Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- Kelet-Magyarországon, Heves megye délkeleti szélén nyújtózik a páratlan és örökszépségű Tisza-tó, amelyről első ránézésére aligha mondanánk meg, hogy hazánk legnagyobb mesterséges tava, pedig a pompás vidék emberi kéz munkájának gyümölcse. Kiskörénél ugyanis még 1973-ban épült duzzasztógát a Tiszán, az áradások szabályozására és az Alföld kiegyenlített vízellátására: így született meg a Tisza-tó - leánykori nevén a Kiskörei víztározó. Kevesen tudják, de a tó vízszintje sem állandó! - Ugye, itt a vízállást az árvízvédelem miatt kezdték el beállítani télen, téli ütemterv szerint leengednek 1 méter 20 centit, a következő évi zöldárra való tekintettel, hiszen ha víztöbblet érkezik a Tisza folyón, akkor azt ide ki tudják engedni a tározóba. A téli vízszint leengedésének az ütemterve a vízhőfoktól függ, megvárják azt, hogy 10 fok alá csökkenjen a vízhőmérséklet a halakra való tekintettel, hogy ne a Tisza tavon ragadjanak bent a medrekben, és így ki tudjanak jönni az élő Tiszára vermelni. Március közepén szokták feltölteni, két hetes terv szerint, naponta 5-7 centivel. - Az immáron 127 km2 kiterjedésű, ember alkotta természeti kincs izgalmas és sokszínű ökológiájának is köszönhetően 1999 óta az UNESCO Világörökség részeként nyilvántartott terület. De mielőtt átadnánk magunkat a természet forgatagának, érdemes feltárni a környék múltját. Ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik, milyen lehetett ez a vidék akkor, amikor még a Tisza-tó nem is létezett, de megidézni korántsem lehetetlen! Ehhez első megállóként a Tiszafüreden található, Kiss Pál Múzeumot érdemes felkeresni, ahol már 1877 óta zajlik a régió régészeti emlékeinek feltárása. Az épületben található legújabb kiállítás pedig egészen a jégkorszak idejétől mutatja be a régió történetét. - Ez egy történeti kiállítás, a legkorábbi időszaktól indul, egészen a 19. század végéig. A Tisza-tó, ugye előtte nem volt Tisza-tó, ez egy teljesen modern földrajzi fogalom, igazából a Tisza partján különböző dombokon éltek annak idején az emberek, ugye nagyon mocsaras volt a vidék, a Tisza mindig változtatta a medrét, ezért a magaslatokon telepedtek le az emberek, illetve ott kerülnek elő a temetőik is - legyen az már akár az újkőkori ember, a bronzkori emberek, de a honfoglaláskori és az avarkori temetők is mind dombok tetején vannak. És ebből tudunk bemutatni itt a kiállításban sok-sok értékes tárgyat, településekre illetve temetkezésre utaló maradványokat. - A régió minden korban meglehetősen mozgalmas vidéknek számított. A XIX. század végén például Tiszafüred fontos fazekas és nyeregkészítő központ volt. - Tiszafüred a Budát Debrecennel összekötő út mellett a legfontosabb tiszai átkelőhelyen helyezekedett el, ezért fontos kapcsolatai voltak a hadsereggel, tehát a huszárok által megrendelt és használt nyergeket készítették el itt tömegesen. - Az egykori mesterségek nem tűntek el nyomtalanul a vidékről. Tiszafüreden található hazánk egyik legelismertebb bőrművesének, Horváth Tibornak a műhelye is, ahol elleshetjük a mesterség egy-egy titkát is. Nagyné Török Zsóka fazekas is itt él és alkot a városban és törekszik arra, hogy őrizze a tradíciókat. Műhelyébe bárki bepillanthat, sőt ki is