Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- Dunaparti lakóparkok... Apró kertvárosi idill a Rákos-patak hoz közel. a nyolcvanas évek elején épült panelházak... elegáns bérházak és Bauhaus-épületek. Budapest nagyra nőtt 13. kerületének izgalmas, rendkívül változatos képe van. És két hídja is: Árpád és Margit is innen nyújtózik Budára. A két híd pesti oldala pedig szinte két külön világ, teljesen eltérő arcot mutatnak. Ha a 18. századi Pesten valaki a mai Margit-hídtól északra tekintett, legfeljebb halászkalyibákat, malmokat, temetőt, lőporraktárt és kietlen, sivár vidéket látott. Száz évvel ezelőtt aztán főleg üzemek uralták az akkor még javában külvárosnak számító, mai 13. kerület látképét. Ma az egykori gőzmalmok és gyapjúmosók helyén elegáns bérházak állnak, és bizony az itteni ingatlanárak is a legmagasabbak közé tartoznak. Újlipótváros divat lett. - A harmincas évek vége fele volt egy ilyen törekvés, hogy átnevezik az egész Lipótvárost, ahova még ez is tartozott, Szent István várossá. Ha belegondolunk, végig a körút mentén, a Teréz körút a Terézvárosban van, a József körút a Józsefvárosban, a Ferenc körút a Ferencvárosban. Lipótváros az meg Szent István körút. A körút neve megmaradt, megmaradt a Bazilikának a neve, megmaradt a Szent István park, de a név, az valahogy a háború után vissza lett "Lipótosítva". - Pest, ahogy a többi folyóparti város, folyásiránynak felfelé terjeszkedett. Budapest 13. kerülete délről a Szent István körútnál indul, ahol még a historizáló épületek összevisszaságában is egységes és Pest-szerte megszokott látvány tárul elénk. Amikor a körút ezen szakaszának dísze, a Vígszínház 1896-ban megépült, akkor a mögötte lévő terület kiaknázatlan mocsárvilág volt. Aztán lassacskán a Víg mögötti terület is beépült, de Pest többi részétől kissé eltérő módon. - Nagyon a 20. századi ingatlanfejlesztés határozta meg a beépítést, nagyon szabályos utcák egymásra merőlegesen, semmi flikk-flakk. Nincsenek fölösleges, kihasználatlan közterületek. Ez a településfejlesztés. Azonban az, hogy ez ennyire zárt és ingatlanfejlesztési központú lett, az nem azt jelenti, hogy maguk az ingatlanok, maguk az épületek ne lettek volna színvonalasak. Igen sok közöttük a kiemelkedő színvonalú. - Ahogy haladunk előre az időben, a kor minden stílusirányzata megjelent: a Hegedűs Gyula utcában például a szecesszió valamennyi irányzata fellelhető: a francia art nouveau, a német Jugendstil vagy éppen a bécsi szecesszió formavilága. A két világháború közti időszak ismét újat hozott, ekkor jelent meg az új módi, az art deco, mely azelőtt sosem látott díszeivel keltette fel a közönség figyelmét. A Radnóti utca 21/b helyén ma már izgalmas art deco bérház lakik, de korábban itt a Phőnix Filmgyár Rt. épülete állt. Ide járt dolgozni a Phőnix főrendezője, Kertész Mihály, aki később Michael Curtiz néven minden idők egyik legismertebb filmjét, a Casablancát rendezte. A sok cikornyának és tekergő vonalnak a modernizmus vetett véget. Erre szép példa a Pozsonyi úti templom. A mögöttem látható kerek ablakok vagy a lépcsőháznak az üvegezése, az egy tipikus példa. Erre a korszakra jellemző a szalagablakok megjelenése, amelyek később átmentek a családi ház építkezésbe, és mind a mai napig ott vannak. Igyekeznek tágasabb és világosabb lakásokat építeni. Hogy eltűnik a díszítés a házakról, a stukkók, a cirádák, a girbegurba formák, és igyekeznek egy leegyszerűsített, minél tisztább formát létrehozni. És nem úgy gondolkoznak, hogy építek egy házat, és azt a házat kidíszítem, hanem olyan házat tervezek, ami önmagában szép, önmagában esztétikus. - A hófehér, díszítetlen templom a római építészet elemeit is felhasználta: az oszlopsor a fölötte lévő háromszöggel, a timpanonnal a klasszikus templomokat idézi. Az 1940-ben felszentelt Pozsonyi úti református templomot nemcsak megjelenése tette emlékezetessé: Bereczky Albert vezetőlelkész üldözött zsidók ezreit mentette meg a toronyszobában és a templom alagsorában. Szeszgyár, gyapjúmosó üzem és számos gőzmalom