Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- "Ez aztán a kilátás, ez aztán a panoráma!" - álmélkodik a Nyakas-tető minden egyes alkalommal, amikor a Zsámbéki-medence irányába tekint. A Nyakasnak, ennek az alig 300 méter magas hegynek kedvére van ez a terület, de évezredek óta beéri azzal, hogy csak tisztes távolból csodálja. Még szerencse! Mi lenne ezzel a sok szép szőlővel, ha a Nyakas egyszer nekibátorodna, nyakába kapná a lábát és megindulna udvarolni, mondjuk Zsámbék irányába? Az biztos, hogy kő kövön, fa favon nem maradna! - A Nyakas-hegy vonulata az ilyen elnyújtott, hosszú és nagyjából egy magas, tehát mindenhol ilyen 320-300 méteres magasságok vannak, és egyik helyét hívják Nyakas-tetőnek, de az is csak 5-10 méterrel magasabb, mint a többi. A Zsámbéki-medence jól ismeri az őt csodáló Nyakas-hegyet, és mi tagadás, jól esik neki, ahogy a keménykötésű magaslat fürkészve pásztázza csinos idomait. Schwarcz Gyula térképész is szívesen nézegeti ezeket a formákat, vonulatokat: éppen a közelmúltban rajzolta le a Zsámbéki-medence kicsinyített mását. - A Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesülettel csináltunk egy térképet így közösen, megkerestünk rengeteg szolgáltatót, főleg turisztikait, hogy itt a medencében fogjuk össze a turizmust, fogjuk össze az embereket. Megpróbáltam felkutatni az összes olyan régi, új, mindenféle forrást, ami a dűlőneveket, a régi neveket tartalmazza. És többszáz dűlőnév van rajta. Tényleg olyan érdekes neveket tudtam felrakni a térképre, ami eddig sose volt térképen még. - Ott van mindjárt a szinte csak a vadászok által használt "Kifli-föld", vagy éppen a "Gáspár-csillag" helynév. Az "Óriások lépcsőjét" már többen ismerik. Nem kell megijedni, egészen kicsi a valószínűsége, hogy ezen az útvonalon igazi óriásba botoljunk, de ha mégis, akkor sincs gond, ugyanis a Zsámbéki-medence őrei kedvelik a turistákat. - Ez egy útnak a része, ami Tökről, Anyácsapusztára, Anyácsára vezetett. Anyácsa egy régi falu volt, és erre jártak pl. a boltba az emberek. A Nyakas-hegy szarmata mészkőből áll, az egyik legjellemzőbb, legszebb kibukkanása ennek itt ez a pados, lépcsőzetes alakzat, amely egész sokáig egy olyan 100 méterig eltart és kedvelt kirándulóhely. - Bármennyire hihetetlen, itt valaha a Tethys-óceán hullámzott, a benne úszkáló, lebegő élőlények azonban nem tűntek el nyom nélkül, a szarmata mészkő évmilliók örökségét őrzi, kőbe zárt csigát és kagylót. - Van itt még egy régi murvabánya oda például már vittem én is nem egyszer gyerekcsoportot, meg sokan járnak oda, kalapáccsal megy az ember ott lehet ezeket az ősmaradványokat találni, például a kardiumot. A cardium kagyló szívformájú héja kiállta az idő próbáját. Sőt, még Tök település egyik borászata is felvette a nevét. A Nyakas-hegy lösz borította lankáit imádja a szőlő, aminek a levét szinte mindenki szívesen megissza. - Ez kimondottan a ropogós fehér boroknak ad jó alaptalajt, a pezsgőkészítésnek. Zömében ez a Zsámbéki-medence, illetve az Etyek-budai borvidék fehér fajtákra épül. Folyamatosan művelés alatt vannak a hegyoldalak, a töki ember nagyon szereti a zöldveltelinit illetve a királylánykát. Én amikor idekerültem a borászatba, akkor a helyi termelőknél mindjárt az volt az első kérdés, hogy na hadd kóstoljam meg a királylánykát vagy a zöldveltelinit. Az az etalon, tehát onnantól lehet mérni a munkát. - A pincék reneszánszukat élik, az egykori kőbányára viszont a természet jelentkezett be. A szikla, hiába mutatja lelkét kőkeménynek, az évek alatt úgyis ellágyul. A repedésekben megkapaszkodó növények előbb vagy utóbb győzelmet aratnak, és tájsebet takarnak. A murvabányát csakúgy, mint az óriások lépcsőjét, az egyik tanösvény állomásként is érinti. - 40-50 évvel ezelőtt ezen a hegyen itt semmi nem volt, egy kopár hegy volt, illetve bányásztak, a Darányi birtok volt itt Anyácsapusztán. És az egész hegyet bányászták ilyen hosszúkás alakban és az egész területet, ami régen bánya volt, azt benőtte itt Zsámbék határáig az erdő. A Nyakas-hegy jelentős része Natura 2000-es