Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Szeszélyes és veszélyes, kanyargós és örvényekkel teli folyókként tartották egykor számon a Körösöket. Az áradások árnyékában nehezen tervezhető volt itt az élet, de ez már a múlté. A Körösök ma az Alföld díszei, az ott lakók büszkeségei, ahol a turisták is szívesen múlatják az időt. A körülbelül 17 ezres lélekszámú Szarvas városánál kevés alkalmasabb helyet találhatunk arra, hogy elkezdjük felfedező utunkat, akár két keréken. Összességében a városban és a kimenő utakon 27 km kerékpárúttal rendelkezünk. Mint a Kerékpárosbarát Települések Szövetségének ugye tagja Szarvas, mintaprojektként létrehoztunk egy ilyen kerékpáros útőri szolgálatot, ahol civilek bevonásával figyeljük folyamatosan a kerékpárutat, a fűnyírást, a belógó gallyakat. És ugye ezeket jelezzük, a szolgáltatónk felé, jelezzük a Közút felé, és amilyen hamar csak lehet, megoldást találunk. - A biciklizés előnyeit az egész város felfedezte, biciklivel haladva minden látnivalót kényelmesen elérünk, itt nincsenek távolságok. A legszebb épületek a város főutcáján, a szépnevű Szabadság úton követik egymást, itt áll a korábbi városháza is, a klasszicista kastély, melyet a császár kincstárnoka, Mittrovszky Vladimir építtetett. Nem messze a sárga úri hajléktól egy másik császári szolgálatban állott férfiú, gróf Bolza József királyi testőr is építkezésbe kezdett a Körös egyik holtága mellett. Bolza valószínűleg rajongott az ókorért: kastélyát legalábbis a római paloták stílusában emelte, és hogy az antik hatást tovább fokozza, a lépcsőkre elkészíttette Róma monda szerinti alapítóinak, Romolusnak és Remusnak a szobrait. Míg egykor a Körösök végtelen mocsaraiba csak a lápok rejtelmeit ismerők merészkedtek, ma már vígan tekerhetünk a vízparton, csinos nyaralók között. Régen a vad, megzabolázhatatlannak tetsző folyót sok helyütt meg sem lehetett közelíteni, ma már békés szabadstrandon is csobbanhatunk. Ráadásul Szarvas, ha nem is a világ, de a régi Magyarország közepe! A történelmi Magyarország mértani középpontját a szarvasi evangélikus gimnázium tanára, Mihályfi József számította ki 1880-ban. - Szarvas Békés megyének a nyugati kapuja, a 44-es út mellett terül el a Holt-Körös partján. A holtág, a Kákafoki-holtág közel 30 kilométeres hosszúságban kanyarog. Ha a térképre néznek, akkor úgy tűnik, hogy hát az ország szélére mentünk... De ha a Nagy Magyarország térképre néznek, akkor pontosan a történelmi Magyarország közepébe jönnek. A mérésnek olyan jelentőséget tulajdonítottak, hogy egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet is építettek ide "középre". - Néhány méterre innen, a holtág másik partján nyújtózik az Arborétum, amelynek egyik kertjében, a régi Magyarország jelentősebb épületeinek kicsinyített mása körül sétálhatunk. Különös séta ez, hiszen itt mindössze néhány lépésre van egymástól a Szegedi Dóm, a kecskeméti Cifra Palota, a kolozsvári templom, az Egri vár vagy éppen az Országház. A parkot és az időjárásnak is ellenálló első épületeit kilenc hónap alatt hozták létre a szakemberek. Ma már mintegy száz makett áll az arborétumban, melyeket 280 méteres pályán, alagúton, hídon áthaladó kisvasút köt össze. Az egész arborétum területe hatalmas,de kerékpárral is bejárható! - Ebben a 82 hektáros arborétumban pont egy kerékpárútra, egy bicikli útra indulnánk ezen a Bolza Mariette sétaúton, amelyen kerékpáros szakvezetéseket is szoktunk vinni a látogatók kívánságára. Ez egy egyórás szakvezetés egyébként, talán a legjellegzetesebb dísznövényeket, a kert legimpozánsabb dísznövényeit járhatják be ilyenkor a látogatók a vezetett túránkon. - Az Arborétum alapjait még a Bolza család rakta le a XIX. század elején. Bolza Pál víziójának középpontjában különleges, déli égövi fajok álltak. Mára a kert Magyarország egyik legnagyobb arborétumává nőtte ki magát, ahol körülbelül másfél ezer különféle