Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- A hét vezér, élükön Árpád fejedelemmel, lóháton érkezett a Kárpát-medencébe. A honfoglaló lovas sereg körbekalandozta fél Európát, így aztán a magyarok lovas tudományát megőrizték a krónikák. És bár a lovak szerepe a történelem során csökkent, sosem szűnt meg a szeretet a nemes négylábúak iránt, sőt az utóbbi időben a lovaglás mintha reneszánszát élné. 1784. december 20. igazi ünnepnap lehet a lovak szerelmeseinek: II. József uralkodó ugyanis ekkor hagyta jóvá, hogy Mezőhegyesen Ménesbirtokot alapítsanak. A monarchia lóállománya az ezt megelőző időszak háborúskodásai miatt jelentősen megfogyatkozott, így szükségessé is vált a minőségi utánpótlás biztosítása. Nem csak a hadsereg, de a mezőgazdaság sem tudta nélkülözni az erős testfelépítésű hátasokat. A Makótól 30 kilométerre fekvő Mezőhegyesi Ménesgazdaság a párját ritkító jellegzetes magyar fajtának, a Nóniusznak is otthona. - Ez a kanca Mezőhegyes Nóniusz 12 Sóska névre hallgat, 7 éves nóniusz fajtájú kanca, a Nóniusz fajtának a jellegzetes vonásait viseli magán. Nagyon szép, kos feje van. Ez a kosfej a hajlott orrhát. Bábolnán jellemző az arab telivér, inkább egyenes az orra. Jellemző a fekete szín, és jellemző az erős testfelépítés, hiszen katonai célokkal lett kitenyésztve, ennek megfelelően erős lóra volt szükség. - Egy másik lófajta, a híres lipicai története évszázadokkal korábban, még a XVI. században kezdődött. A Bükk lábánál található Szilvásváradon jelenleg 70 anyakanca és fedezőmének biztosítják a páratlanul értékes fajta folyamatos utánpótlását és fejlődését. A község határában minden reggel ostorpattogás és patadobogás hangja ébreszti a völgyet. A hegynek iramodó lovak energiái elementáris erővel töltik meg a tájat. A lipicai ménes szemet gyönyörködtető és azonnal magával sodor. - 1580. május 19-én, hercegi döntés született egy ménes felállítására a Trieszt melletti Lipicán. A döntés célja egy minden jellegében a pompát, a gazdagságot tükröző fajta, a lipicai fajtának a kitenyésztése, a császári család számára. A lipicai ló nagyon értelmes fajta, Élénk vérmérsékletű, de attól függetlenül nagyon kezelhető, illetve idomítható, határozottságot igénylő fajta. De azt gondolom, hogy ha az ember úgy bánik vele, akkor hű és méltó társsá tud válni. A magyar, sőt az európai lovas történelemben azóta is piros betűs ünnep 1580. május 19. A döntést pedig II. Károly főherceg, I. Ferdinánd német-római császár fia hozta. A mintát a spanyol lovasiskola szolgáltatta, no meg az arisztokrácia számára, reprezentatív célokra is ideális lovak. És bár a lipicai lovak tenyésztését Magyarországon 1806-tól számítjuk, a Szilvásváradi Ménesgazdaság jóval fiatalabb a mezőhegyesinél: alapítása 1952-ben történt. Szilvásvárad azóta is a hazai lovas turizmus és lovassportok egyik fellegvára. Több mint 400 év munkájának a gyümölcse érett itt be, a tökéletes mén előkelő járása, tartása, mozgása, és makulátlan fehérsége tekintélyt parancsol. - Alapvetően a lipicai szürke és minden árnyalata. Emellett a fekete, illetve a pej szín is elfogadott. Ez a fajtára jellemző specialitás, tehát sötéten születnek, majd egy szőrváltás után világosodnak. Úgy is lehet mondani, hogy őszülnek. Az őszülés az egyedfüggő. Itt vannak olyan egyedek, amik 6-7-8 hónaposan már láthatóan szürkülnek, de van, amelyik 4-5 évesen kezd el szürkülni. - A lipicaiak a háborúk közvetett viszontagságaitól sem mentesültek. A magyarországi ménes többször volt kénytelen költözni: előbb Mezőhegyesen talált otthonra, de a róna nem tett jót a zordabb, hegyi kihívásokhoz szokott fajtának, ezért 1873-ban az erdélyi havasokba, Fogarasra került, majd Bábolnára. A paripák az 1950-es évek elején érkeztek meg Szilvásváradra, ahol az eredeti otthonukhoz, Lipicához hasonló klíma és táj várta őket. Szilvásváradról kényelmesen kilovagolhatunk, vagy akár ki is kocsikázhatunk az ország egyik legcsodálatosabb kirándulóhelyére, amely