Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- A Kiskunság egyik tüneménye, a Szelidi-tó, évszázadok óta kényezteti az embert bársonyos vizével. Hűsít, romantikára csábít, kellemesen fáraszt és fel is tölt, szórakoztat, no meg reményt ad. Magyarország ötödik legnagyobb természetes tava a Bács Kiskun megyei Dunapataj nagyközség határában, a Solti-síkságon helyezkedik el. Idős kora ellenére meglepően jól tartja magát. 5 km hosszú dereka nem meszes, hanem szikes, 200 méter széles ölelése, 3-4 méteres mélysége pedig még az éppen erre tréningező futóhomokot is nyugalomra inti és letelepedésre készteti. A Szelidi-tó valódi kincs: jó barátja testnek és léleknek, na meg a horgászoknak. - Ez egy 80 hektár kiterjedésű tó, de tulajdonképpen még egy 20 hektáros nádas is övezi, ami kiváló élőhelyet nyújt a halaknak, madaraknak egyéb élőlényeknek. Mint itt a strandon is látható, egy ilyen lassan mélyülő, barátságos nem veszélyes környezet, talán ez miatt is kapta a "szelíd" nevet. - A legenda szerint azonban neve az oszmán időkből ered, amikor még a hódító török csapatok is megszelídültek itt, a tónál, látva a magyar túlerőt. - Mindig Dunapatajé volt a Szelid és Dunapataj mezővárostól bérelték annakidején a halászok. 1974-ig, amíg a csatornavízzel nem vezettek be egy másik vizet a tóba, addig annyira speciálisan sós volt a vize a tónak, hogy bizonyos őshonos halak nem tudtak megélni a tóban, hiába telepítették be, elpusztultak. Ma már a vízbetáplálás miatt a sótartalom jelentősen lecsökkent, a halak észre sem veszik, hogy valójában egy szikes tó rendkívül egészséges vizében lubickolnak. - A török időkben nagyon népszerű volt, a törökök hidat építettek a tóra és rendszeresen strandoltak, fürödtek, ne nevezzük strandolásnak, de fürödni ide jártak. Rájöttek, hogy azok, akik járnak ki rendszeresen a tóhoz fürödni, fele annyi idő alatt begyógyul a sebük. - Amíg a strand a felhevült-, addig a Szittyótér az éhező, szomjazó testnek kínál menedéket. Aki mozogni szeretne, annak a kerékpár a javasolt közlekedési eszköz. A parttól néhány száz méterre egy érdekes építmény várja, hogy történjen már vele végre valami. Az eklektikus stílusú kastélyt Bencze Gábor földbirtokos építtette a huszadik század első felében, amikor a tavat még tanyák, és szőlőültetvények vették körül. - A Szelidi-tónak a Pataj felé eső része alapvetően két részre oszlik, az egyik a nagyobb része a Bodzás rész, és a kisebb pedig a húsfokai. Ahol most is vagyunk, ezen a nagystrandon ez nem strandként funkcionált azokban az időkben, hanem itt élő termelők szőlőültetvényeken gazdálkodtak. Szelidnek a 20, 25, 30 km-es körzetében belül alakult ki ez a tanyavilág. Aztán a modernizáció becsalta az embereket a faluba, Dunapatajra. Az épületeket pedig átvette az enyészet. Dusnoki Sándor azonban maradt. Dunapataj, Szelidi tópart 37. A tanyák sokaságát 1960-ban teljesen felszámolta a szövetkezeti rendszer, a gazdasági épületek és a lakóházak úgy eltűntek a föld színéről, mintha soha ott sem lettek volna. Csak ez az egy, a Dusnoki porta állt ellen a buldózernek, hogy a jelenben hirdethesse a régi kort. Egy tanya a tónál. - Gyerekkoromban főleg abban az időben sokat dolgoztunk, minden este mentünk le fürödni, mert nagyon jó kellemes, ilyen selymes volt ennek a vize. Öröm volt benne fürödni és mindig lejárunk, ezt nem lehet megunni. Mezőgazdaságban munkát végeztünk, dolgoztunk, állatokat tartottunk, sőt én még kézzel is arattam. Nagyapám 1870-ben született és ő idejárt dolgozni, annak idején a szőlőkbe, itt volt ebben a pincében vincellér. 