Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Automata beszédfelismerés Automata beszédfelismerés . Automata beszédfelismerés - Az arisztokrácia a történelem folyamán nem mindig arról volt híres, hogy szívesen, nagyvonalúan és boldogan tesz a közjóért, a művelődés és a kultúra felvirágoztatásért. A Tolna megyei Festeticsek azonban e téren sem tartoztak az átlagos nemesi családok közé. A Festetics dinasztia Nyugat-Magyarországon eltöltött 200 éve alatt a környék hihetetlen fejlődésen ment keresztül. Festetics Kristóf 1745-ben választotta székhelyéül Keszthelyt: az akkor épült, mindössze 34 szobás neobarokk kastély akkoriban a most látható épületnek csak az egyik szárnyát tette ki. Aztán ahogy a család számban és vagyonban egyre gyarapodott, a kastély mérete is többszörösére nőtt: előbb klasszicista, majd rokokó szárnyakkal bővítették, elnyerte mai U-alakját, és végül 101 szoba kapott benne helyet. A több mint 100 évig tartó csinosítgatás és megannyi átalakítás után az i-re a pontot a torony tette fel. A palota ezzel, fittyet hányva a kor divatjára, elveszítette szimmetriáját. - Hét nemzedék élt itt 200 éven keresztül, és amit valaki szépnek látott és kívánatosnak, azt megvette. Házasodással is gyűlt a vagyon, többek között, mikor skót hercegnő lett a felesége II. Festetics Taszilónak, őt látjuk itt mellettem a képen, aki szintén nagyon gazdag volt. A hagyományok szerint, amikor ide költözködött, egész vonat hozta a hozományát. Egymásba nyíló szobák hosszú során át sétálhatunk a zömében eredeti, vagy korhűen rekonstruált berendezési tárgyak között, melyeket a világ minden tájáról gyűjtött össze a család. A különböző színűre festett szobákon áthaladva képet kaphatunk az arisztokrácia életformájáról és fényűző gazdagságáról. A falakról, polcokról a kor legnagyobb művészeinek alkotásai néznek le ránk: Benczúr Gyula festményei, Stróbl Alajos szobrai. A Festeticsek sorából I. György emelkedik ki magasan, aki a legtöbb érdemet szerezte a családnak. A latinul, németül, franciául, olaszul és angolul is kiválóan tudó kultúrember, különféle nyelveken és témákban írt könyvgyűjteményének impozáns szárnyat is építtetett. - Ez a könyvtár Magyarország egyetlen eredeti formájában fennmaradt főúri magánkönyvtára, ez egy családi könyvtár. A feliratok ugye latin nyelvűek, ezek szintén I. György idejéből származnak, látják is, hogy különböző témák szerint vannak csoportosítva a könyvek, a legnagyobb példányszámú szakcsoport a historia, vagyis az egyetemes történelem témájú könyveket foglalja magában. A gyönyörű famunka, mely szintén abból a korból való, egy keszthelyi asztalos mester kétkezi munkáját dicséri. - A kastély megúszta a II. világháborús bombázást és harcokat is, és az ekkorra 80 ezer kötetesre duzzadt könyvtár is a csodával határos módon megmenekült a háborús fosztogatásoktól. Az épület egy művelt orosz tábornok ellenőrzése alá került, aki - hogy megóvja a felbecsülhetetlen kincset - befalaztatta az ablakokat. A csodálatos tölgyfa könyvtár és számos kötete, - enciklopédiák, nyomatok és számos különleges kézzel festett könyv -, így túlélte a nehéz időket. Szerencsésen megmenekültek a kastély páratlan ízléssel berendezett termei is, például a varázslatos tükörterem. - Ez a terem Magyarország egyik legjobb akusztikájú terme, gyönyörűen megfényesíti a hangot, ha az énekhangról beszélünk. A zongora hangját is, gyönyörű egységbe hozza. zongorakoncertek szoktak lenni, egyéb hangszerek szoktak lenni, énekes koncertek, operaénekesek szoktak jönni, dalénekesek szoktak jönni. Azon kívül nyaranta kurzusok vannak... Azt különösen azért kedveljük, mert közben a látogatók jönnek, itt végigmennek a termen, és hallják a munkát, tehát él a kastély, mert szól a zene, akárcsak régen a főúri időkben. - Festetics György szívesen időzött a kor írózsenijeinek társaságában. A császár születésnapján rendezett legendás Helikoni Ünnepségekre a kor legjelentősebb irodalmárai is hivatalosak voltak, így például Berzsenyi