Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Nem kis áldozatot hozott a Sió és a Duna közötti Mezőföld, amikor engedte, hogy vizeit lecsapolják, gyepeit felszántsák, és búzát, repcét meg tengerit vessenek bele. De hát mit tehetett volna? Ha önként nem adja, erőszakkal veszik el tőle. Így legalább tisztelik önzetlenségét, dicsérik kövér földjét, és nem leigázott prédaként gondolnak rá. A Mezőföld az ország fontos éléskamrája, az egyik legjobb minőségű termőföldünk. Az ember mindössze egy pici sávot hagyott itt meg a múltból, azt is csak azért, mert különben a traktor felborulna a lankán. - A Mezőföldnek a 90 százalékára az jellemző, amit itt az út mellett is látunk, tehát nagy kiterjedésű mezőgazdasági, szántóföldi használatra igénybe vett területek, fakadóan abból, hogy egy nagyon jó minőségű, szántóföldi gazdálkodás számára rendkívül optimális talajadottságok jellemzik a Mezőföld döntő részét. - A löszvölgyben számíthat egymásra állat és növény. Itt mindenki jól jár: a birka gyarapodik, a növény pedig ha elhullajtja magját, akkor az jó eséllyel talajt is ér - mindeközben a terület megőrzi természetes gyep jellegét. A változatosságot a természet saját maga rendezte és festette: itt hozzátett egy csipetnyi zöldet, ott meg egy leheletnyi sárgát. A színes gyurgyalagok viszont nem szégyenlősködtek: magukra borították az egész palettát. - Ebben a völgyben nem a partfalban fészkelnek, mint általában, hanem egyszerűen befészkelnek a meredek domboldalba, ugye ők lakóüregeket készítenek és abban költenek. - Ebben a völgyben még az is megeshet, hogy a pásztor meghosszabbított karja nem egy pumi, hanem egy border collie. Sőt, még az is előfordulhat, hogy a vidék itt egy olyan ritka növényt rejteget, amelyről sokáig azt gondolták, hogy képtelenség a magyarországi előfordulása. A fokozottan védett borzas macskamenta úgy virít, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. - Ez a völgy egy csoda, a Mezőföldnek egy igazi gyöngyszeme. Az egész országban csak itt, Fejér megye néhány pontján fordul elő és a legnagyobb állománya ezen a helyszínen található. Ennek az elterjedési területe az tőlünk jóval keletebbre van, az orosz és az ukrán sztyeppéknek egy jellegzetes növénye. - A síkvidéki löszvölgy azonban sztyeppét játszik és ontja magából ezt a lilásan kékes virágzatú növényt, amelynek állomány-felmérése éppen most történik. Minden egyes tövet rögzít a rendszer, no meg Bérces Sándor. - Annyira különleges ennek a növénynek az előfordulása, hogy amikor először botanikusok jelezték, hogy előfordul Magyarországon, hiába volt róla herbáriumi példány, el sem hitték. És jóval később, amikor már többen is felmérték, akkor látták, hogy ez tényleg előfordul. A birka, ha éppen arra jár, gondolkodás nélkül beleharap ebbe a negyedmillió forintos természeti értékű növénybe, de ezzel sincs gond, hiszen juhok nélkül a terület nagyon hamar jellegtelen cserjéssé változhatna. - Nagyon kevés maradt ezekből a síkvidéki löszvölgyekből, illetve lösztársulásokból Magyarországon. Ez egy különleges hely ahol vagyunk, hiszen nem csak ez a faj fordul itt elő, hanem a társulás is egy igen fajgazdag állapotban maradt fenn. - Amíg Nagykarácsony határában a birkának csak a gyomrára van gondja, addig Sárosdon a lovaknak jóval összetettebb feladat jutott. De egyáltalán nem bánják, ezek a