Itthon vagy!

(korhatár nélkül)
Gyártási év: 2020 Adásnap: 2020. július 31.
Időpont: 10:33:35 | Időtartam: 00:21:18 | Csatorna: | ID: 3676190
Beszélt nyelv: magyar
NAVA műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor
Főcím: Itthon vagy!Műsorújság szerinti cím: Itthon vagy! - Kelet-Balaton
Műsorújság adatai:
Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.
Technikai leírás:
- A teljes leirat forrása a teletext.
Teljes leirat:
- A Balaton keleti kapujában Balatonkenese, a se nem északi, se nem déli balatoni kisváros abban a kivételes helyzetben van, hogy a főváros felől érkezők éppen itt, "nála" pillanthatják meg először a hullámzó kék csodát. A "hej Balaton, Balaton"-élmény mélyen megérinti a szívet, a Soós hegyen a libabőr gyakori jelenség. - Ez a Balatonnak igazából a magaspartja, ami a Pannon-tónak az üledékéből képződött, illetve a teteje lösz. Az 1800-as években a Balatont ahogy lecsapolták, úgy a vízszint is beljebb húzódott. Innen a legszélesebb a panoráma az egész Balatonnál. - Ma már nehéz elképzelni, hogy a Balaton valaha jóval mélyebb és kiterjedtebb volt, mint napjainkban: a meredek partfal barlangjai, amelyet a helyiek "tatárlikak"-nak neveznek, nem csak a régi vízszintre emlékeztetnek. - Ezeket a kenesei lakosok vájták a magaspartba, azért, hogy itt tárolják a halászati eszközeiket. Kilenc darab van összesen a parton, különböző magasságban. Ugye ahogy a Balaton húzódott mindig vissza, az omlás rész is úgy húzódott vissza, mindig lejjebb és lejjebb vájták ki ezeket a likakat. A tatárjárás idején a kenesei lakosság a legenda szerint oda rejtőzött el a tatárok elől. - A település szélvédett, dombos-völgyes felszíne már a honfoglalás idején letelepedésre biztatta az embert. És hogy jókedvből se legyen hiány, egyszer csak felfutott a lankákon a szőlő is. - Természetesen a zászlós szőlők a fehér szőlők, de a vörös fajták is kiemelkedő eredményeket tudnak hozni. Jellemző az olaszrizling, a zengő, a zenit, királyleányka, ezek eléggé kiemelkedők. Mi azon vagyunk, hogy minél tisztább és kulturáltabb borokat tudjanak készíteni a kistermelők, nálunk nagyon-nagyon kevés az, aki ebből él, én inkább a tradíció és a hagyomány őrzésre próbálok nagyobb figyelmet fordítani. - Hogy a kenesei borból jutott-e valaha a zsindelyesbe, azt nem tudni. Hol van már az az idő, amikor az ital gátlásokat felszabadítva, táncra bírta a lábat az ország egyetlen csárdává alakított emeletes parasztházában! Mindenesetre a tradíció, az ősöktől ellesett borkészítés tudománya annyira fontos Kenesén, hogy a szőlő a település címerébe is bekerült! A kistermelőknek rendezett borversenyen pedig megválasztják a város borát. - A mi borlovagrendünk a magyar szőlő- és borkultúrának egy olyan részét próbálja képviselni, amivel a településünket próbáljuk népszerűsíteni. - Amíg a kelet balatoni borrend a református óparókia 500 éves épületének a pincéjét kapta meg hajlékul, addig a felső szinten a könyvek, vagyis a Városi Könyvtár lelt otthonra. Kenese utcái imádnak "tekeregni". - Tulajdonképpen a szőlők azok nagyon sokat tettek bele abba, hogy ilyen utcaképek alakuljanak ki, merthát Kenese dombokra épült. Mondjuk nem hét dombra, de dombokra épült, és itt voltak a szőlők a dombokon, mert itt nagyon kiterjedt szőlőgazdálkodás folyt, és hát szőlője mindenkinek volt. - A szőlőbe meg kacskaringós út vezetett. A Kossuth utca azonban viszonylag egyenes, tájház a Balaton-melléki népi építkezés jellegzetességeit már 163 éve magára öltötte, és jól áll neki. Az utcafrontról a porta belseje felé haladva, az elrendezés a következő: első szoba, szabadkéményes konyha, hátsó szoba, éléskamra, kamra, kocsiszín, istálló. Érdekes, hogy az épület a paraszti léthez és világhoz épült, de 1920 után a fürdőkultúra fellendülése itt is éreztette hatását. - Az ilyen házakban történt meg az, hogy ugye az élelmesebbek rájöttek, hogy szobakiadással lehet foglalkozni. És például itt is úgy volt megépítve, hogy a tisztaszobát, ahol