1919-ben vette meg és akkor jöttek ide ki. Hát itten lényegesen csak ez az udvar maradt meg. Nagyon sokan szétszedték a tanyákat, vagy építettek bent, volt aki el is adta lebontásokra. - A régi porták, szőlőskertek helyén hétvégi házak sorakoznak, a sima tükrű, szelíd tó azonban nem bánja: gyógyerejéből ma is szívesen ad a benne megmártózóknak. - Hogy a keményen dolgozó német ajkú telepesekről, - Hogy a keményen dolgozó német ajkú telepesekről, a Duna parti agyagos kötött talajról, vagy valami egészen másról kapta Harta település a nevét, talán teljesen mindegy. Mindenesetre amikor az új hazát keresők a Dunán leereszkedve megérkeztek a törökök utáni elnéptelenedett területre, olyannyira vágytak az otthonra, hogy meg sem fordult a fejükben, hogy nem sikerülhet gyökeret verniük az akkor már több mint 700 éves Magyarországon. - A mi őseink ők protestánsok, nagyobb hányaduk evangélikus, kisebb hányad volt a református. Akkor, abban az időben olyan törvény uralkodott Németországban, hogy csakis kizárólag az elsőszülött fiú gyermek örökölt, tehát a többi családtag hoppon maradhatott és lehet, hogy ez is motivációként szerepelt, hogy menjünk innen egy új élet reményében. - Történt mindez 300 évvel ezelőtt, majd a XX. század mindent felforgatott. A hartai német nemzetiségű családok jelentős részét kitelepítették, házaikba 1947-1948-ban a Csallóközből, Gömör- és Pozsony megyékből szintén otthonaikból kitett felvidékiek illetve délvidékiek költöztek. - Apai ág az katolikus rész, anyai ég az református, mind a két részről a nagyszüleim, dédszüleim is a Felvidékről érkeztek, akik ide lettek kitelepítve az egyik része, a másik része meg Palotabozsokra. - Államalapító István királyunkról, a keresztény magyar állam megteremtőjéről elnevezett hartai katolikus templomot nagyrészt a Felvidékről érkező magyarok töltötték meg élettel. Érdekes, hogy a templom elődjeként használt kápolnát éppen 1938. augusztus 20-án, István király szentté avatásának napján szentelték fel. Magyarország fővédőszentjének, Szent Istvánnak a tiszteletére egyébként több mint 220 templomot emeltek szerte az országban. Sebők Norbert plébános ősei katolikus és református betelepülők voltak. A döntést, hogy melyik felekezethez kíván tartozni, rábízták a szülei. - Én 18 évesen keresztelkedtem meg Baján, ahol én jártam a szakmunkásképző iskolába a szakács szakmát végeztem. A bajai barátok templomában ott jártam hittanra és ott keresztelkedtem meg. De lehet, hogy már gyerekkoromban a nagyszülőknek a hatására már valami megérlelődött bennem és én a szakmunkás vizsga után még érettségiztem azért, hogy utána tovább tudjak tanulni a teológián. - Az sem mindennapi, hogy egy pap éppen azon a településen szolgáljon, ahol született. A német nemzetiségiek egyébként a mai napig ragaszkodnak a hagyományaikhoz. Büszkék a jellegzetes épületeikre, a híres hartai - szigorúan bors és köménymagmentes- kolbászra, amelybe csak disznóhús, só, kalocsai őrölt fűszerpaprika és fokhagyma kerülhet. No és persze ne feledkezzünk meg a legnagyobb értékről sem, a hartai festett bútorról! - Hogyha 50 hartai szekrényt egymás mellé állítanának, akkor olyan teljesen egyformát nem biztos hagy találnának közötte. A hartai rózsa, a tojásdad forma, a gomba motívum, a csillag motívum a madárka motívum és az apró picike striák, amik ugye abból a bizonyos kehely formából indulnak kifelé, gyakorlatilag az életfa az a virágcsokor, ami a kazettákat jellemzi. - És hogy itt mennyire fontosak a hagyományok, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Dunatáj Közalapítvány honismereti tábora, ahol a hartai gyerekek éppen dédszüleik egyik játékszerét, nemezlabdát készítenek. - A gyapjú az egy különleges anyag, a gyerekek érezték azt a minőséget, ami mosás után van, amikor feltépjük a gyapjút, egészen más tapintása van, amikor kártoljuk, és amikor nemezeljük a gyapjút. Sok-sok tapasztalás gyűlik bele a kezükbe. A hartai gyerekek elég tudatosak, amikor első nap körbekérdezem őket, hogy mi jut eszükbe Hartáról, akkor