Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Automata beszédfelismerés - A vén Duna két kis patak összefolyásából ered a németországi Fekete-erdő hegységben, ahonnan méltóságteljesen kanyarog hét országon és 3000 kilométeren át, hogy végül a Fekete-tengerrel egyesítse vizét. Útja során lenyűgöző tájakkal és partjára épült mesebeli településekkel, városokkal találkozik. Karakteres, néhol a csatornából kikandikáló szobrok, több nyelven beszélő régi cégérek, hangulatos kávéházak, pompás épületek. Pozsonynak bája van! Bratislava, ahogy szlovákul hívják, sokáig a magyar történelem egyik legfontosabb városa volt. Három ország, három kultúra hatott rá, így karakterében őrzi a magyar, a német, és a szláv hagyományokat. - Pozsonyt Sopronhoz szokták hasonlítani a magyar városok közül, nagyon sok kölcsönhatás érte a két települést hisz mindössze 70 kilométerre fekvő szomszéd város volt. Voltak családok, akiknek itt is ott is volt érdekeltsége, építkezései, ezáltal a jellege hasonló. - Volt itt rezidenciája az Esterházyaknak, a Batthyányaknak, a Grassalkovichoknak. Mozart vagy Haydn egyes műveit Pozsonyban mutatták be először, Bartók Béla is itt járt iskolába és tanult zenét Erkel Ferenc fiától, Lászlótól. Ahogy a középkori városok jelentős részét, Pozsonyt is városfal vette körül. Mára ebből nem sok maradt, mert ahogy a város terjeszkedni kezdett, a falat elbontották. Egyedül a Szent Márton Dóm mellett látható még egy körülbelül 100 méter hosszú falmaradvány. A Duna partjára épült város impozáns gótikus temploma a Szent Márton dóm, amelynek 85 méter magas toronycsúcsát kereszt helyett a Szent Korona 150 kilós, aranyozott mása díszíti. Nem véletlenül, ugyanis 1563 és 1830 között tizenegy magyar királyt és nyolc magyar királynét koronáztak itt meg. Ez alól csak ritkán tettek kivételt, például a nagy, pusztító pestisjárvány idején. - Megtörtént, amikor a pozsonyi koronázások idejében, III. Ferdinánd idejében Pozsonyban pestisjárvány volt, és inkább Sopronban tartották a koronázást. - A vár Luxemburgi Zsigmond idejében gótikus stílusjegyeket mutatott, majd Habsburg Ferdinánd reneszánsz palotává alakíttatta. A pozsonyi várkastély ekkor, a XVIII. században nyerte el barokk-rokokó stílusát. A vár egy, a Duna szintje feletti, jó 100 méter magas dombra épült, és egykor országunk nyugati kapuját védte. Ha szemben állunk vele, bal kéz felől láthatjuk a koronaőrző tornyot, ahol Buda elfoglalása után a Szent Koronát őrizték 1552-től 1784-ig. A vár teraszán a fenséges Duna lenyűgöző látványa fogad, a négyzet alaprajzú várudvarba besétálva pedig egy kutat találunk. A víznek fontos szerep jutott itt, a magasban is. - Elég nehézkes volt a pozsonyi vár ivóvíz ellátását biztosítani a századok folyamán, egy időben úgy oldották meg, hogy szamarak vontatta szekérrel, hordóban hordták fel ide a vizet, Kempelen Farkas volt az aki, megoldással állt elő, egy olyan szerkezetet készített, amivel nagy mennyiségű vizet lehetett feljuttatni, víztartályokban tartani itt a várhegyen. - Pozsony belvárosában lépten-nyomon magyar történelmi emlékeket találunk. A mohácsi vész és az ország három részre szakadása után a legfontosabb hivatalok Pestről Pozsonyba költöztek. Így került ide a Magyar Királyi Kamara, Magyarország legfelsőbb pénzügyi szerve is, amelynek épületében 1802 és 1848 között a magyar országgyűlés alsóháza ülésezett. A Prímási Palota mai épületét Batthyány József hercegprímás, esztergomi érsek építtette 1780 körül. Ez Pozsony alighanem legszebb klasszicista épülete, ráadásul tükörterme fontos történelmi eseményeknek is helyt adott. Itt írták alá a pozsonyi békét, és 1848. április 11-én a neves áprilisi törvényeket is. Itt zajlott az utolsó rendi országgyűlés, Haynau is ebben a palotában írta alá az 1848-as szabadságharc főtisztjeinek halálos ítéletét. De Széchenyi István is itt ajánlotta fel egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. - Európa második legnagyobb folyama, a Duna, közel 3000 kilométer hosszan keringőzik. S noha Magyarországon "csupán" 417 kilométernyi időt tölt, hazánk területéről minden egyes patak és folyó vizét begyűjti. Így folyik egyik ágába, a Mosoni-Dunába a Lajta is. Kevés városnak adatik meg, hogy kenuval lehessen átevezni belvárosának régi házai között, romantikus hidak alatt: néhol vadvízhez hasonló zúgókon keresztül. Innen nézve a város is teljesen más perspektívába kerül, gyakran még a helyiek is rácsodálkoznak, ha beneveznek egy kenutúrára. Mosonmagyaróváron tényleg majdnem minden a vízről szól! - Amikor gyerekek voltunk, nem volt más lehetőségünk, otthonról elcsórtuk a fateknőt, úgynevezett "ciglét" használtunk hozzá, ez hasonló, mint a hagymavágó deszka, ilyen uszadék fa volt, és akkor azzal eveztünk a Dunán. Ha vízre szállunk, a Szigetköz megmutatja valódi arcát, és feltárul az érintetlen természet. - A nádasok mélyén vadkacsák, szárcsák, vízi tyúkok rejtőznek, de hosszabb hajóúton találkozhatunk gémmel, bakcsóval és jégmadárral is. A természetes erdőtársulás fái errefelé a tölgy, a kőris, a szil, és egy nagy becsben tartott cserje is van itt: a gyűrűfa, amely a hagyományos építkezés legfontosabb eleme a Szigetközben. Ebből készülnek a kerítések, a védőgátak vesszőfonatai, és ezzel szorítják le a nádtetőkön a nádkévéket. - Örökfának hívták. Az a különleges tulajdonsága, hogy a víz hatására és a meleg hatására szinte üvegesre kikeményedik, és hosszú-hosszú évtizedekig tartja a nádat a tetőn. A régi mosonmagyaróvári magtár ugyan nem a Lajta vagy a Mosoni Duna partján áll, mégis sokat megtudhatunk itt a Dunáról. Az épület jelenleg egy játékos, interaktív ismeretterjesztő központ otthona. - Ezek az elemek a játékon belül elmozdíthatók, tehát át lehet alakítani, igazából mozdítható az összes fa, az összes tájelem, ezáltal egy folyamatot lehet felépíteni. Azt a fejlődést, ahogy a Dunában megjelenik egy-egy zátony, a zátonyon pedig különféle élet jelenik meg, ezáltal egy idő után kialakulnak a lombos erdők és nagyon széles élővilág. - Megismerkedhetünk a különböző talajtípusokkal, a különféle folyómenti területekkel és az azokon zajló mezőgazdasági munkálatokkal, és a természetes életterekkel. Fal méretű tájképen tanulmányozhatjuk, hogyan dalolnak a Szigetközben élő és ott telelő madarak. Mosonmagyaróvár Magyaróvár és Moson 1939-es egyesítésével kapta mai nevét. Míg Moson inkább ipari területként fejlődött, Óvár rendezett, barokk házaival már a Habsburgok idején mintaváros volt. Mosonmagyaróvár egyik legnagyobb vonzerejét a gyógyturizmus jelenti: termálvize egy 2000 méter mély kútból tör elő, és egyike Európa öt legjobb hatású gyógyvizének. Mozgásszervi megbetegedésekre, gyulladásokra, légzőszervi- és gyomorbántalmak gyógyítására is ideális. A város fontos épülete a Nepomuki Szent János-templom a vízimolnárok és a halászok védőszentjéről kapta a nevét. Moson vármegyét még Szent István alapította, szobra ma is itt őrzi a régi templomot. Az alapításról pedig a templom egyik freskója mesél. Egy másik freskó pedig Mária Teréziára emlékeztet, aki nélkül talán meg sem épült volna a Nepomuki Templom. - A templom helyén egy nagyon nagy kavicsgödör volt, ott szerették volna felépíteni a templomot, de egy huncut vasuk nem volt. Mária Terézia útnak indult, jött, és pont ott rekedt meg a kocsija. Hogy ebbe belejátszottak-e a mosoniak vagy sem, azt nem lehet tudni. A lakosság ugye kivonult menteni a királynőt, aki felajánlotta, hogy a segítség fejében ő egy templomot építtet ide, ha addig betakarják, amíg ő Budáról vissza nem ér. - A szigetközi túrák során akár cserélgethetjük a közlekedési eszközöket. Mert bár vízen itt szinte bárhová eljutunk, a turisták körében a lóhát, na és a kerékpár is népszerű. Mosonmagyaróvártól Győrig ráadásul remek kerékpárutakon tekerhetünk. Bécs és Budapest