Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

A tizennyolc millió. A tizennyolc millió évvel A tizennyolc millió évvel ezelőtt harcba. A tizennyolc millió évvel ezelőtt harc dúlt a A tizennyolc millió évvel ezelőtt harc dúlt a Kárpát-medencében. A tizennyolc millió évvel ezelőtt harc dúlt a Kárpát-medencében délkeletről ha. A tizennyolc millió évvel ezelőtt harc dúlt a Kárpát-medencében délkeletről hatalma. A tizennyolc millió évvel ezelőtt harc dúlt a Kárpát-medencében délkeletről hatalmas kőzetlemez harc dúlt a Kárpát-medencében délkeletről hatalmas kőzetlemez lendült támadásba harc dúlt a Kárpát-medencében délkeletről hatalmas kőzetlemez lendült támadásba. harc dúlt a Kárpát-medencében délkeletről hatalmas kőzetlemez lendült támadásba az délkeletről hatalmas kőzetlemez lendült támadásba az északnyugati azonban erre. délkeletről hatalmas kőzetlemez lendült támadásba az északnyugati azonban hevesen ellenállt. délkeletről hatalmas kőzetlemez lendült támadásba az északnyugati azonban hevesen ellenállt a lendült támadásba az északnyugati azonban hevesen ellenállt a háborúskodás több millió. lendült támadásba az északnyugati azonban hevesen ellenállt a háborúskodás több millió évig tart. azonban hevesen ellenállt a háborúskodás több millió évig tartott és Rob. azonban hevesen ellenállt a háborúskodás több millió évig tartott és robbanások bumm. azonban hevesen ellenállt a háborúskodás több millió évig tartott és robbanások azonban hevesen ellenállt a háborúskodás több millió évig tartott és robbanások vulkánkitörések kísért. háborúskodás több millió évig tartott és robbanások vulkánkitörések kísérték az. háborúskodás több millió évig tartott és robbanások vulkánkitörések kísérték aztán sokára. háborúskodás több millió évig tartott és robbanások vulkánkitörések kísérték aztán sokára ugyan, de háborúskodás több millió évig tartott és robbanások vulkánkitörések kísérték aztán sokára ugyan, de végre és robbanások vulkánkitörések kísérték aztán sokára ugyan, de végre beköszöntött a béke. és robbanások vulkánkitörések kísérték aztán sokára ugyan, de végre beköszöntött a béke az. kísérték aztán sokára ugyan, de végre beköszöntött a béke az ütközések ered. kísérték aztán sokára ugyan, de végre beköszöntött a béke az ütközések eredményeként pedig. kísérték aztán sokára ugyan, de végre beköszöntött a béke az ütközések eredményeként pedig megszületett. beköszöntött a béke az ütközések eredményeként pedig megszületett a Ma. beköszöntött a béke az ütközések eredményeként pedig megszületett a Mátra. beköszöntött a béke az ütközések eredményeként pedig megszületett a Mátra ekkor. beköszöntött a béke az ütközések eredményeként pedig megszületett a Mátra ekkor látta meg a beköszöntött a béke az ütközések eredményeként pedig megszületett a Mátra ekkor látta meg a napvilágot. eredményeként pedig megszületett a Mátra ekkor látta meg a napvilágot Magyarország. eredményeként pedig megszületett a Mátra ekkor látta meg a napvilágot Magyarország legmagasabb eredményeként pedig megszületett a Mátra ekkor látta meg a napvilágot Magyarország legmagasabb csúcsa. Mátra ekkor látta meg a napvilágot Magyarország legmagasabb csúcsa a Kékes is. Mátra ekkor látta meg a napvilágot Magyarország legmagasabb csúcsa a Kékes is, amely Magyarország legmagasabb csúcsa a Kékes is, amely ezertizennégy méter év. Magyarország legmagasabb csúcsa a Kékes is, amely ezertizennégy méterével büszkén maga. Magyarország legmagasabb csúcsa a Kékes is, amely ezertizennégy méterével büszkén magasodik, tehát. Kékes is, amely ezertizennégy méterével büszkén magasodik társai nagy. Kékes is, amely ezertizennégy méterével büszkén magasodik társain a és olykor a. Kékes is, amely ezertizennégy méterével büszkén magasodik társain a és olykor a felhő. Kékes is, amely ezertizennégy méterével büszkén magasodik társain a és olykor a felhők fölé. Kékes is, amely ezertizennégy méterével büszkén magasodik társain a és olykor a felhők