próbálhatja a mesterséget. - Tiszafüreden, Mezőcsáton, Mezőkövesden is hasonló jelleggel készültek a fazekas tárgyak. A Mezőcsátiból gyökerezik a tiszafüredi motívum kincs is, tiszafürdei inasok jártak át Mezőcsátra és onnan hozták azt a mázas tudást, amit később elterjedt itt is. Vannak főbb színeink ez a csont, a fehér szín, ez az alap volt általában, ezen karcolt díszek jelentek meg általában és írókával egészítették ki, de a kor divatja szerint volt, hogy a vöröses alap volt és akkor csak írókával díszítettek és ez volt a fehér, a sárga a zöld és a fekete. - Ahogy a fazekas mondja: ez nem csupán alkotás, hanem meditatív tevékenység is, hiszen "türelmet, nyugalmat "kényszerít" az alkotó emberre". A Poroszlón található, a közelmúltban felújított, izgalmas tájházban pedig arra is fény derül, hogy kik és mire használták a hajdani fazekas portékákat. A Tisza-tó előtti időknek számos krónikása akad, egyik ezek közül ez a Poroszlón található takaros, nádfedeles házikó. A Tisza-tavi Ökocentrum szabadidőparkjának területén található tájház kívül-belül őrzi az egykorvoltak történeteit. Az 1884-ben Sárándi István se nem módos, se nem szegény gazdaember által épített ház a vályogfallal, nádtetővel és napsugaras oromzattal magán viseli a Közép-Tisza vidéki házak jellegzetességeit. A takaros múltbéli lakban egy füst alatt egy-egy gyakran használt, nyelvi szófordulat eredettörténetére is fény derülhet. - Használjuk, hogy "egy füst alatt", ez a kemence egyfüst alatt tényleg mindent tudott: a kemencét fűtötte, a lakást fűtötte, ebben a kemencében történt a sütés, a főzés, sőt a kéményben felakasztott rudakra kerültek a füstölnivalók, a sertéshús, illetve ilyenkor ősszel, ami nem elálló gyümölcs volt, azt aszalták, tehát mindent kimondottan "egy füst alatt". Nagyon sok olyan szavunk van, amit használunk a hétköznapokban, de nem is gondolnánk, hogy tárgy van mögötte. Az egyik szívem csücske a fakutya, nem az amit a Balatonon tolnak, hanem használjuk, hogyha valaki széles szájjal nevet, hogy "röhög mint a fakutya" - csúnya, de így mondjuk. Ez a csizmahúzó. - A Tisza-tavi Ökocentrum európai hírű és rengeteg természeti érdekességet bemutató környezet, de talán még ennél is fontosabb, hogy mindezek mellett olyan szemléletmódot is közvetít, amelynek elsajátítása elengedhetetlen egy, az élő környezetben folytatott túra előtt. - Környezetvédelem és a természetvédelem kérdésköre közelebb kellene, hogy kerüljön az emberekhez és az első lépés amit tehetünk, hogy megismerjük azt a természeti környezetet, amelyben élünk, a Kárpát-medencét, a Tisza-tó környékét, hiszen ha ismerjük, akkor már képesek leszünk tisztelni ezt a világot és megtalálni azokat a pici pontokat, hogy mit tehetünk mi emberek ezért, hogy ez a gyönyörű környezet, ez a fantasztikus természeti állat-, és növényvilág megmaradjon és létezzen, még sok millió éven keresztül. - Az Ökocentrum fő látványossága az itt található édesvízi akváriumrendszer, amely a kíváncsi szemek elé tárja azt, ami alapvetően a vízfelszínről nem látható: az európai és hazánkban honos, egykor élt halfajok élőhelyi környezetét. A víz alatti világ ráadásul egy izgalmas tematika alapján is megismerhető: kezdetben a patakban élő védett halfajokkal találkozhatunk itt, majd a