most a helytörténeti gyűjtemény van, azt például már vendégfogadás céljára alakították át. A helytörténeti gyűjtemény egyik legérdekesebb tárgyi emléke is ebből a korszakból származik: egy fából készített mentőmellény. A magasparton a kilátás a pszichének kedvez, a jóval alacsonyabban fekvő Vak Bottyán strandon a víz a testet simogatja. A közel 300 méteres partszakaszon bőven jut hely mindenkinek. Ki gondolná, hogy a fürdőélet fellendüléséhez egy éppen 100 évvel ezelőtti eseménynek, a trianoni békeszerződés aláírásának is köze volt. - Utána értékelődött fel igazából a Balatonnak a szerepe itt helyben is, tehát akkor indult meg igazából a fürdőturizmus és akkor alakultak fürdőegyesületek. Igazából akkor indult meg ez a fajta, amit ma látunk, hogy balatoni turizmus. A balatoni gőzhajózás azonban már jóval hamarabb megindult. 1846-ban, itt, a kenesei Széchenyi park közelében kötött ki először a Balatonfüredről érkező Kisfaludy Gőzös. - Az első útján a hajónak az utasa volt a gőzhajózás megálmodója, Széchenyi is. Hatalmas grandezzával fogadta őt itt a falu, a település és a környék. Természetesen beszédek, köszöntők követték egymást és hogyha igaz a legenda, az esemény után Széchenyi megjegyezte, hogyha a hajóhíd lett volna olyan hosszú, mint a beszéd, akkor jobb lett volna. - A hajóállomás rohamtempóban készült, és fából. Tervezője Clark Ádám volt. A híd néhány darabja a tájházban ma is látható. A több mint másfél évszázados épületben kiállított helytörténeti gyűjteményt érdemes alaposan szemügyre venni. Itt van például a Bagolyvár néven ismert villa építtetőjének, Jánosi Gusztáv püspöknek néhány személyes tárgya is. Az egykori rezidencia ma már magánkézben van. Egy másik vitrinben Soós Lajos költőről is megemlékeznek, akinek a tiszteletére 1927-ben a Balatoni Szövetség a balatonkenesei magas parton obeliszket állíttatott. - Kezdetben jogot tanult, majd a hivatalban végezte munkásságát viszont ezt túl unalmasnak találta és ezután kezdett verseket írni. Inkább a Balatonnak a költője és inkább egy helyi költő, de egyébként a Vasárnapi Újságban és az Új Időkben is jelentek meg írásai. - Az obeliszk mellett, a Soós-hegy tetején kilátó magasodik, és itt van a Tátorján tanösvény végállomása. A tátorján egyébként egy fokozottan védett növény, amely virítás után is különleges látvány. - Délorosz sztyeppékről származó endemikus növényről van szó. Magyarországon csak egy-két helyen látható és legnagyobb populációja az itt található Kenesén. Becőtermése van és nagyon szépek a bokrok még most is. - Ha a magok beértek, akkor a szél az egész növényt, mint az ördögszekeret fújja tova. A tátorjánnak, más néven tatár répának, az ínséges időkben életmentő szerep jutott: gyökerét nyersen és főzve is fogyasztották. A tanösvényen Kenesére beérve, elhaladva a régi posta, a református templom, a kultúra háza és a katolikus templom előtt, néhány "pörc" alatt egy olyan helyre érkezhetünk, ahová érdemes éhesen érkezni, hiszen a füstölt árunak már az illatával is félig jóllakik a betérő. Hát még, ha kóstol is! - Picit visszamentünk a 20. század elején lévő értékesítési formához: kóstoltatunk, egy úgynevezett ilyen régi szatócsbolt szerű szolgáltatást szeretnénk nyújtani, amiben benne van az is, hogy beszélgetünk a vendégekkel, nem használunk digitális dolgokat, hagyományos mérleggel mérünk. A delikát üzlet mellett már egy étterem is üzemel, az sem mindegy, hogy hol: Balatonkenesén, egy alig 11 éves kisvárosban, mert a település a lelke mélyén meg tudott maradni falunak, ami bizony nagyon jó. - A családom már közel 150 éve foglalkozik itt Kenesén a hús és hentes ipar művelésével. És aztán ez generációról generációra öröklődött és most tartunk itt, hogy pillanatnyilag az apám és én műveljük ezt a mesterséget és remélhetőleg a három fiam közül valamelyik majd tovább viszi. - Apropó pörc: itt nem ropogósan tálalják, hanem egy különleges eljárás miatt inkább omlósan, ami egy több éves kísérlet eredménye. A Balaton