Mindenki akadémiája
(korhatár nélkül)
Gyártási év: 2018 Adásnap: 2020. május 04.
Időpont: 07:30:00 | Időtartam: 00:25:44 | Csatorna: | ID: 3642862
Beszélt nyelv: magyar
NAVA műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor
Főcím: Mindenki akadémiájaMűsorújság szerinti cím: Mindenki Akadémiája - Bálint Ágnes: Növelhető-e az intelligenciánk, és ha igen, hogyan?Műsorújság adatai:
Ismeretterjesztő sorozat a hazai tudományos élet kiválóságaival, a természettudomány, az élettudományok vagy a humán tudományok magyar szakértőitől.
Új ismeretterjesztő sorozat a hazai tudományos élet kiválóságaival. Minden nap egy újabb előadás a természettudomány, az élettudományok, vagy a humán tudományok magyar szakértőitől. Az előadások a tudományos élet legfrissebb hazai kutatási eredményeit tárják elénk. A Mindenki Akadémiája valóban mindenkié, aki előadóként bemutatná kutatási területét, találmányát, vagy nézőként személyesen is megismerkedne a magyar tudományos élet legjobbjaival.
Fő leírás:
- Növelhető-e az intelligenciánk, és ha igen, hogyan?
Technikai leírás:
A teljes leirat forrása a teletext.
Teljes leirat:
- A Mindenki Akadémiája színpadán Bálint Ágnes pszichológus.
- Köszöntök mindenkit!
Kutatóként, pszichológusként, egyetemi oktatóként
a megismerés kérdései foglalkoztatnak,
különösen a hatékony tanulás és annak a külső-belső feltételei.
Ezenkívül érdekelnek a megismerésünk korlátai, határai is
és az, hogy vajon tágíthatók-e ezek a határok.
Reszkessen a seriff!
- Bálint Ágnes éppen társasjátékozik pécsi otthonában,
esténként ugyanis 11 éves kisfia, Dani szobájában gyűlik össze
és játszik együtt a család.
Sokszor pedig, ahogy ezúttal is, még a nagymama is velük tart.
- Jönnek az indiánok. - És akkor most jönnek az indiánok!
- Most jöttek? - Igen. - Igen.
- Bálint Ágnes világéletében Pécsen élt,
és már gyerekként rabul ejtették a könyvek.
Az indiános korszaka után a könyvtárban,
a polcok között bolyongva Karinthy Frigyes
és Németh László kötetei szólították meg.
Magával ragadta a XX. század irodalma,
miként ma is ez áll a legközelebb a szívéhez.
- Gyerekkoromban meséket írtam, meg versekkel próbálkoztam,
középiskolás koromban már kvázi sikereim is voltak a versírással,
megjelentek az iskolai lapban, aztán a Jelenkor folyóiratban.
Volt egy hosszú kihagyás,
és utóbbi években újra próbálkozom versírással.
- A gimnáziumban pedig az irodalom mellett
az angol volt a kedvenc tantárgya, így ezt a két szakot végezte el.
- De úgy éreztem, hogy nem vagyok készen, valamit még tanulnom kell,
azt mondták annak idején, hogy félek az élettől.
De nem az élettől féltem, nem a felnőttségtől féltem,
hanem éreztem, hogy annyi minden van még, amit nem tudok.
És pont akkoriban indult a pszichológia szak Pécsett,
azt hiszem, hogy akkor találtam meg igazából önmagamat
és akkor találtam meg a témáimat.
- Jelenleg a kutatás hangsúlyosabb az életében,
de nagyon szeret tanítani is.
Elsősorban azonban pszichológusnak tartja magát,
és ez valamennyi tevékenységét áthatja.
- Ezekkel újradobok, ugye?
- Bálint Ágnes a Pécsi Székesegyház Biblia-körében találkozott
földrajz-történelem szakos tanár férjével, Pete Józseffel.
A pszichológus ma is nagyon szeret olvasni, utazni
és amikor csak teheti, a természetben töltődik fel.
- A legegyszerűbb, hogy felmegyünk a Mecsekre, ismerjük a rejtekutakat,
ismerjük a fő útvonalakat az erdőben, itt van a megújult állatkert,
tehát ezzel nem tudunk betelni,
ezt különböző évszakokban meglátogatjuk többször is.
Ha pedig elutazunk, akkor pedig felderítjük
azt a várost, azt a környéket.