víz útját követve, "egyre mélyebre merülhetünk" az érdekességekben. - Ha egy kicsit csalogatót akarok itt mondani, akkor azt mondom, hogy az akváriumrendszer utolsó részében a vízalatti alagútban a látogató 5 méter mélyen van a víz alatt ez egy különleges világ, azért így a víz alá így betekinteni és az ottani életet, a halak mozgását, játékát láni, az mindenkinek egy örök élmény. - Ebben a mélységben élnek az Ökocentrum fő nevezetességei, a hatalmas édesvízi óriások, a vizák, amelyek természetes körülmények között akár öt, hat méter hosszúra is megnőhetnek, súlyuk pedig az öt-hatszáz kilót is elérheti. A Tisza-tó környékén azonban nem csak a víz mélységeiben, hanem a felszín érdekességeiben is érdemes elveszni kicsit. Az Ökocentrummal szemben, a Tisza-tó sűrű nádasában, egy kiépített pallósoron folytatható a túra. Itt a természet körforgására is ráérezhetünk egy kicsit. - Jelen pillanatban a Tisza-tavi vízisétány és tanösvényen tartózkodunk, a madárvilágot, illetve a növényvilágot lehet jobban megtekinteni. Beszélünk itt jégmadárról, bakcsóról, szürke gémről, törpe gémről, mindenféle gémről. Békákat és teknősbékákat is láthatunk, illetve ha csendben maradunk játszó hermelin család is végigszaladhat a pallósoron. Ősszel a gyékény nem elszárad, hanem túlérik a buzogány úgymond, és ahogy a elakarja szórni a magvait szétrobban. - Így aztán a következő év tavaszára a jelenleg egyre inkább ritkuló gyékényes, ismét sűrű és biztonságos menedéke lehet az itt fészkelő tucatnyi madárfajnak. A Tanösvény kiemelt állomása a mintegy 15 méter magas kilátó, amelyről a Tisza-tó teljes poroszlói medencéje belátható. A Kiskörénél található duzzasztómű 1973-as átadását követően, a Tisza-tó viszonylag hamar elindult a természetesség útján és igen változatos élőhellyé alakult: nagy kiterjedésű nyílt vízfelületek, mocsári és hínári növényzetekkel benőtt vizes területek, holtágak, morotvák, természetes vízfolyások, szigetek és félszigetek tarkítják, teszik változatos élőhellyé, no meg izgalmas látnivalóvá. Míg a tó felső szakasza a természetvédelemé, addig a középső rész az ökoturisztika otthona, az alsó szakaszon, az Abádszalóki-medence vidékén a vízisportok szerelmesei is jól érezhetik magukat. - Az abádszalóki öbölben, a négyes öblítőcsatornánál vagyunk most, ez a rész a legismertebb a hajósok körében, ezen keresztül lehet átjutni az élő Tiszára a Tisza tóról. És mivel négy van itt az Abádszalóki medencében, de ennek van a legmélyebb pontja, és ez a legbiztonságosabb a hajózás szempontjából, ezen tudnak a legbiztonságosabban átjutni a Tisza folyóra a tóról. Itt a fák a víz felé nyúlnak, elég szép színük van most már, vannak hódvárak is, amik láthatók és itt állandóan szélvédett helyek vannak és eléggé szép látványt nyújt a túrázóknak. - A közelben található az Abádi kikötő, amely nem pusztán csónakok és hajók pihenőhelye, de egyfajta közösségi tér is, a Tisza-tó szerelmeseinek találkozópontja. Itt "parkol" Nagy Tibor saját maga készítette ladikja is, amellyel majd' mindennap útra kel. Szívét már évtizedekkel ezelőtt meghódította a tó. - 1977. november 7-én még kocsival jöttem ide horgászni, mert akkor még nem volt ennyire felduzzasztva, és azóta idejárok állandóan, szerelmem a Tisza-tó. Bármikor, amikor olyan