Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- Ez itt kérem, Gyöngyös! De nem, nem ám az észak-magyarországi Heves megyében járunk, hanem a Dunán is túl, sokkal-sokkal nyugatabbra. A városban, ahol az Alpok keleti bércei, a római korba révedő szőlődűlők, Ottlik Géza hagyatéka és a török múlt különös elegyet alkot. Ahol a reneszánsz, a barokk és a gótikus stílusjegyek keverednek, és a romantika úgy van jelen minden szegletben, hogy az nem hivalkodó. Ez Kőszeg. Gyöngyös pedig a Rába folyó bal oldali mellékfolyója. - Tudnivaló, hogy az első neve Gyöngyös volt, Göngös ebből ered szótő elvonással a Günss német neve, de Kőszegnek van egy első stációja. Nevezetesen az Óház 609 méter magas tetején. A Kő innen arra utal, hogy sziklás tető, a szeg az pedig, mint minden másutt a szeges úgynevezett őrségi település összetételével könnyen kialakul a Kőszeg településnév. - Kőszeg nem csak csodaszép, zegzugos óvárosára és rengeteg látnivalójára lehet büszke, de ikonikus, a város hangulatát jelentősen meghatározó várára is. A vár 1963-as felújítása óta Jurisics tábornok nevét viseli, de létezése jóval korábbi időkre nyúlik vissza. - A 13. század közepétől vannak feljegyzések arról, hogy már itt áll a vár, illetve valamilyen fajta település, ami alapvetően a kőszegi grófok nevéhez köszönhető, hiszen ők fejlesztették olyan településsé, amire ma is büszkék lehetünk. - Kőszeg 1447-től kétszáz éven át, a Szent Korona zálogaként Alsó-Ausztriához tartozott. A legfontosabb történelmi dátum a település életében, amely Európa-szerte ismertté tette a várost és várát is, 1532, amikor az I. Szulejmán vezetésével Bécs leigázására induló török haderő nem kímélte Kőszeg végvárát sem. Arra talán nem is voltak felkészülve, hogy a várkapitány Jurisics Miklós milyen elszántan védi majd a várat a körülbelül százszoros török túlerővel szemben. A törökök három évvel korábban már tettek egy kísérletet Bécs elfoglalására, de akkor sem jártak sikerrel. És 1532-ben sem: augusztus 29-én 11 órakor a török seregek elvonultak a kőszegi végvár alól. - 1532-ben más útvonalon jött a török Kőszegre, a Dráva mentén, egy nagyon-nagyon esős időszakban a 11 órás harang erről szól, hiszen az ostrom után, az ostrom emlékére minden napon 11 órakor szólalnak meg a kőszegi harangok. - A Jurisics vár sok mindent látott, számos ostromot átvészelt és túlélt már. Bármilyen időket is élt, és bármely család tulajdonába is került, minden és mindenki nyomot hagyott a külsején is. - A Garayak a Szécsyek, aztán az Eszterházyak, és mindenki megpróbálta a saját építészeti stílusát hozzátenni, így egészében, amit most láthatunk az tulajdonképpen az Eszterházy vár megfelelője, hiszen az Eszterházyak birtokolták 240 évig a várat egészen az 1930-as évekig. - A vár bejáratától alig néhány perc sétára, a Jurisics téren tör büszkén a magasba Kőszeg másik szimbóluma, a 27 méteresre nőtt "Hősök kapuja". 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján épült, a korábban itt álló déli városkapu helyére. - Kőszeg az arányokat illetően egészen elképesztően szép, mert, amint az ember belép a Hősök tornya alá, annak ívébe azonnal feltűnik neki, hogy a rendházon kívül nincs egy emeletnél magasabb épület. Most ha meggondolja az ember, hogy amikor olyan szép idő van, akkor a Nap körbejárja a várost és minden egyes időszakban délben, délután is egészen más árnyékok, fények és színek jelennek meg. - A tetőn található panorámaerkélyről nem csak a közel-távoli utcák, terek látszanak, de jó időben még a Kőszegi-hegység domborulatai is jól kivehetők. 