Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A mozgalmas évtizedek után a hirtelen érkező, majd alattomosan bőr alá is bekúszó és szorongató kötelező csöndesség ingujjába kapaszkodó magány a Csepel szigeten értetlenül áll a természetet berobbantó tavasz láttán. Itt már semmi sem lesz olyan, mint régen gondolnánk. Aztán mégis a fűzfa ugyanúgy egérfül levelet villant, ahogy tavaly a teknőcök, a mocsáriak pedig még bátrabban szívják magukba a nap sugarait. A hidegvérüknek kell egy kis pezsgés, a melegvérű embernek meg a nyugalom és a szelíd türelem. Énnekem sokat ad a víz közelsége, az szerintem mindig egy nyugtató hatással van az emberre. Évszakonként is más, hangulatonként is más. Tehát az ember milyen hangulatban ül ide, ki más más dolgokat fog észrevenni, és más dolgokra fog figyelni, ha vidám, más dolgokat figyel meg, ha egy picit inkább elmélkedne és gondolkodna, vagy ha esetleg csak friss levegőt jön szívni, akkor is más. A Duna az, ami szerintem valahol mindenkiben azt a hatást erősíti, hogy hoppá, ez a víz nem véletlenül van itt, tehát hogy nem egy tó körül vagyunk. Bár ugye a Kis-Duna folyási sebessége nem sokkal gyorsabb, mint egy tó, ahol fúj a szél. Szigetiek vagyunk, de ez így nekem a hétköznapokban nem jön úgy le, mintha mondjuk egy nem tudom teljesen más szigeten lennénk. A Csepel sziget, habár a jó idő csalogatva kacagja, körbe tartja magát, és csak a kíváncsiság kedvéért dugja ki a lábfejét a téli dunyha alól, majd megrettenve, bűnbánóan vissza is húzza. Ennek még nincs itt az ideje. Pedig a paplan most már inkább fojtogató dunszt, mint puhán meleg takaró, de bírni és tűrni kell, még akkor is, ha a május Lucifert megszégyenítő módon kecsegtet fényeivel, szédített illataival. Csepel viszont, mint egy felelősen gondolkodó, közösségét féltő sziget, nem dől be holmi csillogásnak, meg rügyet pattintó hókuszpókusznak. Az 50 km hosszú és 6 8 km széles nagy öreg megélt már ezt azt. 1950 ben még az is megesett, hogy az egyik településhez, nevezetesen Csepelhez hozzácsatolták a fővárost. Nem egységes képet mutat a sziget, egyértelműen itt érezhető még a Budapest közelsége, a budapesti agglomeráció, és ahogy megyünk délebbre, ott egyre inkább a a vidéki Csepel sziget tárul elénk. A tájkép is megváltozik, a Kis-Duna is változatos, hol keskenyebb, hol szélesebb. nagyon változatos képet mutat, és ezért érdemes a Kvassay zsiliptől a Tassi zsilipig. Akinek van rá lehetősége, akár egy kenuval is felfedezni többnapos túra keretében. A szárazulat legnépesebb települése egyébként észak Csepelen található. Szigetszentmiklós és Budapest XXI. Kerülete szinte már össze is ér. A Szigetszentmiklós valóban a Csepel sziget lakosságszám tekintetében a legnagyobb települése. Itt ipartörténeti emlékeket találunk inkább a Lakihegyi adótorony és a Csepel Autó Gyártmánymúzeum tekintetében, de természetesen a Kis-Duna is mindenkinek sportolási és rekreációs lehetőséget nyújt. A rekreációval még ráérünk, az evezést is másra hagynánk, de a vasaktól ne távolodjunk el ilyen gyorsan. A kecses lakihegyi adótorony 280 tonnájával és 314 méterével Gigantikus egy alkotás. Azt tartják róla, hogy olyan magas, hogy ha kis székre állna, akkor lyukat ütne az égbolton. Még szerencse, hogy alaposan lekötözték. A felhőket ostromló ipari műemlék nem mai gyerek, 1933 ban építették. Bár a második világháborúban a visszavonuló német csapatok a feszítőköteleket felrobbantva két vállra fektették, két évvel később a szerkezet újra az ég hasát cirógatta. Szigetszentmiklós másik híres Vasa, vagy inkább Vasai a Csepel Autógyárban készültek. A jellegzetes formájú tehergépjárművek több nemzetközi autóversenyen is dobogós helyen végeztek. Érdekesség, hogy a gyár első igazgatója Bíró Ferencné, született Katz Eugénia egy Moszkvában végzett gépészmérnök volt, akit nem csak pozíciója tett nevezetessé, hanem az is, hogy ő volt Rákosi Mátyás testvérének, Bíró