fölé itt. méterével büszkén magasodik társain a és olykor a felhők fölé itt még a nap. méterével büszkén magasodik társain a és olykor a felhők fölé itt még a nap, és méterével büszkén magasodik társain a és olykor a felhők fölé itt még a nap és szebben. méterével büszkén magasodik társain a és olykor a felhők fölé itt még a nap és Szeben és jóval. méterével büszkén magasodik társain a és olykor a felhők fölé itt még a nap és Szeben és jóval többet. a és olykor a felhők fölé itt még a nap és Szeben és jóval többet, sőt az átlagos. a és olykor a felhők fölé itt még a nap és Szeben és jóval többet, sőt az átlagosnál. A Kékes már 1897 óta része a mátrai túraútvonalaknak. a és olykor a felhők fölé itt még a nap és Szeben és jóval többet, sőt az átlagosnál. A Kékes már. a és olykor a felhők fölé itt még a nap és Szeben és jóval többet, sőt az átlagosnál. A Kékes már és jóval többet, sőt az átlagosnál. A Kékes már ezernyolcszázkilencvenhét óta része. és jóval többet, sőt az átlagosnál. A Kékes már ezernyolcszázkilencvenhét óta része a Mátra. és jóval többet, sőt az átlagosnál. A Kékes már ezernyolcszázkilencvenhét óta része a Mátrai túraútvonalak. Ameddig a szem ellát, festői lankák tárulnak elénk, melyeken jól érzik magukat a fák: a tölgyek, a bükkök egyaránt. De ereszkedjünk kicsit vissza a hegy lábához: itt fekszik Mátrafüred, itt kezdődik a Mátra! - Mátrafüred azért érdekes, mert egyrészt a legrégebbi település a Mátrában, és a Mátra kapuja. Valójában Mátrafüred nem is Mátrafüred volt, hanem fölötte, Mátrafüred fölött, az 1300-as években is már volt település, csak nem Mátrafürednek hívták, hanem Benefalvának. Gyakorlatilag Mátrafüred négyévszakos település, ami azt jelenti, hogy tavasztól őszig, télen át, nyárig bármikor lehet mit csinálni. És ráadásul mindenféle célcsoportnak jó. - Az egyik lehetőség, hogy szorosra kötjük bakancsunk pertlijét, és útnak indulunk - gyalog. Mielőtt nekiveselkednénk a meredek hegyoldalnak, kezdjük egy kellemes sétával: Mátrafüred központjától tízperces gyaloglással elérhető ez a várszerű kilátó, amely 370 méter magasan áll a domb tetején, és jókora süveggel a fején kémleli a tájat. - A Kozmáry kilátó, ami egészen pontosan 1900-ban épült. Azért érdemes felmenni, mert gyakorlatilag az egész Mátraalját be lehet látni, egy gyönyörű körpanorámát lehet látni onnan. A másik kilátóhoz pedig, oda egy kicsikét többet kell sétálni és fölfele, a Muzsla. - Látszik innen Gyöngyös és a kékesi tévétorony, no és a Kozmáry-kilátó testvéröccse is. Hogy kiderítsük, mi is ez a sárga szerkezet, szűk három kilométeres gyalogút vár ránk - fölfelé. De megéri a séta, mert különleges látvány lesz a jutalmunk: ez Sástó, a Mátra legmagasabban fekvő, gyönyörű tava. - Ez egy nagyon, nagyon szép, leginkább azt mondanám, hogy családi látványosság, illetve a gyerekeknek is abszolút alkalmas. Van sétaút, vannak különböző attrakciók, olyan elemek, amik interaktív elemek a gyerekek számára, és hát nagyon szép a maga a látkép. Ott van egy érdekes torony, mindenki úgy ismeri a sárga kilátó. Egyébként az egy olajfúrótorony volt annak idején, csak hát valami konstrukciós hiba miatt nem volt alkalmas olajfúrásra, úgyhogy átszállították ide a Mátrába. Éppen ezért, mivel nem kilátónak épült, ezért egy picit nagyobb a kilengése. Tehát aki szereti a kalandot, annak érdemes felmenni. 50 méter magas, gyakorlatilag az egész Mátrát be lehet látni a tetejéről. - A mai nyugalmat és békét árasztó tó hajdan lápos mocsárvidék volt az erdő közepén. Aztán megszületett az ötlet, hogy alakítsák kirándulóhellyé, így lett szorgos munkával és türelemmel a nyugalom és a béke szigete, igazi paradicsom az emberek és az állatok számára egyaránt. Mátrafüred egyébként a néhány kilométerrel arrébb fekvő Gyöngyöshöz tartozik, ahová - ha már jól kigyalogoltuk magunkat-, kisvasút is levihet és amely éppen Gyöngyös legfőbb látványossága, a kastély előtt áll meg. Innen a főtér sincs messze, mindössze pár