Talán még önök is úgy tanulták, mint én annak idején,
hogy születésünkkor az összes agysejtünk már készen áll,
és életünk során csak pusztulnak.
De jó hírrel érkeztem, kiderült napjainkra, hogy az agy plasztikus,
ami azt jelenti, hogy képes megváltoztatni
az ő szerkezetét és működését.
És természetesen új agysejtek is keletkeznek nap mint nap.
Ennek fényében tegyük fel a kérdést,
hogy vajon fejleszthető-e az intelligenciánk?
- Bálint Ágnes pszichológusként is hű maradt az irodalomhoz,
és e két tudományágat ötvözi egyik fő szakterületében.
A pszichobiográfia révén azt kutatja,
honnan származik az alkotók tehetsége.
- A képen Németh Lászlót láthatjuk egyéves korában.
Édesanyja kislányt várt, és láthatjuk,
hogy kislányruhába öltöztette az egyéves kisfiút.
- Németh László életének titkaiba enged bepillantást a pszichológus
ennek az 1902-es fényképnek a segítségével.
Olyan elemi erővel hatott rá a neves író munkássága,
hogy őt választotta doktori értekezése főszereplőjéül.
- Németh László egy nagy szerelem az életemben,
óriási hatással voltak rám a regényei,
és kíváncsivá lettem, hogy milyen ember ő.
Pszichobiográfusként feltételezzük,
hogy nagy alkotások nem a semmiből születnek,
hanem az alkotó személyiségével vannak szoros kapcsolatban.
Nagyon sokat tanultam Németh Lászlótól és ebből a kutatásból,
én azt gondolom, hogy az egyik nagy mesterem ő.
- Kutatási eredményeit az író szellemi hagyatékának
őrzéséért és ápolásáért Németh László-plakettel ismerték el 2013-ban.
A pszichológus 2014-ben habilitált, és ugyanabban az évben,
immár a pszichobiográfia és az irodalom kapcsolatát elemző kötetéért
elnyerte a Pécsi Tudományegyetem az Év Kiemelkedő Publikációja Díját,
jelenleg pedig a világhírű matematikus,
Dienes Zoltán lélektörténetét
és matematika-tanítási módszerét kutatja.
- Ilyen feladványai voltak a Sarahnak,
hogy a piros mije az almának
és akkor a válaszként meg kellett találni a színe szót.
- Bálint Ágnes arról mesél hallgatóinak,
hogyan és milyen eredménnyel tanították a '60-as években
a főemlősöket az emberi nyelvre.
A kognitív pszichológián belül ugyanis a nyelvvel is foglalkozik,
és a Pécsi Egyetem Neveléstudományi Intézetében oktat.
Emellett a Pszichológiai Intézetben pszichobiográfiából
és művészetpszichológiából ad órákat angol nyelven is.
- Szerencsém volt, hogy én megtaláltam azt a területet,
ami számomra leírja a világot, ad egy nagyon jó értelmezési keretet.
Azt hiszem, a szenvedély arról szól,
hogy szeretném ezt másnak is elmondani,
hogy a pszichológia rólunk szól.
- Bálint Ágnest, ahogy fogalmaz, mindig a kreatív emberek
és a rendkívüli gondolatok foglalkoztatták.
- A rendkívüliségnek az egyik fő témája a magas intelligencia.
A nemrégiben futottam bele olyan szakirodalmakba,
amelyek azzal kecsegtetnek,
hogy bárkiből lehet nagyon magas intelligenciájú ember,
ez nagyon érdekelt, hogy mi ennek a valóságalapja,
hol tartunk ezzel most, mit tud erről a tudomány.
- A színpadon: Bálint Ágnes, pszichológus, és témája:
Növelhető-e az intelligenciánk, és ha igen, hogyan?
- Tudjuk, hogy a XX. század elején az átlag intelligenciája a népességnek
meredeken növekedett.
Ezt a jelenséget a '80-as évek elején egy új-zélandi intelligenciakutató,
James R. Flynn fedezte fel,
és ezt a jelenséget róla is nevezték el Flynn-hatásnak.
Az emelkedés évtizedenként három pontot jelentett,
generációnként pedig akár öt, huszonöt pontot is.
Mi lehet ennek a növekedésnek a hátterében?
Egyik magyarázat szerint ugyanebben az időszakban
megnőtt a népesség átlagos magassága is,
ebből következően a fejmérete is
és a koponyában helyet foglaló agy mérete is.
És tudjuk, hogy összefüggés van az agy mérete
és az intelligencia között.
Egy másik magyarázat szerint, amit James Flynn támogat,
pedig a világ változott meg körülöttünk alapvetően,
sokkal komplexebb lett.
Olyan problémákkal kell megküzdenünk,
amellyel például a XIX. századi őseinknek nem kellett.
A technológia, a tudomány áthatja a mindennapjainkat,
és kénytelenek vagyunk, hogyha lépést akarunk tartani a fejlődéssel,
megtanulni mindenféle új szerkentyűnek a kezelését,
legyen ez a videomagnó, legyen ez a számítógép, mobiltelefon.
Cserébe azonban ezek a technológiák és a tudományos eredmények
képessé tesznek bennünket arra,
hogy a korábbiaknál sokkal komplexebb problémákat tudjunk megoldani.
Azt láttuk, hogy a népesség intelligenciája növekszik,
de vajon az egyéné növelhető-e?
Vajon a gyerekem intelligenciáját tudom-e növelni
vagy tegyük föl ezt a modern kérdést,
hogy felgyorsítható-e az intelligencia megnövelése?
Azt kell tudnunk, hogy az evolúció, az egy lassú folyamat.
És bizony, a jelenlegi agyunk, az nagyjából megegyezik
a kőkorszaki őseinknek az agyával,
ezzel kellene megoldanunk a modern világnak a problémáit.
Jó hír, hogy elődeink is már nagyon sokat dolgoztak azon,
hogy hát valahogy átlépjék a kőkorszaki agynak
a biológiai korlátait, és úgynevezett pszichotechnikákat fejlesztettek ki.
Egyszerű dolgokra gondolok itt, például arra,
hogy kitalálták az alfabetikus írást.
Ennek segítségével a gondolatok kitehetők,
és tudom szerkeszteni, tudom javítani azt a gondolatot,
és át tudom örökíteni a következő nemzedékre,
meg tudom osztani másokkal is.
Vagy olyasmire gondolok, mint a pénzérme feltalálása,
ez ugyanis lehetővé tette vagy nem is tudom,
talán kényszerített bennünket arra, hogy nap mint nap számoljunk.
És számos ilyen pszichotechnológiát alakítottak ki elődeink,
és hát napjainkban is gyakorlatilag újabbak és újabbak keletkeznek.
De a technológia is a segítségünkre van, ma már olyan gépeket,
olyan szoftvereket tudunk előállítani,
amelyek helyettünk oldanak meg komoly értelmi kihívással járó feladatokat,
és ezek segítségével gyakorlatilag
nagyon hatékonyan kezeljük a jelen valóságot.
Arra a kérdésre sokan keresik a választ,
hogy növelhető-e az intelligencia,
és jelen pillanatban mintha egy új tudományág is
kezdene kialakulni ezzel kapcsolatban,
amit angol nyelven úgy neveznek, hogy cognitive enhancement,
amit úgy fordíthatnánk,
hogy az értelmi képességek növelésének a tudománya.
Ezek a szakemberek összegyűjtik
a világban található eredményeket
az értelmi fejlesztéssel kapcsolatban,
legyen ez akár technológia, legyen ez gyógyszeripari termék,
legyen ez valamifajta eljárás vagy gyakorlat, és mérlegre teszik,
sok esetben etikailag is mérlegelik, hogy mire jó ez,
és mennyire etikus alkalmazni.
Nézzük meg, hogy mire jutottak ezek a kutatók.
Láthatjuk, hogy első helyen a tanulás van,
ez a legősibb és egyébként a legkézenfekvőbb módja annak,
hogy az értelmi képességeinket fejlesszük.
Továbbá beavatkozhatunk a test biológiájába is,
például gyógyszeresen, például genetikailag,
például mozgás segítségével.
Aztán a tudatállapotunkat is módosíthatjuk,
például meditáció segítségével, jóga segítségével
és vannak még efféle praktikák gyógyszeresen is.
Ezenkívül olyan gyakorlatokat is végezhetünk,
amelyek hát elősegíthetik az értelmi fejlődésünket
vagy legalábbis erőteljesen hatnak az agyra.
Ilyen például a zenetanulás
vagy éppen az egyes videojátékokkal való intenzív foglalkozás.