Ferencnek a felesége. Furcsa, talán a 260 négyzetkilométernyi területe teszi, de egyáltalán nincs szigetérzés az emberben, ha Csepelre érkezik. Pedig a Duna körbefonja. Mégis az a tudat, hogy ekkora méretű a szárazföld a láb alatt. No meg, hogy HÉV jár egészen Ráckevéig. Erősen feledteti az érzést, hogy itt bizony végig víz vesz körül bennünket. És ha már Ráckevét érintettük, akkor bizony három épület mellett nem szabad elmenni szó nélkül. Itt van mindjárt a gótikus szerb templom. A görögkeleti vallási irányzatnak és a nyugat európai gótikának a találkozása és ennek egy gyönyörű példája az 1487 ben épült Mátyás király uralkodása alatt a szecessziós városháza tűztornya, ahogy a neve is mutatja, a határ kémlelését szolgálta. A Savoyai kastély pedig a hazai világi barokk építészet első emléke. Savoyai Jenő építtette az 1700 as évek elején. A zentai Győző, akit egyébként tiszteletbeli magyarnak kiáltott ki az akkori közvélemény. A bejárat fölött egyébként ott vannak az allegorikus szobrok, amelyek Savoyai Jenő vitézségét, családja iránti szeretetét, a művészetek iránti szeretetét tükrözik. Az épület központi részét a bécsi Belvedere palota megálmodója, Hildebrand tervezte. A szárazulat 1112 települése közül Halásztelek a legfiatalabb. Jurtát idéző templomában, a rézlemez fedésű félgömbben már hosszú hetek óta nem tartanak misét. A templomkert azonban nyitva áll, próbál oldani a bezártságon. A Csepel sziget egyébként sík, mint az asztallap, a néhány méteres Kiemelkedést itt már hegynek nevezik. A szigetnek szőlőültetvénye és bora is van. A szőlő most még csak ébredezik. A tőke körül pattanásig feszül a húr. A Csepel sziget a Kunsági borvidék dunamenti régiójához tartozik, és itt a Csepel szigeten, Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetújfalu és Ráckeve dűlőiben termesztenek nagyon jó minőségű szőlőket. Fehér szőlőfajtákról beszélünk, de a kékfrankos is nagyon jól érzi magát. Szigetszentmiklós tanösvénye egy különleges képződményt, az úszólápot is bemutatja. Hogy a láp valóban úszik e, vagy már letapadt és röghöz kötődött, nem tudni. Lehet reménykedni, hogy a korhadó növénytakaró egyszer csak megindul, mert minden remény utolsó előtti. Ezt a horgászok is jól tudják, különben minek ülnének ki a partra bizakodás nélkül? A Kis-Duna évtizedekkel ezelőtt még a közlekedést Edzést segítette. Igaz, akkor Szigetszentmiklós is község volt, jóval kisebb méretekkel. Falusiasabb környezetet találtunk volna itt hatvan vagy akár hetven évvel ezelőtt is. Más szerepe volt a kis Dunának, mint ma, hiszen Taksony és Szigetszentmiklós között rendszeresen kompjárat működött, illetve Budapestről is rendszeresen hajójáratok forgalma pezsdítette fel itt az életet. Tehát ott egy közlekedési útvonalként használták inkább a Kis-Dunát. Ma ez teljesen szinte áttevődött a rekreáció és a kikapcsolódás irányába. A szigetbecsei Tőzike tanösvény a becsei holtág, a nádasok, valamint a keményfás ligeterdő élővilágát mutatja meg az érdeklődőknek. A sváb falu nem csak arról nevezetes, hogy André Kertész világhírű fotóművész itt töltötte gyermekkorának nyarait, hanem arról is, hogy Nagy Lajos király vitézének, Becse Vesszős Györgynek is itt voltak birtokai. Ő volt az első bátor magyar pokoljáró, aki leereszkedett az írországi purgatóriumnak gondolt Szent Patrik barlang mélyére. Amíg Sziget becses sváb gyökerű, addig a szomszédos Makád a sziget legdélebbi községe. A török kiűzése után. Rengeteg nemzetiség, nép érkezett a Csepel szigetre, és a magyarok egy része elhagyva az eredeti lakóhelyét, például Becsét, átköltözött Makádra. Az 1700 as években készült kimutatások szerint a lakosság 73% a református volt. Ha református, akkor pedig valóban egyértelműen tudhatjuk, hogy itt tényleg a magyarok voltak többségben, így Makád joggal tartja magát a legmagyarabb csepeli településnek. A fejedelmi törzs egyik szállásközpontja, a