Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- A fővárostól mindössze egy órányi autóútra található Komárom-Esztergom megye szíve, a festői Dunakanyar "legfelsőbb" városa:Esztergom. A hazai és külföldi turisták egyik legkedveltebb célpontja számos történet mesélője, ami nem is csoda, hiszen múltja szinte hazánk teljes történelmét felöleli. Esztergom megismerését a "kötelező" látnivalók felkeresésével érdemes kezdeni. Ezek közül a Bazilika és a Vár a város hegyén, azaz a várhegyen található: a két impozáns épület onnan tekint le a városra és az egész Dunakanyarra. - Esztergomban Géza fejedelem volt az, aki először palotát épített és itt született meg Vajk, akit a keresztségben István névre kereszteltek és ő volt Magyarország első királya. Azonban Géza fejedelem palotája nem itt állt, hanem Bazilika túloldalán, hanem a várhegy északi oldalán és az volt a királyi palota. Az ásatások bebizonyították, hogy itt a Várhegy déli részen is, ahol a mai Vármúzeum is van, álltak már épületek, és ezt a XI. században felépített épületegyüttest alakította át III. Béla és hozta létre azt a palotát, amelyben a Vármúzeum működik. - Amikor az uralkodó IV. Béla Budára költöztette székhelyét, a várat az esztergomi érseknek adományozta. Az érsekség később számos átalakítást végzett az épületen, a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával Vitéz János érsek kezdte meg. Érdemes bejárni és töviről-hegyire megcsodálni a termeket, ugyanis minden egyes szegletükben izgalmas kormesék bújnak meg. Az egyik ilyen a valamikori konyhák krónikája, merthogy konyhából több is akadt az épületben a századok alatt, ugyanis az érseki palota kialakítása során a III. Béla korabeli konyha túl aprónak bizonyult. - Kétszintes konyhát hoztak létre: a földszinti konyhából egy lépcsőn keresztül a nagyterembe vihették az élelmiszert, az emeleti konyha viszont közvetlen összeköttetésben volt a nagyteremmel és külön akkor épült érseki étkezővel. Amikor csúcsidőszakban üzemelt, akkor hat-nyolc tűz égett egymás mellett szabadon, meg a központi tűz, így a konyha volt a legtűzveszélyesebb helyiség a várban, úgyhogy azokat távol rakták a lakószobáktól, úgyhogy azt mondhatom, hogy minél előkelőbb volt az úr, annál hidegebben kapta meg az ennivalóját. A török megszállás idején a várhegy másik kötelező látnivalója, a Bazilika, teljes nevén a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház mai megjelenésében még nem létezett és előd-épületeinek is meglehetősen mostoha sors jutott. A főszékesegyház helyén ugyanis először egy Szent István által építtetett templom állt, amely tűzvész áldozata lett. Az ezt követően újjáépült székesegyházat a törökök lőportárolónak használták, és az 1594-es hadakozás során fel is robbant. Azonban az egykori épített kultúra nem tűnt el nyomtalanul, csak "elbújt" az esztergomi Bazilika monumentális épületében. - Jelenleg a Bakócz Kápolnában vagyunk. A kápolna érdekessége, hogy a 16. században épült, eredetileg a régi székesegyházon kívül, valahol a vár bejáratával szemben kapott helyet. Míg a régi székesegyház a török korban teljesen romba dőlt, a Bakócz kápolna sikeresen átvészelte ezt az időszakot, ennek az oka igen egyszerű, megtetszett a törököknek és dzsámiként tovább használták. Ez mai napig meglátszik rajta. Ha megnézzük az oltárt, akkor láthatjuk, a fejüket mindegyiknek megcsonkították. Ez pedig a török vallásra vezethető vissza ugyanis az nem engedi meg, hogy a dzsámikban arcábrázolás legyen. Amikor elkezdődtek a Bazilika építései 1822-ben, akkor nem volt kérdés, hogy ezt meg kell menteni. Éppen ezért Packh János 1600 számozott darabra szétszedte a kápolnát és utána itt bent, mint egy kis puzzle-t újból összerakta. - Az esztergomi érsekség a török megszállást követően Mária Terézia idején tért vissza Esztergomba. Az akkori romos székesegyház megújítására számos