perc séta az út - egy szép, árnyas fasoron keresztül andaloghatunk a barokk házak között. Gyöngyöst még az avarok alapították, jóval a honfoglalás előtt. A sors azonban úgy akarta, hogy Árpád vezér kezére szálljon. A főtéren már a XIII. században is templom ékeskedett, éppen ott, ahol ma a környék legnagyobbja, a Szent-Bertalan-templom áll, idestova több mint 250 esztendeje. Mindegy, hogy a Mátrát a magasból kémleljük, vagy egészen közelről, az itteni erdőkben sétálva: minden esetben lenyűgöző természeti jelenséggel találkozunk majd. A Mátra sokkal több, mint egy 900 négyzetkilométer kiterjedésű hegység Magyarország északi részén. Varázslat! - A túráim alkalmával mindig úgy szoktam felkonferálni egy kirándulást, amikor megérkeznek ide a vendégek, hogy nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit a varázshegyek között. A Parádi medence, ahol most vagyunk, a Mátra bércének az ölelésében egy igazi varázs hely, mondhatjuk így. Egy olyan hely, ahol már mind a gyógyturizmus, mind pedig a gyalogos turizmus évszázadokkal ezelőtt, mondhatni, hogy megindult. - Az emberek felfedezték, hogy a Mátra különlegesen jó hatással van kedélyállapotra, tüdőre egyaránt. A Parádfürdői völgyet már az 1730-as források is gyógyhelyként említik. Az itt fakadó gyógyvíz mozgásszervi, urológiai, nőgyógyászati panaszokra is kiváló. A gyógyhatású vizeket a modern medicinák megjelenéséig roppant nagy becsben tartották. Parádfürdő az 1850-es években a Károlyi grófok birtokába került, akik nagyszabású építkezésekbe kezdtek, és valósággal felvirágoztatták a területet. A tervezéssel a család "kedvenc építészét" bízták meg. - A fővárosi építészt, Ybl Miklóst kérték fel arra, hogy megtervezze a környékbeli villákat, kastélyokat és egyéb olyan kiszolgáló épületeket, mint például a közeli Cifra istálló, a mellettünk található szálló vagy az Állami Kórháznak az épülete. Érdemes megemlíteni azt is, hogy amikor még gyógyfürdőként is működött ennek a kórháznak az épülete, akkor Parádfürdő volt a trianoni elcsatolás után az egyetlen hegyvidéki fürdőhely Magyarországon. Nem csak a megbízó volt arisztokrata, hanem akkoriban a vendégkör is, Ybl ezért a luxusra vágyó, tehetős rétegnek igényes épületkomplexumot tervezett. A fürdőhöz tartozó szálló nem csak szép volt, de modern és minden kényelemmel felszerelt: már 1876-ban központi fűtés adta itt a meleget! A szállodát akkoriban fedett sétány kötötte össze a gyógyfürdővel, no meg egy impozáns étteremmel. Az épületek a hegyoldalban, szép parkban emelkednek, a Károlyiak ugyanis parkosítottak, fasort és sétányt terveztettek, gyógyszertárat alapítottak. A Mátra szívében fekvő fürdőhely megközelítése akkoriban tömegközlekedés híján elég komplikált vállalkozás volt, Károlyi ezért a közlekedésről is gondoskodott. Hogy milyen kocsikon utaztak abban az időben, azt az egykori igencsak dekoratív "Cifra" istállóban meg is tekinthetjük. - A Cifra istálló onnan ered, hogy eklektikus stílusban épült 1880-ban egészen pontosan, Ybl Miklós tervei alapján. Károlyi György álma és vágya volt, hogy a parádfürdői kastélyát egy ahhoz méltó istálló segítse a napi és a ünnepnapi folyamatokban, ahol lovakra lókiképzésre volt szüksége. - Az épület jelentős részében ma múzeum lakik, ahol megtudhatjuk, hogyan dolgozott a kerékgyártó, a bognár, a kovács, a lakatos és a szatler, vagyis a bőrös-kárpitos. És természetesen megcsodálhatjuk munkájuk gyümölcsét is: látható itt egylovas kocsi, azaz gavallérkocsi; a korabeli városképek elmaradhatatlan kelléke, a fiáker, de akad itt vadászatokon használt kocsi is, a "tarantász". - A nemességnél annál nagyobb rangúnak számított valaki, minél több ló állt a fogatában, így a díszesebb hintóknál mindenképpen négy ló volt befogva kocsik elé. A kocsiknak a 90%-a használható állapotban van. Folyamatosan restaurálják őket, karbantartják őket, úgyhogy bármikor lovak mögé lehetne fogni őket . - Az egykori istálló hamarosan újra patadobogástól lesz