Itthon vagy!
(korhatár nélkül)
Gyártási év: 2020 Adásnap: 2020. augusztus 07.
Időpont: 10:33:08 | Időtartam: 00:21:45 | Csatorna: | ID: 3677389
Beszélt nyelv: magyar
NAVA műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor
Főcím: Itthon vagy!
Műsorújság szerinti cím: Itthon vagy!
Műsorújság adatai:
Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.
Technikai leírás:
- A teljes leirat forrása a teletext.
Teljes leirat:
- Egy XVI. századi olasz szállóige szerint a világnak
három gyöngyszeme van:
Velence a vízen, Firenze a síkságon és Buda a hegyen.
A Várhegy és a Duna közé ékelődött Víziváros
mediterrán hangulatú kisváros a nagyvárosban,
ahol a régi idők hangulata és sokszínűsége
mindenhol visszaköszön.
A római korban innen vezetett az út délről Aquincum irányába,
a középkorban több kisebb településből állt,
jelentős kikötő és kereskedő központ volt.
A törökök dzsámit és fürdőt építettek ide,
Buda visszafoglalásakor, 1686-ban pedig
szinte az egész városrész elpusztult.
A betelepített német kereskedők és iparosok
a korszellemhez illően, barokk stílusban építették fel házaikat.
- Víziváros nem mindig Víziváros volt, időnként zsidóváros is volt,
vagy hívták szabályosan Halászvárosnak is.
Igazából a török időkben lett Víziváros.
- A Lánchídtól északra, a Bem rakpart, Fő utca,
Jégverem utca háromszögében a középkorban több
vízszivattyúház is működött.
Girbe-gurba, szabálytalan utcák, vadregényes régi épületek,
tekintélyt parancsoló kapuk, megkopott lépcsők,
kis kertek és omladékok, gesztenyefák árnyalta
titkos udvarok, árkádos házikók, és beszédes utcanevek mesélnek itt,
sokszor "vizes" történeteket.
- Van itt persze Hattyú utca, Kacsa utca, Kagyló utca,
Halász utca, Ponty utca, úgyhogy
ezek a nevek mind arra utalnak, hogy ez a városrész
erősen kötődött a vízhez.
A Jégverem utca neve azt őrzi, hogy valaha amikor a Duna jege
befagyott és akkor vágták, kockázták és vermelték,
meg volt, hogy nyár, augusztus végégig kitartott
a késő tavasszal vagy a tél végén vágott Duna-jég,
hűtőszekrény nem lévén.
- A mai Batthyány tér egykor hatalmas piac volt,
ernyős sátrakkal, kocsmákkal, híres és hírhedt fogadókkal.
Itt kötöttek ki a hajók, és itt volt a postakocsi végállomása is,
ahonnan 1839-től naponta gyorskocsi szaladt Bécsbe.
Érdekes, hogy az 1720-as években a mai Szent Anna-templom helyén is
fogadó állt, míg végül 1740-ben elkezdték bővíteni
és átépíteni templommá. Nem is akármilyenné!
- A Szent Anna az egyik leggyönyörűbb barokk templomunk.
Az egyetlen olyan templom itt, ami őrzi azt a formáját,
ahogy megszületett.
- Az Anna örök.
Ahogy a város talán legforgalmasabb
és egyik legelegánsabb fogadója, az egykori Fehér Kereszt épülete is,
ahol II. József, a kalapos király is többször megszállt,
sőt a legenda szerint Casanova is időzött és csábított itt.
A ma már csendes udvarú rokokó lakóházban
hangversenyeket és táncmulatságokat is
tartottak hajdanán.
A Casanova-házként elhíresült épület melletti "Négy évszak-ház"
1795-ben épült, első tulajdonosa épp a Szent Anna renovátora,
Hikisch Kristóf volt.
A műemlék lakóház homlokzati domborművein a négy évszak
és a tizenkét hónapot jelképező puttó lakik.
Egy időben volt itt kávémérés, kalaposműhely, borkereskedés,
patika, pékség, na és víz is állt itt - nem is kevés.
- Ezt a városrészt pont ugyanúgy elöntötte az árvíz,
mint a pesti oldal nagy részét.
1876-ban, amikor már létezik a fényképezés,
elképesztőek azok a képek a Vízivárosról,
ahol a Fő utca teljes hosszában, a Szent Anna templom mellett
csónakázó, ladikázó emberek,
mintha Velencét juttatná eszébe az embernek.
- Amikor a gyakori árvizek miatt a Batthyány teret feltöltötték,
az épületek földszintje az utcaszint alá került,
ami ma is megfigyelhető, végig, a Fő utca mentén.
- A szint majdhogynem egy kormeghatározó jel
itt a Vízivárosban járva, hogy hol kezdődik a kapu.