kísérletet tettek, végül Rudnay Sándor grandiózus tervének egy része valósulhatott meg: az érsek célja az volt, hogy Esztergom újból az ország egyházi központja legyen és ennek első lépéseként fektették le a mai Bazilika alapkövét, 1822. április 23-án. Esztergom városának fő látványossága, vastag falaival és grandiózus megjelenésével a várat is szinte beárnyékoló Bazilika. Hatalmas terei lehengerlőek, a látogató itt hamar parányinak érezheti magát. "Egyiptusi lélek szállja meg a nézőt, midőn itt a temérdek izmú oszlopokat látja..." - fogalmazott Kazinczy Ferenc 1831-ben. A sors szomorú fintora, hogy a Bazilika és Esztergom hírnevének visszaállításáért küzdő Rudnay Sándor érsek nem élhette meg álma megvalósulását. - Amikor Rudnay érsek meghalt, akkor a Bécsi udvar le is állította az építkezéseket és nem is folytatódtak addig, míg a második érseket Kopácsi Józsefet ki nem nevezték, ez 1839-ben volt, de sajnos ő sem tudta befejezni az építkezést, mert '44-ben ő is meghalt. Ekkor került kinevezésre Scitovszky János, ő volt az a személy, aki felszentelte az esztergomi Bazilika épületét, mielőtt befejezték volna. A Felszentelés 1856. augusztus 31-én volt, érdekesség, hogy Liszt Ferenc komponálta erre az alkalomra a misét és ő maga volt az a személy, aki vezényelte ezt a művet a felszenteléskor. Sajnos azonban Scitovszky érsek sem tudta befejezni a Bazilika építését. Mit gondolnak, miért? Persze, ő is meghalt 1866-ban. A küszöbön álló kiegyezés miatt viszont igen sürgető volt az új esztergomi érsek kinevezése és 1867 januárjában kinevezték Simor Jánost Esztergom érsekévé és ő volt az, aki végre valahára befejezte a Bazilika építését. A zárókövet 1869 novemberében helyezték le. 47 év és négy építő érsek kellett ahhoz, hogy a ma turisták tömegeit vonzó és ámulatba ejtő Bazilika felépülhessen. És bár az épület megszületett, de Rudnay érsek víziója, miszerint Esztergom városában egy mini Róma, azaz a Vatikánhoz hasonló épületegyüttes jöjjön létre, nem valósult meg maradéktalanul. - Ahány érsek jött, annyiszor lecsíptek a költségkeretből és így, miután nem volt rá pénz lecsíptek abból is, hogy mi az, ami megépül. A Bazilika épülete más formában került megépítésre, valamint, ami teljes egészében lemaradt, az építésről, az a hátsó félköríves lezárás. - Akárhogyan is történt, a Bazilika így is csodás: érdemes körbenézni az emeleten található főszékesegyházi Kincstárban, ahol eskükeresztek, kálváriák, ötvös- és textilgyűjtemények végtelen meséjével találkozhatunk. Míg a Bazilika emeletén az egyházi, addig pincéjében a profánabb történetek nyomába eredhetünk. Ma egy különleges és nagynevű étterem és kávézó lakik itt, és a hazai borkultúrát bemutató boralagút várja itt az érdeklődőket. A Bazilikától egy kellemes sétahossznyira található Balassa Bálint Múzeumban tovább szőhetők Esztergom város meséi. Itt az egykori vármegye régészeti érdekességei is megtekinthetők. A kiállítás célja, hogy a történelmi idők távlatából világítson rá a mindenkori kézműves mesterek tudásának sokrétűségére. A pénzverés, az agyagművesség, vagy éppen a kőfaragás tárgyai mellett még a mézeskalács kultúrtörténetéről is többet megtudhatunk itt! - Mézeskalácsokból kettő félét ismerünk amit készítettek, ez a XIX. századtól a XX. századig életben maradt. Az egyik a mai napig ismert tésztakiszúróformából készült, a másik fajta egy nagyon gazdagon faragott fanyomóducban készült, amit soha nem festettek, ebből nagyon gazdag válogatást láthatunk a látványtárban, ugyanis esztergomi mézeskalácssütő mestertől származnak. Külön fafaragó mester kellett, aki egy negatívot bele tudott faragni a fába, még a Bazilikát is megfaragták. - A Látványtár egyik nemzetközi viszonylatban is legérdekesebbnek számító lelet együttese a török korból származik. Nyolc éve egy építkezés során került elő az "iznki edénykincslelet". A feltételezések