hangos, hiszen a tervek szerint a szilvásváradi lipicai ménesből jönnek ide kékvérű lakók. A tervek szerint egyelőre négy ló érkezik. A vörösmárvány oszlopos istállók már készen állnak a négylábú vendégek fogadására. A Mátra mára az eróziónak köszönhetően elveszítette vulkanikus hegység külsejét, a folyók völgyekkel választották el egymástól a hegyoldalakat, melyeket gazdagon benőtt a növényzet: a terület lassan vonzó élőhellyé alakult az ember számára. - A Mátra területén az ősidőktől kezdve megtelepedett az ember, egészen az ős kőkorszaktól. Minden régészeti korszakból kerültek elő leletek a hegység területén. A kelet felől érkező népek, például a jazigok, szalmaták, szkíták, hunok, később az avarok és a magyarok előszeretettel hajtották fel állataikat a síkságokról a Mátra erdejébe legeltetni. Valamint előszeretettel űzték a vadászatot, a halászatot és a földművelést is ezen a területen. A magas hegyek, a sűrű erdő egyúttal meg is védte a környéken megtelepedő népeket, akik viszonylag háborítatlanul élhettek itt. A Mátra csöndjét és biztonságát keresték azok a remeték is, akik kivonultak a világból, és a Mátraverebély tőszomszédságában található Szentkút fölötti hegyoldalt vették birtokba. A kutatások szerint már a XIII. századtól laktak itt az életüket az imádságnak és csendes szemlélődésnek szentelők. A Mátrát kialakító és megmunkáló erők ugyanis sok helyen meszes homokköves területeket eredményeztek, mely könnyen megmunkálható volt. A remeték apró lakásait, kis kápolnáit a faragott oltárral, mind máig megőrizte a hegyoldal. A középkori remeték élete nagyon puritán lehetett, de a pazar panorámát azért nem nélkülözték. És nem véletlenül vertek éppen itt tanyát a Mátrában. - A monda szerint, amikor Szent Lászlót üldözték, akkor egy hasadék szélére ért, és nem tudott átugrani, és hirtelen valamilyen sugallat hatására mégis átugrotta a szakadékot, és állítólag a lovának a patájának a szegéből fakadt a forrás, amely most a központja ennek a híres zarándokhelynek, és a legenda szerint több csodás gyógyulás is történt ennél a szentkúti zarándokhelynél. A hagyomány úgy tartja, hogy a különös eset 1091-ben történt a kunok elől menekülő királlyal, és pont itt, közel a patakhoz. A lópatkó nyomán felfakadó víz mára elapadt, de egy sor egyéb forrás a mai napig csordogál itt. A patak útját követve jutunk el a Szent István és Szent Imre forrásokhoz, melyeknek a Szentkúti-patak a létét köszönheti. Néhány méterrel arrébb található a Szűz Mária forrás, ami sokak szerint a legkülönlegesebb vizet adja. Nem véletlen, hogy akadnak jó néhányan, akik rendszeresen megteszik az erdőn átvezető nem is olyan rövid gyalogutat, csak hogy a különleges vizet hazavihessék. A források gyógyító, sőt csodatevő hatásáról már a középkorban is történetek keringtek, a hely így zarándokok sokaságát vonzotta és vonzza a mai napig. 1210-ben templomot is építettek itt és nagyszabású körmeneteket rendeztek. Mondhatni, hogy az 1400-as években Szentkúton már kialakult a "vallási turizmus" is. A kegyhely végérvényesen bekerült a legnagyobb hazai búcsújáróhelyek közé. - Mátraverebély egy híres zarándokhely, ahova el évente 200.000 zarándok látogat el. 2015-ben kapta meg a mai formáját. Felújították, turistaszállásokat, zarándokszállásokat hoztak létre. Ezenkívül fejlesztették, csinosították, szépítették, a mai kornak megfelelővé tették a kialakítását. - A Mátra nyugati oldalában található kegyhelyet a ferencesek gondviselésére bízta a sors. A kegyhely tisztáson terül el az erdőben, ahol szabadtéri misézőhely is épült, itt is található egy csodálatos forrás. A történet szerint 1095-ben egy, az erdő sűrűjében eltévedt, néma fiú a hegyből fakadó vízre bukkant itt. A legenda úgy meséli, hogy néhány korty után magától megeredt a nyelve, újra tudott beszélni: nos, innen eredeztetik a Szentkút elnevezést. Ma már persze szép templom is áll a csodatevő helyen: a két toronnyal és hagymasisakkal büszkélkedő templomot az Almásy