fa, bokor és cserje éldegél boldog szimbiózisban. Szarvasról két keréken Békésszentandrás felé vezet a legszebb kerékpárút, a fák között kialakított csapás. A régi ártéri erdő kellemes lombsátorral óvja a tűző naptól az úton tekerőt. Békésszentandrás alig hat kilométerre fekszik Szarvastól, a községbe vezető út elhalad egy régi tornyos épület előtt. Nem, nem kastély ez, hanem egy legendás, mára bezárt szőnyegszövő! Az 1922-ben emelt gyönyörű és különleges épület sejteti, hogy egykor belül is különleges tevékenység folyt: mesebeli szőnyegek készültek itt! Kevesen tudják, pedig a békésszentandrási, perzsa technikával csomózott szőnyegek világhírűek. Élnek "rokonaik" a Buckingham palotában, a washingtoni Fehér Házban, a magyar Parlamentben és persze ide, a békésszentandrási Hunyadi-kastélyba is jutott a csodaszép szőnyegekből. - Az, amit itt konkrétan magunk előtt látunk, ez itt három szentandrási asszony két évi teljes munkája, ugyanis ez egy gyönyörű, kézzel készített perzsa szőnyeg. Az épületnek az egyik nagy érdekessége az az, hogy 1437-ben magát a kastélyt, és a hozzá tartozó szentandrási uradalmat is, Hunyadi János - és ez a Hunyadi János, aki Mátyás király édesapja volt - az akkori Zsigmond királytól kapta, és 1437-től fogva Békésszentandrás tulajdonképpen az egyike a szerteágazó Hunyadi birtokrendszernek. - A kastély különlegessége, hogy "romkastély": itt a felkelések, viszályok nyomait nem is igyekeztek eltüntetni. Pedig akadt belőlük bőven, hiszen veszélyes helyen és időben épült a kastély, olyannyira, hogy nemes lakói sokszor méltóságukat is félretéve sietve, titkos föld alatti alagúton voltak kénytelenek távozni. A történelem viharai ellenére eredeti formájában megmaradt a házi kápolna berendezése ahol a főurak fohászkodtak isten irgalmáért. Sokszor hiába. - A harmadikos gimnáziumi történelemkönyvből jól ismert Vértessy Mihály, és Szegedinác Péró-féle magyar parasztfelkelés, ami a magyar történelem legutolsó parasztlázadása volt, az itt, ennél a kastélynál és ennek a kastélynak az ostromával indult meg. És ott és akkor, ennek a kastélynak az alagútrendszere még megmentette az összes benntartózkodó ember életét. Úgyhogy azt kell, hogy mondjam, hogy hasznos az ilyen, jó, ha van. - A kastély ostromok tömegét élte meg, ennek sebeit, a puska- és ágyúgolyó ütötte lukakat, máig őrzi a fal. A Hunyadiak jólétet hoztak a településre: mezővárosi rangot, és vásártartási jogot is tőlük kapott a falu. A ma 3700 lelkes község a középkorban Győrrel és Szegeddel volt egyenrangú. Míg Szarvas a történelmi Magyarország-, addig vannak, akiknek Békésszentandrás az egész világ közepe. - Ha egy klasszikus lokálpatrióta kifejezést szeretnék alkalmazni, akkor azt mondanám, hogy Békésszentandrás a világ közepe. Aki ideszületik az Alföldre, nekünk ez ugyanolyan kedves táj, mint aki a helyvidékre születik; ő a hegyekre esküszik, mi pedig erre a sík területre, az alföldi tájra, az itteni madár- és állatvilágra, növényvilágra, ami páratlanul szép tud lenni. - De Békésszentandrás az elfogulatlan sokak szerint is az ország egyik legszebb fekvésű falva. Szépségének csak jót tett a Körösök szabályozása. A 18-19. századi árvízveszélyes folyót a mérnökök számtalan helyen egyenesítették ki, megannyi holtágat teremtve ezzel, többek közt a Kákafokit, amely ma békés állóvíz. - Az 1970-es évek elején kezdték mérni a területeket a Holt-Körös partján, és itt az eltelt 50 év alatt szinte teljesen beépült. Több mint 1000 nyaraló található. Vannak olyan nyaralók és olyan telkek, amelyeken szinte csak a ház van, vannak olyanok, amelyekhez egy kis kert is tartozik. - Az itteni nyaralók érdekessége, hogy közvetlenül a vízparton épülhettek fel, a tulajdonosok így mindjárt a kert végéből csobbanhatnak, vagy lógathatják horgukat a vízbe, bár akad olyan pecás, aki a csónakra esküszik. A község nyaranta olyan népszerű, hogy a település lakóinak száma