Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Automata beszédfelismerés - Budapest talán a világ egyik legszebb fővárosa. A mindenkori lakók folyamatosan alakítják megjelenését, és mindig is akadtak olyanok, akiknek különösen sokat köszönhetett a város. A 19. század egyik legnagyobb építésze, Ybl Miklós is közéjük tartozik, remekműveivel rengeteget adott a fővárosnak, épületei maradandó értéket képviselnek. Elég csak egyik fő művére, az éppen felújítás alatt álló Operaházra gondolni, amely reneszánsz stílusban hirdeti a mester zsenialitását. "A modern reneszánsz derült idomai legnemesebb alakjukban üdvözölnek itt bennünket" - írta 1871-ben Ney Béla esztéta a belváros egyik legnagyobb és leginkább szem előtt lévő épületéről, a Duna partjához közel felépült Corvinus Egyetemről. Ami eredetileg nem egyetemnek épült. - Az egyetemi funkciót 1951-ben kapta ez az épület. Korábban itt négy hivatal működött. Az egyszerűség kedvéért nevezzük most ezeket vámhivatalnak. Tehát ugye a neve is ez volt, Fővámház, és négy fő homlokzata van az épületnek. - Ybl a hivatal fontosságához mérten díszítette fel az épületet: dór oszlopok, istenek és allegorikus szobrok ékesítik a homlokzatot. A vámolni való áru akkoriban főleg vízen érkezett, ezért is épült a Duna mellé a vámház, és ezért nézett a főbejárat a Duna felé. A Fővámház-ban 1874-ben indult meg az élet. A töméntelen árut az éppen ekkor és erre a célra épült rakpart alatti alagutakban hordták az épületbe, ahonnan vasúti kocsik szállítottak tovább. A vámház legszebb része a középen elhelyezkedő díszudvar, turistalátványosságnak sem utolsó. Ybl Miklós ma már a halhatatlan magyar építészek panteonjában foglal helyet, de kortársai nem mindig díjazták városszépítő buzgalmát. A Múzeum körúton álló Unger-ház például megosztotta a pestieket. Az 1853-ban emelt épületet sokan mesterkéltnek tartották, volt, aki egyenesen mézeskalács házhoz hasonlította. Annyi bizonyos, hogy a ház szokatlanul gazdagon díszített: a homlokzaton láthatunk szőlőindát és fürtöket, sőt még egy Velencéből iderepült szárnyas oroszlánt is! - Az igazi meglepetés és különlegesség ez a nagyon-nagyon szép, meghitt, árkádos belső udvar, ami ugye nem körfolyosós, hanem loggiás kialakítású. A korban még nem volt beüvegezve, ez később történt. Nagyon szokatlan gondolat volt a korban, hogy erkélyt helyezzenek. Hát ugye a klasszicista épületeken nem volt erkély. - A bizánci, mór, gót és reneszánsz díszítések kavalkádja az ítészeket összezavarta, de a bérlők villámgyorsan lecsaptak a ház lakásaira. Az utókor az épületet Ybl első jelentős pesti alkotásaként tartja számon. Nem messze innen, a Nemzeti Múzeum oldalában magasodik Ybl egy másik, immáron történelmi jelentőségű alkotása, az Ideiglenes Képviselőház. A reformkori magyar honatyák ugyanis eladdig a Nemzeti Múzeum termében vitatták meg az ország ügyeit. - Nagyon nagy vita volt akkoriban arról, hogy mi az a stílus, ami leginkább illik a korszakhoz. A neoreneszánsz mögött a kortársak leginkább a reneszánsz itáliai városállamoknak a prosperitását, a fejlettségét és az önállóságát látták. Ez a római Cinquecentónak az elemeiből építkezik. Igazából olyan elemeket használ, amiket aztán az évtizedek során szinte elkoptat a történeti építészet. Ez viszont stílusában is azt kell, hogy mondjam, hogy az úttörő épületek között volt. - A képviselőházat átmeneti épületnek szánták arra az időre, míg megépül az új parlament. Erre azonban 40 évet kellett várni. A képviselők ekkor ki-, az Olasz Intézet meg beköltözött. És hogy mennyit változott a belváros? Amikor a képviselőházat 1865-ben felhúzták, ez volt a környék talán legnagyobb épülete... Ybl nemcsak az épületeit tervezte reneszánsz mintára: az egykor a Kálvin tér közepén álló Danubius díszkút is ebben a stílusban