északkeleti csücske a Fűzfői-öböl, Kenese és Almádi között köszöni szépen, nagyon jól érzi magát! Az idő pazar, most már csúszda is van, a víz selymes, simogat, és még egy kis szellő is akad, hogy dagadjon a vitorla. Akarhat ennél többet egy Balatonfűzfőn nyaraló? Persze - még egy kis bobot, meg kalandparkot, meg esetleg csillagvizsgálót! No de itt az is van! Volt idő, amikor tótágast állt a világ és az észak-kelet balatoni kisváros életét az ipar irányította, ám a természet szerelmesei végül háborút nyertek, és helyreállt a rend. Sípszóra megfordulsz jó? Krajcolunk! Én mutatom az irányt gyere velem párhuzamosan. Fűzfőn a vitorlástábornak komoly hagyományai vannak. Egy hét alatt sok mindent megtanulhat itt a vitorláit bontogató: kitartást, türelmet, és a Balaton tiszteletét. - Tudják, hogy ez egy nagyon jó szórakozás, de ha másodfokú viharjelzés van, akkor ez egy komoly dolog és nem szabad félvállról venni ezeket a jeleket. Most például két napig másodfokú viharjelzés volt, de semmi probléma. Megtanulták, hogyan kell csomókat kötni, a hajót felszerelni, tehát ezekben az időjárási körülmények között is megtaláljuk azt, ami előre viszi őket és a tudásukat gyarapítja. - Vitorlázni azért is jó, mert kellemesen fáraszt. És mert csapatmunka is. Itt mindenkinek megvan a maga feladata, még akkor is, ha a szélcsend miatt előkerülhetnek az evezők. - Van, aki itt él a Balaton parton, de olyan is van, aki életében először fürdik a Balatonban, mert esetleg az Alföldről érkezett, illetve sok olyan gyerek van, aki külföldön él, de a nagyszülők a környékbeli településekről vannak és itt töltenek pár hetet a nagyszülőknél. - Azoknál a nagyszülőknél, akik talán éppen Balatonfűzfő egyik legszebb és legérdekesebb sorsú épületében járták ki az elemit. A Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 5000. népiskola programjának Veszprém megye egyetlen megmaradt iskolájában egy kápolnát és egy kántortanítói lakást is kialakítottak. - Trianon után vagyunk, ugye beszűkül az ország, nincsenek iskolák, kívül maradtak határon kívül, minden talpalatnyi hely szükséges és főleg az Alföldön hoznak létre nagyon sok iskolát, de a dunántúli részen pedig az iskolázatlan községek kapnak iskolát, itt még község se volt, meg iskola se volt. Az akkor még nem nem létező, ma már Balatonfűzfő részeként ismert Fűzfőfürdő telkeit egy évvel 1920 után kezdték kiparcellázni. - Ez tulajdonképpen a kultuszminisztériumnak a fürdőtelepe volt, így is lehet mondani, mert az ő munkatársaik kaptak itt parcellákat, de csak olyanok, akik képesek voltak létrehozni nagyon gyorsan egy települést. A Fűzfőfürdőtelepi Állami Elemi Népiskola 1930-ban épült. Kezdetben mindössze 15-en tanultak az intézményben. Az iskola 2007-ben zárt be. - 2014. szeptember 14-én, a Kulturális Örökségi Napok előtti napon kaptuk meg az országos védettséget. Műemléki értéken nyilvántartott épület, templomiskola, mivel nem volt templom és itt lehet látni ezeket a keskeny ablakokat, ez a rész itt kápolnaként szolgált abban az időben. - A Jókai utcában "egy sarokkal lejjebb", az egykori elpusztult Máma község tatárjárás utáni Szt. László-templomának romjai előtt, 1936-ra épült fel a Jézus Szíve Templom. Az alapoknál az Árpád-kori templom nyugati homlokzatából lebontott köveket is felhasználták. - Összekapcsolódik itt a múlt a jelennel és ezáltal a jelenbe tudunk nézni. Én magam is már többször miséztem itt a templomromban és ha ezek a kövek mesélni tudnának, hogy mennyi imádság hangzott el az idők során, még akkor is amikor még a templom egyben volt, de azóta is, tehát a lelkisége és maga a környezet, aki ide ellátogat, azt gondolom, hogy megnyugtató és felemelő érzés mindenképpen. - Az Árpád-kori rom és a 20. századi új templom, olyan szorosan egymás mellett helyezkednek el, hogy az összetartozást és a folytonosságot nehéz nem észrevenni. Gyártelep, Fűzfőfürdő, Tobruk és Szalmásitelep: mindannyian Balatonfűzfő városrészei. Egy különleges homorúszöget