Dániel és Kazinczy Ferenc is. Ilyenkor gyakran hangzott fel a zene- és énekszó, ahogy a tükörteremben manapság is, az évente megrendezett tavaszi Helikoni Ünnepségeken, így ápolva a régi, főúri hagyományt. A Festeticsek Pesten is tartottak fent palotát, és hatalmas birtokaik voltak Tolnában, Somogyban, amit bizony szemmel kellett tartani. A vasút megjelenése előtt utazásra, hosszabb utakra a postakocsikat részesítették előnyben, a család pompás ménese pedig rendszerint a lovardában várakozott szolgálatra. Ma az egykori lovarda épülete ad otthont a különleges hintógyűjteménynek. - Több hintójuk és kocsijuk is volt, mindig a célnak megfelelőt választották. Rövidebb utaknál általában a kényelmi szempontokat vették előtérbe, a megjelenést. A hintó, a kocsi lényegében státuszszimbólum is volt, a rangot mutatta. Annak idején nagy attrakció volt, hogy ha a gróf úr kikocsizott a kastélyból, akkor a fél város összeszaladt, meg a falvakban, ahol átmentek, átvonultak, ez egy külön attrakció volt. És pont ezért kellett kialakítani ezeket a járműveket, hogy sugározza azt a rangot, a gazdagságot. - A gazdag arisztokraták az alkalomhoz választották a hintót, melyek legtöbbször fekete és bordó színben virítottak. A legnagyobbak megmozgatásához akár hat lóra is szükség lehetett! A tekintélyt parancsoló, elegáns hintók és hátaslovak jóval az automobil megjelenése után is fent maradtak. A Festeticsek egy idő után azonban elmaradoztak a városból, és mindinkább egy örökzöldekkel szegélyezett utat használták. - 1894-ben Kossuth Lajos halálakor és szolidaritásból nagyon sok magyar város elnevezte az egyik vagy a legfontosabb utcáját Kossuth Lajosról, és az így történt Keszthelyen is, úgyhogy az addigi Fő, illetve Öreg utca Kossuth Lajos névre váltott és az akkori ura a kastélynak Festetics Tasziló ezt nem nézte jó szemmel, és innentől kezdve a fenyves allét mint saját magán utat is használta és nem a városon keresztül, hanem ezen a fenyvesen keresztül közelítette meg a fenékpusztai majorságukat. A Fenyves allé - vagyis fasor - a kastélyparknál kezdődik és egészen a családi birtokig nyúlik. A fenyők közel hat kilométeren keresztül szegélyezik és teszik egyedivé az egyébként poros utat. A fasor áthalad egy kicsi majorságon is: itt áll a ház, ahol Petőfi Sándor szerelme, múzsája, későbbi felesége Szendrey Júlia meglátta a napvilágot. A szemben lévő ház pedig Bartók Bélát látta vendégül, amikor a környék dalkincsét kutatta. A család egy másik majorságához nem vezet ugyan fasor, mégis európai hírnévre tett szert szintén Festetics György jóvoltából. A gazdálkodó gróf roppant elégedetlen volt a korabeli Magyarország feudális viszonyaival, a szakképzés hiányával, ezért 1797-ben Georgikon néven tangazdaságot alapított. - Nyolc intézetben oktatták alsó, közép és felsőfokon az ide jelentkezőket és felsőfokon az alap a gazdatiszt képzés mellett képeztek erdészeket, kertészeket, uradalmi jogászokat és mérnököket, akik a gazdasági építészettel foglalkoztak. De mellette volt itt még mesterképzés, lovász képzés, rövid ideig még gazdasszony képzés is. Tehát ez nagyon fontos intézmény volt és Keszthely polgár várossá fejlődése is tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy akkor itt megfordultak olyan szakemberek Keszthelyen, akik országos, sőt nemzetközi hírnévre tettek szert. A Georgikon volt Európa első agrárfelsőoktatási tanintézete. A képzés költségeit a gróf állta, és gőzerővel igyekezett meghonosítani a kapitalista gondolkodást és gazdálkodást. Az egykori épületek, az istálló, a magtár ma különleges múzeum, az itt kiállított gépek némelyike ugyanis még mindig működőképes! Ez a Fowler-féle gőzeke, a traktor elődje, az egyetlen Közép-Európában, ami még ma is hibátlanul dolgozik. És a múzeum büszkélkedhet Magyarország első saját gyártású traktorával is, mely 1923-ban hagyta el a gyárat. Az 1848-as események ellehetetlenítették ugyan a Georgikon működését, de több mint félszáz éves fennállása alatt kétezer diák