egyben az egyik legkedveltebb turisztikai célpontja is: a Szalajka-völgybe. Itt ma már leginkább kisvasút kanyarog, de korábban a völgybe is nagy szolgálatot tettek a lovak. - Ha egy nagyon picit visszamegyünk, akkor az 1900-as években ezeket a járműveket lovak vontatták. Utána a későbbi időszakban váltottak. Jött a modernizáció, jött a gőzvontatású jármű, majd a későbbiek folyamán váltotta föl a dízel üzemű jármű, ami már az 1960-as évektől kezdődött. És akkor ott kezdődött meg tulajdonképpen a személyszállítás is, a turisztikai célú felhasználása ezeknek a járműveknek - A kisvasút eredetileg ipari céllal épült, a Bükk fában gazdag erdeiben kanyargott, a kivágott törzseket, építési köveket és a szénégetők portékáját szállította. Az ipari tevékenység visszaszorulásával egyidőben a nagyközönség felfedezte a kisvasutazás romantikáját. A fahordó kocsikat átalakították, a kis mozdony ma már kirándulókkal pöfög. Az MK-48-asok, melyekből mindössze hatvankét darabot gyártottak, hatvan éve teljesítenek itt szolgálatot: semmi kétség, ők is múzeumi darabok. A közel négy kilométeres csodálatos úton negyedóra alatt zakatol be a vonat a végállomásra, a Gloriett-tisztásra. Innen akár gyalog is visszaindulhatunk a patak mellett, Szilvásvárad irányába. De bármerre is indulunk innen, nem fogjuk megbánni! - A mögöttünk folydogáló kis patakocska, erecske is a Bükk-fennsíkról kapja a vizét, egy karsztrendszeren keresztül a víz feltöltődik, és pont itt Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben buggyan felszínre, a völgyben végigfolyik. És ez a víz például alkalmas pisztrángtenyésztésre is, hiszen nagyon szép, tiszta, ivóvíz minőségű vizet biztosít. Magyarország egyik legfinomabb csapvize, ha nem a legfinomabb, ami innen kinyerhető. - Szilvásváradon bizony a pisztrángok is jól érzik magukat: hosszú ideje már, hogy pisztrángtenyésztés folyik a környéken. A kis patak mellett haladva egykettőre elérjük a Szalajka-völgy büszkeségét, a meseszép Fátyol-vízesést. A patakvízből kicsapódó ásványi anyagok csipkés zuhatagot alkotnak, amire a vízpermet fátylat borít, innen ered a vízesés neve is. Ha szerencsénk van, különleges állatokkal is találkozhatunk errefelé, például foltos szalamandrával. A tisztás felett pedig egy tó is található, a Felső-tó, ami nem csak azért érdekes, mert szép, hanem azért is, mert nélküle bizony nem lenne a Fátyol-vízesés sem, és talán a völgy aljában lévő pisztrángtelep sem született volna meg. A tó visszatartja a vizet, általa lehet szabályozni a vízesés és a pisztrángtelep vízmennyiségét is. - Mivel a pisztrángtenyészet, illetve a vízkivétel működik itt a völgyben, ezért duzzasztással jöttek létre. A patak nem tud lefolyni, és ezért egy nagyon változatos élőhelyet hoz létre. Igazi kis szigetecskék, meg tényleg üde színfoltok ezek itt a Szalajka-völgyben. Nagyon gazdag az élővilága ezeknek a területeknek. - A közelben szabadtéri erdészeti múzeumot is találunk, ami az erdő és az ember kapcsolatát, különböző erdei munkák eszközeit, termékeit mutatja be, és az erdei mesterek életmódjába is betekintést nyerhetünk. A túrát egy aprócska állatkert zárja: a már-már valószerűtlenül varázslatos Szalajka-völgyi barangolást szarvasok és őzek teszik teljessé a patakokkal, tavakkal, vízesésekkel, pisztrángokkal, erdőkkel és zöld tisztásokkal tarkított 4 kilométeren. Az út lejtős, lápos, mocsaras területen vezet keresztül a községig, útközben kis tavak, halaktól hemzsegő, kristálytiszta állóvizek mellett barangolhatunk egészen Szilvásváradig. Szilvásvárad nagyon régi település, már a kőköri ember is megfelelő élőhelyet talált itt magának, és a lótenyésztés sem a lipicai ménessel kezdődött. A lovas stadion területén többezer éves bronzkori lószobrokat is találtak. Kerek erre a világ, nem véletlen, hogy a falu temploma is kerek templom: a gyönyörű, négyoszlopos, klasszicista építményt még 1837-ben építették. Háborúk idején életbevágó volt katona és