idő van jövök is horgászni. Ez egy gyönyörű táj, ez a madárvilág, ez az élővilág és hát nekem mindenem a Tisza-tó. - Tibor nem csak a tó, hanem a horgászat szerelmese is, jól is ismeri a vizet, és azt is, hogy mire harapnak igazán az itteni halak - ha valaki kimondottan pecázni érkezik a régióba, érdemes egy-két jótanács kedvéért a tapasztalt és lelkes horgászt felkeresni. - Hála Istennek elég sok hal van és nem sokat kell várni, hogy fogjon az ember halat, csak horgászni kell. Ősszel csuka és süllő a legjobb, süllő az elég sok van, meg csuka is. Nagy csukák vannak benne, öröm kifogni őket, ma pontyra mentem, de sajnos kapás egyelőre nincsen, reméljük, hogy majd lesz. - Egyetlen őszi Tisza-tavi túra sem lehet teljes a vízen szerzett közvetlen tapasztalatok nélkül, így hát a tavon csónakázás, legyen akármilyen szeszélyes is az időjárás, kihagyhatatlan program. A tó egyénileg is felfedezhető, de a legjobb, ha az ember szakértő segítségét veszi igénybe: Molnár Ferenc rutinos túravezető, mégis minden egyes vízreszállás alkalmával újból és újból ámulatba ejti a Tisza-tó káprázatos világa. Nem lehet tudni azt, hogy egy túrán mivel lehet találkozni, például soes lehet kiszámítani, egy szarvas-, vagy vaddisznócsalád úszik át előttünk, tehát minden nap meglepetéseket tud okzoni, mivel ez egy vadregény az ember nem tudja megunni. - Bár a természet természete meglehetősen szeszélyes tud lenni, azért a vidéket ismerők jól tudják, hogy mit mikor érdemes megmutatni, vagy hogy éppen mikor milyen látványosságot érdemes keresni a tavon. Ha a vidék mozdulatlannak is tűnik, szemtelen kormoránokat szinte biztosan láthatunk egy vízitúra alkalmával. - Kormoránokkal egész évben találkozhatunk a Tisza-tavon, de télen, táplálék forrás után keresnek és azért jönnek ide, nem ritkák a 400-500 fős csoportok sem. - Ha lélekmelegentő folytatásra vágyunk, érdemes felkeresni Abádszalók hazai népviseleteket bemutató, neves magángyűjteményét. A helyiek által csak Róza néniként ismert Steigauf Józsefné a Kárpát-medencében fellelhető viseleteket kutatja és tárja az érdeklődők elé, méghozzá úgy, hogy apró, élethű viseleteket készít. A Tisza-tó nem csak pompájával, ízeivel is hódít, így ha alaposan körbejártuk a vidék érdekességeit, engedjük, hogy a vidék gasztronómiája is elbájoljon. Poroszlón található egy különleges hangulatú kis manufaktúra is, ahol helyi alapanyagok felhasználásával kiváló sajtok készülnek. Itt reggelivel és külön sajtkóstolókkal is várják az érdeklődőket. Műhelyfoglalkozások alkalmával még a sajtkészítés mesterfogásai is elsajátíthatók, no és a sajtok természetéről is számos ismeret gyűjthető itt. - Minden sajt más és más nem lehet kétszer ugyanolyan sajtot készíteni, ez függ attól, hogy éppen mit esznek az állatok, milyen évszak van, tehát a sajtkészítés egy nagyon nagy koncentrációt igényel, szeretünk kísérletezni a sajtokkal, jelenleg sörben érleljük a sajtokat, és komlót malátát teszünk a sajtba. Egy ilyen kreatív dolog. Minden sajtot szeretek készíteni, mindegyiknek más a munkafázisa, a parenyicákat gyúrjuk meleg vízben, fonjuk, formrázzuk és az érlelt sajtokat préseljük, ha választanom kellene, akkor elég nehéz, de mondjuk az érlelt sajtokat szeretem a legjobban készíteni. - Poroszlótól körülbelül 20 kilométerre, Tiszaszőlősön már a pálinkafőzés rejtelmei után kutathatunk: itt lakik ugyanis egy főzde, ahol a vidék adta gyümölcsöket nemes párlattá érlelik. A kóstolás mellett tanulni is lehet: megtudható például, hogy miként készül a kisüsti, vagy hogy mi fán terem az aromatornyos pálinka készítés. Pálinkázás után érdemes újból Tiszaörvény felé venni az irányt. Itt található ugyanis Horváth Szabolcs apró bisztrója, amely ma már fogalom a régióban. Itt ugyanis a halászlén és a rácpontyon túl is van étel! - Hazánkban, belértve a magyar és a nemzetközi konyhákat is, olyan ételeket készítünk, amelyek alkalmasak arra, hogy édesvízi halból is elkészítsük. Valamelyik nap rakott karfiolt ettünk és természetesen halat daráltunk és azzal készítettük el az ételt, de számos ilyet mondhatnék, lasagna-tól a kolbászig, itt például száz százalék halból készült kolbászt. Sütünk is, de az összes többi étel is elkészíthető halból, például a klasszikus a gyros, vagy édesvízi halból egy jó burger, hogy csak a sztenderd ételeket mondjam. Nagyon sok rossz gondolattal volt tele az emberek feje, és úgy éreztem, hogy ezen könnyedén lehet változtatni és nekem nem teher, hogy megmutassam, hogy rossz beidegződések miatt nem szereted a halat. - Ha megtapasztaltuk a halakban rejlő ízeket, akkor Tiszafüred szívében, egy különleges hangulatú sörfőzde kényelmes székein pihenhetjük ki az élményszerzés fáradalmait. A helyszín Mihály Sándor és Minár Ágnes közös, megvalósult álma: néhány éve döntöttek úgy, hogy "sörkultúra-élesztésbe" kezdenek Tiszafüreden. Sándor tűzoltóból, Ágnes diákokat terelő pedagógusból, vendéglátós múlt nélkül vágott bele a habos kalandba. - Szívvel-lélekkel csináljuk, és úgy hiszem, hogy ez viszi előre az egészet. Megkérdeztük az embereket, amikor az első sört megfőztük, hogy milyen ízvilágot keresnének, milyet innának szívesen. És volt olyan válasz, hogy a kék dobozosat. Hát ezzel nem nagyon mentünk előre, ezért egy hagyományos pilseni, lager típusúval kezdtünk, ami egy ivósör lett itt a házban, majd később mertünk elindulni a vörös felé, az búza, az ipa felé, hát ezek úgy mondom, hogy fajtaidegenek voltak a városban, de szerencsére egyre többen jönnek vissza. Mindenkinek más az ízlésvilága, mi nem szeretnénk senkire ráerőltetni semmiféle ízű sört, ezért van 13 féle sörünk. Úgy gondolom, hogy ebből meg kell tudni találni mindenkinek azt a sört, amit szeretne meginni. Nálunk meg lehet kóstolni, ha nem kéri, akkor iszik mást. - Sándor és Ágnes söreit jól fogadták itt, Tiszafüreden: a helyiek és a turisták is szívesen látogatják kultkocsmájukat, örömmel kortyolják italaikat. Az pedig csak hab a korsón, hogy a különleges páros olyan energiákkal rendelkezik, amely a hosszú túrázásban megfáradt utazót is másodpercek alatt felrázza és további utazásra ösztönzi.

- Kelet-Magyarországon, Heves megye délkeleti szélén nyújtózik a páratlan és örökszépségű Tisza-tó, amelyről első ránézésére aligha mondanánk meg, hogy hazánk legnagyobb mesterséges tava, pedig a pompás vidék emberi kéz munkájának gyümölcse. Kiskörénél ugyanis még 1973-ban épült duzzasztógát a Tiszán, az áradások szabályozására és az Alföld kiegyenlített vízellátására: így született meg a Tisza-tó - leánykori nevén a Kiskörei víztározó.