uralta a 19. század fordulóján a mai Újlipótváros területét. A rakparton gőzhajók állomásoztak, gomolygott a füst, hajnalonként a Vác felől érkező hajókról innen indultak piacozni a kofák. A kerület munkásai többek között a Vígszínház mögötti nyomornegyedben, a Suhajda-telepen tengették életüket, földszintes házakban, többnyire pár négyzetméteres, fűtetlen barakk szobákban. Amikor a kerület iparának kezdett leáldozni, a főváros elérkezettnek látta az időt, hogy rendezze a kerület sorsát. - Mint minden területtel, ami egy beépítetlen terület, és potenciálisan jó területe a fővárosnak, ott születnek a legvadabb ötletek, ez mind a mai napig így van. A város szélére hol olimpiát szervezünk, hol expót, egyetemi várost, bulinegyedet, satöbbi. Ez Újlipótvárosban is megvolt, tehát volt például egy olyan elképzelés, hogy a mai Szent István park helyén egy hatalmas katedrális álljon, és egy kis Vatikánt hoznának létre, de rengeteg katolikus egyházi intézmény, szervezetet, telepítsenek ide, és ezeknek hozzanak létre egy negyedet. - A nagyra törő tervekből végül nem valósult meg semmi, helyette viszont modern lakónegyed épült. Hogy a Szent István park megszülessen, előbb el kellett bontani az itt füstölő parkettagyárat. A parkot 1936-ban adták át, akkor még Rakovszky park néven, és csak egy évvel később keresztelték át államalapító királyunk nevére. A területet akkor még nem kerítették körbe, és itt - Pesten egyedülálló módon - a házak igazodtak a parkhoz, és nem fordítva. A főváros meghatározta a készülő épületek magasságát, a homlokzatát és a színét is. - Ez volt Budapest első nagyobb szimmetrikus francia parkja, ami közpark volt, és úgy adta bérbe a Budapest székesfőváros a főkerttel együtt, hogy végtelenségig nyilvános közpark legyen tetszőleges használattal. És akkor gyermekmedencék helyeztek el ott, díszmedencét, meg egy játszóteret is a gyerekeknek. Ezek már máshogy léteznek, mert átalakították az évtizedek alatt a Szent István parkot. - Újlipótváros, vagy ahogy becézik, Lipócia építészetére leginkább a németországi Bauhaus iskola szellemisége hatott. A Bauhaus az élhető lakókörnyezetre, a világos, jó levegőjű lakásokra helyezte a hangsúlyt, a tervezők a lakók kényelmét tartották szem előtt. Eltűntek a gangos lépcsőházak, az épületeken megjelentek az erkélyek. A Szent István parkot körbeölelő házak mégis párizsias stílust mutatnak. A trapéz alakú zárt erkélyek, a tetőteraszok és a mészkő burkolatok világa a francia fővárosból származik. Az újlipótvárosi építészek között akadt néhány, aki nem a szárazon, hanem a vízen kereste az ihletet, így született meg a luxus óceánjárók stílusa. Az ilyen - olykor tényleg hajó alakú - épületeket áramvonalas részletekkel gazdagították: kajüt ablakokra utaló kerek nyílászárókon áramlott be a fény, az erkélyek is lekerekedtek, és szívesen használtak csőkorlátokat. - Újlipótváros elsősorban a polgárságnak épült. Általában a nagypolgárság lakott már az 1890-es évektől, kereskedők, illetve szellemi szabadfoglalkozásúak lakták a kerületet, tehát orvosok, mérnökök egészen a második világháborúig. Most is nagyjából őrzi Újlipótváros ezt az értelmiségi polgári atmoszféráját. Város a városban, de igazából nagyváros a nagyvárosban. Külön élete van, hogy a helyiek igazából falunak hívják, azért mert annyira ismerik egymást az utcákon, mintha csak falun élnének. - Újlipótvárosban ebben az időben egyetlen bérpalota épült, és éppen a park sarkára. Ez volt a korabeli Magyarország legdrágább ingatlanja, ahol a tervezők és mesteremberek szabad kezet kaptak, így teljes szellemi arzenáljukat bevethették, hogy megépüljön a kor legmodernebb luxus-bérháza. Az épület nem csak impozáns belső tereivel, lépcsőházával tűnik ki vetélytársai közül: a legnemesebb anyagokat, például a márványt éppúgy felhasználták, ahogy a kor legmodernebb megoldásait is, a tükörüveget, a krómot, a kaputelefont. Újlipótvárosban megszületett a modern nagypolgári luxus. A 13. kerület másik fele, Angyalföld ott kezdődik, ahol Újlipótváros véget ér. A két