gazdagodott a modern gazdasági ismeretekkel. - A fürdőzés kultúrája roppant lassan vert gyökeret Magyarországon és a Balaton környékén. Egy időben Mária Terézia az úszást még be is tiltotta, veszélyesnek, nem kívánatosnak tartotta. Ma már nehéz elképzelni, de Európa egyik legszebb tava, a Balaton sokáig kizárólag halászatra és az állatok itatására, fürdetésére szolgált. Az első bátor fürdőzők a 19. században még fürdőházakból merészkedtek a vízbe, így a Balatont száz évvel ezelőtt még fürdőházak sora tarkította, de ezek közül ma már csak egyetlen egy áll, éppen itt, Keszthelyen. A tó partját akkoriban sűrű nád vette körbe, ezért a fürdőházak tulajdonképpen a Balatonba benyúló mesterséges szigetek voltak kabinokkal. A vendégek közül csak alig néhányan tudtak úszni, ezért a közönség nagy része a tóba bevert cölöpökbe és közöttük feszülő fagerendákba kapaszkodva élvezte a víz nyújtotta örömöket. Egykor az egész keszthelyi Balaton-part is a Festetics család tulajdona volt, csere útján került a köz tulajdonába, és ezzel megnyílt a lehetőség az építkezésekre. - A Hullám és a Balaton Szálló az 1890-es években épült. Először a Hullám készült el 1894-ben, de rögtön olyan népszerű lett, hogy két toronnyal bővítették is az épületet. 1897-ben. A mellette lévő szomszédos Balaton Hotel pedig 1850-ben készült el. Ezek az épületek most gyakorlatilag a Balaton part legrégibb, legikonikusabb hotelegyüttesét képezik és a századforduló hangulatát őrzik, még így is, hogy most éppen egy kicsit kevésbé felújított állapotban láthatjuk őket. - A Balaton, az üdülés lassan divat lett, és ez az egész város életét felpezsdítette. Egyre másra épültek a csinos villák, nagypolgári házak. Ebből a miliőből sokat megőriz Keszthely belvárosa. A Kastély kapuinál kezdődő sétáló utca a város főterébe torkollik, ahol többek között az a városi gimnáziuma is áll, amely szintén a Festetics családnak köszönheti létét. Előtte látható a leghíresebb Festetics, György szobra. Itt, a téren áll a templom is, mely a család földi maradványait őrzi. Keszthelytől kb. 10 kilométerre található Hévíz és Magyarország legjelentősebb gyógyfürdője. Érdekes történelmi adat, de a 18. századig még a térképeken sem szerepelt. Hévízben, a vadon közepén megbújó meleg vizű tóban szintén a Festetics család látta meg a fantáziát és a lehetőséget. A munka egy alapos nagytakarítással, a tó kicsinosításával kezdődött, majd a fürdőházak építésével folytatódott. A hegyes tornyú fa épületek hatékony cégérnek bizonyultak: megérkeztek az első fürdőzők, és hamar valóságos tumultus alakult ki. - Nem csak az urak jöttek fürdeni, hanem a szegény nép is jött fürdeni, és az első leírás az 1800-as évek elejére datálható, amikor is szabályozták, hogy mikor jöhetnek az urak fürdeni, és mikor jöhet a pórnép fürdeni. Ahogy a köznépnek megcsinálták a lacikonyhát, úgy működött egy színvonalas étterem, ahova az urak mehettek be étkezni. A korabeli fürdőházakban működött patika is, ahol a tó iszapját, illetve gyógyhatású készítményeket vásárolhatott a nagyérdemű. Aki elég bátor volt, az a fürdőházakban tevékenykedő felcserek, amolyan gyorstalpalón végzett orvosok gondjaira bízhatta magát. A tó vonzereje korántsem merült ki abban, hogy télen-nyáron 37 fok körüli vízben úszkálhatott a közönség, hiszen a hévízi víz nem csak forró, de gyógyít is. - Alkalmas a fájdalom csillapításra, a gyulladáscsökkentésre, az izmok ellazulására. Kéntartalma is van a víznek, mely nem csak a belső szerveknek a regenerációjára, gyulladás csökkentésre alkalmas, hanem a bőr regenerációjára is. Magas a széndioxid tartalma, ami az érbetegeknek kifejezetten jó. Ha a vízben úszkálunk, akkor a víz felett 10-15 centiméter vastagságban vízpára képződik, mely radon tartalmú, és a radonnak szintén fájdalomcsillapító és regeneráló hatása van. - Az első fürdőházakat továbbiak követték, miközben a fürdőhely népszerűsége egyre emelkedett. Ma már évente több, mint egymillió vendég áztatja elnyűtt tagjait a csúcsos tornyú fürdőházak között a habokban. A 18. század végén, a 19. század elején A 18. század végén, a 19. század elején Magyarország nyugati megyéi elmaradott régiónak számítottak, sok helyen hiányoztak az alapvető egészségügyi és oktatási intézmények. Festetics Kristóf ezért gyógyszertárat létesített, sőt akadt város, ahová ő hozta el az első orvost is Keszthelyen pedig létrehozta az első uradalmi kórházat. A fejlesztő munkát Festetics György folytatta, és magára vállalta az oktatás-népnevelés nehéz feladatát is: 1792-ben Csurgón gimnáziumot alapított. - 6000 aranyforintot és telket adományozott. Akkoriban, a 18. század végén Somogyban nem volt még középfokú oktatási intézmény, ezért írta Csokonai azt a híres versét, aminek a címe "Jövendölés az első oskoláról a Somogyban". - Az akkor épült gimnázium épülete ma is áll, múzeumnak ad otthont. Csurgó azóta kinőtte a kis házat, és újabb, esztétikus épületbe költözött, amely ma Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli. A reformkori költő maga is tanított egy szemesztert az első somogyi oskolában. Szabadidejében a közelben lévő ligetben üldögélt, ahol verseléssel múlatta az időt - ma kőpad őrzi az emlékét. A kis falusi iskola lassan felvirágzott, tekintélyes, ma is működő könyvtára pedig a korabeli Somogy tudásának gyűjteménye lett. - Húszezer kötetünk van, és abban rengeteg különlegesség van. Őrizzük Zala megye első nyomtatványát, a Postillákat, Kulcsár György művét, amiből csak néhány darab található az országban. Aztán Kálvin Jánosnak a műveit, a Genfben kiadott 1617-es sorozatnak nagyon sok darabja megvan. - Az egykori Festetics major egyik épületében néhány hónapja nyílt meg az ország egyetlen állandó Csokonai kiállítása. A költő kevesebb, mint egy évet töltött ugyan Csurgón, de több fontos műve éppen itt született, például Dorottya című vígeposza. Az interaktív tárlat a költeményekre helyezi a hangsúlyt, hiszen a koldus szegény költő után, versein kívül semmi nem maradt az utókorra. A Keszthelyen található Balatoni Múzeum szerencsésebb helyzetben van, hiszen igen gazdag kiállítási tárgyakban, sőt akad itt olyan látnivaló is, melyet kizárólag ebben a múzeumban vehetünk szemügyre. Talán nem meglepő, ha azt mondjuk: ha nincsenek a Festeticsek, akkor itt ma nem áll múzeum! - Az a telek, ahol a Balatoni Múzeum felépül, ez a Festeticseknek a tulajdona volt. 1925-ben Festetics Tasziló ezt a területet Keszthely városának adományozza, hogy itt egy kultúrpalota épüljön fel. Ez az egyik, a másik pedig, hogy az a kőanyag, téglaanyag, amiből felépül a múzeum, szintén a család, szintén Festetics Tasziló adományozza. A lebontott istállóinak tégláiból épül fel a balatoni múzeum. - A tó környékét az Újkőkorszak óta különféle népek lakták, akik -a kutatások szerint- képtelenek voltak egymással békében élni. Paradox módon éppen ennek köszönhetjük a múzeum legszebb bronz tárgyait. - Abban az időszakban járunk, amikor a pénz még nem létezett itt a Kárpát-medencében, és ha valaki valamiben fel akarta halmozni a vagyonát, akkor ezekben a bronzkincsekben tette meg. Nagy valószínűség szerint ez egy vérzivataros időszak lehetett, és a tulajdonosok azért rejtették el ezeket a bronzkincseket, hogy később majd a vész elmúltával visszamennek és újra előveszik. - A régészek használati tárgyak egész gyűjteményére bukkantak az ásatások során: korabeli sarló, tű, kalapács, vért és sok más került elő. A környéken valószínűleg a rómaiak tettek rendet: rengeteg katona és egy Keszthely melletti 400-szor 400 méteres erőd kellett hozzá. Az ebből az időszakból származó leletek a múzeum büszkeségei. Az egyik legkülönlegesebb egy izgalmas maszk, melynek funkcióját a mai napig találgatják a régészek. A Festeticsek nem várták be a II. világháborút követő államosítást, birtokaik elkobzását, internálást és az egyéb, arisztokratákat sújtó intézkedéseket: elhagyták Magyarországot. A család leszármazottai jelenleg Ausztriában élnek, de felbecsülhetetlen örökségüket nem vitték magukkal.