És majd fogok beszélni olyan pszichotechnológiákról,
amelyek úgy tűnik, hogy nagyon ígéretesek
az értelmi képességeink növelésében.
Előadásomban csak három dolgot emelnék ki,
a táplálkozásról szeretnék beszélni, a mozgás hatásáról
és ezekről az ígéretes pszichotechnológiákról.
Mi köze a táplálkozásnak az értelmi működésünkhöz?
Azt tudjuk, hogy a táplálékunk segítségével jutunk energiához.
Nagyon érdekes, hogy az agyunk a bevitt energiának
mint egy 20-25%-át a maga céljaira fordítja,
ami meglehetősen sok, ha belegondolunk,
hogy az agyunk a testünknek körülbelül csak 2%-át foglalja el,
tehát meglehetősen önző módon túlfogyaszt.
Tehát a táplálékunk mennyisége és minősége is számít,
hogy optimálisan működtessük az agyunkat.
Ami a mennyiséget illeti, azt tudnunk kell,
hogy az éhezés minden életkorban drasztikusan befolyásolja
mind az egészséget, mind pedig a szellemi képességeinket,
tehát nem tesz jót a teljesítményünknek.
Azonban nem elég eleget enni,
hanem nagyon fontos, hogy miből áll ez a táplálék,
tehát a minőségre is oda kell figyelni.
Felsoroltam néhány mikrotápanyagot, amelyek elengedhetetlenek
az agy optimális működéséhez.
Köztük van például a B12-es vitamin,
amely nélkül gyakorlatilag nem lennénk önmagunk.
A kolin és a kreatin, amelyek az energiaháztartásunkat,
hát tartják karban.
A jód és a DHA-val jelölt mikrotápanyag,
ami tulajdonképpen a halolajban található,
Omega-3 zsírsav egyik formája, ez egy építőanyaga az idegrendszerünknek,
és nagyon sokszor gyakorlatilag észre sem vesszük, de hiányt szenvedünk.
És vajon mi köze a mozgásnak az értelmi képességekhez?
Azt tudjuk, hogy a mozgás segítségével
az agyunk is több friss vérhez jut, és ez életfontosságú,
hiszen az agysejtek tápláléka, az oxigén és a glükóz,
ami a cukornak egy fajtája, és valahányszor mozgunk,
a szív gyorsabban kezdi pumpálni ezt a friss vért az agyunkba.
Kutatók azt találták, hogy a kardioedzés és a súlyemelés
tesz a legtöbbet az agyunk egészségéért,
de a séta is dobogós helyen van,
tulajdonképpen bármi jobb, mint a nem mozgás.
És az egyik kutatás azt mutatta ki, hogy az ülés nagyon nem tesz jót,
attól a perctől kezdve, hogy leültünk,
a szellemi kapacitásunk 30%-át elveszítettük.
A rendszeres mozgásnak természetesen
jótékony, hosszú távú hatásai is vannak,
elősegítik az új agysejtek keletkezését az agyban,
illetve növeli a mozgás az agyi plaszticitást is,
vagyis az agy készen áll a tanulásra,
a fejlődésre, illetve a gyógyulásra.
A legérdekesebbek a pszichotechnológiák,
amelyek napjaink vívmányai, az egyik, amelyet szeretnék bemutatni,
a TMS névre hallgat, transcranial magnetic stimulation,
és valahogy úgy fordíthatnánk,
hogy koponyán át történő mágneses ingerlés.
És a technológia egyébként már harminc éve jelen van a világunkban,
de hát keveset hallunk róla.
Jó kezekben van, a kutatók és az orvosok kezében jelenleg,
akik nagyon óvatosan, hát bánnak ezzel a technológiával.
Azon az elven működik, amit a fizikából ismerünk,
a mágneses indukció törvénye alapján.
Tehát hogy egy mágnes, hogyha a vezető közelébe helyezzük,
akkor egy vezetésre képes anyagban elektromos áramot indukál.
Mivel az agyszövet is elektromos vezető, ezért a fölé helyezett mágnes
tulajdonképpen áramot gerjeszt az agyban is.
Természetesen nem vasrudat tartunk a fej fölé,
hanem egy elektromágnest, amit lehet szabályozni,
és a páciens pedig kényelmesen ül ebben a karosszékben.
