Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- Az égi piktor bizonyára jókedvűen, fütyörészve állt neki Kassa megfestésének. Mert bizony lógó orral, mogorva ecsetvonásokkal nem lehetett volna ilyen meseszépet vászonra vinni! A Csáky-Dessewffy Palotához visszafogott szürkét használt, a régi városházához sápadt kankalint. "Hoppácska, itt egy kicsit megszaladt! Óvatosan a koldus háznál, ne legyen olyan harsány!" A premontrei templom tartózkodóan barna, a ferenceseké pedig alighogy kék. Tökéletes! A városmag korzózásra született. A főutca voltaképpen egy orsószerű tér, amelyet valaha a Csermely patak folyt körbe. - Az Immakuláta szoborcsoportnál, ahol a középkorban a vesztőhely volt, ott ágazott ketté és aztán jócskán a Dóm alatt a régi temető végében ért véget a déli kapunál. Itt voltak tehát a legfontosabb intézmények. A középkorban az északi végén a vesztőhely a városháza, aztán a piac következett, a vörös torony, a dóm, a Mihály kápolna és a temető, amelyet a 18. század végén számoltak fel. - Az óváros alig tesz ki valamicskét Kassa összterületéből, mégis ez a piciny, de jelentős rész őrzi a lényeget, a lelket. - Itt folyt az élet, igen az emberek korzóztak is, tehát szokás volt vasárnap délután sétálni ezen a területen, tömegek sétáltak itt. Régi kassaiak azt mondják, hogy ez a szovjet invázió után szűnt meg, ugye 1968. augusztus 21-én bejöttek a szovjet csapatok és aztán ez a szokás lassacskán elhalt. - A már emlegetett Immakuláta szoborcsoportot, a fogadalmi oszlopokat az 1709-1710-es pestisjárvány után készíttették abban a reményben, hogy valami fensőbb utasításra a feketehalál megáll a Kassa táblánál, és nem gyilkol tovább. - Itt a szeplőtelen szűz szobra került ide, és amit kevesen tudnak, Szent Bálint ereklyéje is el van helyezve a talapzatban, de a szerelmesek még ezt nem fedezték fel. Fogadalmi oszlop tehát megígérjük, hogy mi építünk egy szobrot és akkor az úristen emiatt tovább nem fog betegséggel sújtani minket. A szoborcsoport három évszázados, mégis sihedernek számít a legrégebbi kassai épület mellett. A lőcsei házról a legújabb kutatások megállapították, hogy a 13. században épült. - Tudniillik a lőcsei ház az egyik gótikus épület, amelyik megmaradt, a másik a Miklós börtön, és vendégfogadó működött az épületben sokáig, és azért is híres ez az épület, mert itt tartotta menyegzőjét Bethlen Gábor Brandenburgi Katalinnal. Egy hétig tartott a lakodalom, és itt láttak először maszkabált Kassán az emberek, tehát azután kezdett ez elterjedni. - A maskarásdi azóta sem ment ki a divatból. A Magyar Jelenlét Házában a farsangi mulatsággal szembekacagják a hosszúra nyúlt telet. A közösségi ház központi helyen, egy kőhajításnyira található a főtértől. - Azt szerettük volna, hogy nem csak a kassai magyarok, hanem a Kassa környéki magyarok is valahol otthonra találjanak itt ebben a városban. És bármikor betérhessenek ide és otthon érezzék magukat. Ugyanakkor nyitottak vagyunk a szlovákok felé is, tehát ők nagyon szívesen jönnek hozzánk és nagyon sokan vannak, akinek magyar gyökereik vannak, szinte meggyónnak nekünk, hogy "igen, az én nagymamám is magyar volt", vagy "az én szüleim is magyarok voltak, de engem már sajnos nem tanítottak meg, pedig milyen jó lenne". - A Magyar Jelenlét Háza olyannyira nyitott, hogy még ajtók sincsenek a helyiségek között. Rendszeresen tartanak előadásokat, rendeznek kortárs kiállításokat, most éppen Szabó Ottó munkáiból. - A magyar jelenléttel mi azt akartuk elérni, hogy Kassának ne csak magyar múltja legyen, amihez rengeteg kassai ragaszkodik is, de mi valahogy a kortárs magyar jelenlétet is szerettük volna, ne csak az legyen, hogy koszorúzgatunk, meg emlékezünk, meg sebeket vakarunk fel, meg járunk a temetőre, hanem, hogy igenis élő magyar jelenlét legyen Kassán. - Itt tehát nem a múlton rágódnak és nem is a még el nem érkezett jövőt latolgatják. A jelenlét házában a küldetés egyértelmű: a jelenben akarnak jelen lenni. A Felvidék hajdanvolt kulturális központja színeivel, csodásan csipkézett épületeivel nem hagyja pihenni a tekintetet, folyamatos mozgásra készteti a szemet. Kassa soha nem unatkozott, örökké történt vele valami: hol a kurucok, hol a labancok, vagy éppen az oroszok foglalták el. Itt halt meg Bocskai István, itt nősült meg Bethlen Gábor, ide temették újra II. Rákóczi Ferenc fejedelmet és itt szilvesztererezett Kutuzov tábornok. Kassa egyik legnagyobb értéke a történelme, amely szinte beitta magát a falakba. Még az is előfordult, hogy amikor csákánnyal megbontották a téglát, váratlanul csilingelő aranykincsek gurultak elő. - A harmadik, negyedik rácsos ablak között Sztahó Péter 1935 augusztusában egy szombati napon bontotta a falat és a felesége meghozta az ebédet déli 12 órakor és ő még egyet a csákányával beleütött a falba és láss csodát kiesett egy cipó nagyságú bronz edény, amikor belerúgott 2920 aranypénz és egy két méter hosszú aranylánc több, mint 10 kiló aranykincs. - A kassai aranykincs lelet a Kelet-szlovákiai Múzeum szemefénye. Az alagsorban kialakított méretes páncélterem nem túlzás: ez a lelet valóban páratlan. Fő a biztonság. - A kassai aranykincs a világ egyik legértékesebb és érdekesebb kincslelete, mikor először került a kincs kiállításra Prágából Kassára, az akkori kollégám, Peták doktor Emil bácsi akit még volt szerencsém ismerni, hálókocsiban kis kofferben feje alatt vitte át a kincset most amikor szállítottuk, akkor ugye már jöttek a géppisztolyos, meg őrző-védők és így tovább. A kassai Kelet-szlovákiai Múzeum Szlovákia egyik legrégebbi, legnagyobb - és azzal sem kockáztatunk sokat, ha azt mondjuk-, hogy legszebb múzeuma. Az épület érdekessége, hogy eredetileg is múzeumnak tervezték. - Megkapták ezt a telket az akkori Fő utca végén, ennek a térnek az volt a neve, hogy Ferenc József tér természetesen. Az első állandó kiállítás ünnepélyes megnyitása 1903-ban történt. A múzeum gyökereit korábban, 1872-ben kell keresni, ekkor alakult meg ugyanis Kassán az a Felső-magyarországi Múzeum Egylet, amely a Klinkovics fivérek gyűjtéséből rendezett kiállítást. "Itt, e falak között fontos esemény történt, ott pedig olyan valaki lakott, hogy kár lenne nem tudni róla." - Kassa belvárosában minden épület üzen a turistának. A Szent-Orbán torony, több száz éves lakója azonban már kiköltözött az épületből. A 72 mázsás bronzdarabot az 1966-ban kitört épülettűz fosztotta meg a tornyától. Rövid időn belül olyannyira forró lett a helyzet, hogy a harang a mélybe vetette magát a lángok elől. - Az Orbán torony előtt látunk egy darabokra törött és újra megragasztott harangot, az a legutóbbi tűz alkalmával zuhant le a toronyból és darabokra tört. Ismét megöntötték a mását és működik is ez a harang, tehát harangozunk vele vasárnaponként és ünnepnapok alkalmával. Kassa katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely, de a reformátusoknak is otthont ad. A templomot a magyar és a szlovák reformátusok felváltva használják. A templom egy, a gyülekezet kettő. - Ez egy fegyverraktár volt legalábbis akkor, amikor a kassai református gyülekezet ezt az épületet megvásárolta. Akkor már használatban nem volt ugyan, de korábban fegyverek voltak ebben az épületben. Volt ugyan Kassán korábban egy református templom, amely annak épült, de azt a templomot az ellenreformáció idején elvették. A templomtornyon található kakas az épület legrégebbi része 1583-ból származik. - Ez a kakas valamikor a dóm tornyán is volt. de az akkori vezetőség a város múzeumából elkérte ezt a kakast és feltették a torony tetejére, úgyhogy ez a legrégebbi része a református templomunknak. - Az biztos, hogy a dómot evangélikus templomként is használták, de mit kereshetett a kakas a tetején? Egyáltalán mikor repült fel, és mikor jött onnan le? Ezek ám a fogas kérdések. Ilyen az, amikor a gótika a tetőfokára hág. Itt egy kis csipke, ott egy kis arany. A Szent Erzsébet-székesegyház biztosan tudja, hogy miként ejtsen ámulatba. Kassa szimbóluma magasztos alkotás: a rendíthetetlen oszlopok mintha az örökkévalóságnak készültek volna, az ember, aki meg verejtékes munkával a köveket egymásra hordta és faragta, csak reméli, hogy az utókor majd őt is észreveszi a szépség mögött, és nem felejti el, hogy az isten házát is halandók építették. - Valahányszor, amikor belépek akkor az jut eszembe, hogy mennyien örülnének, hogyha itt szolgálhatnának és én pedig ezt teszem itt naponta. Az ország legnagyobb székesegyháza, vagy legnagyobb temploma. Minden részecskéje egy gyöngyszem . A dómot nem kímélte a tűz, háromszor is leégett, de a gótikus jelleg a mai napig megmaradt. A kassaiak életében, csakúgy, mint a templom történetében, 1906 meghatározó év marad, ugyanis II. Rákóczi Ferenc végleg hazatért. - Merthogy akkor hozták a nagyságos fejedelem hamvait a törökországi Rodostóból, bújdosó társaival együtt és itt vannak eltemetve az altemplomban. Azonban ez az esemény nem csak a hit zarándokhelyévé tette a székesegyházat, de a magyar történelem zarándokhelyévé is tette. - Az újratemetés azért is valósulhatott meg, mert az uralkodó, Ferenc József az országgyűlés nyomására rehabilitálta a nagy fejedelmet és a bujdosó társakat. - Ezen a nagy eseményen kb. 60 ezer ember vett részt az ország minden részéről, és az emberek ezt nem egy temetésnek fogták fel, hanem inkább egy nagy ünnepségnek. - A Felvidék és Rákóczi kapcsolata azonban annyira erős, hogy Kassa még ennél is többet akart a vezérlő fejedelemből. Úgy döntöttek, hogy tiszteletük jeléül felépítik II. Rákóczi Ferenc rodostói házának másolatát. Az emlékhely legjellegzetesebb része az ebédlő, vagy fogadóterem. Faragványainak egy részét Törökországban a fejedelem saját maga készítette. - Rodostóban, tehát a törökországi száműzetése folyamán itt fogadta a vendégeit. A fejedelem kitanulta az asztalosmesterséget és ezzel foglalkozott és nem csak a karosszéket faragta, hanem más fa tárgyakat is. Rákóczi 1718 és 1735 között élt Rodostóban, de nem magányosan: katonái, barátai közül tucatnyian követték őt a török városba. A rodostói ház a jellegzetes, régi erődrendszernek, a hóhérbástyának közvetlen szomszédságában épült fel. A város egykori félkör alakú várfalában ágyúkat helyeztek el, de hogy mikor sütötték el azokat utoljára, nos, helytörténész legyen a talpán, aki megmondja. Arra viszont van válasz, hogy a hóhérlak melletti Miklós börtön meddig űzte eredeti hivatását. - Ez börtönként egészen 1907-ig működött 1617 óta tulajdonképpen börtön volt már. Ez egy koedukált börtön volt, tehát férfiak és nők is voltak itt, és tulajdonképpen itt az adósok börtöne is volt, tehát valószínűleg itt az alsó szinten illetve az első emeleten a kisebb bűnözők voltak elhelyezve és aztán lent a pincében a tömlöcben azok, akik már nagyobb vétségeket követtek el. - A legújabb kutatások szerint a 19. században ragadt a börtönre a Miklós név, Miklós Ferenc intéző után, pedig sokáig úgy hitték, hogy Kassa kegyetlen, Miklós nevű hóhérja volt a névadó. A börtöntől mindössze egy fal választja el a hóhérlakot, a kassai ítéletvégrehajtók a 18. század első felében költözhettek ide. Mi mással lehetne rájuk emlékezni, mint pallos kiállítással. A hóhérmesterség egyébként sokszor apáról fiúra szállt, de az is előfordult, hogy több jelentkező is akadt a hóhér pozíció betöltésére. - A kassai hóhéroknak a pallosai vannak kiállítva és olyan okmányok, amelyek bizonyítják, hogy például Kassa városának ugyanolyan ítélkezési jogai voltak, mint Budának például. - Az utolsó halálos ítélet végrehajtása Kassán 1872-ben történt, ebben az időben már senki sem gyakorolta a hóhér hivatást, ezért a budai bakót kellett megfogadni. Ha Kassa három legszebb épületét szeretnénk kiválasztani, akkor a színház biztosan dobogós lenne. Hát nem csodálatos?!? Úgy tartják, hogy az óváros mértani középpontja az éppen erre a helyre esik. Vagyis a középkori régi városháza helyére, ugyanis a kőszínház előtti időkben itt még a városháza állt. A jelenlegi méreteiben és díszítettségében is impozáns kőszínház csak a 19. század második felében épült meg. - Steinhardt és Lang Adolf tervei alapján készült el ez a színház, nagyobb lett volna eredetileg, mert kaszinót is terveztek az északi végébe, táncteremmel, úgy ahogy régen volt. De anyagi okok miatt a terveken igazítani kellett és egy kicsit szerényebb épület lett belőle. 1899-ben nyitották meg, éppen a Bánk bánt adták elő, emlékezve arra, hogy itt volt az ősbemutató. Kassának önálló társulata volt, 1920-ig csak magyar előadások voltak itt. - Majd szlovák és magyar előadások, társulatok váltották egymást egészen 1938-ig, amikor is a kor legjelesebb színészei léptek fel Kassán: Lukács Margittól Páger Antalig. - '45-től meg a szlovák színház otthona, melynek három társulata van: balett, próza és opera társulata, még ha sok zenész és énekes magyar is volt közöttük. - A magyar nyelvű, amelyik azt tartja magáról, hogy "Európa legészakibb magyar színháza", a komédia múzsájáról kapta a nevét: a Thália két másik épületben kapott helyet. Bár éppen ez az a társulat, amelyik többet jár tájolni, mint amennyit hazai pályán játszik. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy az intézmény olyannyira ragaszkodik a gyökerekhez, a régi utazószínház formához, hogy "főállású" tájolószínházként járja a közeli és távolabbi városokat és falvakat. - A fő épületünk az a mai napig az ipari iskola fő épületében van, mert azt '69-ben, amikor megalapította Beke Sándor akkor elfoglalták a tornatermet tulajdonképpen, és az a tornaterem lett átalakítva színházteremmé. - Talán a csillagok szerencsés együttállásának köszönhető, hogy a stúdiószínház melletti épületről érdekes dolgok derültek ki. - A mellettünk lévő ház Márai szülőháza, mint ahogy azt 2011-ben Eötvös Anna Márai kutató kikutatta. Úgyhogy mintha egy sugallat indította volna, hogy ezt a házat valahogy elfoglaljuk. - Márai Sándor tehát itt született 1900-ban, de az épület, amelyben a boldog idillikus gyermekéveket töltötte, ma már nem létezik: lebontották, viszont ahová onnan költöztek, és amit szintén otthonnak hívott, az olyannyira megvan, hogy Márai Emlékházként működik, megannyi fényképpel és még annál is több emlékkel. - Az ő esetében sokkal több volt egy hagyományos szülővárosi kötődésnél, vagy valamiféle lokálpatriotizmusnál. Ő élete végéig Kassa fogalmával dolgozott, több művében is leírja, hogy Kassa atmoszféra, légkör, nem csupán egy helyszín, hanem egy életérzés kapcsolódik hozzá s Radványi Géza, az öccse fogalmazta ezt meg így, tehát ő világnézetnek nevezte Kassát. Az elfeledhetetlen város Márai számára kiindulási, sőt mondhatni viszonyítási pont volt. Kassa olyan magasra tette a mércét, amelyet talán soha egyetlen település sem tudott megugrani. Esélyük sem volt rá. - Meghatározó élmény volt számára a Kassán töltött gyermekkor, tehát a polgári értékrend, ami akkor belé ivódott az amit közvetít a műveiben, hiszen a legnagyobb skatulya Márai kapcsán az, hogy ő polgári író. - Márai 100 évvel ezelőtti Kassája a kiállításnak is központi témája, csakúgy, mint a Márai, vagyis a Grosschmid család története. No és persze a polgári lét. - Az elmúlt egy évben 30 különböző országból voltak látogatóink, és amint angolul szólalnak meg, mindig megkérdezzük őket, hogy véletlenül tévedtek ide? Tehát ez egy kassai barangolásnak a részét képezi-e hogy most hozzánk is bejöttek, vagy esetleg tudatosan Márait keresték Kassán és az esetek döntő többségében Márai olvasóiról van szó, tehát hogy ők a saját szemükkel szeretnék megtapasztalni azt a Kassát, amit Márai írásain keresztül már a lelki szemeik előtt láthattak. - Márai világirodalmi sikere egyértelműen Kassához vonzza a látogatókat, írásait 38 nyelvre fordították le.