terület, vagyis az európai ökológiai hálózat fontos része. A tetőre, a zsámbéki kereszthez, amelynek tövében a védett tavaszi hérics és árvalányhaj is virágzik, a Szent Norbert-tanösvényen keresztül vezet az út. - A zsámbéki öregtemplom úgy vonzza a tekintetet, hogy a szem alig tud elszakadni tőle. Ha ez torzóiban is ennyire káprázatos, akkor milyen lehetett fénykorában? A háromhajós premontrei bazilikát és a szorosan hozzátartozó monostort még a törökök sem rombolták le, csak erődítménnyé alakították. - A premonteriek az 1186-os dátumhoz kötődve érkeztek Zsámbékra, amikor III. Béla király második feleségével Capet Margittal egy bizonyos Ainar lovag érkezett Franciaországból, ő hozott magával premontrei szerzeteseket és ő kapta a királytól Zsámbékot és környékét birtokul. Ezen a birtokon építette fel ezt a bizonyos premontrei prépostságot. - 1763. június 28-án a Föld mélye és a Föld felszíne úgy összeszólalkozott, hogy csúnya dulakodás lett belőle. Nem fogták vissza magukat, összecsapásukba beleremegett a környék. A földrengés, amelynek epicentruma Komáromban volt, a Zsámbéki-medencének is adott egy gyomrost: hát nem leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala? Zsámbék szomszédjában, Tök település határában a repcetáblák ölelésében egy másik, sokkal kisebb romtemplom hirdeti, hogy errefelé is fontos volt a hitélet. Ezek a kövek bizonyára jónéhány pünkösdi szentmisét hallhattak az idők során. - Amikor nyugdíjba kerültünk a feleségemmel együtt, kérdés volt, hogy melyik templomba járjunk minden vasárnap: Tökre, Zsámbékra, reformátusba, katolikusba, és aztán első körben azt gondoltuk, hogy kijövünk ide imádkozni, és ketten kijöttünk, borzasztó nagy szél volt, sokkal nagyobb mint most, esett az eső, vihar volt és aztán azt gondoltuk, hogy ennek van értelme. - Furcsa párhuzam, de a Húsvét utáni 50. napon, Pünkösdkor is hatalmas, szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, a Szentlélek kiáramlásának idején. - Minden évben négyszer kijövünk, karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor és itt imádkozunk, és egyre többen vagyunk már, most már, hogy sokan vagyunk legutóbb majdnem, hogy térdig érő sár volt, de jött ki mindenki és egy csodálatos dolog, hogy imádkozhatunk itt a pusztában, azokért az emberekért, akik körülöttünk élnek. - A romtemplom korát megbecsülni is nehéz. Vannak, akik az építés idejét az Árpád-kor előtti időkre teszik és úgy gondolják, hogy ez a templom nem Tökhöz, hanem egy, a föld színéről mára eltűnt másik településhez tartozott. Egy másik - ma már szinte romosnak nevezhető - terület életkora viszont nagyon is ismert. Az elhagyott zsámbéki légvédelmi rakétabázist, fedőnevén "kókuszt" azért építették az 1980-as évek elején, hogy a főváros légterét védje, biztosítsa háború, támadás esetén. - Itt légvédelmi rakétákat állomásoztattak, ebben a helyiségben is egy légvédelmi rakéta állt egy nyergesvontatón, és Budapest légvédelme volt a fő céljuk. 1996-ig töltötte be ezt a feladatot a bázis és 1996 után egy színházi bázissá alakult át, illetve itt kapott helyet a repülésrégészeti kiállítás. A titkos légvédelmi bázisnak nem csak az a különlegessége, hogy szépen lassan megeszi az erdő, visszahódítja a természet, hanem az is, hogy eredeti állapotában maradt fenn. - Ennek a helyszínnek igazából béke harcálláspont a neve, ami azt jelenti hogy háborús konfliktus esetén innen a légvédelmi ütegek a vontatók segítségével, olyan helyre települtek, amit nem lehetett egyszerűen felderíteni. A hangárban jelenleg egy olyan kiállítás kapott helyet, amely a repülésrégészet eredményeit, elsősorban a Magyarország területén lezuhant II. világháborús repülőgépek maradványait mutatja be. - Amerikai, német, magyar repülőgépeknek a roncsai vannak kiállítva. De nagyon sok olyan maradvány van, aminek viszont története van, tehát vagy egy roncsfeltárás során került elő, vagy valamilyen módon túlélte a háborút, pl. újrahasznosították. - Az újrahasznosítás során az emberi lelemény nem ismert határokat. A repülőgép gumijából többnyire