Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Automata beszédfelismerés - 1885 körül, amikor elnyerte mai formáját, még senki sem sejtette, hogy egyszer a kerékpár lesz a föld legelterjedtebb közlekedési eszköze. Ráadásul a kerékpárutaknak köszönhetően olyan helyeken is utazhatunk, ahol autóval soha. A Duna pesti oldalán, a folyó mellett egészen a fővárosig futó bicikliút az egyik legszebb az országban. Ezen haladva szinte sík terepen csodálhatjuk meg a Dunakanyart, és a hagyományos kerékpárok mellett még egy sor különleges darabot is kipróbálhatunk. - Ez egy fekvőbicikli, vagy hát külföldi nyelven mondva rekumbens. Az a lényege, hogy a kerékpáros amikor kerékpározik, akkor az összes negatívum, ami a kerékpározásnál előfordul, hogy fáj egy kicsit a derekam, fáj egy kicsit a vállam, könyököm, csuklóm, fenekem, az ennél a biciklinél nincs meg. Tehát itt jellemzően az élvezet van meg a kerékpározásból. Az izomfáradtság megvan itt is... Ezt is emberi erő hajtja, de az összes kellemetlenség, ami a biciklizéssel járhat, az elmarad. - Soós-Molnár Sándor a kerékpározás megszállottja. Számtalanszor tette meg a Pestig haladó távot. A hegyek lábánál a kerékpárút legtöbbször a forgalom zajától távol, vadregényes tájon, vagy a Duna-gáton tekereg. Bárhogy is haladjunk, itt egyszerre töltődhetünk a hegyek és a vén Duna látványával. A kerékpárút többször érint közvetlen Duna-parti pihenőket, strandokat - kellemesebb helyet elképzelni sem lehet, hogy kinyújtóztassuk megfáradt izmainkat. - Annyira szerelmes vagyok a Dunakanyarba, hogy nyolc éve ide is költöztem. Előtte is Egyébként a legtöbbet itt a Dunakanyarban kerékpároztam... Az előnye még megvan ennek a térségnek, hogy ötvözi magában a Dunakanyarnak és magának a Dunának a viszonylag sík felületet, ahol ugye az embernek nem kell nagy emelkedőket megmászni, az élvezetről szól a kerékpározás. A kerékpárút egy rövid szakaszon kicsit eltávolodik a folyótól, és a Dunakanyar egyik legbájosabb településén halad át: Verőcén tekerés közben a békebeli idők romantikus nagypolgári nyaralóit is szemügyre vehetjük. Az egyik alig néhány perces kitérővel elérhető: itt élt a film hőskorának egyik sztárja, Huszár Pufi. A hegyoldalban feszítő villájában a kor neves színészei és írói is sűrűn megfordultak: járt itt Gózon Gyula, Kabos Gyula és Karinthy Frigyes is. Utóbbi a '30-as években sűrűn nyaralt Verőcén. A régi családi üdülések emlékének ma egy tábla állít emléket. Verőcének is van táblája, amit ha elhagyunk, máris egy római őrtorony mellett haladhatunk tovább a kerékpársávban. Az időszámításunk szerinti IV. században a római birodalom több oldalról is fenyegetésnek volt kitéve. Az akkor uralkodó Flavius Valentianus szorgos építkezésbe kezdett, hogy megvédje a birodalmat: ekkor és ezért született ez az őrtorony is. Verőce után az út visszatér a Dunapartra, és néhány kilométer múlva belekarcol Vácba. Az út egy csapásra nagyvilági lesz és elegáns: kandeláberek, gondozott virágágyások mellett fasorban halad. - A vasútvonal és a kerékpárút az nagyjából párhuzamos. Tehát hogyha az ember kezdő kerékpáros, akkor nem kell frászban lennie, mennyit bír, annyit teker, és bármi történik vele, elfárad, problémája van a biciklivel, technikai vagy egyéb bármilyen dolog hátráltatja, akkor néhány kilométeren belül fel tud pattanni a vonatra, és el tud menni haza, és ez itt a környékben a zseniális, hogy a vonatközlekedés itt szuper jó. Ha elfogyott a szufla, Vác gyönyörű belvárosában, a Március 15. téren is megpihenhetünk, ahol a barokk polgári házak harmonikusan élnek együtt az egyházi épületekkel. Hiszen itt már Szent István idejében is jelen volt a papság: Vác püspöki székhely, itt található a Kúria és a Nagypréposti palota is. A városba Mária Terézia is ellátogatott, tiszteletére emelték Magyarország egyetlen diadalívét. A nagyvonalú ajándékot az uralkodó az anekdoták szerint bizalmatlanul fogadta, és végül nem mert áthajtatni kocsijával a pillérek között... Az 1800-as évek vége felé a hazai turizmus éppen itt, a Dunakanyarban bontogatta szárnyait. Köszönhetően a vasútvonal megépülésének is, amely a festői Duna menti településeket összekötötte Pest-Budával. Ekkor már megjelentek azok a friss levegőre, természetre vágyó tehetős pesti polgárok is, akik jó időben megindultak a szabadba. A máig itt haladó vasútvonalnak hála szinte bárhol kezdhetjük a bringatúrát. Az egyik kedvelt útvonal Kismarostól indul Kóspallagra, majd onnan vissza Kismarosra. A teljes kör körülbelül 30 kilométer hosszú. Wetzl Péter túravezető, aki keresztül-kasul bringázta már a környéket, állítja, hogy senkinek sem kell eltántorodnia ettől az úttól, még ha igaz ami igaz, van benne egy kis emelkedő. - Én úgy gondolom, hogy ezek az útvonalak egy talán - hogyha lehetne így megnevezni -, hogy ilyen belépő útvonalak, mivelhogy aszfalton történik, ezért tudunk használni trekking kerékpárokat. Ezek a trekking kerékpárok biztosítják, hogy kényelmesen nagy távolságot is meg tudjunk tenni egy nap alatt. Fokozat szerint én ezt belépő túrának nevezném. Az út barátságosan indul, az aszfalt szinte észrevétlenül emelkedik a csodaszép Török-patak, vagy ahogy sokan hívják, a Morgó-patak partján. A rügyező, lassan lombkoronát növesztő fák még nem takarják el a tavaszi napsütést - morgolódás nélkül közeledhetünk úti célunk felé. Az út a Börzsöny lábánál fekvő kis községen, Szokolyán vezet át, ahol akár frissítőhöz is lehet jutni, mielőtt elkezdődik a felfelé kapaszkodás Királyrét felé. - Királyrétnek a fő ereje, itt végződik a kisvasút, Kismarostól Királyrétig megy, illetve Királyrét az induló pontja a Nagy Hideg-hegy és a Csóványos térségének. A túrázáshoz ez a kiindulópont. Illetve Királyrét érdekes lehet még, hogy igazi ilyen hegyi hangulatú kicsi település, néhány házból álló település, illetve Királyrétről tudunk átmenni még Nógrádra kerékpárral. - Királyrét hegyek ölelésében terül el, a sűrű erdő kellős közepén. A középkor uralkodók olyan előszeretettel múlatták itt az időt, vadat kergetve, hogy egykor még vadászkastély is állt itt, innen ered az elnevezés is: Királyrét. Aztán a bányászok érkeztek, akik már ércek után kutatták a hegy gyomrát, majd egy időben a kiváló faanyag jelentette a legfőbb vonzerőt: a kisvasút is azért épült, hogy a hasábokat leszállítsa a Dunapartra. A rét ma már elsősorban a kirándulóké. Ha kipihentük magunkat és Kóspallag felé folytatjuk utunkat, akkor rövidesen túránk egyik legszebb szakaszához érkezünk. Az út tekergő, sűrű erdei úton halad a cél felé. - Konkrétan ezen az útvonalon a számomra a legértékesebb látnivaló az, hogy az erdőbe vezet nagy része a kerékpárútnak. Királyrétről át Kóspallagig erdei út, és ez az erdei hangulat, hogy te ott önerőből bringával haladsz, annak ellenére, hogy a jól megépített úton történik a tekerés, egy eléggé erős természetközeli élményt ad. Mondanám hogy ami kötelező legyen sisak rajtunk, használjunk láthatósági mellényt. Mindenképpen legyen nálunk tartalékba ivóvíz, legyen váltóruha hiszen ezek az utak mindegyike rendelkezik olyan emelkedővel, ahol esetleg leizzadunk, és utána jó lesz fölvenni valamit, vagy száraz ruhát cserélni. - Kóspallag a Börzsöny legfiatalabb települése. Csak a 18. században települt be, pedig a hegyekkel keretezett medence roppant vonzó élőhely. A helyiek főleg dohányt termesztettek, mert akkoriban a dohányzás nem csak divat volt, de gyógyító erőt is tulajdonítottak neki. Kóspallagtól csupán néhány percet kell tovább kerekeznünk, hogy egy mesebeli helyre érkezzünk: az erdő sűrűjében rejtőznek a Szent Mihály pálos kolostor romjai, amely zarándokhely is itt mindig égnek a mécsesek. A romokon fa kápolna áll, az azt körülölelő erdő pedig különleges fák lakhelye. Csoportosan nőnek ki a magaslatból, mintha egy óriási kéz egyszerre ültette volna el őket... A spirituális töltődés után 8-9 kilométeres úton át tekerhetünk vissza Kismarosra. A keleti oldalon Szob a Dunakanyar Budapesttől legtávolabb eső települése, de körülbelül egy óra alatt vonattal