család építtette, címerük ott díszeleg a bejárat fölött. A Mátra a túrázók mennyországa, Magyarország legnagyobb túraútvonala, a Kéktúra is keresztülhalad rajta. A sűrű erdőkben barangolva olykor váratlanul tisztás bukkan fel, ahonnan csodaszép kilátás lep meg minket, de találkozhatunk kiépített pihenőhelyekkel is, egyikük-másikuk még egy kiadós viharral szemben is megvédi a túrázót, például Varga Máriát, aki a Mátra és a gyógynövények megszállottja. Vallja, hogy gyógyulni és egészségesen élni csak a természet segítségével, természetes úton lehet. - A Mátrában valami varázserő van, valami energiát érzek, amit sehol máshol, és a sok csodálatos növény, amibe lépten-nyomon belebotlok. Ezeket mindig összegyűjtöttem, nem igazán ismerem, aztán beazonosítom őket, és teát főzök belőle. Például legutóbb csalánt szedtem, bodzavirágot szoktam ilyentájt, zsályát, kakukkfüvet, bármit ami az utamba kerül. - Mária rendszeresen járja az erdőket, tisztítja a forrásokat. A hegy abban is segít, hogy megőrizze a lendületét, az erdők a lelki békéjét is visszaadták. Ő még medvéktől sem riad meg. - Sokszor látom a nyomait. Megismerem. Nagyon furcsa, érdekes lábnyomai vannak, és a szagokat is érzem, és gyakran mostanában arra járnak, amerre én is az én utamon, ugyanis Pásztón most van két medvebocs is, és Garábról vagy két hete pont előttem haladtak el 10 perccel, a két maci. Valahogy bevonzom őket. - A Kéktúra mátrai szakaszát gyűrve előbb-utóbb belebotlunk Magyarország egyik legnépszerűbb sípályájába is. Az öt kilométer hosszú pályarendszer 800 méter magasról ereszkedik alá, 676 méterre. Itt létesült először idehaza hóágyú. Hó most nincs, a csodás kilátás viszont évszaktól független. A sípályától már látszik egy dombtetőre épült különleges templom is. - Ez a "három falu temploma". Így hívják. Azért nevezik három falu templomának, mert nem tudott megegyezni annak idején a három falu, hogy pontosan melyik településen hozzanak létre egy templomot, és akkor úgy döntött az egri érsek, hogy minden településtől, Szentlászlótól, Szentimrétől, és Szentistvántól egyenlő távolságra kell lennie. És ez lett itt ennek a dombnak a tetején a három falu temploma. - A templom hamisítatlan mátrai templom, jellegzetes mátrai anyagól, andezitből épült. Ez a kő az egész Mátrában elterjedt, sok lakóház is ebből készült. Az andezitházak nagyon szépek tudnak lenni, bár a helyiek nem lelkesednek értük annyira. - Ez télen nagyon hideg, nyáron nagyon meleg. Télen rengeteget kell fűteniük az itteni lakosoknak. Ezenkívül nyáron nagyon meleg, mivel a fekete magába szívja a meleget. tehát igazából egy rendkívül előnytelen építőanyagról beszélünk. - Az itteni falvak Magyarország legmagasabban fekvő települései, hozzájuk, pontosabban Mátraszentimréhez tartozik Galyatető, Magyarország második legmagasabb csúcsa. A települések sokáig a külvilágtól elvágva tengették életüket és az ország nagy része szinte létezésükről sem tudott, mára viszont a legnépszerűbb úti célok közé tartoznak. A Mátra különleges atmoszférája nem csak a keresztény hívőket vonzotta. 1992-ben a hazai maroknyi buddhista közösség a Mátra lábánál, Tarnál Buddha Parkot hozott létre a nagy orientalista utazó, Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére: még egy neki szentelt különleges buddhista épületet, sztúpát is emeltek itt, amit a buddhisták legfőbb vallási vezetője, a Dalai Láma szentelt fel. Kőrösi Csoma munkásságáról kis tárlat mesél, de a parkban már előrehaladott építkezések folynak, és hamarosan megnyílik egy óriási Kőrösi Csoma Múzeum is. A park különlegessége a Magyarországon ritkaságszámba menő buddhista templom, melyet a Szabadító Buddha Anya Templomnak hívnak, és arra hívatott, hogy az összes földi lényt segítse megszabadulni a szenvedéseitől. A Mátra idén nyáron is tárt karokkal vár mindenkit: a kikapcsolódásra, feltöltődésre vágyókat, túrázókat, növénygyűjtőket, akik a szent források vizére vagy éppen a megtisztulásra vágynak.