cipő készült, az ejtőernyőből pedig menyasszonyi ruha, de egy lezuhant repülőgép jó lehetett pinceajtónak, pálinkafőzőnek, kerítésnek, vagy éppen galambdúcnak is. - Akárhogy is keresünk, nem találunk fogást Zsámbékon. Az 5000 lelket számláló kisváros, a Zsámbéki-medence névadója, távolról lenyűgöz, közelről elbűvöl. A Szent Norbert tanösvényen a löszmélyutakon felkapaszkodva a tetőre olyat látunk, hogy még a szánk is tátva marad. A zsámbéki kereszt az egyik legszebb kilátóhely a környéken. - Nagyon sokáig itt csak egy ilyen faágakból összetákolt fa kereszt állt és Zsámbéki, illetve most már töki fafaragó, kőfaragó Fehér Máté alkotása, egy-két éve van meg ez a gyönyörű szép kereszt. Korai ómagyar motívumos kereszt. - Zsámbékot elnézve mégiscsak van abban a mondásban valami, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Itt még a Teremtő is mintha két marokkal szórta volna a műemlékeket. Balázs Csilla a fővárosból költözött a kisvárosba, azt mondja, ma már nem gyüttmentként, hanem gyüttmaradtként tekintenek rá. - Bármerre sétálunk a városban, mindenhol régi épületek és műemlékek idézik meg a múltat. Számunkra az egyik ilyen kiemelt műemlék a Zichy-kastély. Az eredendően vár funkciókat betöltő kastélyt, a III. Béla királyunk francia feleségének kíséretével érkezett Aynard lovag építette. A vár és az uradalom a törökök kiűzése után a Zichy család tulajdonába került, majd a svájci székhelyű irgalmasrendi keresztes nővérek 1904-ben megvásárolták és iskolát rendeztek be benne. - A későbbiekben megkapták a most zárdakert névre hallgató parkot, ami a zárdanövendékek kedvelt ima- és sétálóhelye volt. Szintén a főtérről láthatunk rá az Immakuláta szoborra, ez Magyarország első pestisszobrainak egyike, ami az 1700-as évek végén a pestis járvány elvonultával készült el. - A Zárdakert tavacskáit annak a Török-kútnak a forrásvize táplálja, amely a török időben fürdőként is szolgált. A zsámbékiak közül sokan, 1960-ig innen hordták haza a vizet. Zsámbék első lakói, a premontrei szerzetesek megkerülhetetlenek. A templomot és monostort az itt élők annyira maguknak érzik, hogy egyszerűen csak "premi"-nek becézik. - Amikor a premontreiek megépítették, akkor a késő román stílusnak megfelelően építették fel a templomot, azután amikor a 15. században a premontreiek hanyatlása után Mátyás király a pálosoknak adományozta a területet, akkor kora gótikus stílusban újították fel a templomot. - Az Esztergomot Székesfehérvárral összekötő kereskedelmi út mentén található Zsámbékra egyre több kereskedő és iparos költözött. A török hódítások idején azonban megtizedelődött a lakosság, a fennmaradó protestáns vallású magyarokat az új földesúr, Zichy gróf választás elé állította. - Vagy visszaveszik a katolikus hitet, vagy pedig elhagyják a települést, úgyhogy sokan ezt a megoldást választották és Tolna megyei Kölesd településen kezdtek új életet. És, hogy újra virágozzék Zsámbék, Zichy Péter gróf a dunamenti svábok közül hívott be új telepeseket. - A sváb családok fejlett borkultúrát hoztak magukkal a településre. A józsefvárosi pinceterületen éppen az értékek mentése zajlik, itt valaha 70 pince őrizte a Nyakas hegyén termett szőlő levét. Zsámbék lakossága a történelem során folyamatosan változott. A sváb családoknak a 20. században kellett elhagyniuk otthonaikat. A Szent Vendelt ábrázoló domborműves, 1700-as években épült lakóházból is kénytelen-kelletlen mentek el a tulajdonosai. - 95 százaléka az itt élő sváboknak kitelepítésre került és akkor újra itt álltak üresen a házak, akkor egy újabb benépesítés következett a Kunságból, a Jászságból, a Kisalföldről, nagy számban kerültek ide családok és felvidéki illetve erdélyi magyarok is idekerültek. Ott ugyanúgy kitelepítették, mit innen a svábokat, és közülük sokan itt találtak új otthonra. - Zsámbék központjában a kitelepítési emlékmű nem csak azoknak a németajkú családoknak állít emléket, akiket a kollektív bűnösség jegyében Németországba száműztek, hanem mindazoknak, akik a történelem során valaha is, külső nyomás hatására költözni