között nem csak a Dunán, a Duna mentén is közlekedhetünk például biciklivel. Itt vezet ugyanis a kerékpáros turisták kedvelt nemzetközi útvonala, az EuroVelo 6, amely Győrön is keresztülszalad. - Csodálatos élmény vízparton kerékpározni, azt hiszem, hogy a Szigetközben kerekezve és a tájat csodálva az ember igazán ellazulhat, igazán kikapcsolódhat. De nem csak kerékpárosokat lehet felfedezni itt a vízparton, hanem görkorcsolyásokat, futókat. Tényleg, aki sportolni szeret és sportolni vágyna, az itt megtalálja a számítását. - Győr, "a folyók városa", szerencsés földrajzi fekvésének, a Dunának és a Rábának köszönhetően az 1830-as években már a kereskedelem egyik legfontosabb hazai központja volt: hatalmas vízi forgalmat bonyolított Bécs felé, évente négyszáz hajó is megfordult itt. - Itt valamikor nagyon komoly hajózás volt Győrben, korábban a vasút is bevezetett ide a Rába partra és itt rengeteg mezőgazdasági árut, gabonát meg egyéb termékeket raktak be a hajóba, amik aztán ugye innét mentek tovább a nagy Dunára. - Liszkai Dezső a Szigetközben nőtt fel. Úgy ismeri a Dunát, mint a tenyerét: teljes hosszán hajózott már. - Amikor matróz voltam, és is dolgoztam uszályon, ahol velem volt a családom is, tehát a feleségem meg a kislányom. Bevásároltunk úgy, hogy útközben esetleg egyszer-kétszer volt lehetőség arra, hogy feltöltöttük az élelmiszerkamránkat, nem napi bevásárlások voltak, hanem hetente, havonta volt lehetőségünk. - A kapitány ma már inkább csak a város séta-tutajain száll vízre. Innen csodálja Győr pompás barokk épületeit, és akár ki is köthet a mai Dunakapu téren, ami mindig is belvárosi kikötő volt. A tér piacán pezsgett az élet: kofák kínálgatták a hajókból kipakolt portékáikat, körben pedig loggiás, sorablakos kereskedőházak álltak. Na meg persze fogadók! Ennek a patinás, győri belvárosi háznak a hátsó részét még az 1400-as években építették, az 1500-as években pedig kibővítették a mai söntés résszel. Az éttermi helyiség az 1600-as évektől fogadó. Fogásai között pedig mindig is ott volt a hal. - A hal az alapvető volt. Olcsó is volt, meg azt szokták mondani hajdanán az idősek, hogy a szegények eledele. De amikor többet fogtak, és nem tudták eladni, ezt mindenképpen akarták valahogy tartósítani, különböző módszerekkel próbálták az értékes élelmiszert eltartani. - Ilyen tartósítási módszerrel készül az ecetes hal, a szigetközi gasztronómia egyik kevéssé ismert receptje, amely errefelé hétköznapi ételnek számít. Győrben rendszerint kedvezményekkel támogatták az iparosok letelepedését, akik aztán céhekké szerveződtek: a mesterségeket jelző cégérek a város díszei. Győr egyik legjelentősebb iparága a kékfestés volt. Az egyik legszebb cégér is az övék. Boltjuk a belvárosban található, de a mesebeli műhely a Festő utcában: egykor itt a Rábca folyt, így ide telepedtek le a posztó- és kelmefestők, hiszen az anyagot könnyen meg lehetett meríteni a folyóban. Az 1790-es évek elején a folyó elterelésével a festők is elköltöztek, Tóth Ildikó népi iparművész dédapja azonban maradt. - Dédpapa Erdélyből települt, Magyarországra, a családja is textilfestéssel foglalkozott. Bánátba, ahol ő született, a torontáli szőnyegeknek festették a fonalát, 3 fiúk született, a nagyobbik örökölte a műhelyt, a két kisebbnek pedig vándorútra kellett mennie, tanulnia, es akkor az egyik testvére Németországba telepedett le, a dédapám pedig ide jött Győrbe. Itt ismerkedett meg a dédmamával és akkor onnantól fogva nem vándorolt tovább. 