57 méterrel a föld felett, szinte már ágaskodik az égbolt felé Kőszeg legmagasabb épülete, a Jézus Szíve-templom. Szem elől téveszteni lehetetlen, hiszen kecses idomai tekintélyt parancsolóan uralják a főteret. Központi elhelyezkedését mi sem bizonyítja jobban, minthogy itt korábban vendégfogadó állt, aminek a helyére 1892 és '94 között épült fel ez a neogótikus csoda. Nem csak a torony, de a templom belső tere is, szinte karcolja az eget: mintegy 19 méter magasra nőtt. A mennyezetet a csillagos ég borítja, amely egyben szimbólum is, hiszen a csillagok a halhatatlanságot, az örökéletet, a mindenséget jelképezik. - Ha belegondolunk, szerintem mai korunkban két év alatt ilyen templomot nem nagyon lehet felépíteni, de akkor felépült. Ludwig Schöne tervei alapján és ugye ennek a különlegessége még a belső festése. Állítólag a hagyomány szerint legalább 10 ezer tojásfehérjét használtak a festék ragasztásához. - De nem csak a falak, a szentély üvegablakai is pompásan festenek. - Ha valaki belép a templomba és odanéz előre, ahol az oltár van, akkor azt mondom, nyűgözze le, gyökereztesse le, tehát érezze azt, hogy nem egy egyszerű épületbe lépett be, hanem szent térbe az istennek a hajlékába, tehát az hasson rá. Amikor én belépek a templomba, tudom, hogy nem egy egyszerű lakóház hanem egy olyan szent hely, ahol az ember az istennel találkozik. - Sokáig a közeli Jurisics tér kellős közepén álló Szent Imre volt Kőszeg plébániatemploma, de ahogy nőtt a település lakossága, úgy vált egyre fontosabbá egy új, a korábbiaknál nagyobb templom, a Jézus Szíve felépítése. A helybeliek mégis mintha jobban kötődnének a méreteit tekintve jóval szerényebb Szent Imréhez. - Az ember benéz erre a térre és meglepődik, hogy két templom áll egymás mellett. A hozzám közelebb álló és fiatalabb Szent Imre templom, amiről tudni kell, hogy evangélikus templom volt eredetileg és a mellett álló 15. századi, tehát a határhoz közelebb álló, mögötte álló Szent Jakab templom, ami viszont gyönyörű gótikus részeket is tartalmaz. - Ha nem is gótikus, de gyönyörű részletekben gazdag a díszes, nemrég új köntöst kapott Sgraffitós-ház is. Neve is "önmagáért mesél". A reneszánsz időkből itt maradt házat a 16. század második felében bővítették emeletessé, ekkor kaparták ki jellegzetes falfestését, a "sgraffito"-t is. - Sgraffitós díszítés található rajta, egy virágos váza és virágok. Maga a sgraffitó egyébként egy olasz szó és kaparnit jelent, és ez a kaparni ez a technikára utal vissza, ahogy ezt végezték. Ez azt jelentette, hogy ahogy egymás fölé különféle színű vakolat rétegeket húztak, és amikor ezzel elkészültek akkor abból kapargatták vissza magát a díszt. - A ház kapuján belül őrzi a Batthyányi család címerét, mennyezetén pedig egy különleges barokk freskót is, amely szegény Lázár és a gazdag ember lakomájának bibliai történetét meséli el. A Sgraffitós háznál jelképesen Ottlik Gézával is "összefuthatunk". Az épület homlokzatán olvasható ugyanis a Pál apostol leveléből származó latin idézet, "Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené", amely Ottlik Géza Kőszegen játszódó regényében, az Iskola a határon-ban is fontos szerepet játszik. - Ugye ez az Iskola határonnak két fejezet címét adják és ez a mondat latinul jelenik meg az épület homlokzatán és mi kőszegiek szeretjük azt hinni, hogy Ottlik itt találkozott ezzel a mondattal. - A Sgraffitos ház gyakran szerepel az egykori kőszegi katonai alreál gimnáziumban játszódó regényben: a 10-11 éves főszereplő gyerekek akkor érzik magukat szabadnak, amikor kihozzák őket a Jurisics térre és elolvashatják ezt a mondatot a ház homlokzatán. A hűségé Sopron, a napfényé Szeged, a vízé Győr, a becsület városa pedig - szemernyi barokkos túlzással - Kőszeg. Évtizedek óta már, hogy hokedlik, székek, vagy éppen állványok telnek meg reggelente virágokkal, zöldségekkel, gyümölcsökkel, s kerülnek a házak kapui elé felügyelet nélkül, hadd vigye aki akarja. Úgy hírlik, becsületesek errefelé az emberek: a standok a nap végére kiürülnek, és még a kasszák is megtelnek. Amióta mi itt lakunk és kertészkedünk, azóta működik a becsületkassza is itt a Táblaház utcában, de én nem tapasztaltam még azt, hogy valaki úgy vitt volna el bármilyen terméket innen a kapuból, aminek az ellenértéke ne került volna bele a becsületkasszába. És az embernek akkor ilyenkor mindig egy ilyen nagyon jó érzése van, hogy a becsületkasszának van becsülete Kőszegen. - Egy kis falu a város közepén, egy kert tele színnel, várfalig futó virágokkal, ez a Bakos család otthona. 