Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

A teljes leirat forrása a teletext.

Sohasem felejt. Sohasem felejtem el azt a Sohasem felejtem el azt a pillanatot. Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt ott. Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt a Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt a tündérországot meg. Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt a tündérországot megláttam. Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt a tündérországot megláttam megállt. Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt a tündérországot megláttam megálltam. Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt a tündérországot megláttam megálltam, mintha lábam. amikor ezt a tündérországot megláttam megálltam, mintha lábam gyökeret vert volt. amikor ezt a tündérországot megláttam megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna lehet. amikor ezt a tündérországot megláttam megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna lelkemet így. amikor ezt a tündérországot megláttam megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna a lelkemet is le. amikor ezt a tündérországot megláttam megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna a lelkemet is le. Maga. amikor ezt a tündérországot megláttam megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna a lelkemet is le. Ragadta el. A balatongyöröki Szépkilátóról máig sokan úgy tartják: megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna a lelkemet is le. Ragadta el. A balatongyöröki szép. megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna a lelkemet is le. Ragadta el. A balatongyöröki szép kilátóról. megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna a lelkemet is le. Ragadta el. A balatongyöröki szép kilátóról máig nem csak a Nyugat-Balaton, de a tó egészének legpazarabb látképét őrzi. Nem véletlenül szólt az itteni panorámáról ilyen szépen Eötvös Károly író, örökítette meg számos festményén Mikus Gyula, font köré rímet a költő Takács Gyula, és csodálta a Festetics család. Hajnalban keletről, naplementekor nyugatról gyűrűzik a kilátó alá aranyhíd, délben a mostanra megfáradt, de még mindig varázslatos látványt nyújtó fenyők kínálnak árnyékot az erre járónak. Itt mindennek története, sőt: történelme van. - Valamikor nagyon-nagyon régen, ennek már nyomait sem tudjuk felfedezni egy domonkos kolostor állt ezen a helyen és a kolostornak volt egy kis kápolnája is, és éppen ezért korábban Kápolna-hegynek hívták, és amikor Eötvös Károly végigutazta a Balatont, akkor csodálkozva látta, hogy ilyen gyönyörű panorámát ő még az életében nem látott sehol és elnevezte Szépkilátónak. - A Keszthelyi-öblöt körbeölelő nyugat-balatoni partszakaszon szinte nincs olyan település, amely ne kötődne a Festetics családhoz. A balatongyöröki Szépkilátó fölé nyújtózkodó fenyőket a monda szerint Festetics Tasziló felesége, az angol Lady Hamilton ültette. Kedvenc növénye a mediterrán vidékre jellemző mandulafenyő volt, ám az nem tűrte volna jól a hazai klímát, így esett a Lady választása a fekete fenyőre. A Keszthelyi-hegységben és a környező településeken számos római kori emlék is fennmaradt. Itt még a forrás is római! - Ma is római forrásnak nevezik és a rómaiak ha villát építettek, akkor mindig törekedtek arra, hogy víz közelébe tegyék. Nagyon szerettek fürdeni, pancsolni és nem csak a Balatont szerették, hanem örültek neki, hogy egy saját forrásuk is van és valóban itt egy régi római villa maradványait tárták fel a domb alatt. - Gyönyörű panorámával a vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna is dicsekedhet, amely Európa tengerrel nem rendelkező országainak egyetlen halászkápolnája, amely "olyan remetének való kis hely" - írta róla a nagy mesélő, Jókai Mór, aki nem csak szavakkal festette meg, de le is rajzolta a kápolnát. Helyén a középkorban zsúptetős kis imaház állt, és egy 1739-es, jéghalászathoz köthető legenda is kapcsolódik hozzá. - Negyvenhat ember kiment a jégre február-március környékén történt az eset, amikor már a rianás kicsikét megtöredezte a Balaton jegét, és jött egy hatalmas szélvihar. Ilyen pikkely-szerűen alákap a rianásoknak a jég alá a szél, és így felpörgeti. No egy ilyen jégviharba kerültek bele ezek a halászok, hat halász nem engedte el a hálót, azt elvitte a jeges áradat. Negyven halász egy jégdarabra szorult, és ugye mit tesz az ember, amikor bajban van? Imádkozik. - Az ima meghallgatásra talált, a monda szerint Szent Mihály a halászok