városrész 1950. január elsejétől lakja ugyanazt a kerületet, akkor bútoroztak össze hivatalosan is. Angyalföld a XX. század első felére a főváros ipari fellegvára lett, ami jelentősen befolyásolta megjelenését is. Kender-, acél-, csavar-, szalag-, zsinór-, akkumulátor- és még egy sor egyéb gyár zakatolt itt nap mint nap, néhol sötét és kétes hírű lakónegyedek mellett. - Ez igazából a munkásság kerülete volt, mert Újlipótvárostól északra is ugyanúgy folytatódott a gyárövezet egészen Újpestig, és hát a közelbe kellett lakni a munkásoknak, hogy a gyárba tudjanak járni. Ez egy szegényesebb munkásnegyed volt. Itt külön a rendőrségnek is óvatosan lehetett csak bemenni. Itt alakult ki a jassznyelv, ami a bűnözőknek egy ilyen argója volt. Valószínűleg a jaszkarizás is ebből jön, tehát itt azért voltak bicskázások. - A munkások emberhez méltóbb életét szerette volna előmozdítani a Kassák Lajos utcáról nyíló "Kilencház" néven is ismert lakótelep. Ahogy a neve is meséli, itt kilenc kétszintes ház alkotta a közösséget. Az épületek viszonylag szellősen helyezkednek el, köztük virágágyások, fák, fáskamrák. A rideg valóságot az épületek belül rejtették: a kis lakótelepen 140 család zsúfolódott össze. A vécék közösek voltak az épületben, és konyha is csak a "nagyobb", 30 négyzetméter körüli lakásokhoz tartozott. Az akkori lakhatási gondokról Kassák Lajos író részletesen beszámolt. Kerületi lakosként és az angyalföldi vasgyár munkásaként behatóan ismerte a körülményeket. - Hát volt egy olyan lakása, amiről írja, hogy az édesanyja, ráadásul az egyszobás lakásban, ami meghökkentően hangzik, de annak idején nagyon gyakran előfordul, hogy ágyat kiadtak azon belül, hogy ők is ott laktak az egyszobás lakásban. És akkor valami olyasfajta valaki lakott ott, egy kifutónak adták ki. Éjjel övé volt az ágy, de ki volt kötve, hogy reggel, amikor elmegy, tehát napközben, akkor a fiatal Kassák aludhat rajta. - Amíg Pest belvárosa bérpalotákkal büszkélkedett, addig az angyalföldieknek sokszor csak bérkaszárnya jutott. Az egyik monumentális darab a mai napig áll a Váci úton. Egy ilyen kaszárnyában több száz család élte mindennapjait. A tarthatatlan lakhatási körülményeken a főváros is igyekezett enyhíteni. Erre volt hivatott az 1926-ban épült Gyöngyösi utcai lakóház is, amely a hazai art deco nagyszerű példája. Az ablakkeretek már díszesek, ahogy az ablakok közötti terek is. Az utcafronti homlokzat pedig erkélyt, háromszög alakú kiszögelléseket rejt. A korabeli címjegyzékek arról árulkodnak, hogy lakói elsősorban rendőrök, tűzoltók, vagy a korabeli gyárak dolgozói voltak. És itt nőtt fel Gink Károly fotóművész is. De kísérleteztek mással is: a Dózsa György úti, négyemeletes szecessziós Népszálló épülete több mint négyszáz, körülbelül öt négyzetméteres hálófülkét foglalt magában. Az impozáns bejárat fölött kovácsot és kőművest ábrázoló domborművet is készítettek a munkások tiszteletére. A Népszállóban óriási konyha is működött, de volt itt orvosi rendelő, mosókonyha, sőt, még könyvtár is. A legnagyobb sikert a kísérletek közül Angyalföldön kétségkívül az OTI-telep érti el, amit 1940 körül kezdtek építeni. A földszintes házakat az Országos Társadalombiztosító Intézet, az OTI adta bérbe, elsősorban munkásoknak és néhány köztisztviselőnek. A modern stílus keveredett itt a népiessel. A 125 négyszögöles telkekhez pedig leginkább 1-2 szobás lakások tartoztak. - Egyforma házak, kis telekkel, azzal épület be. Ez egy különálló rész, falu a városban. Nagyon családias neveik vannak, hogy Sógor utca, Koma utca, Mosoly utca, Vőlegény utca és a többi. De ezeket a házakat rendszerint már átépítették, beépítették a padlást, hozzáépítettek. Az eredeti formát, amilyen kerek, ilyen tengerjáró hajó szerű ablakok voltak, az már nagyon kevésnél látni. - Itt-ott még lehet látni az eredeti koncepciót: kerek ablakok, boltíves tornác, zsalugáteres homlokzat. A házak többségét azonban már átalakították, a kerület pedig azóta elveszítette munkáskerület jellegét, és - főleg az itteni ingatlanárak