készült, majd a tér átalakításakor átkerült Erzsébet térre. A 19. század második felében új divat hódított az európai művészetben: a historizmus, amely letűnt korok stílusát, hangulatát elevenítette fel. Budapest belvárosa rengeteget köszönhet a kornak és Ybl Miklósnak. Pesten szinte egymást érik a mester által megálmodott épületek, paloták. - Pestnek ezen a területén alakult ki a 19. század közepe táján az úgynevezett Palotanegyed. Ami a magyar főúri családoknak jelentett egy új megjelenést a fővárosban, amikor a vidéki kastélyaik után valamennyien városi palotát építettek. És ez úgy alakult ki, hogy viszonylag közel kerültek egymáshoz, ezért nevezhetjük ma is palotanegyednek. - A Palotanegyed leghíresebbje a Festetics palota, amely a keszthelyi Festetics család pesti rezidenciája volt. A pesti hajlék igazodott a pompához szokott főúri család igényeihez: akárcsak egy vidéki kastélyban, itt is van hűvös eleganciájú márványterem vagy éppen grandiózus bálok lebonyolítására alkalmas tükörterem. - A belsejében pedig egy gazdag rokokó kialakítást láthatunk, ami jóval inkább a korabeli építő családok rangját és ízlését tükrözi, semmint az építészet általános divatját. Tehát nem minden épületben volt ez jellemző akkoriban. Ez a stílus ez kifejezetten egy, inkább a nyugati katolikus, osztrák udvarhoz hűbb, azzal szorosabb kapcsolatot ápoló arisztokráciának volt a bevett, majdnem hivatalos stílusa. - A Festeticsek szerény kis hajlékától csupán néhány méterre, Ybl ismét megmutathatta alkotó géniuszát. A Pollack Mihály tér másik sarkán áll Károlyi Alajos gróf palotája, mely elhanyagolt állapotában is lenyűgöző. A palota leghatásosabb eleme az oszlopokon nyugvó óriási, a Nemzeti Múzeumra néző erkély, amely alá rendszerint a gróf kocsija érkezett. A manzárdtetős palota egy csipet párizsi hangulatot teremt itt, Budapest közepén. A lovakat, kocsikat, hatalmas személyzetet követelő, ezért roppant költséges pesti főúri élet a modernizálódó világban egy idő után kényelmetlenné vált az arisztokraták számára, ezért szép lassan megváltak házaiktól. Voltak, akik a költséges pesti főúri élet finanszírozására egy idő után sajátos megoldást eszeltek ki, melynek egyik legszebb példája ez a szintén Ybl-tervezte épület. A paloták szép lassan középületekké alakultak, vagy bérpalotává. - Nem egyszerű bérház, hanem egy palota-bérház, ami azt jelenti, hogy egy városi palotának, egy arisztokrata városi palotának és egy normál bérháznak a keveréke. A Degenfeld-Schomburg család palotája, mely éppen szemközt áll Ybl másik alkotásával, a Festetics palotával nem hivalkodó épület, a környező bérházakhoz igazodik, ugyanakkor eleganciájával világosan jelzi, hogy itt nem akárki lakik. És valóban, a palota Magyarország korábbi miniszterelnökének, Tisza Kálmánnak volt a rezidenciája. Az igazi érdekességek a ház belsejében mutatják meg magukat. - Látszik mögöttem egy igen-igen tágas kocsibehajtó vagy kocsi áthajtó, ahol ugye az építtető család kocsijai, lovas kocsijai bejöttek az udvarba. Ott kifogták a lovakat a kocsiból, és bevezették őket egy rámpán keresztül. Az udvar szintjéről egy rámpa vezet le ma is a bérház udvarban, merthogy a bérház udvarán belül, az alagsorban helyezték el az istállót, hogy a lovak szaga, zajai ne zavarják a palota részben lakók életét. - A kocsikat, hintókat ezek mögött a hatalmas ajtók mögött helyezték el, vagyis ezek - mai szóhasználattal élve - garázsként funkcionáltak. A ház másik különlegessége az öntöttvas tartószerkezet, mely a "nemesi" szárnyban található. A bérlőknek épült házrész ezzel szemben igazán szerény, ráadásul az itt lakók még a főúri kaput sem használhatták, számukra külön bejárat épült. A fóti római katolikus templom méltóságteljesen emelkedik ki környezetéből. A hozzáértők egybehangzó véleménye