segítségére sietett és jégtáblájukat a hegy lábához terelte. A halászok megmenekülésük után megfogadták: újjáépítik a templomot és arkangyaluknak ajánlják fel az épületet, amely ma már pazar kilátással bíró zarándokhely, ahonnan az egész Keszthelyi-öböl belátható. - Vallom, hogy a világnak számtalan természet által alkotott területei vannak, de mindenkinek az a legszebb, ahol él és boldogulhat tehát ahol itthon, otthon érzi magát. - A települések nevei itt is a múltról mesélnek: Vonyarcvashegy esetében valószínűsíthető, hogy a "vonyarc" a délszláv "vinarec", vagyis szőlőműves szóból származhat. Balatongyörököt pedig korábban "Meszesgyörök"-ként ismerték, vélhetőleg a fölé magasodó dolomit hegyei miatt. A Keszthelyi-öbölben mintha a bárányfelhőket szeretné karcolni hosszú árbocával a vitorlás. A vitorlák, a Balaton vize és az ég színe különös harmóniában, könnyű szélben viszi magával a hajót, amely a 2014-ben megújult Keszthelyi Yachtkikötőből indult útnak. A nyugat-balatoni vitorlásélet az elmúlt években reneszánszát éli, a kikötő megtelt, a yachtklub 200 vitorlásnak nyújt helyet a városban. A versenyvitorlázás központja mindig is a keleti medence volt, mostanra azonban itt, a nyugati vidéken is egyre több hajó bontogatja vásznát. Ha a vénasszonyok nyara is áldását adja rá, sokan még novemberben is vízre szállnak. - Aki itt nem járt a nyugati-medencében azt szokták mondani, hogy itt dől el a Kékszalag. Tehát itt teljesen más szelek fújnak, teljesen más viszonyok vannak és azt gondolom ennek a helynek is megvannak az adottságai, nyilván mint Fürednek. Egy biztos, hogyha a nyugati-medencében hajózunk és átlépjük a györöki spiccet, akkor egy egészen más világ kezdődik a szigligeti öbölben, tehát ezt mindenki tudja aki hajózik. - Naplementekor, mielőtt álomba szenderülne a nyugati-medence, a táj egy rövid időre még egyszer megmutatja legszebb arcát. A Keszthelyi Yachkikötőben nőuralom van: Lisára és Bogira, a két nagyasszonyra múzsaként tekintenek kormányosaik. Kolosszális méretük, lebilincselő vitorlázatuk és hajótestük a szárazföldről szemlélve is magával ragadó. Lisának ráadásul komoly -múltja van. - Litkey Farkassal hatszoros Kékszalag győztes hajóról beszélünk. Miután átkerült hozzánk a Keszthelyi Yachtkikötőbe az új szabályoknak köszönhetően, ami a Kékszalag kiírását jelenti, hagyományos egytestű kategóriában háromszor hozta el a Kékszalagot. Bogi pedig mi azt gondoljuk, hogy a jövő lesz, bízunk benne. Ugye ez már egy másik kategória, tehát ez az úgynevezett rohanógépek, katamaránok világa. Ez is elérkezett a Balatonra, egyre több ilyen hajó van. - A nyugat-balatoni vitorlázás, csakúgy mint a környék kulturális életének felpezsdülése, a Festeticsek nevéhez köthető. A balatoni vitorlázás a 18. században innen, a Keszthelyi-öbölből indult, ami a régmúlt eseményei és emlékei között kutatva nem is meglepő. A Festetics család befolyása a tó vizére is kiterjedt: őket illette meg a vízjog. A régió északi, déli és nyugati területein is voltak birtokaik, amelyeket gyorsabban, olcsóbban és biztonságosabban lehetett megközelíteni a Balatonon át, mint a szárazföldön. Kristóf nevű hajójuk só szállítására is szolgált, és a Balaton máig legnagyobb vitorlás hajóját, a Phoenixet is ők álmodták meg. A kétárbocos, gazdag vitorlázatú hajó olyannyira kultikus darab, hogy sokáig a Keszthelyi Yachtkikötő is az ő nevét viselte. - Nagysága hosszban 30 méter volt és alkalmazkodott a balatoni adottságokhoz, úgyhogy egy nagyon sekély, egy méter tíz centi merülésű hajó volt, lapos fenékkel, két árboccal, és mintegy harmincfős személyzettel. A Kristóf só szállító hajóhoz képest ennek is a terményszállítás, kereskedés, fuvarozás volt az elsődleges szerepe de természetesen a reprezentációban is szerepet kapott. - A Balaton lágy hullámai nem csak a vitorlázókat vonzották, hanem a halászokat is. Már a honfoglalás idején is éltek Keszthely környékén halászcsoportok, majd a 18. században ezekből alakult ki a helyi halász céh. - Szabályzat volt rá, hogy lehetett valaki a halász céhnek a tagja, hogy kellett viselkedni, megőrizték például a keszthelyi halász céhnek a zászlaja a csodálatos halfogás ábrázolásával itt látható az állandó kiállításunkban. Ez alatt kellett vonulnia a céh tagjainak a templomi szertartások alatt, hiszen nem csak az volt meghatározva hogy ki lehet halász, hogy lehet halász hanem az is, hogy egy halásznak hogy kell viselkedni, milyen ünnepnapokat kell megtartania, hol kell vonulnia a körmenetben, hogy kell viselkedni. Például ha valaki káromkodott, akkor be kellett tenni egy bizonyos összeget a közös kasszába. - A halászok sokáig egy úgynevezett bödönhajóval szálltak vízre, amelyet ingatagsága miatt lélekvesztőként is emlegettek. A hatalmas tölgyfából faragott, egytestű csónakokból még a neves természetkutató, Herman Ottó is szívesen vizsgálta a Balatont. 