középkori királyi ménes otthona, a Duna legnagyobb magyarországi gyermeke. Hát persze, hogy a Csepel szigetről van szó. Arról a szárazföldről, amelynek a jobb partját a gyorsan tovarohanó vadvíz ostromolja, míg a balt a lassú menésű, ráérős Kis-Duna cirógatja. Tévedünk, ha azt hisszük, hogy a sziget homogén, zárt közösséget alkot. Éppen ellenkezőleg, a történelem oly sok színt, szokást, nyelvet gyúrt itt össze az elmúlt ezer év során, hogy térképész legyen a talpán, aki Csepelt etnikai összetétele alapján akarná megszerkeszteni. Itt aztán jól megfért egymás mellett a kun, a szerb, a német, az olasz, a horvát, a magyar, a református, a katolikus és az ortodox. A honfoglalás idején magyar törzsek telepedtek le Csepel szigeten. A honfoglaló magyarok, kunok éltek itt, alkottak telepeket abban az időben, és ezt az egységét végül is megőrizte egészen a 15. Század közepéig, amikor a török terjeszkedése miatt a Balkánról, egészen pontosan az al dunai Keve városából, amely a Magyar Királyság része volt akkoriban szerb családok elmenekültek, I. Ulászló király adott letelepedésre engedélyt. 1440. Október 10 én kelt oklevelében ezeknek a szerb családoknak, hogy a Csepel szigeten, a hajdani Ábrahám telke közelében alkossanak települést. A hajdani Ábrahám telke 1711 től ismert falu, Ráckeve elődje. Mai elnevezését a kereskedelemmel foglalkozó kevei szerbekről, a rácokról kapta. Később, a török kiűzése után a Csepel sziget szinte teljesen elnéptelenedett. A korábbi török idők előtti 23 ezer lakosából 2 ezer maradt meg csak arra az időre. Szükség volt a munkaerőre, és az új tulajdonosok az Eszterházyak, majd egy császári generális, Donáth Heisler, illetve utána Savoyai Jenő kezdte meg az invitálását a külföldi munkaerőnek. A munkaerő jelentékeny részét a svábok jelentették, akik új színt vittek a már egyébként is meglehetősen kevert etnikumú sziget életébe. De hogy a történetet tovább bonyolítsuk, ebben az időben sokan mások is otthonra leltek Csepelen. A katolikus rácok, azaz horvátok, de közülük is leginkább bunyevácok és sokácok. Tököl népességét például ők adták adják ma is részben. A Csepel sziget déli részén található, 300 lelket számláló év község azért is érdekes település, mert ahogy a neve is mutatja, Lórév volt az a hely, ahol a királyi ménest átúsztatták a Dunán. A település arról is nevezetes, hogy túlnyomórészt a mai napig szerb anyanyelvűek lakják. A falu határában, az ártérben a Zichy kápolna látványa nyugalmat sugároz és szolid mosolyt csal az arcra. A romantikus környezet azonban véres esemény emlékét rejti. 1848 szeptember 30 án itt akasztották fel gróf Zichy Ödön Fejér megye főispánját. Székesfehérvárról tartott kálozi birtokára, de előtte Jellasics találkozott, akinek csapatai megszállták már Székesfehérvárt. Akkor menlevelet kért és kiáltványokat is elrakott a poggyászába, amelyek lázadásra szólították fel a magyar kormányra esküt tett csapatokat, illetve a délszláv lakosságot. Soponya határában fogták el Görgei Artúr katonái. A statáriális bíróság hat órán át tanácskozott, majd a tisztek egyhangúlag halálra ítélték a szabadságharc ügyét eláruló grófot, akinek emlékére 10 évvel később a Habsburg uralkodóház kezdeményezésére a kivégzés helyszínén kápolnát emeltek. Két Habsburg főherceg is érkezett ide hajóval. A kísérők közötti tíz Zichy családtag volt, és rengetegen összejöttek, a környékbeliek is. Fehérvári kanonok itt volt, ő celebrált misét például a halottért. Tehát úgy kell elképzelni ezt a teret, hogy itt sátrakat állítottak fel, felravatalozták az épületet, fekete gyászposztóval borították az egészet, és ilyen ünnepélyes körülmények között celebrálták a miséket. A Zichy kápolna nem csak emlékhely, de kiállítótér is, sőt évente pár alkalommal a ráckevei plébános misét is tart a helyszínen. A gyalogos zarándokoknak. A Csepel sziget, no meg a zsilipeket, A gátakat építő ember egy kicsit mintha