1953-ban halt meg a dédpapa, aztán dédmama folytatta, majd a lányuk, aztán apukám es aztán a mi generációnk. - Mintázók, kékfestő kötények, kendők, terítők, "beszélő pávák" őrzik a régió motívumait és mesélnek a kékfestés, na meg egy egész város, a régió hagyományairól. - Ha Győrből kerékpárúton gurulunk tovább Budapest felé, Komárom előtt pár kilométerrel érdemes egy kis kitérőt tenni. Persze nem csak két keréken, hanem autóval vagy gyalogszerrel is megközelíthetjük a vadregényes, egyes napokon esőerdő hangulatú Szent Pál szigetet. A parttal párhuzamosan, hosszan elnyúló sziget, és a rajta keresztülvezető tanösvény teljes területe ártér, amit egy keskeny holtág zár közre a Dunával. - A sziget élővilága egyedülállónak mondható: több száz éves tölgyfák, amiket még az 1848-49-es honvédok is láthattak, de megtalálhatók nyomokban a római katonák által ültetett vadszőlő tőkék is. És hát ezen kívül számos virág található, tavaszi csillagvirág, téli zsurló, hóvirágmező, védett orchidea faj. És az állatvilág is nagyon változatos, időnként hódokkal lehet találkozni, rétisas, kárókatona, jégmadár, ezeknek gyakorlatilag mind élőhelye ez a sziget. - Ha egy kicsit még lejjebb csorognak a Dunán, már kevésbé barátságos, sőt inkább szigorú, ám annál épületesebb látványon akadhat meg a szemük. Közvetlenül a folyó partján magasodnak a komáromi Monostori Erőd komor falai. Komárom nevének hallatán gyakran felmerül, hogy vajon melyik Komáromról lehet szó a kettő közül. A Duna jobb partján fekvő magyar Komáromról, ami egykor a Révkomárom nevet viselte, vagy a szemközti, szlovák oldal Komárno-járól, amit most magyarul Révkomáromnak hívnak. - Komárom ma ugye két város, a Duna két partján, két országban. Ez a két település 1896-tól az első világháború végéig, majd 1938-tól a második világháború végéig volt egy település. A két parton lakók mindig is egymásra voltak utalva, és az, hogy a ma embere mennyire így gondolja, hogy ez a kettő egy város, hát egymáshoz járunk szórakozni, bevásárolni, dolgozni. - A Duna itt nem csak összekötött, de szét is választott. És bár a 16. századtól kísérleteztek hidakkal, kezdetben összekötött csónakokból, amelyeket pallóval fedtek-, a könnyed átkelés problémáját igazából csak a 19. század végére sikerült áthidalni. - 1892-ben állami és helyi erőkből megépült a híd, szeptember elsejéről másodikára virradóra hatalmas nagy ünnepségek közepette adták át a forgalomnak ezt a 414 méter hosszú, fantasztikusan szép hidat. 1945-ben, március 31-én felrobbantották a visszavonuló német seregek, de az újjáépítés során megtartották ezt az alakját. - Komárom sokáig a Duna magyarországi szakaszának talán legjelentősebb kikötővárosa volt. A folyami kereskedés és szállítás bőgőshajó segítségével valósult meg, ami lefelé a folyó sodrásával haladt, felfelé viszont ökrökkel kellett vonatni, hosszú heteken át. A nedves vontatókötelek búgó-bőgő hangjáról és a révkapitányok figyelmeztető tülköléséről elnevezett "bőgősöket" Jókai Mór Az arany ember című regénye tette igazán ismertté. - Tímár Mihály egy ilyen bőgőshajóval érkezett és ugye Neszmély alatt süllyedt el Ali Csorbadzsi kincseivel együtt. A belseje volt a tároló rész, tehát ahol a gabonát szállították és ehhez volt egy lakófülke, amiben ugye a regényben Tímea és Ali Csorbadzsi voltak elszállásolva. - Jókai 1825-ben itt, Komáromban született, és később szinte minden regényében megjelent valamilyen komáromi figura, szín, hangulat. Tímár Mihály alakját is innen mintázta. - Az arany ember nagyon ügyes kereskedő volt, azaz az élő Arany ember, Domonkos János, aki hát minden évben eltűnt Komáromból, mert gabonát ment vásárolni az Al-Dunára. Így keletkeztek azok a legendák, hogy valahol ott neki egy bizonyos szigeten valakije van. No és a kis Jókai, aki itt lakott az utcának a másik szélén, látta ahogy ezt az embert borzasztó nagy pompával temették el, meg regéket is hallott, legendákat róla, és később ez neki visszatért és hát ebből született Az arany ember című regény. - A Jókai korabeli, pezsgő, virágzó Komáromban könnyűszerrel rá lehetett ismerni a kézművesekre, a takácsokra, a szabókra, vagy éppen a csizmadiákra pusztán az öltözékük alapján is. Az egykorvolt Duna-menti emberek tovább élnek "a legnagyobb magyar mesélő" regényeiben és elbeszéléseiben.