ló harmonikus összhangja, a lovak kiképzése ezért igen magas szintre jutott. Ebből az ősi tudásból nőttek ki a mai lovassportok, amiben ember és állat egyaránt megmérettetik. Az eredmény szempontjából pedig különösen fontos a lovak teljesítménye, tudása, engedelmessége. A lovassportok királyának tartott díjlovaglásnál éppen erről adnak számot a versenyzők: a cél előre meghatározott mozdulatsorok minél precízebb végrehajtása. A privilegizált lovak és azok képességeinek bemutatása mindig is az európai arisztokraták kedvelt időtöltései közé tartozott. De a lósport egy másik ága, a lovastorna is csak a kifejezetten erre alkalmas lovakkal űzhető. Engedelmesség, végtelen türelem és elegancia - mindhárom elkél itt is. - A lónak a mentalitásáról kell tudni, hogy nagyon jó fejűnek, nyugodtnak kell lennie igazán. El kell viselnie ezeket a gyakorlatokat. Mert mint láttuk, mindenhol a gyerek, a lovastornász mindenhova nyúl, támaszt neki és ezzel neki ki kell egyeznie, a lónak. Van egy elképzelésünk, milyen lovat szeretnénk. Nagyobbat, kisebbet, a méret is nagyon fontos, az erőnléte. Nagyon fontos, hogy legyen egy jó vágtája, mert ugye vágtában és lépésben dolgozunk főleg. A versenyen főleg vágtában. - A lovastorna, vagy ahogy sokan hívják, a "voltizs" során a lovat száron vezetik körbe-körbe, miközben a tornászok nyaktörő gyakorlatokat végeznek a hátán. A viadalokon egyéniben, párban, illetve csapatban mérik össze tudásukat a versenyzők. Egy-egy összetett koreográfia kidolgozása éveket is igénybe vehet. A sport a magabiztos lovaglótudáson kívül, erőt, egyensúlyérzéket és hajlékonyságot is követel. - Nagyon fontos kicsi korban már, mert hajlékonyabbak a gyerekek, lazábbak. Sokkal könnyebben bírja a testsúlyát mozgatni. A legkisebb gyerkőc az ilyen hatéves, de teljesen az óvodás korban már érdemes elkezdeni. És felnőtt kategóriában is még versenyeznek. Tehát ki meddig bírja és tudja, addig csinálja. Minden gyerek másban jó, és ezt föl kell, hogy fedezzem a gyerkőcben. Van, aki hajlékonyabb, van, aki erősebb, van, aki lazább, ezt kell kihasználnunk. - Az autók megjelenése előtt az emberek fogatokon tették meg a nagyobb távolságokat. A rossz útviszonyok miatt a fogathajtás különösen nagy szakértelmet igényelt. Ezt a tudást később versenyeken is összemérték a hajtók, éppen úgy, ahogy ma is. A magyar fogathajtók 1930 óta megkerülhetetlen szereplői a fogathajtó versenyeknek, ahogy a lipicai lovak is. A Szilvásváradi Lovasstadion speciális homokján rendszeresek a fogathajtó edzések. A ménesgazdaság kocsimúzeumában időutazhatunk is a fogatokkal: itt közelebbről is szemügyre vehetjük a régebbi és a modernebb fogatokat, szekereket, minden olyan eszközt, ami a lovak nélkül bizony árva maradt volna. - Magában a kocsimúzeumban számtalan, régi korokból származó, de már használaton kívüli szekeret és kocsit találunk, de ugyanakkor a téli időszakban használatos szánok is kiállításra kerültek, és a mezőgazdaságban használatos eszközök is, amelyeket állati erővel vontattak. A kiállítás anyagában nekem a kedvencem a szilvásváradi ló vontatta tűzoltó kocsi. Magam is szilvásváradi lévén egy kicsit büszkeséggel tölt el, hogy még az 1950-es évek végéig ez a kocsi szolgálta a tűzoltást Szilvásváradon. - Nem csak a fogatkultúra hagyományaival ismerkedhetünk itt: az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében berendezett fajtatörténeti kiállítás segít megérteni a lipicai lovak 400 éves, viszontagságoktól sem mentes történetét. Láthatjuk, mivel ékesítették a lovakat ünnepi alkalmakkor, és szemügyre vehetjük a billogot is, mellyel az állatokat félreismerhetetlenül megjelölték. A múzeum mögött parkban sétálhatunk. Az árnyas csapáson a kopjafák azoknak a lipicai lovaknak állítanak emléket, amelyek a legtöbb dicsőséget szerezték Szilvásváradnak. A lipicai ló értelmes, élénk vérmérsékletű, mégis jól kezelhető, de határozott kézre van szüksége. A tapasztalt szakértők szerint, ha jól