megduplázódik, ilyenkor nyugodtan ki lehet tenni a községre a "megtelt" táblát. A Körösök vidéke emberemlékezet óta lakott, többféle népcsoport kereste itt a megélhetést. A magyarok mellett letelepedtek itt szlovákok, jászok és kunok is. Jelenlétüket számos helység neve őrzi, itt van mindjárt a Körös parti Kunszentmárton. Ha kerékpáros túrában gondolkodunk, Békésszentandrásról mindössze húsz kilométert kell tekerni idáig. A folyó partján a település méretéhez képest hatalmas templom áll. Istennek ez a háza ugyanis nem csak liturgikus célokat szolgált, hanem afféle őrtoronyként is működött, ahonnan a környéket szemmel tarthatták az erre hivatott sasszemű őrök. - Itt tormosnak hívták ezeket az embereket, akik tulajdonképpen a tűzvigyázók, a vízfelügyelők, vagy a minden negyedórában nekik a kis szobájukban, ami a toronyban volt, ki kellett menni, és körbe mind a négy égtáj felé recitálva a Dicsértessék a Jézus Krisztust, elmondták, jelezve azt, hogy ők ébren vannak, nem kell félni, nincsen semmi veszély, nincs árvízveszély, nem jönnek a seregek, nincsen tűz sehol a határban. A templomtoronyban van egy szoba, még most is megvan. Telefonnal, kályhával nyilván volt ott két ember, hogy azért ébren tartsák egymást. - Ma már nem verik félre a harangot árvíz miatt, a templomot leginkább a több, mint 130 éves orgona hangja tölti be. A folyóparton álló kis középkori templom egy idő után szűkösnek bizonyult, ekkor kezdték köré és fölé építeni a ma is látható impozáns templomot. Érdekes, hogy a régit csak akkor bontották el, amikor már elkészültek az újjal. A kunok IV. Béla uralkodásának idején érkeztek meg az Alföldre, de a vándorláshoz szokott nép letelepedése, beilleszkedése és kereszténységre való áttérése nem volt zökkenőmentes. Az alföldiek életét persze nem csak háborúk és árvíz keserítette, hanem a betyárok is, akik valami oknál fogva éppen itt, a rónán érezték magukat a legjobban. Számukra épült Kunszentmárton másik különlegessége, a börtön, ahol a legenda szerint a "betyárok betyára", Rózsa Sándor is vendégeskedett egy napot. A tömlöcök ma már nem csak a rablóknak és lótolvajoknak, hanem más békés, ám szintén letűnt vagy éppen a kihalás szélén álló mesterségeknek is emléket állítanak. - Ez itt a rézműves műhely, ahol jelenleg vagyunk. Ez egy igen különleges műhely felszereltségét tekintve is, hasonlóan felszerelt műhely nem nagyon van az országban. Tehát a látogatónak az a benyomása kelhet, amikor belép ide, hogy a mester szinte most ment el ebédelni. Ugyanazok a szerszámok úgy vannak ott hagyva, és ezek a kis helyiségek meg nagyon jó díszletet adnak ezekhez a kiállításokhoz. - A cukrászműhely is azokat a békebeli időket idézi, amikor még nem volt elektromos áram, na és fridzsider sem. Amikor a cukrász mester és segédei még mindent kézzel készítettek. Egy másik egykori zárka pedig a helyi fazekas, Bozsik Kálmán munkáit őrzi. Bozsik itt kezdte meg pályafutását, különös hangulatú, díszektől tobzódó kerámiái hamar jelentős hírnévre tettek szert és világhódító útra indultak: New York, Róma, és Párizs is szerette őket. A kunszentmártoniak életét sokszor veszélybe sodró szeszélyes Körös ma megregulázva, erős védőgátak közt folyik, így a folyómente tökéletes kerékpárút. A gátról letekintve kényelmesen kerekezhetünk át a szomszéd faluba, Szelevénybe is. Az út szinte a helység közepébe vezet, egyenesen a templomhoz. - Azért építhették ilyen magaslatra, ez a falu legmagasabb pontja, az árvíz nagyon veszélyeztette a falut. '19-ben teljesen elöntötte a falut. És ennek tudatában építették aztán ezt a gyönyörű szép templomot. Megjegyzem, hogy ez a templom a környék legszebb és legmívesebb temploma. - A templom így aztán sikeresen átvészelte a folyó áradásait. A falu központjában az árvízi emlékmű mutatja, milyen magasan állt itt a víz, intő jelként, hogy a Körös bizony nem tréfál: ha úgy hozza a kedve, képes mindent elönteni. A