180 méterrel a tengerszint felett, Gyenesdiás ódon épületeit hátrahagyva, a Keszthelyi-hegység sűrűjében Nagymezőnek nevezik azt a tisztást, ahová hajdan a Festeticsek előszeretettel jártak vadászni és mulatni. Ma pedig esküdni, vagy éppen túrázni, piknikezni, nyugalmat, csendet találni jönnek ide leginkább a turisták. Innen indul az országos Kéktúra Vállus, és innen közelíthető meg legkönnyebben a Festetics- és a Berzsenyi kilátó. Geológiai és élőhely-ismereti túrákra hív a közeli kőbánya, hűsölni a pihenőház. A Keszthelyi- hegység nekem szinte az otthonomat jelenti. Tizenkét éve dolgozom itt, mint természetvédelmi őr de már egyetemistaként is ide jártam Keszthelyre, úgyhogy több, mint húsz, sőt nem, inkább már harminc éve itt a környéket járom és igyekszem minél jobban megismerni, és ahogy egyre jobban megismeri az ember, egyre inkább rádöbben, hogy mennyi mindent nem tud még. Szerintem egy fantasztikusan változatos táj. - Itt még a tájsebek is festői látványt nyújtanak! Ember és természet izgalmas, nem várt találkozását idézi ez a felhagyott kőbánya, amely ma már fokozottan védett természetvédelmi terület, valamikor azonban aktív dolomit bányászat zajlott a helyén. Egészen különös, ahogy a hófehér sziklák rianásokra emlékeztető repedéseiből vélhetőn küzdelmesen, de újra utat tör magának a természet. Az 1970-es évekig bányásztak itt, azóta végre ismét növekednek a lombos fák és felfedezhetők a Keszthelyi-hegység ikonikus fekete fenyői is. Ha körbenézünk, jól láthatóak az egykori tengeri üledékrétegek vonalai és feltűnhet az is, hogy ma már közel sem párhuzamosak egymással! Az elmúlt 230 millió évben, a hegységképző erők hatására kialakultak a hegyvidékek, és az üledékrétegek kimozdultak eredeti, vízszintes helyzetükből. - A természetben egyetlen dolog állandó, a változás. És ez folyamatosan változik, mint ahogy minden körülöttünk, bár nekünk minden úgy tűnik mintha minden állandó lenne, hogy itt mindig erdő volt, meg mindig fák voltak meg mindig ugyanúgy nézett ki ez a hegyoldal, de a valóság az egy kicsit más, csak mi nem vesszük észre, mert rövid az életünk hozzá. - 235 méter magasan szerénytelenül emelkedik a Keszthelyi-hegység fölé a 2000-ben újraépített, a környék fenyőinek színére megszólalásig hasonlító Festetics-kilátó. Mindössze tíz perc alatt megközelíthető a Nagymezőtől, és ami a csúcsán fogad, olyan mesebeli, hogy a lélegzet is eláll. A hegyről lefelé tartva, már Gyenesdiás utcáit járva érdemes fagylalttal hűsíteni magunkat. Somogyi Renáta bár közgazdászként végzett, szíve a családi hagyományok, a fagylatfőzés felé húzta. - Nekem a gyerekkorom nagy része azzal telt, hogy míg más az általános iskolában és a gimnáziumban is nyáron a strandokat rótta és nagy bőszen a szabadidejét ott töltötte, addig én itt általában a családi fagyizóban mulattam az időt, ha lehet azt mondani. Mindig is érdekelt, hogy nagyobb lányok mit csinálnak a pultban, miként mérik a fagyit tehát nekem a gyerekkorom az abból állt, hogy kicsit én is bekapcsolódtam a családi vállalkozásba. - Az itteni fagyik nem csak ízüktől, történeteiktől is különlegesek. A vidék gasztro történelme, a helyi termelők minőségi alapanyagai és a fagyik fantázianevei is mesélnek. Még a Festeticsekről is. - Gyakran készítünk olyan fagyikat, amelyek egyébként a környékbeli fontos, vagy kulcsfontossággal bíró személyeknek vagy helyeknek a nevét viseli. Ilyen például a Festeticsék mandulás csókja, ami 2017-ben elnyerte a Balaton fagyiját. Egyébként ez nagyon érdekes volt, mert egy kutatás előzte meg ennek a fagylaltnak az elkészítését. Ugye tudtuk, hogy itt van a Festetics kastély, de nem hallottunk még semmi olyan süteményről, ami mondjuk hozzájuk köthető lenne, és akkor én elkezdtem nyomozni, és egy nagyon régi antikváriumban találtam egy olyan könyvet, amelynek az a neve, hogy híres emberek híres receptjei. És Festetics Györgynek és az unokahúgának egy közös receptjét találtam meg egy mandulás habcsókos torta és ennek a fagylalt változatát készítettük el, és így született meg a Festeticsek mandulás csókja. - De Gyenesdiáson még a "gyenesdiós" névre keresztelt, szintén környékbeli alapanyagokból készült fagylalt is megtalálható.