gyönyörű patások könnyen veszik az akadályt: imádnak ugrani! - A régi téeszes időből a tsz elnök engem abban az időben, az vitt engem bele ebbe az ugrásba és annyira megszerettük, hogy a gyerekek meg viszik tovább. Nem úgy van, hogy előveszem a lovat, aztán ugrálgatok vele, naponta edzésben kell neki lenni, mert akkor vagy a ló sérül le, vagy a gyerek sérül le. - A könnyed és a könnyű nem szinonimái egymásnak. A díjugratásra csak az első igaz, hiszen ez kőkemény munka és koncentráció lovasnak és a lovának egyaránt. - Az tud csak komoly ugróképességet elérni, amelyik eléri azt a szintet, hogy szeret ugrani. Nem csak rá van kényszerítve. Tényleg összhangban kell lenni mindennek. Elég egy rossz lépésváltás, már abból verőhiba van. Ahhoz, hogy hibátlan pályát tudjon menni, nagyon egybe kell lenni a gyereknek meg a lónak is. - A díjugratás a lovas sportok királynője. Engedelmesség, ügyesség, merészség, a lovas iránti bizalom, no és persze a megfelelő izomzat is szükséges ahhoz, hogy egy ló ebben a sportban sikereket érjen el. A Mezőföld, habár nagyrészt szántóföldi növények otthona, mégis csupa meglepetés. Hantost, a Mezőföld origójában nyújtózó települést már az ősidőkben is lakták, közvetlenül a törökök előtt pedig a Hantosszéki kun kapitányság központja volt itt: a környékbeli települések jelentős része, mintegy 15 falu, "szállás" is az igazgatása alá tartozott. Egykori kastélyát körülölelő parkjában hagyomány, hogy minden újszülött kap egy fát. Egy csecsemő, egy csemete. Tavasszal van a faültetés, a szülő hozza az újszülött gyermeket és akkor az egész család itt van. Anyuka, apuka, nagyszülők - ez egy ilyen esemény a faültetés. - A hantosi Sarlós Boldogasszony-templom 1864 óta szemtanúja az itteni életnek. Látott esküvőket, keresztelőket és gyászmisét is eleget. Még tud mesélni azokról az időkről is, amikor a kastélyt a Batthyányiak, majd a Zichy család lakta, később az 1910-es évektől szemtanúja volt a Sennyey grófok életének, cifra teleknek és fülledt nyaraknak, az egykori hantosiak dolgos hétköznapjainak. Na és a mostaniaknak. A Batthyány-Zichy-Sennyey-kastély az államosítás óta általános iskola. - Gyerekkoromban még ebben a kastélyban lakott az igazgató bácsi. Az igazgató bácsi nagyon szeretett futballozni, még 70 évesen is mondta, hogy "Szuszukáim, gyertek focizni". Volt, mikor úgy szökött ki a feleségétől, egy ilyen mamuszban. - A II. világháború előtt a Mezőföld az ország egyik legtipikusabb nagybirtokos területe volt, virágzó gazdaságokkal. Az uradalmak területén mintegy 250 kastély és kúria állt. "Nincs az országnak egyetlen megyéje sem, melyben annyi valóban mintagazdaságot űző uradalom, annyi szép nagyúri lak és park lenne, mint Fejér megyében. Kisebb terjedelmű, de jól fölszerelt majorok, csinos kertek, kényelmes úrilakok sűrűn váltják fel egymást s közbe-közbe egy-egy nagyúri park és kastély képezi központját a községek között elszórt terjedelmes pusztákból alakított nagyobb uradalmi birtokoknak." - írta 1896-ban egy Dunántúlt bemutató monográfia. Hantostól néhány kilométerre található a kistestvér, Kishantos. A Mezőföld Népfőiskolai Társaságnak is otthont adó terület egyik legszebb épülete az eklektikus vadászkastély ma felnőttoktatási központ. A Csodakert nem véletlenül kapta a nevét, valóban csodákat őriz és még hírből sem ismeri a vegyszert. A biokert növénytársításai, fűszer- és gyógynövényei tisztában vannak vele, hogy ennél jobb helyre nem is kerülhettek volna: itt nem csak szakértelemmel, szeretettel is gondozzák őket. Amíg Kishantosan a növények, addig valamivel több, mint 20 km-re Perkátán, a Győry múzeum legfelső szintjén a kerékpárok, a motorok és a helytörténeti tárgyak kerültek a középpontba. Rajcsányi László gyűjteménye elsőre nagyon meglepő. És másodjára is. - Meglepődnek, hogy ennyi minden egy helyen, egy gyűjteményben összegyűjtve ritka. A magyar motorkerékpárok, a kismotorok azok a kedvenceim. Meg ezeket én fiatal koromban javítgattam. A kerékpárok közül nagyon sokat dolgoztam azon az 1896-os amerikai Graham biciklin, az azért kedvenc, mert én azon sokat dolgoztam. - Perkáta fellendülésén Radványi Győry Ferenc dolgozott nagyon sokat, miután Mária Terézia neki adományozta a birtokot, azzal a kikötéssel, hogy fellendíti a hitéletet és templomot építtet a faluba. A Budapestre vezető út mentén kápolna is épült Perkátán: "a falu jótevője"-ként is emlegetett Győri Terézia grófnő, szerencsés megmenekülésének emlékére. - Valahol itt Selymespuszta környékén a lovak megbokrosodtak, a kocsi az árokba borult, és a grófnő szerencsésen, kisebb sérülésekkel megúszta. Kármelhegyi Boldogasszonynak könyvelte el, hogy ő volt a szerencsés megmenekítője, és ennek tiszteletére építtette ezt a kápolnát. - A Győryek után a Hunyadi családra szállt a terület, majd jött az államosítás, a kastély időszakosan itt is általános iskola lett. És hogy miként kerül egy kínai kiállítás a nemrég felújított kastélyba? A helyi termelőszövetkezet az 1960-as években felvette a Magyar-Kínai Barátság TSZ nevet. Perkáta és Peking egyik városrésze, Huaxiang egymásra találva, testvérvárosok lettek. Sehol egy felhők alját cirógató szecsuáni mamutfenyő, egy több száz esztendős ginkgo biloba, vagy éppen egy méheket bódító rózsás akác. A Fejér megyei Nagyvenyimben nem kényezteti a szemet különleges egzóták látványa. A község tüdeje, a ciszterci rend védőszentjéről, Szent Bernátról elnevezett dús arborétum, a "Cifrakert", mégis nyugalmat áraszt. - Hogy arborétum, mi neveztük el annak kicsit nagyképűen ezt a területet, mert 1965-ben nyilvánította védetté az akkori Fejér megyei tanács. Az egész községben ez a terület a legnagyobb fás terület, tehát ez adja szerintem az értékét, meg hát a történelmi környezet, mert hát ez a majdnem 300 éves rendház, ami az 1950-es évek végén kapta meg az országos műemléki védettséget, összhangban van ezzel a területtel. - A rendház, amely valaha a cisztercieknek jelentette az otthont, a Zirci Apátság helyi jószágkormányzója számára épült istállóstól, kocsiszínestől. Az eredeti főbejárat fölött, a márványba vésett, festett barokk címer az egyetlen épségben megmaradt ciszterci jelvény az országban. - A ciszterek mikor visszatértek Magyarországra, akkor először itt települtek le, hiszen abban az időben még a zirci apátságban szakképző intézmény volt, azt nem tudták átvenni, és reményt sem láttak arra, hogy azt az épületet megkapják, ezért úgy gondolkodtak, hogy ez lesz a központ, onnantól beszélhetünk erről az épületről, mint rendházról. - Miután a Zirci Apátság visszakerült a szerzetesek kezébe, a nagyvenyimi tervek szertefoszlottak. Az épület, amelyet a helyiek "kastély"-nak is neveznek, átalakult ifjúsági szállássá, de a helyi értékmentőknek köszönhetően örökölt ezt - azt a múltból. A kápolna, a konyha és egy a pincében, a padláson talált bútorokból, tárgyakból berendezett szoba ma is az ősök, a barátok emlékét őrzi. Csakúgy, mint az egykori angolpark, amely évtizedekkel később is közösséget teremtett: a mai napig munkát ad és kikapcsolódási helyszínt nyújt a venyimieknek. - Az emberek használják a parkot és az utóbbi időben, főleg most az elmúlt időszakban elég sokan jöttek segíteni nekünk ezt a területet megtisztítani, ugyanis a természet az nagyobb úr, mint mi, és nagyon hamar elszabadul és elvadul minden, tehát itt rendszeres állandó munka kell, és a közösségnek a segítségével tudjuk azt fenntartani, ami van. A kert kordában tartása embert próbáló feladat. Ha a növények túlságosan elszemtelenednek, akkor a közösség metszőollóval és gereblyével tesz rendet. Bámulatos a természet élni akarása, a kócos, kissé kusza, buja növénytenger minden porcikája tiltakozik a sterilitás ellen. A kastély mellett, a park szélén 1944-ben Nagyboldogasszony tiszteletére egy katolikus templom építésébe is belevágtak. A munka dandárját el is végezték, a torony azonban különböző okok miatt csak nem akart magasodni, így aztán az egyszerűség jegyében bádogtető került rá és méreten aluli maradt, pedig már a díszkő cikornyák is megérkeztek, csak nem volt mire felhelyezni azokat. - Én most már nem tennék rá tornyot, megmondom miért, mert hogyha a legkorábbi ciszter templomokat nézzük, mindegyik úgymond bujkált és nem hivalkodtak, tehát a legkorábbi ciszter templomoknak nem volt tornya, tehát úgymond ezt a hagyományt lehetne egy kicsit tovább vinni, hogy nem templom tornyot tenni rá, hanem haranglábat tenni a templom mellé. - Negyed évszázada, hogy nincs Nagyvenyimnek önálló, papi feladatokat ellátó plébánosa, misézni a szomszéd településről, Mezőfalváról járnak át. Na, itt aztán van torony, nem is akármilyen! A ciszterciek alapította község lakói először is hálájukat akraták kifejezni az istennek. Igen ám, de hol? Hát, gyorsan építettek egy templomot! A föld gyomra azonban kordult egy nagyot, és az épületben jelentős károk keletkeztek. - A templom elődje megsérült egy földrengés kapcsán és 1936-37 folyamán a ciszterrend lebontatta és tengelyében teljesen megfordíttatta és legalább kétszer vagy háromszor akkora templomot épített ide. Innét egy olyan jó 15 -20 km-re Előszállás volt viszont a gazdasági központja a cisztereknek, ott ugyancsak van egy szép barokk templom. - Mezőfalva legidősebb létesítménye a plébánia, amely együtt épült az elbontott barokk templommal. Érdekes, hogy a falu csak 15-20 évvel később települt a templom köré. "Maguk meg mit bolondoznak? Nincs jobb dolguk, minthogy egy szegény, öreg földváron élesítsék a nyelvüket? Még hogy Bolondvár! Az a bolond, aki mondja!" Méltatlankodott Mezőfalva határában a bronzkori létesítmény, és dühösen terült el a mezőn. A többezer éves objektum, ami túlélt tatárt, törököt, muszkát és még ki tudja, mi mindent, kikéri magának, hogy Bolondvárként emlegessék. - Nem tudták, hogy mire való ez mert az újabb korban elképzelhetetlen volt, hogy egy vár így nézzen ki, talán azért nevezték bolondnak. Egy másik barátom azt mondta, hogy a "d" betűt azt le kell akasztani róla és ez egy "bolon", francia kifejezés, amely erődített