a hartai kolbász, hartai víz, hartai kenyér mellett eszükbe jut bizony a hartai bútor és a hartai tutyi. - A táborban egy unalmas perc sincs: még a bútorfestés régi, kiszínesedés előtti, kötöttebb motívumvilágát is megismerhetik az érdeklődők. Dunatetétlen határában a Böddi-szék fehér vizű szikes tava éppen kámfort játszik. Igaz, a tó nem szublimál, hanem párolog. A végeredmény mégis ugyanaz: a semmi. A nap addig perzseli, égeti a felszínt, míg a meder cserepesre száradt testéből az utolsó csepp vizet is kicsalogatja. A tocsogó hiába tartja fel a kezét és lenget fehér zászlót, nincs kegyelem: a sugarak mindent akarnak. És ez így megy mióta világ a világ, felhő úrfi tavasszal elárasztja a területet, a nap meg nyaranként egyszerűen einstandolja a vizet. - A szikes területeknek az a különlegessége, hogy évszakhoz mérten is változó arcát mutatja, hiszen más az, amikor a hófehér virágú pozsgás zsázsa virágzik és más az, amikor ősszel a sziki őszirózsa lilás rózsaszínes virága borítja a tájat. Más az, amikor száraz lábbal lehet sétálni a tómederben, amikor a sóvirágzást május végén megfigyeli az ember. - A halomnál ugyan alacsonyabb, de így is észrevehető a terület pusztából kiemelkedő, jellegzetes, szaknyelven "mikrodomborzati" formája, a szikpadka. A szikpadka nem túl magas jelenség, jó, ha combközépig ér, mégis olyan időknek a tanúja, amikor a szabad Duna, gátak híján úgy nekibátorodott, hogy egy szuszra akár 30-40 km-t is bevágtatott a pusztába, és bizony a Böddi-széknél sem fogta szorosabbra a gyeplőt. A juhász sem inti türelemre a nyáját, jól tudja, hogy a gyapjútakaró alatt még nagyobb a hőség, a szomjúságot csillapítani kell. - Nem elsődleges cél az állattenyésztés, hanem az élőhely ideális állapotának a megteremtése, amibe beletartozik az, hogy a birkák és a hamarosan idekerülő szamarak ürülékén növekvő rovarok táplálékul szolgálnak a rövid fűben megtelepedő, illetve a vaksziket kedvelő madárfajoknak, mint pl. a széki lile, a gulipán, a gólyatöcs. - Ki gondolná, hogy ezek az állatok azzal, hogy legelnek, a határban élő madarak legnagyobb jótevői. A természetben, mint egy óraszerkezetben, minden apró fogaskerékként kapcsolódik egymáshoz. A szikes puszta egy másik pontján a Szelidi-tótól néhány kilométerre mangalicák dőzsölnek: a dagonya-hotel sár és kádfürdő szolgáltatása jól esik a mázsán felüli zsírral bélelt testnek. - Azt gondoltam, hogy mindenképpen egy régi itteni tanyához méltóan kellene őshonos állatokat is ide hoznom, nem feltétlenül gazdasági céllal, inkább szakmaszeretetből és a szakma tiszteletéből. - A gyepkarbantartásba a racka és a tejelő cigája juhok is besegítenek. Előbbi csavart szarvú és tincses gyapjúval fedett, még utóbbinak fekete a feje és a lába. - Elveszett ez a világ, ezt a világot nagyon jó bemutatni gyerekeknek. Itt vagyunk a Kiskunsági Nemzeti Park közvetlen határán, a birkák legelőinek egy része a Nemzeti Park területéhez tartozik, és azzal azért mindenképpen dicsekednünk kell, hogy Magyarország legnagyobb madara itt található: a túzok. Ez egy nagyon szép környezet, és ebbe a nagyon szép környezetbe végtelen öröm kijönni nap, mint nap. - A túzok ritkán mutatja meg magát a természetjárónak, a juhok viszont olyan rajongással rágják a gyepet, hogy nem zavarja őket az ember. A mintatelepen a juhtej legnagyobb részét értékesítik, de saját célra is megtartanak egy keveset, hogy túró és sajt készülhessen belőle. - A feledés homályába merült a birkatúró, és egy kicsit háttérbe szorult a birkapörkölt fogyasztása, ami régen a falusi a vidéki lakodalmakban főfogás volt. Ma már nincsenek akkora lakodalmak, az éttermek egy részében nem lehet kapni birkapörköltet, megváltoztak bizonyos tekinteben az étkezési szokások. Ám a jó birkapöröltet azért nem kell félteni: gyökerei mélyen, örökre részei lettek a magyar gasztronómiának. Ha létezne olyan cím, hogy Magyarország legérdekesebb települése, akkor Dunapataj jó eséllyel pályázhatna rá. Ugyanis az 51-es számú főút mellett, a Duna bal partján, a Kalocsától mindössze 15 km-re található Bács-Kiskun megyei nagyközség bővelkedik a meglepő történetekben, különleges épületekben. Itt van például az 1761-ben Nepomuki Szent János tiszteletére épült katolikus templom, amelyet a múlt század első felében egyszerűen kinőtt a falu lakossága. Eddig ebben semmi különös nem lenne, Möller Károly építész azonban nem mindennapi megoldással rukkolt elő. - Azt javasolta, hogy vágják le a templomhajót az épületről, húzzák el, és a köztes rész felfalazásával bővítsék a templomtér nagyságát. Ez az épület-elhúzás 10 métert jelentett gyakorlatilag, felfalazták a köztes részt, kupolát emeltek felé és így nagyobbították meg a templomhajót. - Magyarország első épületelhúzása tehát Dunapatajon történt, mint ahogy az is itt, pontosabban a pataji református egyházközségben esett meg, hogy Jókai Mór "Egy az isten" című regényének a hatására egy nagyobb csoport áttért az unitárius hitre. Templomot is építtettek, egy zsidó család magtárépületét megvásárolva és átépíttetve. - Végül csak maroknyian huszonpár fő volt az aki a legtovább kitartott, és ők valóban ki is tértek a református egyház kebeléből. Ezt a templomot 1937 év végén szentelték fel templommá és gyakorlatilag az 1960-as évek derekára ez az egyházközség a szó szoros értelmében kihalt. - Az egykori fazsindelyes, festett mennyezeti kazettával díszített templom 1982 óta a helytörténeti és néprajzi gyűjtemény otthona. A körülbelül 3000 lélekszámú település az ételek közül is egy nem mindennapit választott helyi jellegzetességnek. Ha Pataj, akkor pacal! - Ez az '50-es években alakult, hogy lakodalmakkor ugye vágtak marhát és ugye ennek a gyomrát, minden részét felhasználták, és ebből a készülődőknek főztek egy pacalt és szerették az emberek és egy hentes mester, egy mészáros, Gyimesi József, ő elkezdte ezt az '50-es években így üzletszerűen, egy ilyen kis kifőzdében árulni, és olyan népszerű lett, olyan kedvelt lett, hogy a '70-es-'80-as években 5 ilyen kis kifőzde volt Dunapatajon, ahol pacalt is lehetett kapni, sőt az volt a fő étel. - Ez volt az az idő, amikor Pataj pacal-nagyhatalommá fejlődött és az is maradt. Sokan a mai napig "a pacal fővárosaként" emlegetik. - Az első pacal, amit kivittem a vendégeknek, még az árára is emlékszem, hogy mennyibe került 17, 80 volt, 17 Ft 80 fillér. Innentől kezdve aztán napi kapcsolatban vagyunk a pacallal a pörkölttel. A jó pacalpörkölt bonyolultsága nem csak az összetevőkben, hanem a gondos előkészületben és a hosszú főzési időben rejlik. Ha arra vetemednénk, hogy friss pacal legyen a vasárnapi ebéd, akkor olyan korán kell hozzálátnunk, hogy talán még a kakast is mi ébresztjük majd. Egy natúr, ne egy vegyszerrel tisztított pacalt használjunk föl, A pacalnak az abálása ami még egy nagyon fontos dolog. - Hajnalban fölrakjuk főzni 5 órakor és ez kb. délre készül el. Az utolsó órában alakulnak az ízek, sűrűsödik a szaft, ehhez kell egy jó minőségű fűszerpaprika, az adja meg az ízét, színét, sűrűségét. - Hogy Kodály Zoltán mit ebédelt, amikor Dunapatajon járt, azt nem tudni. Azt viszont igen, hogy Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb művelődési házának az alapkövét a zeneszerző, zenetudós rakta le 1962-ben, majd 4 évvel később ő is avatta fel. Ekkor mondta el szellemi végrendeletének is tekinthető, utolsó nyilvános beszédét. És még egy szomorú nevezetesség: 101 évvel ezelőtt a tanácsköztársaság ideje alatt Dunapatajon antikommunista felkelés tört ki, amit a vörösök vérbefojtottak. A terror, a Lenin fiúk megfélemlítő bosszúakciója nem ismert könyörületet.