miatt - "Angyalföld Rózsadombja"-ként vonult be a köztudatba. A hagyomány szerint a 18. században, a mai Angyalföld jelentős részén egy tiroli férfiú, Stefan Engel birtokai húzódtak. Engel német szó, jelentése "angyal": ezért sokan úgy vélik, a városrész neve tükörfordítással lett Angyalföld. Egy másik, regényesebb magyarázat szerint a megesett lányok itt szabadultak meg nem kívánt gyermekeiktől, és a kisdedeket a fájdalmas emlékezet nevezte el angyaloknak, a területet pedig Angyalföldnek. - Mezőgazdasági terület volt itt még a középkorban, falvak voltak, amit a török pusztított el. Egyébként a margitszigeti apácáknak volt a birtoka. Aztán hosszú ideig semmi. Először raktárak voltak. Tutajosok hoztak ide fát, és akkor itt is maradtak, a tutajt szétbontották, és abból épültek nagyrészt a házak, meg a tetőszerkezet. A 19. század derekán - végén beindult az ipar, ők meg gyárakba kezdtek dolgozni. - Az utóbbi évtizedekben Angyalföld arca sokat változott. Az egykori gyárépületek eltűntek és - milyen különös mókamester a történelem - az egykori nyomornegyedek helyére exkluzív lakóparkok épültek. A dunaparti Marina part tágas, teraszos, csupa-ablak lakásaival például jelenleg az egyik legdrágább lakópark a városban. Alig párszáz méterre a Marinától, már csak emléktábla jelzi, hogy egykoron itt terült el Budapest egyik különös hírű és hangulatú, amolyan félvilági negyede, a Tripolisz. Moldova György számos elbeszélésében idézi fel az itteni nyomornegyed világát, de itt nőtt fel a világhírű zongoraművész Cziffra György, és itt játszódik Tarr Béla klasszikusa, a Családi tűzfészek is. Angyalföld külső részéből származott egy másik híresség is, a verhetetlen bokszoló, Papp László, akinek egy szobor őrzi az emlékét, nem messze a háztól, ahol ifjúságát töltötte. "Papplaci" mindössze 3 éves volt, amikor 1929-ben felépült a Béke téri Szent László-plébániatemplom, amely azóta Angyalföld jelképévé vált. A "kerület kis folyama", a Rákos-patak egész Angyalföldön végigszalad, egészen a Gödöllői-dombságtól fut idáig, hogy aztán a Duna Aréna magasságában a Dunába torkolljon. 1944-ben, 126 méter mélyről gyógyvíz tört fel, aminek köszönhetően pár évvel később, akkor még Szabadság Strandfürdő néven megnyitott a Dagály. - A Dagályban észrevették a gyógyvizet nagyon hamar, de hát csak úgy használták, hogy ilyen mélyedésekbe, gödrökbe jártak be fürödni, mert hát jó meleg víz volt, és észrevették a jó hatását. Aztán 1945-ben a szovjet hadseregnek volt itt egy kórháza. Ők is észrevették és használták, és aztán utána az épült ki az úgynevezett Szabadság Strandfürdő, és hát akkor lett annyira népszerű. - Egykor a zsúfoltsága miatt Néplavórnak is csúfolt Dagály mára átalakult, de jelenleg is az egyik legnépszerűbb budapesti strandfürdő és uszoda. Mára "egybekelt" a néhány éve elkészült Duna Arénával, ezzel az ízig-vérig modern, "hullámzó" épülettel. Az Aréna a magyar úszósport elitjének második otthona is: itt edzenek legjobbjaink. Az egyik legizgalmasabb átalakulás pedig kétségkívül Angyalföld egyik jelenlegi kereskedelmi központjában, a Lehel téren történt. A teret még a Váci úti temető felszámolása után alakították ki, akkoriban nyitott meg nem túl higiénikus szabadtéri piaca is, amit aztán csak jóval később, az 1960-as években kezdtek felújítani. - A Lehel téri piac... tulajdonképpen a 20. század elejétől már volt ott piac. Érdekes módon volt egy kis piac is, de ha nem a Lehel téren, hanem a Lehel út és a Róbert Károly utca sarkán volt. Ez még a működött. Aztán ugye hát körülbelül tizenvalahány éve ezt a piacot átépítették, Rajk László építésznek a munkája alapján. A Lehel Csarnok nem mindennapi épület. Tarkabarka tömege, hatalmas hajó-szerű megjelenése erős kontrasztot alkot a téren álló, 1933-ban felszentelt Árpád-házi Szent Margit-templommal, amely még a középkor építészetét felelevenítő neoromán stílusban épült. Egymásra épültek itt a korok, korszakok - hogy aztán együtt, egységesen egy új, egyedülálló stílust teremtsenek és egy élhető városrészt alkossanak.