helyet jelöl. - Horváth Béla minden héten legalább egyszer meglátogatja a területet. Hol íjjal, hol íj nélkül. És ha már felmászik az egykori belső vár sáncára, világgá is lövi a nyílvesszőket. Hogy a bronzkori, időszámításunk előtt élt ember csinált-e ilyet, azt nem tudni, mindenesetre nyíllal lőni jó érzés. - A régészet azt tartja, hogy ez a középső bronzkor, az 1800-1300-ig terjedő időszak, mégpedig a Vatyai kultúrának a településhelye. Ez inkább ilyen védelmi célt szolgálhatott, a lakosok valahol itt a környező kis hajlatokban, kunyhókban élhettek, és amikor baj volt, akkor valószínűleg bemenekült ide a lakosság, de ennek nem lehet semmi nyoma. Aztán valószínűleg őrtornyoknak is, tehát egy kis kiemelkedő helynek is kellett lennie és arról meg tökéletesen be lehet látni kelet felé is. - A földvár körül sok a kérdés, a válaszokat talán a föld mélye rejti. Ami viszont történelmi tény, hogy Mezőfalva a térség egyik legjelentősebb települése, valamikor egy kunszállás volt, amely a török időkben teljesen elnéptelenedett. Később a zirci ciszterciek jobbágyfalut alapítottak, hogy az itteni földjeikre munkáskezeket szerezzenek. Száznál is több család érkezett és költözött a területre, legtöbben közülük sváb származásúak voltak. A település József nádor tiszteletére a Hercegfalva nevet kapta, 1811-ben. 140 évvel később, 1951-ben aztán Hercegfalvából Mezőfalva lett, a pártvezetés ugyanis nem akarta, hogy az éppen szomszédban épülő Sztálinváros közvetlen közelében "hercegi" nevet viseljen a település. - A svábok nagyon nagy számban éltek itt és közülük 1300 embert kitelepítettek '46-ban. Új identitással érkező emberek kerültek ide, édesanyám mindig úgy fogalmazott, hogy el voltak keseredve és úgy érezték, hogy a gyökereiket végképp kitépték azzal, hogy a falu nevét elvették akkor 1951-ben. Mezőfalva egyik legszélesebb és legsárosabb utcájában valaha a német nemzetiség volt a többség, a magyar a kisebbség. - Ki lehet mondani, hogy 75-80 százalékuk még akkor sváb volt a belső falunak, mert ugye tartoztak hozzá majorságok, úgynevezett filiálok, ott inkább magyarok laktak. Még az én nagyszüleim teljes mértékben svábul beszéltek a szüleimmel, anyukám is nagyon jól tudott. A háború után megtörtént a svábok meghurcolása és a nyelvhasználatot teljes mértékben megtiltották az utcán. - Mezőfalva szépséges tájházát az 1860-as években építette a magyar és német nemzetiségű Birkás család. Udvarán százéves körtefa mesél a múltról. Ahogy a berendezés, a régi bútorok is. A tárgyak pedig olyan eszközök, amelyekre bármikor szükségünk lehetett. - Ezek olyan használati tárgyak, amik akkoriban teljesen természetes volt. A bölcső az asztal közepén, sublót, tulajdonképpen a szekrényt helyettesítették ezek a fiókok. Itt van ez az imakönyv a rózsafüzérrel és én még emlékszem, hogy este nagymamám odavett maga mellé és akkor mondta, hogy most akkor kislányom énekeljünk, németül is énekeltünk, magyarul is szent énekeket, mesélt, és ez volt a családi élet. Házioltár is volt minden családban és reggelente ott imádkoztak a háziasszonyok. Ma a Mezőfalvi Magyar-Sváb Tájház az egyetlen, gazdasági épületeivel együtt épségben megmaradt parasztház Mezőfalván. Gémeskút, góré, nádtető, tisztaszoba, szentképek a falon, házi áldás, nyitott kemence. Tárgyak egy letűnt korból, amely nem is olyan rég volt.