240 féle növényt nevel, óv itt a családfő, aki nem kevesebb, mint 52 éve gondozza a kerteket. A növények sosem szólnak, de mindig kimutatják, hogy érzik magukat. - 41 éve itt lakunk ebben a házban. Kőszegen meg szoktam mondani, hogy 300 éve a famíliámon keresztül, mindenkinek van egy kis kertje itt a hátsó kertben mondjuk így. Nekünk egy kicsit nagyobb van, egy olyan 400 nm-en olyan ökológiai szisztéma szerint dolgozunk, hogy mintha száz évvel ezelőtt egy paraszti kertbe benézne valaki. - A Jurisics térre is szabad a "benézés", és érdemes is: nem csak díszes épületeiért, de a város "őrangyala" miatt is, aki sokat időzik itt és szívesen igazítja útba a messzi földről érkezőket. Mindenki "Annus néni"-je egy üde, piros színfolt, aki rendszerint horgolótűvel a kezében ül a téren. Padjánál, még ha nem is mindig állnak meg a helyiek, a legtöbbször azért legalábbis lelassítanak. - Azért vagyok én piros ruhába, mert ez jellemző rám én nagyon szeretem a piros színt és vannak olyan kőszegiek is, akik eljönnek a Hősök kapujáig, és ha nem látják, hogy itt ül egy piros, akkor visszafordulnak, mert akkor az Annus néni nincs kint. - Prédli Anna 75 éve él a padjához közeli házak egyikében, és csaknem ötven éve horgol szorgosan. Sok mindenkit megismert és sok mindent látott az elmúlt évtizedekben. - A túloldal valamikor piac volt, és itt is másként volt a tér, mert kovácsoltvas kerítéssel voltak rózsabokrok a hársfák. Hát mi a túloldalon a földesúton ott fociztunk. Én ott nőttem fel, a fiúkkal lányokkal együtt mi ott játszottunk. Kihozom az állványomat, székemet, ide kipakolok és akkor itt elkezdek horgolgatni. Jönnek mindig olyan ismerősök akik megkérdezik, hogyan vagy, mi újság, hozzák a híreket... Tehát ez a pad soha nem hűl ki. Ha Kőszegen a padokat végignézik, ilyen forgalom egy helyen sincs, mint az enyémen. Ez az én padom. - Ez pedig Kiss András söre. A város gasztrokultúráját sokáig meghatározta a sörfőzés, de az ősi kőszegi sörfőzdét a nagykanizsai és a soproni is szívesen kisajátította volna. - 1896-ban indult ez a kőszegi sörfőzde, három nagy gyár alakult akkoriban a Dunántúlon, a soproni az ma is működik még, a kőszegi az ugye elhalt és a kanizsai volt a harmadik, és akkor ezek így a régiót ellátták sörrel. - Kiss András Budapesten dolgozott marketing szakemberként, de a szíve egy idő után hazahúzta imádott Kőszegére. És ha már így alakult, másik szerelmével, a sörrel is kezdeni akart valamit: új életet lehelt a kőszegi sörfőzésbe. - Ez a kőszegi regionális főzde volt, tehát Burgenlandba, meg itt a Kőszeg, Sopron sőt Bécsújhelyre is vitték még a sört, és akkor ez így egy érdekes dolog volt számomra, hogy ez így elveszett, Csipkerózsika-álmába szenderült ez a kőszegi sörkultúra és ezt így érdekes volna feltárni. Kíváncsi voltam a dédszüleim, meg az őseim vajon milyen söröket ihattak és én is szeretem a sört és akkor egyszerűen jött az ötlet, hogy akkor én ezt megvizsgálom jobban. - Hogy is kezdhette volna másképp a sör népszerűsítését itt, a "becsület városában", ha nem becsületkasszával. A dimbes-dombos Dunántúlnak, de még az osztrák Burgenland tartománynak is a legmagasabb pontja. Az egyik oldalról Ausztriával, a másikról Magyarországgal néz farkasszemet. 