skizofrén folyót csinált volna a Dunából. Egy test, két személyiség. A jobb oldalon a Nagy-Duna annyira siet, hogy vissza se néz. Nem ér rá arra, neki feladata van, le kell szállítania a rábízott vízmennyiséget, minél kevesebb veszteséggel. A Fekete tenger már nagyon várja az árut. Csónakázás, kajak meg lagúna és szigetecskék, Na az kérem a bal parton van. Itt nincs idő romantikára. Mexicornyára oda kell taposni, hadd szóljon. A túloldalon a Ráckevei-Duna viszont éppen az ellentéte a nagynak. Nem rohan, nem kapkod, minden nyugodt, és ő is ráérős a lassú vízen az andalgás, az. Ajánlatos finoman beevezni a csatornákba, lassan megkerülni a szigeteket, csendben meglesni a hattyút költés közben. A Kis-Duna szereti, ha rácsodálkoznak a szépségére. Kicsit hiú és nem olyan mogorva vagy kimért, mint túloldali énje, sőt, szívesen nyílik meg az érdeklődők előtt, még a senki szigetét is pironkodás nélkül megmutatja. Most természetvédelmi terület, de a 80 as, 90 es években ez egy kemping volt. Ahogy bejött az EU s szabályozás, hogy a kempingeknek milyen feltételeknek kell meglennie. Megszűnt kempingnek lenni, és a Ráckeve városa az helyi természetvédelmi területnek nyilvánította. Húsz év alatt visszavette a természet azt, ami az övé volt, és ezt lehet büszkén mutogatni is. A Senki szigete lakatlan, a Balabán sziget viszont sokak számára jelenti az otthont. A névadó Erich von Balabán Savoyai Jenő a, aki rendszeresen járt vadászni a kastéllyal szemben található szigetre. Autóval megközelíthető, de van híd. Nem minden sziget ünkhöz van híd, a Balabán szigethez van az Angyali és a Kerek zátony is. Szigethez nincsen, oda csak csónakkal lehet bemenni. Ezeken a szigeteken a házakat is úgy építették, hogy csónakba pakolták és így hordták át a túlpartra az építőanyagot. Nem lehetett egyszerű mutatvány apránként átszállítani a sok sódert, cserepet, téglát. Ennek ellenére 550 épület található a közel 3 km hosszú angyali szigeten. A nevét onnan kapta, hogy az 1200 as évek közepén, a tatárjárás idejében, 1241 42 ben a tatárok jöttek erre a területre is. Egy asszonynak az álmában megjelent egy angyal, és azt mondta, hogy meneküljenek a szigetre. A tatárok ritkán tudtak a lovakkal beúszni, bemenni, ezért aki hallgatott az asszonyra, az megmenekült, és ezért lett Angyali sziget a neve. Aki nem hallgatott az asszonyra, az mind odaveszett. A Pokol hegynek hívott kis dombocskán a tatárok vérfürdőt rendeztek. Ebben az időben egyébként még a Kis-Duna is vadvíznek számított, hiszen a zsiliprendszert csak jóval később alakították ki azért, hogy a fővárost védjék az árvizektől. A Csepel sziget északi részén télidőben ugyanis gyakran feltorlódtak a jégtáblák, ezért megépítették a Kvassay zsilipet, ami lezárta a Kis-Duna e felőli szakaszát, és a jégtáblák szépen tovább tudtak menni a Csepel szigetnél le Ercsi, Paks irányába. De ha egyszer már szabályozott volt a fölső része, és itt ahányszor árvíz volt tavaszi árvíz, akkor ugyanúgy visszajött a víz erre a szakaszra. Ezért megcsinálták lent lassan a másik zsilipet is és ezáltal teljesen szabályozott víz lett. Ez az 5 7,4 kilométeres szakasz. A ráckevei vízitúrák nagytudású vezetője, Schenk József talán jobban ismeri a Kisdunát, mint a tenyerét. Vérében van az itteni világ, még a pákászok utolsó mohikánjához is rokoni szálak fűzik. Mi azt is szoktuk mondani, illetve szegény édesapám mondta mindig, hogy nem is kell elmennünk nekünk nyaralni sehova, mert mi itt nyaralunk helyben mindig. Én azt mondom, hogy jó Ráckevének is lenni, és jó Csepel szigetének is lenni. A szigetlakók mindig is tisztelték a vizet, fontos volt számukra a közlekedés, a védelem, a halászat és a gabona megőrlése az élet miatt is. A szabályozás előtt tucatnyi vízimalom működött a ráckevei részen. A hagyományt ma már csak egy malom őrli tovább, s mivel a Kis-Dunai víznek már nincs komoly sodrása, villanymotor hajtja az őrlőköveket.