bánnak vele, hű és méltó társa tud lenni lovasának. A vérzivataros időkben az sem volt elhanyagolható szempont, hogy jól idomítható legyen, hiszen hadviselés esetén, a csatákban komplikált lovas hadmozdulatokat is végre kellett hajtani. A lipicai lovakat szigorú ellenőrzés mentén, nyolc apai ágon futó törzs szerint tartják nyilván. Minden csikó az apja nevét kapja, és utána egy számot. A kancákat ultrahanggal is szemügyre veszik, hogy minden rendben zajlik-e. - A csikók megszületése után, egy hónapos korukig a ménesudvarban vannak, a belső karámban, majd ott megerősödve kerülnek ki a legelőre az anyakancák közé. Hat hónapos korukig anyjuk alatt maradnak, majd ezután leválasztjuk őket és egyedi megjelöléssel ellátjuk őket. Ezek után kerülnek nemek szerint szétválasztásra, illetve ezek után csikónevelő telepekre szállítjuk őket, majd három éves korukig ott nevelkednek. - A fiatal lipicai csikók Szilvásváradon látják meg a napvilágot, de életük első néhány évét nem itt, hanem mélyen a hegyek között eldugott területen töltik, háborítatlan, mesébe illő idillben, a nem kevésbé mesebeli elnevezésű Csipkéskúton. - A hátaslovakkal együtt 63 méncsikó került felállításra Csipkéskúton. Ezek három éves korukig maradnak itt fent. Utána szemlézésre kerülnek és eldöntésre, hogy mely lovak kerülnek a ló árverésen kiállításra, melyeket tartunk érdemesnek arra, hogy benn maradjanak a tenyésztésben. A lovak tavasztól őszig a szabadban éjszakáznak. Ez egyrészt az edzettségüket is biztosítja, másrészt pedig a ló komfortzónája sokkal inkább a hűvösebb levegőt igényli, mint a melegebbet. - A hajnali órákban még a forróbb nyáridőben is csípős levegőjű Csipkéskút távol esik a világ zajától, itt még a mobiltelefonok sem működnek. De nincs is rá szükség: a kis hegyi tisztáson, közvetlenül a lovak karámja mellett, hangulatos vendégházakat is építettek, ahol akár több napot is eltölthetünk a fiatal ménes társaságában, és a nappaliból csodálhatjuk meg a vágtázó csikókat. A fiatal állatok hároméves korukban visszakerülnek Szilvásváradra, ahol tenyésztői bizottság veszi őket szemügyre, ezután kezdődhet a kiképzésük, ilyenkor dől el a jövőjük: hogy nyereg kerül-e majd a hátukra, díjugratás vagy éppen akrobatikus mutatványok várnak-e rájuk, vagy inkább a fogat lesz a jövőjük. Persze nem muszáj egyből Mezőhegyesre vagy Szilvásváradra utaznunk, ha lovagolni szeretnénk, hiszen az ország számos pontján működnek lovardák. Az egyik figyelemre méltó lovastanya a Budapest melletti Fóton található. - Isten szerintem mindenkit valamilyen képességgel megáldott. És ugyanúgy, ahogy Paganini hegedűvel született, vagy Bach orgonával született, van, akinek az a képesség adatott, hogy lovakkal foglalkozzon. Úgy érzem, hogy nekem nagyon mély a kapcsolatom velük. - Hegedűs Imola számára a lovak jelentik a szabadságot. Saját módszereivel dolgozik, amit az elmúlt 25 évben tökélyre fejlesztett. A farmon többféle ló éli világát: az egyik karámban pónik eszegetik a szénát, egy másikban fiatal csikó álldogál anyjával, akad itt hideg- és melegvérű egyaránt. A lovak természetes környezetükben élik mindennapjaikat. Imolát a lovakhoz fűződő különleges kapcsolata miatt gyakran keresik fel problémás lóval. Nála szinte mindig akad egy betöretlen, azaz "nyers" ló. - A nyers az, azt jelenti, hogy még nem ültek a hátán. Tehát amit most úgy nevezünk, hogy betörés, én nem nevezem betörésnek, hanem olyan közel próbálok kerülni hozzájuk, hogy a felülés már magából ebből a kapcsolatból adódik. Tehát ő már ismer engem, tudja, kiről van szó, és elfogadja az énemet az ő hátán. - Az első ember egy ló hátán szokatlan és traumatikus élmény lehet egy ló számára. Imola éppen ettől igyekszik megkímélni ezt a hollófekete frízt. A karámban először különös mozdulatokkal mintha megbabonázná a telivért, mely a szemünk előtt válik kezesbáránnyá, mígnem az emberi kéz legkisebb mozdulataira is készségesen reagál. Így lesz a lóból kezes, hátasló.