A kezelés közben zenét hallgathat, tévét nézhet, relaxálhat,
és a kezelések úgy történnek, hogy nagyon rövid impulzusokat kap
az agy körülbelül húsz percig.
Jelenleg receptre felírják, depresszió kezelésére
és migrén kezelésére, na, nem Magyarországon,
hanem az Egyesült Államokban és egyes skandináv országokban.
Úgy tűnik, hogy a depresszió kezelésére olyan szinten bevált,
hogy azok, akiknek semmilyen más terápia nem használt,
illetve akár egy életen át depressziósak voltak,
négy-hat héten belül meggyógyulnak.
Azzal, hogy plusz áramot juttatunk az agyszövetbe,
tulajdonképpen felgyorsítjuk az új agysejtek keletkezését
és megnöveljük az agyi plaszticitást, abban az értelemben,
hogy az agy szerkezeti és működésbeli tulajdonságai is megváltozhatnak.
Ezáltal gyakorlatilag óriási távlatok nyílnak
olyan betegségek meggyógyításában is, amelyek hátterében agysérülés áll.
Tehát nagy valószínűséggel a jövőben még hallani fogunk
erről a technológiáról mint a stroke gyógyítójáról
mint az Alzheimer-kór vagy mint a Parkinson-kór gyógyítójáról.
A mi kérdésfelvetésünk szempontjából azonban az a kérdés,
hogy használható-e ez a technológia az értelmi képességek növelésére.
Egy közelmúltbeli tanulmány 61 ilyen célú, sikeres kísérletet sorol fel,
amely során legkülönbözőbb agyterületekre
irányították ezt a mágnest, és azt találták,
hogy javítható vele a munkamemória,
ami szoros kapcsolatban áll az intelligenciával.
Olyan matematikai műveleteket vagyunk képesek elvégezni,
amelyekre egyébként enélkül nem lennénk képesek.
A nyelvtanulásnak a hatékonysága, gyorsasága is növelhető,
és akár úgynevezett savant-képességeket is lehet ébreszteni
a páciensekben vagy az önként jelentkezőkben,
például a rajzolás terén vagy pedig ilyen számolási képességek
ilyen extrém módon megnövelhetők.
Jó hír vagy sem, ezek a hatások nem tartósak.
Ennek a technológiának számos hátránya van,
többek között az, hogy nagyon drága,
több millió dollárba kerülhet egy ilyen berendezés.
Ezenkívül nem mozdítható,
tehát a betegeknek kell elmenniük a megfelelő laboratóriumba
vagy pedig az önkénteseknek ugye elgyalogolniuk a kutatás helyszínére.
Harmadrészt pedig komoly szakértelmet igényel,
tehát legalább két ember kell hozzá,
egy technikus, aki működteti a szerkentyűt
és egy neurológiai ismeretekkel felvértezett szakember,
aki pontosan tudja, hogy melyik agyterületre
kell irányítani a mágnest, és hát milyen időközönként kell stimulálni,
ahhoz, hogy a kívánt hatást elérje.
A mellékhatások tekintetében azt mondják,
hogy ez egy nagyon biztonságos technológia,
gyakorlatilag alig vannak mellékhatásai.
Talán egy kis fejfájás a depresszió kezelése során,
de nem jelentős.
De nem zárható ki, hogy esetleg epilepsziás rohamokat vált ki
arra hajlamos embereknél.
Illetve, nem tudunk ilyen esetről,
de nem zárható ki, hogy akár rákot is okozhat.
És mivel nem ismerjük minden szempontból az agyat,
elképzelhető, hogy mégiscsak tartós hatást is gyakorolhat
akár egyetlenegy ilyen kezelés, és mi van akkor, hogyha ez,
mondjuk egy rossz célzás eredménye vagy nem ezt akartuk,
és a páciens úgy marad?
Tehát nagyon óvatosan kell bánni ezzel a technológiával.
Még egy technológiát szeretnék bemutatni itt,
ez pedig az úgynevezett tDCS,
árammal való közvetlen stimulálásnak lehetne fordítani.
Tulajdonképpen ugyanazon az elven működik, mint a tMS,
tehát két elektróda van a koponyán,
és egy kilenc voltos teleppel működtetik,
az elektródák számát meg lehet növelni.
A lényeg az, hogy a két elektróda között folyó áram fog átfolyni
az agyszöveten, és így plusz, hát stimulációban részesíti az agyat.