is elérhető a fővárosból. Kodály Zoltán édesapja itt volt állomásfőnök 1883-ban, és itt áll a Luczenbacher család egykori hajléka is, amely ma már fiúkollégium, és amit legjobban a Duna felől lehet szemügyre venni. És itt volt egykor a falu temploma is, míg végül a lakosok egy idő után beleuntak, hogy az akkor még szabályozatlan Duna folyton kiönti a híveket a padsorokból, ezért újat építettek - immáron tisztes távolban a szeszélyes folyamtól. Az "új templom" ma is büszkén hirdeti, hogy az építők jól választották meg végső helyét. Szob az Ipoly folyó torkolatánál fekszik, ráadásul egy nagyon szép kerékpártúra útvonal is indul innen. - Az Ipoly parton vezet egy nagyon jó kerékpárút, az Ipoly menti kerékpárút, amely jelölve van, tehát jellemzően országúton megy a kerékpárforgalom, de kisforgalmú országúton, tehát teljesen járható. Egy kicsi jártasság azért kell hozzá, autós ismeret, hogy hogyan közlekedik az autós, mire kell figyelni. - A túra úgy 15-16 kilométer után két szép darabba vág egy apró falut, Ipolytölgyest. Sok idő eltelt alapítása óta, mire a határ mellett fekvő, a Börzsönybe rejtett, elszigetelt falvacskába aszfaltutat fektettek. De a paraszti kultúra így legalább évszázadokig háborítatlanul fejlődhetett. Ipolytölgyes máig megmaradt különleges parasztházainak egy része védelem alatt áll. Errefelé a helyiek előszeretettel díszítették lakhelyüket, gyakran nem csak az ajtó és ablak pompázik élénk színekben, hanem maga a ház is, miközben különféle minták is felkerültek rájuk. - Az Ipoly menti útnak az a jellemzője, hogy nincsen benne egy méter emelkedő se gyakrolatilag. Tehát az Ipoly-parton megy, és ilyen kisebb kis hullámok vannak az országútban, de nagyon jól járható, tehát merem ajánlani bárkinek, aki erre szeretne biciklizni, mert nem fog benne csalódni. - Erre haladva háborítatlan táj várja a kerékpárosokat, amely tavasszal különösen vonzó. Az út virágzó fasor ölelésében halad, a fák illata végigkíséri az érzékeny orrú utazót. Az üde zöldben pompázó tavaszi vetés a városi ember szívét is megmelengeti. - Amit én innen Szobon még nagyon kedvelek az, hogy ha az ember egy kicsit föl szeretne menni a hegyekbe, mert a Börzsönynek ez a része ez egy nagyon kedves rész, nem nagyon kemény emelkedők vannak, tehát néhány száz méterekről beszélünk összességében egy több tíz kilométeres túrán, tehát teljesen vállalható kis felkészültséggel is. Most egy nagyon új dolog a börzsönyi Ring, amely jelen pillanatban azt jelenti hogy egy 90 kilométeres kör innen Szobról indulva a Börzsöny megkerülve már ki van jelölve. Ennek nagy része kerékpárúton illetve kis forgalmi úton halad. Aki nem riad meg az emelkedőktől, az az Ipoly környékét elhagyva belevetheti magát a "sűrűjébe". Ipolytölgyesről alig öt kilométer emelkedős út vezet Nagybörzsönybe. Na de milyen öt kilométer?! Párját ritkító panoráma lesz a jutalma annak, aki nekiveselkedik! A község határában régi kis templom hív pihenőre: több, mint 800 éve vigyázza a dombtetőt. A vulkanikus kőzetből, trachitból "faragott" templom a középkori szokásokat követi és kelet felé néz. A vöröses, barnás árnyalatú falak olyan izgalmas színjátékot eredményeznek, hogy vakolatra itt már semmi szükség. Nagybörzsöny környéke számos értékes nemesfémet rejtett: vasércet, ólmot, ezüstöt, sőt még aranyat is. Nem csoda hát, hogy a település még a török hódoltság alatt sem néptelenedett el. A falu a magyar lakosság és a később ide került német bányászok örökségére épült, és mindez figyelemre méltó helyi szokásokat teremtett. A házak tornácához lépcsősor vezet, melyet ajtó zár le. A lakók a kaput használták, a kis ajtót az elhunytaknak tartották fenn. Küszöbe éppen olyan magas volt, hogy a koporsót könnyedén rá lehessen csúsztatni a halottas kocsira. Nagybörzsöny zsákfalu, innen nincs tovább, nyugodt szívvel fordulhatunk vissza. A Dunakanyar és a Börzsöny nem csak a jól járható kerékpárutakkal kedvez a bringásoknak, de a vadregényes, murvás szakaszok elkötelezett híveinek is nyújt