Az utcaszinten vagy az utcaszint alatt.
Főleg az idősebb épületeknél, mint a legtöbb templom,
ma lépcsőn kell lefele menni ahhoz,
hogy beléphessünk a templomba.
Kivétel ez alól a Szent Flórián templom,
amelyet nem lesüllyesztettek, hanem megemeltek:
az 1700 tonnás épületet
1937-ben naponta 15 centivel, 92 emelőgép segítségével emelték,
hogy végül 1 méter 40 centivel feljebb,
a mostani utcaszintre kerülhessen.
A Víziváros szerelem.
A Víziváros szerelem.
Romantikus lépcsősorai, mesebeli kis házikói,
hangulatos terei valósággal megrészegítik az embert.
Itt talán még az is szerelmes lesz, akinek éppen nincs kibe.
Ha meg van, itt esküdni is lehet.
Templomból, szebbnél-szebb tornyokból sincs hiány.
A Szent Ferenc Sebei-templom büszkén viseli szép, új tornyát.
A ferencesek által építtetett, később a betegápoló
Erzsébet-apácák használatába került templom a hozzá tartozó
egykori kolostorral, belül is kincseket rejt.
A templom barokk berendezése, gazdagon faragott padozata,
belső díszítései fontos történeti emlékeink közé tartoznak.
És még tudnak mesélni azokról az időkről is,
amikor a Vízivárosban a víz volt az úr.
A templomba mélyen belevésődött, hogy volt idő,
amikor a Duna vize is sűrűn látogatta.
- Ez a templom attól is érdekes, mert kettő árvíztáblát is őriz.
Kétszer is nagyon komolyan elöntötte az árvíz.
Az egyik az olyan magas árvíz volt, hogy a karzatra vitték fel az oltárt,
és a szomszédos rendházból úgy tudtak átjönni misére a hívek.
És ami érdekesség volt, hogy a pap pedig
a kapucinus templomból ment át csónakon a Batthyány térig.
A műemlék-házakkal szegélyezett Corvin téren most nem víz áll,
hanem a Kapucinusok temploma.
De volt idő, amikor a tér öreg házainak labirintusszerű pincéiben
gyertyafénynél csónakáztak az egykori gyerekek.
A kapucinusok temploma a török kori Buda egyik legrégebbi
és legjelentősebb dzsámijára épült, Buda visszafoglalása után.
Szamárhátíves ablakok és az egykori dzsámi elemei őrzik
a török kori emlékeket.
- Ez annyira nem kapucinus stílus, mert a kapucinusok arról híresek,
mert fából szokott lenni a templomban,
ilyen egyszerűen vannak díszítve, viszont itt ez ilyen barokk stílusú,
aztán a másik érdekesség a török ablak,
hogy Magyarországon ez is ez is része a kultúrának
és érdekes pont, hogy egy katolikus templomban
ott van ilyen muzulmán emlék.
- Úgy tartják, a Víziváros hangulatában és felépítésében
Róma Trastevere negyedéhez hasonló.
Nos, a templomban rendszeresen lehet olasz szót hallani.
A Padova környékéről származó Marco Faccioli testvér
körülbelül négy éve szolgál itt.
- Itt a közösségben több olasz testvér van,
ide jönnek az olaszok, akik itt Budapesten,
meg itt Magyarországon élnek és ha szeretnének részt venni
a szertartásokon, akkor vasárnaponként itt van olasz mise.
Hivatalosan 6000 olasz van itt Budapesten meg a környéken.
De nagyon sok magyar is jön, akk kötődnek az olasz kultúrához,
itt van lehetőség is akár gyakorolni a nyelvet.
- A templomtól pár percre, a Szilágyi Dezső tér jellegzetes,
vöröstéglás református temploma híres esküvők szemtanúja volt:
falai között házasodott Ady Endre, és a kormányzó fia,
Horthy István is.
A reformátusok sokáig nem építhettek templomot
a budai oldalon, míg végül Pecz Samu megvalósíthatta
ezt az izgalmas épületet tűszerű, hegyes tornyával.
- Ez a templom olyan, mint egy matematikai ábra.
Annyira bonyolult a szerkezete, de mégis annyira tökéletes,
hogy nagyon sok mindent lehet rajta tanulmányozni.
Kezdve ott, hogy mondjuk az ötszög alaprajzból szépen
egy tízszögű formává szerkesztődik át az egész.
Peczre nagyon jellemző volt, hogy előszeretettel használ
Zsolnay cserepet, mindig egy rá jellemző tarka mintát vitt fel
a házakra, de éppen úgy jellemző rá a téglaépítészet is.