882 méterrel jár a tengerszint felett, ahol kő kilátója már 1903 óta vesztegel és jelzi mértani pontossággal a két ország határvonalát. Neve németül Geschriebenstein, magyarul Írott-kő. A kilátó bejáratától 40 méterre, már az osztrák oldalon, ma is teljes valójában csodálható meg a kő, amelynek a hegy és Magyarország első Naturparkja a nevét köszönheti. - A megírott sziklakő mellett állunk, amelyen a Batthyányi és az Eszterházy családok kezdőbetűi találhatók, ez a határvonala ez a kő a két neves család területeinek illetve mondhatjuk 1990 óta szabadon, hogy az Írottkő és a kilátó a szabad, határtalan vándorlás helyszíné vált. - Ember legyen a talpán, aki felfedezi ezen a robosztus sziklán a két nemesi família feliratait. Még ha súgtak is nekünk, nehéz hinni a szemünknek, de ez az. A mai középkori bástyára emlékeztető kőtorony helyén 1901-ig egy fa kilátó állt. A hegy jelene virágzó, múltja különösen izgalmas. - Trianon idején osztrák területek voltak itt. A mai határvonalak környéken én azt mondom egy jó 20 kilométeres sávban még tovább voltak a jelenlegi formájuktól. Hozzánk a legközelebbi ikonikus helyszín, ahol Almássy gróf az angol beteg élt, Berninstein városa az még egy magyar település volt valaha. - A Kőszegi-hegység, éppen a határ közelsége okán ma is számos laktanyát rejt. A Hét forrás mellett is áll még egy rozoga. Fénykorában ide senki nem juthatott fel engedély nélkül, csak a vasfüggöny lebontása után vált népszerű turisztikai látványossággá az erdő és a forrás is. A névadó, a Hétforrás és a Kőszeg környéki szőlődűlők is az Írott-kő Naturpark védelmét élvezik épp úgy, ahogy a Szent Vid-hegy és kápolnája is. - Aki Magyarország felől közelít a Kőszeg hegyaljához legelőször a Szent Vid tornya köszönti őt, tehát tulajdonképpen ez a térség csúcsa és koronája és ezzel találkozik először az ideérkező. A parányi templomot és környékét Közép-Európa legfontosabb régészeti lelőhelyeként tartják számon. Virágzó város állt itt hajdanán, múltja csaknem 5000 évre visszavezethető. Egy időben a közép-európai bronzművesség középpontja volt, és kereskedelmileg is fontos szereppel bírt. Később aztán, a török ostrom idején bebizonyosodott, hogy a hegy és a kápolna véderőnek sem akármilyen. - Jurisics Miklóshoz tartozott a Szent Vid vára is. Amikor húzódtak vissza az ország belsejéből a török nyomulás előtt a műhelyek egy feltevés szerint Vasvár megye káptalanja az egész vármegye levéltárát is ide mentette a Szent vidi várba. Hogy mi lett a sorsa, ezt pontosan nem tudjuk. - Kőszeg-hegyalján nem csak a várak, a bor is fontos szerepet játszik évszázadok óta a helyiek életében. A rómaiak idején is foglalkoztak itt szőlőtermesztéssel, de az írásos feljegyzések szerint az Anjouk korában Kőszeg már az ország egyik legjelentősebb borkereskedő településének számított. Kőszegen hagyomány, hogy minden év április 24-én, Szent György napján mutatja be a hegymester a város vezetésének az aktuális évi szőlőhajtásokat, amelyről aztán bejegyzés készül a "Szőlő jövésnek könyvébe". És ez így van 1740 óta. - Nagy büszkeségünk, a Szőlő Jövésnek könyve. Tudomásunk szerint a világon ilyen régi kultúrtörténeti feljegyzésekkel és képekkel illusztrált könyv nincsen. - A középkorban 370 hektárnyi szőlőterület volt Kőszeg felett, ma már ez a szám 110-re csökkent. A fő fajta Kőszegen, akárcsak Sopronban, a kékfrankos, amelynek gyermekeit is előszeretettel termesztik. Így aztán zweigelt és blauburger is bőséggel akad a környéken. Az Alpok közelsége, a hűvösebb klíma érezhető a helyi borok karakterén és zamatán épp úgy, ahogy a gondoskodás is.

- Ez itt kérem, Gyöngyös! De nem, nem ám az észak-magyarországi Heves megyében járunk, hanem a Dunán is túl, sokkal-sokkal nyugatabbra. A városban, ahol az Alpok keleti bércei, a római korba révedő szőlődűlők, Ottlik Géza hagyatéka és a török múlt különös elegyet alkot. Ahol a reneszánsz, a barokk és a gótikus stílusjegyek keverednek, és a romantika úgy van jelen minden szegletben, hogy az nem hivalkodó. Ez Kőszeg. Gyöngyös pedig a Rába folyó bal oldali mellékfolyója.