Ugyanúgy növeli a neuroplaszticitást
és ugyanúgy hát elősegíti az idegsejtek keletkezését.
A mi kérdésünk, hogy az értelmi képességek
fejlesztésére is alkalmas-e ez a készülék?
Úgy tűnik, igen.
Pilóták például sokkal gyorsabban tanulják meg egy új jármű vezetését,
mint enélkül a készülék nélkül.
Nyelvtanulásban nagyon hasznosnak bizonyult,
bizonyos matematikai műveletek végzését elősegíti,
és például a videojátékosok hamarabb ugranak szintet,
hogyha viselik ezt a készüléket.
A technológia abban különbözik a másiktól elsősorban,
hogy ez egy könnyű fejpánt
vagy esetleg egy sisak formájában viselhető,
és csak akkor hatékony, hogyha közben azt a dolgot gyakoroljuk,
amire irányul a fejlesztés, tehát nem tévét nézünk közben,
hanem például célba lövünk vagy nyelvet tanulunk.
Ha azonban szakszerűtlenül alkalmazzuk,
akkor komoly mellékhatásokkal számolhatunk
fejfájástól kezdve az epilepsziás rohamig
gyakorlatilag bármi előfordulhat.
Ez a technológia, szemben a másikkal elszabadult, itt van körülöttünk,
gyakorlatilag bárki megvásárolhatja a készüléket,
és házilag is elkészíthető.
Az internet pedig tele van ilyen önjelölt kutatókkal,
akik magukon próbálják ki az agystimulációnak a hatásait,
és hát gyakorlatilag nem tudjuk ellenőrizni,
hogy megfelelő módon használják-e és vajon nem élnek-e vissza vele,
illetve, hogy nem nagyobb kárt okoznak-e ezzel,
mint amekkora hasznot hajt.
Ezek a technológiák egyébként számos etikai problémát is felvetnek.
Miután az agyról nem tudunk mindent, és nem tudjuk,
hogy egy-egy beavatkozásnak milyen hatása lehet,
gyakorlatilag óriási a kockázata, hogyha felelőtlenül
vagy szakértelem nélkül vágunk bele.
Például nem várt mellékhatások is felléphetnek,
ezekről tettem említést: fejfájás, ájulás, látászavar,
de ezenkívül gyakorlatilag még a tudományos kutatásban is úgy van,
hogy nem vizsgálnak minden hatást.
Azt nézik, hogy vajon javítja-e ezt a funkciót,
de azt nem nézik, hogy ezt és ezt és ezt például rontja-e.
Továbbá a megnövelt értelmi képességekkel
sok mindent lehet csinálni,
például a tudomány fejlődését is elő lehet segíteni.
De elképzelhető, hogy ezeknek a technológiáknak a segítségével
hatékonyabb hackereket képezünk vagy esetleg a bűnözők is
hát fejleszthetik a saját módszereiket.
Történt egy vizsgálat is, egy kanadai professzor
egy alkalommal megmérte a nők IQ-ját,
és ugyanezeknek a nőknek a férfiak vonzereje iránti érdeklődését,
és azt találta, hogy minél magasabb a nő IQ-ja,
annál kevésbé érdeklődik a férfiak iránt.
Gondoljunk bele, hogyha az egész népességnek
megnöveljük mesterségesen az intelligenciáját
és jó magasra felsrófoljuk, akkor esetleg kihal az emberiség,
hiszen a nők nem lesznek érdekeltek abban, hogy párt válasszanak.
Az agy rugalmasságának a felfedezése arra késztet bennünket,
hogy újragondoljunk mindazt, amit eddig a képesség fejlesztéséről,
fejleszthetőségéről és az intelligencia
fejleszthetőségéről gondoltunk.
A határ tulajdonképpen a csillagos ég, bármi lehetséges.
Mindazonáltal nem elég csak a tudásunkat fejleszteni ezen a téren,
ahhoz, hogy jól hasznosítsuk a rendelkezésünkre álló technológiákat,
új eredményeket, nagyon fontos, hogy a tudásunkkal párhuzamosan
a bölcsességünk is növekedjék.
Köszönöm szépen a figyelmet!
- A Mindenki Akadémiája ön előtt is nyitva áll.
Várjuk előadók és nézők jelentkezését is!
Közreműködők:
Ortelius:
Tezaurus:
Szabad tárgyszó / cimke: