Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Kőbánya Budapest 10. kerülete. És ez így van már 1873 óta, amióta Buda, Óbuda és Pest összebútoroztak, és Kőbánya az egyesített Budapest egyik külső kerülete lett. Neve sem véletlen, hiszen itt már az 1600-as években is követ bányásztak. A kőbányai föld gyomra jófajta követ rejtett, ráadásul nagyon sokat. - Ez az a kőbánya, amiről Kőbánya a nevét kapta. Először IV. Béla adományozó levelében lehetett megtalálni és akkor ezt Kőérnek hívták, tehát a kő benne volt, ez utalt arra is, hogy ez akkor is a kőről volt híres. - A hatalmas csarnokrendszert, a több kilométer hosszú vájatokat nem valamiféle kőzabáló monstrum alkotta, hanem az ember. Csak falta-falta a követ, egészen addig, amíg a terület a jófajta Ementálinál is lyukacsosabbá vált. 1890-ben hoztak egy rendeletet, hogy Kőbányán több követ már nem lehet bányászni, ez elsősorban azért volt, mert kezdett veszélyessé válni a kőbányászat, ugyanis ezt a kőbányászást hatalmas mértékben fellendítette az, hogy Pest óriási módon fejlődött. Itt Kőbányán nagyon sok pincebeomlás volt és ez az 1890-es tiltás tulajdonképpen ennek a következménye. - "Sörre bor mindenkor, borra sör meggyötör"- tartja a mondás. A pincék hasznosítására azonban ez nem igaz, a felhagyott kőbányákat kezdetben a borosok, később a sörösök használták. Sőt a II. világháború idejében alakítottak itt ki óvóhelyet és repülőgépgyárat is. Kőbányán, a kövek hazájában nem csak a rock and roll, hanem a blues is otthon érzi magát, csakúgy mint műfaj egyik magyarországi megteremtője, "a legfeketébb hangú fehér énekes" Deák Bill Gyula. Minden az életemben ideköt, hát ez nekem a hazám, hazám, Kőbánya Magyarország, úgyhogy én a dzsumbujban laktam régen, ott születtem, kint volt a téglagyárnál, volt két ház és az volt a dzsumbuj. Aztán bekerültünk a Pongrácz útra, csóróság volt, szegénység, nagyon tehetségesen futballoztam, az MTK-ban játszottam, és itt a lágyékomba kaptam egy rúgást és meg kellett operálni, volt itt ez a tályog, egy orvosi műhiba miatt elvesztettem a bal lábamat 11 éves koromban, és az nekem borzalmas volt, öngyilkos is akartam lenni. Utána aztán jött a zene és átsegített nagyon sok mindenen. A '60-as években bejött a beat zene Magyarországra és akkor elkezdtem énekelni és mondták, hogy milyen jól ordibál ez az ember, milyen jó hangja van és akkor, volt egy barátom, Balog Marcinak hívták a honvéd népi együttesben énekelt és viccből szoktuk mondani, hogy "ordibátorok" vagyunk. - Sorra jöttek a zenekarok és a rockoperák, a Sztár együttes, a Hobo Blues Band, a Kopaszkutya, az István, a király, az Attila, Isten kardja, a szólólemezek sora, és még mennyi, mennyi minden! Kőbánya viszont az állandó, a biztos pont volt és maradt. - Egészséget adjon a jó isten és adja meg, hogy a hangom szóljon. Kőbányán mindig is itthon voltam és itthon is leszek. - Amíg ordibátornak lenni a koncerten zsigeri élmény, addig a vízparton a horgászok szerint több mint pimaszság. Az Újhegyi horgásztó egykor a téglagyár agyaglelőhelye volt, aztán a víz feltört, a tóba hal került, a pecásoknak pedig fülig ért a szájuk. - Ezt a tavat Guttmann-tóként ismerik a helyiek, tekintettel arra, hogy ez egy agyag gödör. Minden évben vannak kapitális fogások, 10 kg fölötti pontyok, 20 kg fölötti amurok a jellemzőek. Két évvel ezelőtt sikerült egyazon napon egy 20 kg körüli és egy 25 kg körüli harcsát is fogni. 1978 óta üzemeltetjük, és gyakorlatilag a tagságnak a magja már a '70-es évek óta itt lakik a környéken. - A legenda szerint a tó mélye nem csak nagy halakat, hanem harckocsit, sőt van, aki úgy tartja, hogy még egy második világháborús tankot is rejt! A kőbányai Ó-hegy és az Új-hegy lankái a XIX. század derekán még büszkén "viselték" hatalmas szőlőültetvényeiket. Ez volt az az idő, amikor a korabeli Kőbánya, mint egy szép borvidék, inkább kellemes kirándulóhelynek számított. Az 1870-es évek elején még ötezren sem éltek a területen, majd eltelt 30 év és 1910-ben már több mint 51 ezren lakták a környéket. A pestis járvány elmúltával, fogadalomból épített Conti-kápolna Kőbánya sokáig egyetlen temploma volt, és noha méretében nem változott, mégis mintha egy csapásra összement volna. - 1739-1740 körül épült ez a templom, a Conti család építette. Megfogadta a család, hogyha megmenekül a család teljes mértékben sértetlenül ebből a járványból, akkor itt ezen a helyen, mert ez a szőlőbirtok az ő területük volt akkoriban, akkor egy kápolnát fognak építeni és be is tartották ezt az ígéretet. II. József egyetlen rendelettel bezáratta és le is akarta bontatni, ahogy minden fogadalomból épült kápolnát az országban. A család összeköttetéseinek hála, erre végül nem került sor. - A legérdekesebb itt számomra az maga az oltár, mert minden műemlékes azt állítja, hogy az alattunk lévő sziklából faragták ki, tehát ez gyakorlatilag az a sziklatömb, amin állunk. Conti Lipót tényleg a korának az egyik legtehetségesebb kőfaragója volt. Két és fél évszázaddal ezelőtt, amikor még nyoma sem volt betondzsungelnek, tízemeletes házaknak, itt még körös-körül szőlő lakta a vidéket. - Az embernek alapvetően a természeténél fogva van egy hajlama, hogy kimegy a természetbe, kicsit dolgozik, kicsit a szőlőt megkapálja, iszik egy kis bort és utána bejön egy kicsit a hűvösbe. Jobb esetben imádkozik, rosszabb esetben picit beszunnyad, de biztos, hogy a klímája ennek a templomnak kifejezetten jó volt és erre a célra kifejezetten alkalmas. - A megnövekedett lakosságnak új templomra volt szüksége, és ezt a városvezetés is belátta: hamar templomépítésbe kezdtek. A tervezéssel Lechner Ödönt bízták meg, aki eklektikus-szecessziós épületével nagyot alkotott: nem csak méretben, de szépségben is. - Az embereknek fontos volt, hogy az isten háza az legyen ilyen gyönyörű szép és ezért is épült ilyen szépen. Van itt egy ilyen érdekes legenda is, hogy az egyik plébános annyira jó beszédű volt, hogy állítólag őmiatta hozták ki a 28-as villamost itt a Kőrösin. Kicsit olyan illusztris épület is, ez kicsit úgy próbálta megmutatni Kőbányának az akkori erejét, szépségét és gazdagságát is. A növekvő népességszámot az iskolának is követnie kellett, és Lechner Ödön nem csak templom-, de iskolaépület tervezésben is csodaszépet alkotott. A Szent László Gimnázium 1914 és 1915 között készült el, amit a szecesszió mestere pont nem élhetett meg. - Amikor a Lechner emlékkiállítás volt pár évvel ezelőtt az Iparművészeti Múzeumban, akkor ott Lechner utolsó munkájaként került kiállításra a Szent László Gimnázium épülete, de már úgy, hogy Lechner Ödön és Vágó József munkája. Vágó József Lechner Ödön tanítványa volt, nagyon tisztelte a mesterét és itt az épületben számos helyen helyezett el "LÖ" monogramokat, mindenhova. Ő egy nagy Lechner rajongó volt. - A Klebelsberg iskolaépítési programnál meghatározó elem volt a közösségi térként használt díszterem kialakítása. A gimnázium épülete nem csak kívül, hanem belül is, minden porcikájában igényes munka, nem véletlenül választották forgatási helyszínül számos nagyjátékfilmben is. - Elég hogyha a gyönyörű padlózatra nézünk, ami eredeti és minimális javítások történtek csak az elmúlt 100 évben, pedig hát kétszer is voltak háborús károk az épületben, de maga az egész kivitelezés a lámpáktól kezdve, minden eredeti. - A Szent László Gimnázium ovális díszterme, impozáns lépcsőháza, gyönyörű szép belső terei mind azt sugallják, hogy fontos intézményben járunk: az itt szerzett élmények, a "lászlós szellem", életük végéig elkíséri azokat a szerencséseket, akik itt lehetnek diákok. Miután az 1838-as dunai árvíz fél Pestet romba döntötte és magával sodorta, az újjáépítés során a kőbányai mészkő és a Kőbányán készült tégla olyan kelendő lett, hogy szinte bármennyit el tudtak volna adni belőle. Ez volt az az idő, amikor a hegy gyomrában a kővel, az oldalában pedig a szőlővel foglalkozók is megtalálták a számításaikat. A helytörténeti gyűjteményben arra is választ kapunk, milyen lehetett a kőbányai bor. - Finom volt és ezt akkor is tudjuk, ha ma már nem is tudjuk kóstolni. Honnan? Például az árából: nagyjából a tokaji borokkal, vagy a különleges borokkal voltak egy árban és el is tudták adni. Józsefváros területéről jöttek Kőbánya területére nap mint nap megművelni a szőlőt, az egy óra séta volt reggel ide, egy óra séta volt vissza és ezt a napi 2 órát a napszámban meg kellett fizetni, tehát ez megemelte a szőlő, illetve az abból készült bornak az árát. - A csősztorony megmaradt, de ahol régen a szőlő lakott, ott ma már emberek élnek. A szőlőgyökértetű nem teketóriázott, vitte az egész tőkét, semmit sem hagyott, miközben Pest belső kerületeiből pedig az ipart, a gyárakat tolták egyre kijjebb. A külső kerületnek, Kőbányának ez éppen kapóra jött: sokak pénztárcája együtt hízott a vasút mentén a kőbányai disznókkal. Merthogy az sem véletlen, hogy a kiállítás plakátján épp két disznó fogja a csákányt... - Néhány évtized alatt kialakult a világ legnagyobb sertéskereskedelmi központja. A csúcs évben 600 ezer sertés fordult meg Kőbányán. Magyarország első bankfiókja az itt kőbányán létesült, hogy a gazdag sertéskereskedőknek ne kelljen bemenni a városba a pénzügyeket intézni. Olyan különleges volt ez a sertéstelep, hogy maga Ferencz József eljött megnézni. - Őfelsége sokáig nem gyönyörködhetett a sertésekben, hiszen mint szőlőre a filoxéra, úgy érkezett a sertésre a pestis: a sertéshízlalás hamarosan megszűnt. Az ipar viszont nem fogta vissza magát, sorra nyíltak a gyárak, üzemek, volt idő, amikor Pest ipari termelésének a húsz százaléka Kőbányán realizálódott. A sörfőzésnek ekkor már komoly hagyománya volt a kerületben. Hát igen, egy valóságos várkastélyt építettek a keserű italnak! - A műemlékeknél mindig az a fontos, hogy a jelen korban ezt hogy tudjuk használni. Nyilván a legrosszabb, ha ezt lebontják, de talán ugyanolyan rossz, hogyha semmihez nem lehet hozzányúlni és minden maradjon ugyanúgy, bár használhatatlan, mi itt megpróbáljuk ezt a kettőt ötvözni és a mai bérlőkhöz igazítani úgy, hogy megtartjuk egyébként azt az építészeti szépséget, ami ezt az ingatlant jellemzi. - A telep egykori raktárában olimpiai szintű falmászóhelyet építenek. A méretek óriásiak, még az is fárasztó, ha csak végignéz rajta az ember. A múlt azonban mindenhol visszaköszön. Ez például egy ősrégi trafó, még a dinoszauruszok idejéből. És működik! Mint ahogy működhet egy ipari műemlék is úgy, hogy a külcsín megmarad, csak éppen a belső változik: mondjuk lőtérré. - Mi nagyon sokáig kerestünk helyszínt korábban, egyrészt a lőcsatorna hossza-szélessége, másrészt hogy ne lakóövezet kellős közepén legyen és ne zavarja a környező lakókat. Itt azért ez ideális, mert méteres vastag falak vannak körbe a raktárépületben, úgyhogy innen semmi nem hallatszik ki. - A lövész klubban az edzés nem arról szól, hogy statikus helyzetben kell a lőlap közepét eltalálni: itt az egyik kulcsszó az önvédelem, a másik a dinamizmus. Mozgás közben adják le a lövéseket. Az nyer, aki pontos és gyors. - 130-140 sportlövő edz itt különböző rendszerességgel a lőtéren. A lövészet nem csapatsport, de itt nagyon jó hangulatú, nagyon összetartó csapat nőtte ki magát. Ez megnyilvánul az edzéseken való részvételben, illetve az, hogy egyre nagyobb számban megyünk csapatostól is vidéki és külföldi versenyekre is megmérettetni magunkat. - Ez az a hely, ahol senki nem játszik Rambót vagy éppen Terminátort, a vasak ugyanis nem játékszerek. Azt mondják, hogy a lövés pontosságánál sok esetben fejben dőlnek el a dolgok, no persze az sem hátrány, hogyha nem remeg meg a kéz. Ha Kőbányán járunk, érdemes ráparancsolni a lábakra, hogy ne rohanjanak annyira, ellenkező esetben sok szépről maradhat le a szem. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének egykori igazgatója, Csáky Ferenc is birtokolt itt villát, de Schöntheil Richárd saját magának épített lakó- és bérháza sem kevésbé látványos. Az építészmérnök legjelentősebb épülete az 1964-ig kőbányai zsinagógaként működő szecessziós "mindenki temploma", a főváros egyik legérdekesebb épülete, még akkor is, ha a magas bérházak erősen beárnyékolják a szépségét. Aztán itt van a Mindenkor Segítő Szűz Mária-plébániatemplom, amelyet lengyel nemzetiségi templomként is ismernek, de néhány száz méterre található az Óhegyi szőlőskertek tulajdonosának, Havas Józsefnek a villája is, amit később bizonyos Dreher Antal vásárolt meg... - Drehereknek négy nagy sörgyáruk volt, és ugye az anyagyár környékén laktak a Dreherek három generáción keresztül, és az utolsó Dreher, aki Kőbánya vezérigazgatója is lett, az lakott egy ideig itt a családjával. A villához takaros kert is tartozott, ez a mai Csajkovszkij park, amely éppen Budapest mértani közepe. A neves zeneszerzők szobraival díszített park a kőbányai Martinovics tér és a víztároló között található félúton. Az utóbbi szereti a nagy számokat: a 153 éves víztárolóban csaknem 11 ezer köbméter ivóvizet lehet tárolni. - 1868 január-februárjában az akkori elöljáróság döntése alapján megbízást kapott William Lindley angol mérnök, hogy tervezze meg, illetve hozzon létre egy olyan vízbázist Pesten, aminek jó minőségű ivóvize lesz és ami a közcsöveken keresztül eljut a pesti lakosokhoz. - Az építés évét a falon is megörökítették: ez itt az ivóvíz tatai téglákból kirakott szentélye. Merthogy Kőbánya hiába a tégla hazája, az építőanyagot mégis Tatáról hozatták: a víz miatt ugyanis a téglát jobban ki kellett égetni, hogy erősebb legyen. Természetesen a X. kerület helytörténeti gyűjteménye sem megy el szó nélkül a tégla, no meg a porcelán mellett. - Bővítették a termékpalettát, ennek az egyik legnagyobb és leghíresebb terméke a keramit, ami elnyűhetetlen volt, aztán amikor meg ráesett az eső akkor meg életveszélyessé vált. - A porcelán kiállítás egyik emblematikus tárgya egy apró fehér kerámia nyúl. Az anekdoták szerint az egyik porcelánfestőnek feltűnt, hogy a nyuszi feneke nagyon hasonlít valamire... - Gyorsan ráfestett két szemet meg egy szájat, és odamutatta a mellette levő porcelánfestőnek, hogy "figyelj, itt van Rákosi", hát elnevetgéltek ezen a hasonlóságon, de mint ahogy ez lenni szokott, mint egy filmben, éppen betoppant a művezető és rájuk mordult, hogy megint beszélgettek, nem dolgoztok. Megijedtek, úgyhogy gyorsan zsebre vágta a társ, úgyhogy hazakerült a nyuszi a családba. A feleség jót nevetett rajta, aztán feltette a polcra. Egy idő után aztán nagy becsbe került, mert ez a viccelődő porcelánfestő nem volt más, mit Hofi Géza. - Amíg a porcelán nyúl a kiállításon, addig a műnyúl a szintén X. kerületi Kincsem Parkban, a Nemzeti Agárstadionban menekül az üldözői elől. A kutyák elképesztő tempót diktálnak, az agárverseny nagyon régi sport és szórakozás. Óriási hagyományai vannak az agársportnak Magyarországon. Az első magyar derbit az 1900-as évek elején rendezték, akkor még nem ilyen technikával, hanem élőnyulas rendszerben, de valóban hatalmasak a hagyományai. Lényegében ez is Széchenyihez és a reformkorhoz köthető, mint a lóverseny. Azt kell, hogy mondjam, hogy a kontinensen egyedülálló adottságokkal rendelkezünk, legközelebb hozzánk Angliában és Írországban van ilyen minőségű agárpálya. És ennek érezzük is már a hatását, hiszen szinte hétről hétre nő a versenyagarak száma, és egyre nagyobb az érdeklődés a sportág iránt. A kutyák nagyjából egy kört, vagyis 480 métert 30 mp alatt tesznek meg, az első kanyarba közel 70 km/ órás sebességgel futnak be.

- Kőbánya: Budapest 10. kerülete.