szerint a templom a romantikus egyházi építészet csúcsa. Az 1840-es évek Európáját áthatotta a múltba révedő, historizáló szemlélet, a misztikus középkor tisztelete és újrafelfedezése. Ez a romantika kora, amely Ybl Miklóst is megérintette. - A bejárattal szemben elénk tárul a főoltár fölötti csodálatos secco, nem freskók, ez secco gyűjtemény, amely részint az evangélistákat ábrázolja, illetve Jézus életéből, Mária életéből eseményeket, aranyos képek ezek bizánci stílusra emlékeztetnek. A köríves ablakok inkább a római stílusra emlékeztetnek. Meg az oszlopok is, a háromhajós beosztás. És a templom homlokzatán lévő rózsa ablak meg inkább a gót stílusra emlékeztet. Úgy együtt, egy nagy harmóniában van ez a három stílus itt a templomban. - A falak míves díszítettsége is Yblt dícséri, itt mindent ő tervezett a festményeken kívül. A gazdagon ékesített templombelső, a színes kazettás mennyezet templomot igazán különlegessé teszi. Isten e fóti házát az utókor Károlyi Istvánnak köszönheti: a gróf gyermekeit és két feleségét is korán elveszítette, a templomot elhunyt szerettei emlékére építtette. - Itt tulajdonképpen két templomról van szó, mert ez alatt a templom alatt van egy altemplom is, ahol több mint 40 koporsó, illetve urna található. A Károlyi családnak a temtekezési helye. Itt van eltemetve maga Károlyi István is, a templomalapító. Az építész is szerette önnön munkáját, nem véletlen hát, hogy esküvőjét is itt, az altemplom falai között tartotta. A templom mellé tökéletes szimmetriában két további egyforma épületet is tervezett, melyek a bajor király számára készült Müncheni villát idézik. A jobb oldali iskolának épült, a bal oldali pedig a plébánia épületének készült, és ezt a funkcióját a mai napig megőrizte. Ybl Miklós korának tisztelt és sokat foglalkoztatott építésze volt. Megbízói főnemesi, nagyiparos családok voltak. A Fiumei Sírkertben áll az az épület, melyet a magyar nehézipar pionírjának, Ganz Ábrahámnak tervezett. A gyáros számára felesége, Ganz Josefina rendelt Ybltől mauzóleumot. A reneszánsz templomokat idéző, méltóságteljes épületet a legnemesebb anyagokból készítették: gránitból, vörös- és fekete márványból. A mauzóleumot fém kerítés és fém kandeláberek díszítik, így tisztelegve a vasöntő mester, Ganz Ábrahám előtt. Na de Budapest egyik legikonikusabb épülete, a grandiózus Bazilika is jelzi Ybl jelentőségét. - A Szent István Bazilikát Hild József kezdte el tervezni, és ugye rágondolunk az Esztergomi bazilikára, a főszékesegyházra, vagy az egrire, akkor tulajdonképpen egy hasonló klasszicista templomot álmodott meg. A kiegyezéskor meghal Hild József. Akkor Ybl már megkapta a feladatot. - Amikor Ybl átvette a munkát, az akkor már divatjamúlt klasszicista alapokon új, immár reneszánsz templomot kezdett építeni. - Az Andrássy út kiépítése miatt, meg a mai Bajcsy-Zsilinszky út kiépítése miatt fontos volt, hogy a hátsó homlokzat is építészetileg megfelelően hangsúlyos legyen. Tehát Ybl ezzel is sokat küzdött. Sajnos Ybl se tudta befejezni a templomot, mert 1891-ben meghalt. A belső díszítést már teljesen a harmadik építész, Kauser József fejezi be. - A görög kereszt alapú templomnak tehát hányattatott sors jutott, míg végre elnyerhette mai formáját. Az első, Hild-féle kupola feltehetően a gyenge építési anyagok használata miatt, 1868 januárjában beomlott, így az építkezés majd egy évtizedre teljesen leállt. Vagyis a Szent István Bazilika építése 1851-ben kezdődött, ám a felszentelésre csak 1905-ben került sor. Azóta viszont Pest városképének egyik legfontosabb és elmaradhatatlan eleme. Ybl Miklós a szakrális épületek terén is kiemelkedőt alkotott. Ybl Miklós egyik legnagyobb épületegyüttese a Várkert Bazár a hozzá tartozó kertekkel. A bazár építésekor állítólag a Duna-parton álló bérházak a vár alatti szakaszon annyira füstöltek, hogy Pestről nem lehetett látni a várat, Budáról meg Pestet. Amikor a régi házak és a füst mentek, a Várkert Bazár jött. - A Várkert Bazár az két elválaszthatatlan részből áll. A geometrikus kertből és a historikus épületekből. Tehát ez a kettő nem játszható ki egymás ellen, meg egymás nélkül nem működnek, mert ez így együtt van, és együtt adja azt a fajta szimbolikát, vagy azt az ikonográfiai programot, ami főként a középső mittelbau, vagy gloriett épületen van rajta. Ha a Duna felől nézzük, akkor a négy évszaknak az allegóriái szerepelnek: a tavasz, nyár, ősz, tél. Ybl több tanulmányúton is megfordult Itáliában, hogy közeli tapasztalatokat szerezzen a régi római birodalom és a reneszánsz épületeiről. Ott szerzett ismereteit aztán beépítette műveibe; a Várkert Bazár lépcsősora akár a Vatikánban is állhatna, az épületegyüttes pedig mitológiai utalások egész gyűjteménye. Középen két kőoroszlán őrzi az együttest, hangsúlyozva, hogy közöttük elhaladva bizony különleges helyre érkezik a látogató. A déli oldalpavilon homlokzatán Jupiter főisten és felesége Juno látható, az északi oldalpavilonon Ceres, a termékenység, aratás és a földművelés istennője, valamint Apolló, a művészetek istene. A pavilonok fülkéit belül a természet egyes isteneinek figurái díszítik. - És a nagy ívezet fölötti háromszögekbe különféle mitológiai alakok találhatók. Főleg a görög, illetve a római mitológiából, és ott tulajdonképpen az érintetlen természet és a megművelt természetnek az istenei és az ezeket megszemélyesítő alakok vannak ott. A Zefír, az valamelyik nyugati szélnek a megtestesítője, de ott van az Ég királynője, meg ilyen termékenység istenek. - A szájhagyomány szerint annak idején a királyi pár hajója éppen a Bazár előtt kötött ki, ezért Erzsébet királyné kérésére keskeny lépcsősor épült a hegybe, mely egyenesen az ő lakosztályába vezetett. Az épületben számos boltíves helyiség épült, ezekben különféle üzletek működtek innen a bazár név. - Aztán az élet ugye azt bizonyította be hogy ez műtermeknek sokkal jobbak funkcionálisan és valószínű rentábilisan, is jobban működtek. Például Stróbl Alajos itt alkotta meg a Mátyás szökőkútnak a szobrait is és ezt rajta kívül legalább még 80 művész női festőművészek voltak itt műtermei. Ez egy intenzív művészeti élet volt. - Később aztán zenészek váltották fel a festőművészeket, mikoris 1961-ben a bazár Budai Ifjúsági Park néven hangulatos nyári szórakozóhellyé alakult. A legendás időket, a feledhetetlen koncertek hagyományát igyekszik visszahozni a Bazár egyik felújított udvara, az öntőház udvar, ahol a hagyomány szerint háborús időkben még ágyút is öntöttek! Most a középkori örökség és modern architektúra találkozik itt, ahol rozsdaszínű acéllemezek adnak egyedi és újszerű megjelenést a térnek. De nem csak a föld fölött újult meg és kapott modern funkciót az épületegyüttes. - A neoreneszánsz kert alatt ülünk. Ez egy 600 fős rendezvényterem ami ugye funkciójától függően akár 900 - 1000 fő befogadására is képes és a közlekedési anomáliák feloldására ugye akár az az Ybl tér, Döbrentei tér és a Clark tér közötti ideérkező vendégek számára pedig egy 300 férőhelyes mélyparkoló került kialakításra. - A Várkert Bazárhoz tartozik egy különálló, gyönyörű ház, a Kioszk. Különös, de eredetileg a királyi palotát melegvízzel ellátó gépek és kazánok számára épült, gyönyörű reneszánsz tornyában pedig a vízmű kéménye bújt meg. Az épület elejében a 19. században kávézó is működött. Ma már újra lehet kávézni a csodálatos épületben, a Kioszk gazdagon díszített mennyezetét vagy a szemben lévő Várkert Bazárt szemlélve pedig eltűnődhetünk Ybl Miklós lenyűgöző örökségén, és a mesterrel személyesen is találkozhatunk, hiszen szobra is éppen itt található.