kényszerültek. A Budai-hegység, mielőtt végleg belesimulna a tájba, az utolsó szikláival is kitesz magáért. Ott van például a Zsámbéki-medence szélén a Madárszirt és a Nyakaskő. Mindkettő, szinte tengeri nimfákat megszégyenítő módon, szelíd szirénként csalogatja a természetjárót. Ha valakinek olyan érzése támad, hogy egy hatalmas kiszáradt tó partján ücsörög, nem jár messze az igazságtól. Itt ameddig csak a szem ellát, valaha tenger volt. A víz elfolyt, a kő megmaradt. - Ez egy gyönyörű természeti képződmény, egy szép sziklás szirt Biatorbágy mellett, amelyet mi madárszirtnek hívunk, illetve az egyik legszebb sziklaképződmény a nyakaskő, ami alatt most ülünk. A túrázók körében is nagyon-nagyon közkedvelt hely, itt megy nem messze a piros túra, itt szeli keresztül-kasul a dombjainkat. - Úgy tartják, hogy a Nyakaskő arról kapta a nevét, hogyha ránézünk a sziklára, akkor mintha egy nyakon ülő fejet látnánk. Jó, talán ha nagyon erősen hunyorítunk... Krisztina egyébként gyakran jár erre a helyre, azt mondja, hogy a rossz gondolatokat, a negatív érzéseket a szikla néhány perc alatt kiszívja a lélekből. - A természet az nagyon tölti az embert, szívod a friss levegőt, hallod a madarak csicsergését, látod a gyönyörű szép környezetet, ez mindenképpen tölt. - A szikla platóján azzal is gyorsan szembesül az ember, hogy minden csak viszonyítás kérdése és hogy lehetünk akármennyire vasakaratúak, a magasban, a sziklán azonnal megérezzük törékenységünket, esendőségünket és porszemségünket. A biatorbágyi viaduktot elnézve a halandóságot is hozzátehetjük a listához. - Nagyon szép látvány, ahogy bejön az ember Biatorbágyra és az első, ahogy így leérkezik a völgybe, amit megpillant, ez a két vasúti viadukt. Ez egy egyedülálló völgyhíd, mert egy páros vasúti völgyhíd. Jelenleg már nem üzemel vasúti vonalként ez a szakasz, a falu más részén megy át a jelenlegi vasútvonal, viszont turistalátványosságnak továbbra is üzemel, keresztül tudunk rajta sétálni, keresztül tudunk rajta biciklizni, nagyon szép fentről a kilátás. - A régi vasútvonal mentén az állomásépületből faluház lett, amit az egyáltalán nem bán, viszont a mozdonyfüstös eset itt is fennáll, a faluház álmában még mindig masinisztát játszik és szalutál. Az épület előtt a biai születésű Juhász Ferenc költő ezen csak mosolyog: "jól van ez így" - gondolja-, "a vágyaink legalább az álmainkban ne tagadtassanak meg". Biatorbágy és a szomszédos Páty között a távolság mindössze 5 km. Viszont, ha kerülünk egy embereset és Zsámbék felől közelítünk Pátyra, akkor azt is megláthatjuk, hogy az út felett hogyan érnek össze a fák. Páty abban a furcsa helyzetben van, hogy a pincehegy oldalában a pincesor több szinten kanyarog, a szőlő viszont már évtizedekkel ezelőtt eltűnt. A saját borhoz máshonnan veszik a szőlőt. A pincék viszont legalább annyira szépek, mint régiek: nagyon! - Eltűntek innen azok a kataszteri szőlőbirtokok, amik voltak, amik a dédnagypapájé meg a nagypapájé voltak. De a pincére valószínűleg büszkék lennének, meg arra, hogy a pincesor még megvan ezzel a 300 pincéjével. És ez pincerendszer, mert utcák vannak. Tehát, hogyha jobban megnézzük, akkor több utcára van építve ez a pincerendszer, azért is, pincefalunak is nevezhetjük, nem csak pincehegynek, mert utcákból áll és összetalálkoznak ezek. - Páty különleges, zászlós bora ma már nincs a köztudatban és a hordókból is hiányzik. A budai vörös valamikor a budai terület egyik legismertebb és legkedveltebb bora volt és még egyszer nem árt hangsúlyozni, hogy vörös és nem fehér. - A budai vöröset szállították a budai kocsmákba, az 1930-as, '40-es években ebből éltek az emberek, tehát Páty lakóinak a nagy része gyümölcs és szőlőtermesztésből élt. Pátyon igenis több írásos dokumentum van erről, hogy volt kék szőlő. - A múlt idő használata nem véletlen, Pátyon az 1960-as években nem csak a kék szőlő, hanem javarészt a fehér is eltűnt. Ha szerencsénk van, a hegyen nyitott pincét is találunk, ahol a gazdával nem csak a múltról, hanem a jövőről is el lehet beszélgetni egy pohár bor mellett.