alkotnak, együtt szinte körbefolyják a Fűzfői-öblöt. Itt egy kis Tobruk strand, meg parti sétány, ott egy kis Fövenyfürdő: a település, "rátapad" a vízre. Nincs tagadás, a balatonparti üdülők jókedve napsütésfüggő. Ha a Nap hőséget generál, akkor a part benépesül és aki csak teheti, lemegy a vízre. Csak fel ne boruljon a város! Fűzfőn értenek a számokhoz, nagyon jól tudják, hogy egy év 365 napból áll. A szabadidőpark akkor is mókát és kacagást kínál, ha a napsugarak éppen szabadságra mentek, vagy éppen másfelé akadt dolguk. A bob viszont állandó, senkit sem hagy cserben. És nem kispályás! - Gyors indítás, erős kezdés, dugóhúzó, ugratók és éles kanyarok. - Ezek a kellékei egy élvezetes pályának, hogy ne maradjon el a sikítás. - A pálya végén van egy automata fékrendszer, ami hogyha valaki esetlegesen nem fékezne, akkor a pálya végén a kiszállás előtti fázisban már lassítani fogja a bobok sebességét. Van egy 800 méteres alagutas pályánk, illetve van egy 700 méteres panorámás pályánk, ami egy 360 fokos dugóhúzóban saját maga alá fordul vissza. - Minden úgy kezdődött 20 évvel ezelőtt, hogy voltak, akik annak ellenére, hogy a magyar tenger szinte látótávolságon belül van, mégsem a vízben rejlő lehetőségekre koncentráltak. - Így visszagondolva, én azt gondolom, hogy szerintem nem hitték azt, hogy ez egy ekkora volumenű szabadidőparkká fogja magát kinőni két évtized után. Próbáljuk azért a helyi erőt támogatni, általános iskola, középiskola - folyamatos együttműködésben vagyunk igazából velük, tehát nekik az, hogy itt van Balatonfűzfőn ez a bob szabadidőpark, ez mindenképpen csak pozitívum. - A Balaton azonban ide is elkísér: a tizenöt méter magas kilátótoronyból egy pillanatra sem lehet szem elől téveszteni. Aki viszont a kalandparkban próbálja ki ügyességét, garantáltan nem a panorámában fog gyönyörködni, a pályák teljesítése koncentrációt igénylő kihívás. - Nem annyira szórakoztató a mi parkunk, nem ez a cél, hanem kifejezetten inkább egy ilyen sportos bátorság-erőpróba. Érzi, hogy itt valami történt, tehát nem csak, az, hogy jöttem, pilinckáztam, hanem úgy megyek el, hogy elfáradtam, megizzadtam, na gyerekek itt történt velem valami pluszban. - A két és fél hektáros parkban minden saját fejlesztés, az állomások, a pályák úgy nőttek ki, mint földből a gomba. - A saját házunk udvarán építettük meg az első produktumunkat, ezt a mászótornyot, ami itt mellettem van ugye, 300 négyzetméter körbe és 10 méter magas. Ezt ott direkt bebetonoztuk a kertben, egy alapot neki, nem kicsit, felépítettük három hónap alatt, aztán leszedtük, és kerestünk neki egy helyet, ezt a helyet találtuk. - Erre a tóparttól jó néhány kilométerre található területre azonban már jóval korábban is rátaláltak az égbolt faggatói. A '60-as években ugyanis csillagvizsgálót építettek a Balaton kevésbé fényszennyezett egére alapozva. - Úgy jövök ide föl, mint a gyerekek feljönnek ide tátott szájjal, és akkor nézik, mintha egy szentélybe jönnének föl. Én nagyon régóta járok ide, mindig úgy jövök, mintha egy csodálatos katedrálisba jönnék. És mikor kinyitjuk itt a rést, meg elfordítjuk a kupolát, megjelennek a csillagok az égen, akkor az ember még mindig csodálkozik és mindig találok új dolgokat az égen. - A bemutató-csillagvizsgálóban az amatőr csillagászok és a csillagászat iránt érdeklődők is hamar otthonosan érzik magukat. - Mikor nincs hold az égen, itt a teraszon a balatonfűzfői csillagvizsgálóból még látszik a Tejút. A budapesti látogatók, ha jönnek, mindig csodálkoznak, hogy van Tejút az égen, mert a pesti égen ez nem látszik. - A Balaton Csillagvizsgáló legújabb szerzeményét napközben is lehet használni: ezzel a távcsővel a hozzánk legközelebbi csillagot, a Napot kémlelik. - Hidrogén alfa hullámhosszon látjuk benne a Nap tevékenységet, a napkitöréseket tudjuk vele megnézni. - A Balaton Csillagvizsgáló épületében kulturális, közösségi és ismeretterjesztő programokat, valamint állandó és időszakos kiállításokat is szerveznek.