szerint egy török nemes Esztergom várának visszafoglalásakor rejthette el a kincset, amely évszázadokkal később egy földbe rejtett faládából került elő. - A Balassa Bálint Múzeum közvetlen szomszédságában, a Prímási Palotában található Keresztény Múzeum valóságos kincstár. A nemzetközi viszonylatban is unikális gyűjtemény létrehozója Simor János egykori esztergomi érsek, hercegprímás. Idealisztikusabb célja az esztétikai nevelés volt, így 1875. október 12-én a nagyközönség számára is láthatóvá tette magángyűjteményét. Innét egy jó húsz perces sétára, egy takaros és szépen karbantartott emlékházban Esztergom és Babits Mihály kapcsolatáról szól a krónika. E szerint az irodalmár és felesége, Tanner Ilona még 1923-ban szerelmesedett bele a városba. - A Dunakanyarban időztek, Dömösön, ez közel van Esztergomhoz, ott írta a Kártyavár című regényét és már az sokakat meglep, ahogy így kifacsarodva, írógéppel a természet közelségét átélve dolgozik és akkor lehetett, hogy hajóval eljöttek Esztergomba és ez a csodálatos történelmi környezet megfogta őket és aztán barátok segítettek abban, hogy 1924-ben aztán megvásárolják a házat. Babitsot emlékeztette Esztergom Szekszárdra és az első itt született verstermésében benne is van, a Dal az Esztergomi Bazilikáról, első két sor így szól: "Épen olyanok mint otthoni dombjaim: alattam, fölöttem egy kis darab enyim." - "Most egy kis kulipintyót vettem egy könyvem árán, amiből Ilonka kertgazdaságot akar csinálni, s ezzel könnyíteni legalább nyári megélhetésünkön. Az első héten kidül egy fal, képzelheted milyen izgalom." - írta Babits 1924 júniusában, de az évek során ez a "kulipintyó" valódi menedéke lett az írónak, ahol mintegy 60 műve született. Úgy tartják, a lakberendezésért Babits felesége, Tanner Ilona - írói nevén Török Sophie - felelt, így az enteriőr, a tárgyak is az ő ízlését követik. Azt mesélik, a fehér tűfejmintás pöttyökkel díszített piros párnák kifejezetten divatot teremtettek itt az előhegyen. A házaspár amikor nem pihent vagy alkotott, gyakran élt társasági életet, sőt több alkalommal akadt példa arra is, hogy a Nyugat folyóirat szerkesztőségi megbeszélései is itt zajlottak. A kor neves vendégeinek névsorát az épület fala őrzi. - Az aláírásfalnak a története Nagy Endréhez kapcsolódik, aki egy humorista volt, a kabaré műfaj megalapítója volt hogy kifigyelte, hogy Babitsék puha szénkrétát adnak a vendégeknek és miután elmegy a vendég, akkor ő és a felesége egy szigorú zsűrivé alakulnak át és megtárgyalják és megbeszélték, hogy az illető maradhat-e a falon vagy nem, és ha nem, akkor letörölték, ha pedig igen, akkor egy kékszínű kazeinos festékkel megerősítették. - Az emlékháztól kevesebb, mint egy kilométerre a közösségi élet egy ugyancsak fontos helyszínét találjuk, a város egykori zsinagógáját, amely jelenleg egyfajta kulturális központ. A városlakók elvárásának megfelelően itt mindig történik valami, pezseg az élet. A helyi musical akadémia előadásainak szereplői javarészt esztergomi vagy környékbeli gyerekekből kerülnek ki, az előadások pedig szinte mindig teltházasak, akár csak a Csodapadlás. - Esztergom és környékbeli gyerekkel, illetve a dance company táncosaival, de ők is gyerekek, csináltunk egy zanzásított, tehát kicsit professzionális, kicsit gyerek előadást, 1200 esztergomi diáknak játszottuk el. Én az a nagymama vagyok, aki azon a padláson nőtt fel, ahová most felküldi az unokáját. Ő a mesekönyvet kinyitja és megelevenedik egy mese, és a szereplők előbújnak, és segítik őt, erősítik őt, hogy egyedül is meg tudja állni a helyét, ne féljen az iskolában a társaitól, a csúfolódástól. - Esztergom igazán jó vendégváró: a színes programok és látnivalók mellett mindig figyel arra is, hogy legyen hol megpihenni és feltöltődni. A Prímás Sziget fürdőjében gyógyulni és szórakozni egyaránt lehet: a helyszín egyik