kalandokat. A hegységet, mint testben az erek, keresztül-kasul szelik a turistautak, melyek nem csak bakancsosan, de jó hegyi bringával is bejárhatóak. A vállalkozó kedvűeknek nincs is igazán szükségük tippekre és előre megtervezett útvonalra: csak nekiindulnak a hegynek. - A Börzsöny gyakorlatilag hazánk egyik legritkábban lakott területe, órák hosszat lehet úgy menni az erdőben, aki ismeri a területet, hogy emberrel találkozna. Amíg a Duna vonalát követi. viszonylag sűrűn vannak megállók. Szinte mindegyik megállóban van alap szerszámkészlet, étkezési lehetőség, ellátási lehetőség. Amint beveti magát a Börzsönybe onnantól kezdve viszont önellátó az ember. Tehát javaslom, hogy vigyem pótbelsőt hozzá, szerszámot, hogy tudjon defektet cserélni. Pumpa alapvető, Illetve élelmiszer, ital ízlés szerint. - Szerencsére hideg, friss vizet adó közkutakban nincs hiány a Börzsöny falvaiban, sok helyen tudjuk felfrissíteni magunkat. És ha már a víznél tartunk: a Dunakanyar az evezés híveinek is földi, pontosabban "vízi" paradicsom. A Duna itt széles és nyugodt a vízbe lógó fák ágai alatt a part közelében viszonylag könnyedén evezhetünk felfelé is. Ráadásul több sziget, félsziget, homokpad is kiemelkedik a vízből, és felfedezésre csábít. Kajakot, kenut a folyó mentén több helyen is bérelhetünk. Például Zebegényben. - Ha Zebegényt választja valaki kiindulási helyéül, akkor ami az igazi nagy csattanás, az a zebegényi kissziget. Tehát mindenképpen átevezni a zebegényi kis szigetre, illetve tovább evezve be tudunk evezni a Nagymaros pilismaróti nagy öbölbe. Ez a nagy öböl, ez több kilométer hosszúságú állóvizet jelent, hajóforgalom nincs benne tehát egy szenzációs lehetőség. Klassz homokos partjai vannak, jó napozási fürdési lehetőség, jó program egynapos programnak, több napra programhoz nyilvánvaló, hogy kicsit hosszabb útvonalat kell választani. A merészebbek egészen a Szentendrei-szigetig is lecsoroghatnak. Ha úgy szól a megbeszélés, a bérbeadó utánunk viszi a holminkat, és visszaszállítja a sajkákat. Ha az időjárás kegyes, akkor a túraszezon május elsején indul. Ilyenkor már a víz sem túl hideg. De Zebegény a szárazföldön is figyelemre méltó. A Malom-völgyi patak partjára épült község 1851-ben került fel a kirándulók térképére, amikor átadták a vasutat. Korábban a bencések, a bányászok, na és a német, illetve a szláv telepesek érkeztek legtöbben a völgybe. Később a festői panoráma, a jó levegő vonzotta ide a kikapcsolódásra vágyókat, no meg a művészeket. A falu főterén áll a Kós Károly és Jánszky Béla tervei alapján épült kis szecessziós templom, amely Zebegény jelképe lett. Kós Károly az építkezés idején ebben a fafaragású ablakkeretekkel díszített kis villában lakott, amely később a 20. századi magyar festészet jelentős alkotójának, Szőnyi Istvánnak lett az otthona. Itt élt, nyaralt és alkotott "a Dunakanyar festője", akinek egykori háza ma már emlékmúzeum. Zebegényben akkor is megtelik a szívünk-lelkünk jó érzéssel, ha csak céltalanul barangolunk a kis házak között, vagy leheveredünk egy tisztáson, például a Sárkánydombon, ahol lélegzetelállító látvány tárul elénk. Felettünk fellegek, mögöttünk a Börzsöny, alattunk a Duna, szemben Pilismarót. Itt hamar világos lesz, honnan is ered a Sárkánydomb elnevezés. Persze Zebegényben, és az egész Dunakanyarban túrázva mostanában egy-két óvintézkedést azért be kell tartanunk. - A jelen helyzetben nem javasoltak a csoportos túrák. Egy család kijöhet, a vendéglátóhelyek többsége viszont zárva van. Nem célszerű tömegesen közlekedni. Szokásos távolságokat megtartani egymástól. Mi sem szervezünk túrákat. Tehát egyénileg mindenkivel kirándulni. Kérünk mindenkit hogy tartsa be a biztonsági intézkedéseket. A csoportos túráknak nem most van itt az ideje. - De ahogy a jó dolgok sem, úgy a rossz sem tart örökké. És abban is biztosak lehetünk, hogy akármikor is jutunk el Magyarországnak erre a gyönyörű tájára, a sokat látott Duna, a Dunakanyar és a Börzsöny tárt karokkal fog várni ránk.