Körösöket, vagyis a Fehér-, a Fekete- és Sebes Körösök területét 200 évvel ezelőtt még végeláthatatlan árterek, mocsarak, lápok és girbe-gurba folyómeder jellemezte. A sok tekergő kanyar után kapták a folyók a nevüket. A kanyarok átvágásával, a folyó kiegyenesítésével létre jött holtágak kalandokra csábító vadregényes világát, a Körösök romantikus partvidékét persze nem csak bringával, a part mentén kerekezve lehet felfedezni. Be is úszhatunk a sekély holtágakba. Aki hosszabb utat tervez, annak akad itt vízi alkalmatosság bőven: a Holt-Körös meghódítható sárkányhajóval, de kajakot is bérelhetünk. - Mivel, hogy többféle hajókategória van, ugye itt a versenykajaktól egészen az alap túrakajakig, nem kell profinak lenni, egy család, kisgyerekekkel nagyon jól el tud boldogulni ezekkel az eszközökkel. Mivel ez egy holtág, állóvíznek minősül, ugye itt egyrészt a víz hőmérséklete mindig kellemes, illetve a benzin üzemű hajók azok ki vannak zárva a Körös holtágról, tehát nagyon minimális a hajóforgalom. - A Szarvast és Békésszentandrást is simogató Kákafoki-holtág közel 30 km hosszú, van hát elég hely az evezéshez és látnivalóból sincs hiány. Szarvason, a híd lábánál különleges és Magyarországon ritkaságszámba menő fákat, mocsári ciprusokat találunk. Az Észak-Amerikából származó növényeket a Bolza család honosította meg Szarvason, egzotikus hangulatot kölcsönözve ezzel a vízpartnak. A víz felett kiszélesedő törzs és kiterjedt gyökérzet gondoskodik róla, hogy a fa a laza, vizes talajban is stabilan álljon. A csodálatos növényekben a partról is gyönyörködhetünk, de be is evezhetünk közéjük. A ma már klasszikusnak mondható kajak és kenu mellett azonban egy új vízi eszköz is egyre népszerűbb. - Igazából ez egy fantasztikus természetközeli sportág, és amikor desken evezünk, vagy evezek, akkor érzem magam a lehető legszabadabbnak. Teljesen asszimilálódok itt a Körösön, és enyém a világ. Én több terepen kipróbáltam már magam, de igazából ennél jobb helyszín, mint Szarvason a Körösön evezni kívánni sem tudnék. Itt bármikor partra tudok szállni, bármerre tudok evezni, tehát senkinek nem vagyok útban, és még jobban fel tudom fedezni a város adta lehetőségeket. És egyre több ember megízleli igazából a SUP-ozás varázsát, hiszen ilyen csodálatos miliőben csak egy élmény lehet. A deszkán állva evezés az egész testet megmozgatja. Némi egyensúlyérzékre és strapabíró lábakra van mindössze szükség, bár arra sem feltétlenül, hiszen van, aki ülve evez, és olyan is akad, aki potyázik. A holtág közepéről egészen más perspektíva nyílik a városra. A "sup"-ozás - épp úgy mint a többi evezős sport - egész évben űzhető. A Szarvasnál elvonuló Körös-holtág viszonylag sekély vize hamar felmelegszik, itt még szeptemberben is lehet csobbanni. Hínár sem bonyolítja a strandolók életét, nem csoda, hogy imádják a fürdőzők. De amikor lemegy a nap, és végéhez közeledik a forró, nyári délután, akkor sem kell a Körös közelségét nélkülözni. A víz és a mesébe illő miliő adta lehetőségeket ugyanis a szezon végéig egy varázslatos vízi színház is igyekszik kihasználni. - Különleges, hogy a vízparton van, illetve, hogy a színpad maga egy stég. De különleges még az, hogy minden este van. Tehát a nyári évad kezdetétől minden este a zárásig előadás van, illetve program van. Szarvasi Vízi Színháznak ez a 10. jubileumi évada, azóta, hogy működik, ingyenes és fizetős előadások felváltva mennek. Hétvégén a teátrumi társaság nagy színházai adnak előadást. Hétköznaponta pedig kisebb produkciók, zenés estek, illetve koncertek színesítik a programot. A Szarvasról elszármazott művészek szeretnek visszajárni, és gyakran hívjuk is őket. Ezen az estén egy Angliában élő, de szarvasi születésű énekes tette meg a hosszú utat az Alföldre és jött haza, hogy az itthoni közönségnek énekeljen. Hiába ez a vidék már csak ilyen, aki egyszer látta, nem felejti és mindig visszavágyik.