érdekessége, hogy hazánkban csak itt találhatók olyan csúszdák, amelyeknek nincs alátámasztása! Esztergom ezer éveket felölelő tündöklésében, no és a ma ismert és megkapó turisztikai arculatában fontos szerepet játszik előnyös földrajzi elhelyezkedése, vagyis, hogy épp a Duna mellé épült. Fenséges vízparti séták, andalgások teszik még romantikusabbá az ittlétet, na és az agg város pompás épületeinek megismerése is felér egy kultúrtörténeti kalanddal. Ha pedig felkeressük a Duna Múzeumot, arra is választ kaphatunk, hogy elődeink miért gondolhatták, hogy a környék kiválóan alkalmas letelepedésre. - Az ókortól kezdve lakott a környéke, nem véletlen, hogy vízparti települést kerestek magunknak a letelepülni szándékozók. A jó minőségű víz közelsége az mindig elsőbbséget élvezett. Az csak a XIX. század vívmánya, amikor tömeges mértékben vízvezetéken távolra is el tudtuk juttatni a vizet. Ennek is van persze előzménye, amikor a rómaiak ezt sokszor megoldották 30-40 kilométeres vezetékekkel, de az alapvetően nem számított tömegesnek. Nagyobb városok ellátását biztosították így. Ha csak Esztergomra gondolunk, a Duna közelsége és a Kárpát-medencében betöltött központi földrajzi helyzete tette lehetővé, hogy itt egy jelentős központja alakult ki az akkori magyar királyságnak. A Duna Múzeum közelmúltban megújult kiállítóterében megismerhető a hazai víztörténet. A tárlat egyik célja nagyon is aktuális: arra hivatott, hogy a vízzel és más természeti erőforrásokkal való gazdálkodás különböző szempontjait feltárva felébressze a látogatókban a környezet, a klímaváltozás és a vízvédelem iránti felelősséget. A tudomány területei mellett jól megférnek itt a vízzel kapcsolatos kultúrtörténeti mesék. Akad itt krónika a szikvíz történetéről, de még az úszás érdekességeiről is sokat megtudhatunk. - Ez nem volt egy alapvető tudása az embernek, hanem szépen lassan meg kellett tanulni és egy idő után kényszerré vált. Például a napóleoni háborúkban nem a csatatéren vesztették el az életüket, hanem a halálokok között az első számú szerepet a vízbefulladás okozta és évszázadokon keresztül a katonáknak volt a legfontosabb, hogy megtanuljanak úszni. Később alakult csak ki, hogy a polgárságnak is kiváltsággá vált az úszás és így kezdődött el az úszósport elterjedése. - A 18-19. század komoly változásokat hozott a Duna életében, vizén már 1831-ben elindult az első gőzös hajó, egy évre rá pedig menetrendszerűen zajlott az áru- és utas szállítás. Egyebek mellett a hajóforgalom megkönnyítésére és árvízvédelmi szempontból is fontos volt a Duna folyásának szabályozása. A szabályozás egyik következménye, hogy a régi kisebb-nagyobb dunai szigetek javarésze eltűnt. Szerencsére Esztergomtól délnyugatra, alig 15 percre Tát település mellett, egy utolsó mohikánokból álló szigetcsoport még tartja magát. - A mellettünk található vizes területek kétéltű fajoknak, halfajoknak szaporodó helyül, madaraknak vízi madaraknak táplálkozó helyéül szolgálnak, a növényzet is speciálisnak tekinthető, védett fajokból elég sok fordul elő, ami most még a korai időpontra való tekintettel még nem látható ugyan. A vízjárástól rendkívüli mértékben függő élőhelyek ezek, tulajdonképpen a területnek ez is a különlegessége, egy a közelmúltban lezajlott beavatkozás során egy vízvisszatartó műtárgy is készült, itt a körtvélyesi szigeten amely segítségével hosszabb távon tudjuk biztosítani a terület elöntését. Ez egyrészt ma már a Duna sokszor extrém alacsony vízállása miatt másrészt nyilván a folyószabályzások következtében az árterek átalakulása miatt nagyon fontos. - Hála a szakértői munkának és a gondos törődésnek az itt fellelhető sekély, tocsogós mocsárrét és annak páratlan élővilága minden évszakban valódi élményt nyújt a természet iránt érdeklődő turistáknak. Érdemes is felkerekedni és megismerni ezt a különleges hangulatú szigetvilágot!