- A templomokban, tornyokban gazdag Víziváros
nem mindenkinek tetszett.
1952-ben állítólag még az is felmerült,
hogy a háborúban súlyosan sérült Szent Anna- és Szent Ferenc
Sebei-templomokat inkább lebontják,
mert Rákosi Mátyás attól tartott, hogy ha Sztálin látogatóba érkezik
a fővárosba, a szemközti Parlament ablakából kinézve,
nem leli majd örömét a túlsó parton található
túl sok torony látványában.
A látogatás elmaradt, a tornyok megmaradtak.
Szerencsére.
A város nem csak a felszínén változik, a mélyben is.
Ott, ahol régen a Kossuth híd vitt át a Batthyány térről Pestre,
most a metró alagútjai húzódnak a Duna alatt.
A régiek helyére új életek költöznek.
A Corvin tér egy első századi római kori temető fölé épült.
A Budai Vigadó helyén egykor fegyverraktár állt,
ma már a Hagyományok Háza lakja az épületet,
amely 1953-tól a Magyar Állami Népiegyüttes otthona is.
"A város eleven organizmus, akár az emberi test,
sejtjei öregszenek, elhalnak, újakkal pótlódnak,
s az egész mindig más és mégis mindig ugyanaz.
A város nemcsak házak, utcák, terek összessége, legendákból,
slágerekből, viccekből, egykori hétköznapokból,
ünnepek és katasztrófák emlékeiből, színekből
és illatokból is áll" - írta Száraz György, Kossuth-díjas író,
a '70-es, '80-as évek nagy fontosságú közírója,
aki Budapest szerelmese volt, és ezer szállal kötődött
a Vízivároshoz. Ahogy fia, Száraz Miklós György is.
- Apám itt volt kisgyerek, meg kisiskolás.
A Kacsa utcában lakott, a Kacsa utcában volt egy szódagyár,
ez volt az első budai szikvízgyár, és annak volt a gondnoka
a mi nagyapánk. Apám ott nőtt fel,
muraközi lovak, székely kocsisok, ami egy elképesztően színes,
tarka, a szódatöltőgépek lüktetése, a lovak dobogása,
nyerítése éjszaka, szóval megint a kisvárosias, lócitrom szagú,
istálló-szagú, és mégis a nagyváros szívében lévő kisváros.
- A festői Vízivárost nem csak az írók szerették és szeretik,
vonzódnak hozzá a képzőművészek, a fotósok,
festők, szobrászok és a zenészek is.
A Szilágyi Dezső téri református templommal szembeni házban élt
Bartók Béla, aki hat év után azért költözött el,
mert túl hangosnak találta a Fő utca forgalmát.
A városrész múltjáról pletykálnak az egykori törzshelyek is.
Az Angelika presszó elődje a 18. században még a dunai hajósok
kedvelt kocsmája volt, aztán az 1970-es években már
a szellemi élet pezsgett benne, amikor írók-költők-irodalmárok
kedvelt "beülőse" lett.
A Vízivárosban élt Petri György és Tandori Dezső,
de Psota Irén és Bilicsi Tivadar is.
Az Iskola utca 35-ben lakott Cseh Tamás és Bereményi Géza.
A kapucsengőt imitáló emléktáblán az épület fiktív lakói
a Cseh Tamás-dalok alakjai.
A mai Francia Intézet közvetlen környezetében
és "Párizs kertjében" virágzott az underground kultúra.
- Én lassan húsz éve élek itt a Vízivárosban,
s ami számomra a legizgalmasabb,
hogy ez a ma már nagyon nyugalmas hely,
ahol el sem tudjuk képzelni,
hogy valaha ez volt a bulinegyede Budának.
1969-71-ig a Kex együttes itt tartotta a koncertjeit,
egyrészt a Bem rakpart 6-ban, az ifjúsági házban,
másrészt a Párizs kert volt a működésük központja.
Cseh Tamás azért érdekes ebből a szempontból,
mert pont a Kex együttes egyik koncertjén lépett fel először
nyilvánosság előtt.
- Hogy a Vízivárosban soha nem állt meg az idő,
az Hári Antal órásmesternek is köszönhető.
Közel fél évszázadot dolgozott Mária téri apró üzletében.
- Itt például ami üzlet volt, az mind megszűnt,
mind cserélődött.
Én csak úgy tudtam maradni, hogy arra hamar rájöttem,
hogy az antik órákra kellett áttérni.
Psota jó kuncsaftom volt!
Halálos egy színésznő volt!
A karóráját hozta, mindig úgy jött be, "csókolom!",
nekem köszönt.
Hát itt szembe lakott, a Csalogány utca másik oldalán.
- Hári mester négy éve, 85 éves korában zárta be az üzletet.
Fia ötvös lett, a régi órás műhely mellett,
a szomszédban nyitott boltot.
Ha nem is órásmester, de folytatja a Hári család
Mária téri történetét.
A Vízivárosban az új dolgok is megtelnek a múlttal.
Van itt többszázéves, új és még újabb épület.
Az egyik óriás, a másik törpe.
Keverednek a stílusok, a hangulatok, lakik itt bauhaus
és funkcionalista épületek a '30-as és a '70-es évekből.
- Amit én nagyon szeretek a Vízivárosban,
az a kettőssége ennek a városrésznek,
két kerület is osztozik rajta, van egy második kerületi
és egy első kerületi fele.
A Csalogány utca a nagy határvonal,
a Víziváros sugárútja, nekem a kedvenc utcám.
Emellett egy kettőssége van a Vízivárosnak
olyan szempontból is, hogy van egy barokk kisváros légköre.
A másik, amit legalább annyira szeretek,
az pedig a modern víziváros, remek bauhaus
és modern épületek épültek ide, van olyan épületem,
ami 18. századi és nagy kedvencem,
és van olyan épületem, ami 2020-as évjárat,
még nem fejezték be, de már nagyon várom,
hogy elkészüljön.
- A Csalogány utca 26. alatti Bauhaus épület kincset is rejt:
a kapuban Mattioni Eszter Almát szedő nő című
gyönyörű mozaikfreskója fogadja a betérőt.
- A ház 1942-ben épült, Árkai Bertalan tervei alapján.
Sajnos ez a ház nem sokáig élvezhette teljes pompáját,
hiszen a II. világháború végzett némi pusztítást rajta
és az 50-es 60-as években az elmaradt karbantartások
és felújítások is garantálták a fokozatos állagromlást.
Mindezek ellenére nagyon sok minden megmaradt
eredeti szépségében, ilyen a gyönyörű narancssárga csempe
a lépcsőházban, eredetiek a lépcsőfokok, a faburkolat.
- Az egységes lépcsőházi arculat is a régi, a Bauhaus stílusra
jellemző hosszított, ovális ajtóablakok
minden bejárati ajtón fellelhetők.
Kuriózum, hogy a ház építésekor az előtér központi
melegvizes fűtést is kapott.
A tetőről pedig pazar kilátás nyílik az egész Vízivárosra.
A ház egyik oldalán egy Michelin-csillagos étterem lakik,
másik szomszédságában pedig a Víziváros egyik legnépszerűbb,
1987-ben nyílt kockásabroszos ételbárja,
ahol a mindenki által csak "Cica"-ként ismert"
Földes Ilona várja a betérőket.
A nyitás óta sokak törzshelye lett a Róma, ami ráadásul most,
két év kényszerszünet után új életet kezdett.
A hely és Cica mama a régi, a menü hetente megújul,
de nem veszít kifőzde jellegéből.
A szájhagyomány a legjobb reklám.
Így tartja Nádasi Sándor és Nádasi Sándor is.
Az idősebbik Nádasi 1990-ben nyitotta vízivárosi farmer üzletét.
A mai napig csak itt és csak ők árulják az egyetlen
magyar farmermárkát, amire a turisták körében is
nagy a kereslet.
A vendégkönyvük telis-tele bejegyzésekkel.
Ausztráliától Ázsiáig.
- Igazából belenőttünk ebbe.
Úgy is nőttünk bele ebbe az egészbe, hogy édesapukám,
aki szabja ezeket.
És amikor mi kisebbek voltunk, akkor segítettünk neki.
Például a szabász asztal az egy külön kétemberes munka,
és akkor húztuk az anyagot, vagy rajzoltuk a snitteket,
a szabásmintákat, úgyhogy így nőttünk bele.
Ott kezdődött igazából ez az egész.
- Itt a korra kell figyelnem.
75 leszek, a 75-öt taposom,
nekem ezt át kell adnom mindenképp.
- A Batthyány téri Vásárcsarnok épületén egy hatalmas óra
figyelmeztet arra, hogy az idő telik,
a Margit-híd és a Lánchíd közti szakasz erre egykedvűen legyint:
a part kora nyári estéken is élettel teli.
A Lánchíd lábánál az alagútból nyikorogva-csikorogva fordul
és fonódik tovább a villamos a Lánchíd elegáns épülete mellett.
A Kolodko Mihály-alkotta főkukac szemmel tartja a Dunát,
a vizet, ami annyiszor lépett ki a medréből
és tükrözte hol ostromok, hol tűzvészek villódzását,
aranyszínű naplementéket, vagy éppen
az augusztus 20-i tüzijátékok fényét.
Közreműködők:
Ortelius:
Személy tárgyi tételként:
Reláció tartalmak: