezetőre is,
továbbá egy épületre, lakóhelyül, ezért készült a városháza.
A polgármester és a tanács ebben a házban ülésezett.
Ebben az épületben került sor a kivégzésekre is,
és a börtönöket is itt helyezték el.
Ugyanis a bíróságok is a városházán kaptak helyet.
Itt folyt az ítélkezés.
- Rabnak lenni a középkorban legtöbbször egyet jelentett
a biztos halállal.
A feudális büntetőjog 180 bűncselekményt sújtott
a legsúlyosabb ítélettel.
A kivégzések sokáig még afféle látványosságot is jelentettek,
ezért az ítéleteket sokszor éppen a legnagyobb tömeg idején,
például ünnepnapokon hajtották végre.
- A Felvidéken nagy valószínűséggel
már a kalandozó magyarok is portyáztak.
Egyes régiókat a kezdetektől fogva szinte csak magyarok laknak,
másutt viszont a településeken más nemzetiségekkel osztoztak,
ahogy Nagyszombaton is:
tótok, németek, magyarok éltek itt békességben.
A város főtérén álló színházban is több nyelven folyt az előadás
egészen a múlt század elejéig.
- Nagyszombat a 19. században, sőt egészen a 20. századig
nagyon is többnyelvű, több kultúrájú város volt.
A játszott darabokat többnyire német és magyar nyelven adták elő.
A színpadon nem hivatásos színészek játszottak,
hanem amatőr vándortársulatok, akik Európa-szerte felléptek.
- A nyitó előadásra 1831 karácsonyának másnapján
került sor - németül,
míg az első magyar nyelvű előadást csak 13 évvel később,
1844-ben tekinthette meg a nagyérdemű.
De ahogy itt szinte minden, úgy a színjátszás gyökerei is
a nagyszombati egyetem alapításáig nyúlnak vissza.
- Ez Szlovákia legrégebbi kőszínháza.
A 19. században épült, 1831-ben.
Érdekessége, hogy nem csak a városháza járult hozzá
az építéséhez, hanem a nagyszombati polgárok is,
vagyis közadakozásból készült.
Szóval a polgároknak köszönhetően áll ma itt az épület,
mely nem csak a város, hanem az egész régió színháza.
- A ház elődje a Fekete sólyom fogadó,
mely illusztris vendégek szálláshelye volt.
Az empire stílusú épületre 1907-ben szecessziós jegyek is
kerültek: impozáns gipszdíszek,
belül pedig tükrös ceremóniaterem.
Ma már nem is lehet felismerni az egykori vendéglátóhelyet:
a hajdani fogadóból csak a színház előterében egész nap
nyitva tartó kávézó maradt.
Nagyszombat nem csak nyelvileg, de vallásilag is színes város volt.
Evangélikus, görög katolikus, református és katolikus templomok
tornyai emelkednek a házak fölé.
Annyi itt a templom, hogy Nagyszombat
egy időben még a "Kis Róma" becenevet is megkapta!
De akad itt zsinagóga is, hiszen a középkori Magyarország
legnagyobb zsidó közössége is itt, Nagyszombaton telepedett le.
- Érdekesség, hogy két zsinagóga is áll ugyanabban az utcában.
Az egyik a status quo ante, a másik az ortodox zsidó közösség
részére készült. Ez az időszak nem tartott sokáig,
a II. világháború során ugyanis Nagyszombat zsidó közösségét
elhurcolták, és a legtöbben sosem tértek haza.
- Az elhagyott zsinagógák sokáig üresen álltak.
Egyikükben egy helyi vállalkozó látta meg a lehetőséget.
Hihetetlen restaurálási munkák vették kezdetüket,
míg végül az ortodox zsidó templom
különleges kávéházként született újjá.
A felújítás során nem volt cél, hogy az épület eredeti funkcióját
eltakarják, sőt.
A templom közepéről eltávolították ugyan
a Mózesi könyvek olvasására használt emelvényt,
és csak az alapzat maradt, de amennyit lehet,
megőriztek a régi szakrális miliőből.
A mennyezeti díszítés olyan restaurátori remekmű,
hogy a templom 2010-ben elnyerte a Szlovákia
legszebben rekonstruált szakrális épülete címet.
Néhány méterrel odébb egy keletiesebb stílusú
zsinagóga is áll, amely mára szintén elveszítette
korábbi funkcióját.
- Az 1950-es években az épületet raktárnak használták,
palackokat tároltak benne.
Ezután a zsinagóga sokáig üresen állt.
Az ötlet, hogy galériaként használják az épületet,
1993-94-ben született.
Azóta a zsinagóga kortárs képzőművészeti kiállításoknak
ad otthont.
Leginkább olyan installációknak, melyek kifejezetten
erre a térre készülnek.
Az épület mór-bizánci stílusban épült, a keleties hatás pedig
már messziről tetten érhető a sárga és vörös téglákkal,
hagymakupolákkal. A régi épület,
amely már más, modern funkciót kapott,
akár Nagyszombat szimbóluma is lehetne:
hiszen az évszázadok során a város is temérdek
változáson ment keresztül.
Német kereskedővárosnak indult, később a magyar királyság
egyik legfontosabb települése lett, majd egyetemi város,
érseki székhely, ma pedig már Szlovákia része.
Közreműködők:
Földrajzi név:
Tezaurus:
Személy tárgyi tételként:
Reláció tartalmak: