Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

Mintha felhő szállt volna rá. Mintha felhő szállt volna rá vagy füstgomolyag fedni. Mintha felhő szállt volna rá vagy füstgomolyag fedni olyan a tokaji kopasz. Mintha felhő szállt volna rá vagy füstgomolyag fedni olyan a tokaji Kopasz hegy csúcsa a novemberi. füstgomolyag fedni olyan a tokaji Kopasz hegy csúcsa a novemberi őszbe. Komor füstgomolyag fedni olyan a tokaji Kopasz hegy csúcsa a novemberi őszbe. Komornak a zord idő ellenére sem. Kopasz hegy csúcsa a novemberi őszbe. Komornak a zord idő ellenére sem 6, de a thaiföldi magas. Komornak a zord idő ellenére sem 6, de a thaiföldi magasodó vulkanikus tanúhegy de a thaiföldi magasodó vulkanikus tanúhegy talán még a megszokottnál is jó. de a thaiföldi magasodó vulkanikus tanúhegy talán még a megszokottnál is jobban óvja ilyenkor a vidék. tanúhegy talán még a megszokottnál is jobban óvja ilyenkor a vidéket csúcsa 5. Csúcsa 516 méter magasból figyeli a Hegyalja, az Alföld, tanúhegy talán még a megszokottnál is jobban óvja ilyenkor a vidéket csúcsa 5. De az 16 méter magasból. jobban óvja ilyenkor a vidéket csúcsa 5. De az 16 méter magasból figyeli a Hegyalja azzal. a Bodrog és a Tisza találkozását. jobban óvja ilyenkor a vidéket csúcsa 5. De az 16 méter magasból figyeli a Hegyalja az Alföld a Bodrog. A hegy 12 millió éves múltja során nevelt szőlőt, adott bort az erre járóknak, és nem fukarkodott a kőzeteivel sem. A környék kacskaringós útjai, a vasútvonalak, de még a folyószabályozások is, részben a Kopasz-hegy vulkanikus köveiből születtek. Sűrű erdeiben túraútvonalak futnak, és számos őshonos, védett növény talált itt otthonra. Az Eperjes-Tokaji-Hegylánc legdélebbi pontja ez, amely a Bodrogzug Tájvédelmi Körzet oltalma alatt áll. - Nyilván itt ősidők óta szőlőtermesztés jellemző, ami adódik a kőzetből is, tehát a riolittufa egy vulkáni eredetű kőzet, amelyre egy löszréteg rakódott a későbbiekben, tehát ez kiváló talajt biztosít. Ehhez kapcsolódik még a speciális éghajlati viszony, ez a mikroklíma, ami kialakult. Ugye, ahogy az Alföld a hegyvidékkel találkozik, tehát ez a száraz alföldi levegő a hűvös hegyvidékkel, és a pára még amit itt biztosít a két nagy folyó, a Tisza és a Bodrog, ennek eredményeként születnek ezek a csodák itt a hegy lábain. - A Tokaj-Hegyaljai borvidék névadó települését, Tokajt egy 1074-es oklevél még Kőrév néven említi. Merthogy sokáig itt, a sziklaszerű hegy lábánál volt a legegyszerűbb átkelni a Tiszán, hajdani nevét - Kőrév - is innen kaphatta a mai Tokaj. - A Tiszán átkelve ugye ott volt egy rév, tehát egy fontos kereskedelmi csomópont és a tokaji bor kereskedelmének egy emblematikus városa volt mindig, tehát ezáltal vált a borvidék névadó településévé, de természetesen mind a huszonhét településünk ugyanolyan fontosságú, mint maga Tokaj városa. Ugyanis ma már 27 település lankás dűlőin, mintegy 5500 hektáron zajlik a szőlőtermesztés. De a Tokaj elnevezés is tartogat érdekességeket. - Oh, hát Tokaj múltját onnan kellene kezdeni, hogy kezdetben a Föld egy izzó lávagolyó volt és háromszáz aktív vulkán működik a környéken. Tokaj neve egyébként nagyon sokféleképpen magyarázható. Van aki azt mondja, hogy ótörök eredetű daghaj-hegyalja, van aki azt mondja, hogy a szláv sztokoj-összefolyás, ártéri erdő néven magyarázható, van aki azt mondja, hogy a takaj- sebes, sodró óiráni férfi névből ered, és a folyók sodrására utal ezzel, de ami közös ezekben, hogy földrajzi jellegzetességeket mutatnak be és innen kapja majd Tokaj a nevét. Majd valamikor a 1300-as években említik Tokajként, Tisza-Tokajként de az 1200-as években Anonymous, még Hímesudvarként említi. - Tokaj sokáig kereskedelmi és hadászati csomópont volt, nem csak értékes szőlője és ínycsiklandó borai voltak fontosak, de jelentős só-forgalmat is bonyolított. - Az évszázadok során rengeteg ember érkezett ide Tokajba, és ő mind hozta a saját vallását, úgyhogy Tokajban is hat felekezetnek van, illetve volt temploma. Alapesetben ugye most állunk a római katolikus templomnál, az egyik legnagyobb és a legnépesebb egyházközséggel bír itt Tokajban, aztán a reformátusok, majd a görög katolikusok vannak, akiknek van aktív gyülekezete, illetve az evangélikusok egy markonyi, de annál lelkesebb csapata. A templomuk még megvan mindenkinek. - Épp a római katolikus templom szomszédságában, egy réges-régi, szépséges épületben működik a helyi gyógyszertár, amely a XVI. század híres svájci orvos-alkimistájáról, Paracelsusról kapta a nevét. Sokáig úgy tartották, ő nevezte először "folyékony arany"-nak a tokajit. Ugyan nemrégiben kiderült, hogy mindez legenda és csak egy félrefordításból ered, az alkimista emlékezetét azóta is hűen őrzi Tokaj városa. Hogy Petőfi Sándor mennyire hitt a tokaji gyógyító erejében, az talán örökre titok marad, de úgy tűnik, a szerencséjét meghozta: "Meginnám borát az országnak" - írta 1844 februárjában, közvetlenül azelőtt, hogy Pestre indult volna azzal a tudattal, hogyha most sem indul be költői pályafutása, felhagy az írással... "Engem eddig nem győzött le senki és semmi, de tegnap este legyőzött a tokaji bor"- mondta állítólag Nagy Péter cár egy átmulatott éjszaka után. "Tokaj hegyére a legtetejére, boszorkány társaimhoz szállok mulatozni" - emlegette a vidéket Weöres Sándor. Na és máig idézik a Napkirály, XIV. Lajos "a királyok bora - a borok királya" mondását, amellyel Madame Pompadournak kínálta a II. Rákóczi Ferenctől ajándékba kapott tokaji aszút. A borvidék királyát, Tokaj szőlővesszeinek nektárját, az aszút sokáig orvosságként tartották számon, az első írásos feljegyzés erről a mámorosan édes borról 1571-ből való, a Garay család hagyatéki szerződéséből. És arról is mesélnek a krónikák, hogy az első aszúbort Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony udvari papja készítette, hogy meglepje vele úrnőjét, Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségét. - Abban az időszakban maga az édesség egy ritka dolog volt. Óriási becse volt ennek az édes bornak. Ugye eljutott Európában a legfontosabb királyi udvarokba, a cári udvarokba is eljutott, természetesen tudjuk jól, hogy Rákóczi fejedelem, akinek komoly birtokai voltak Tokaj-Hegyalján és nagyon fontos jövedelmeket szerzett a tokaji bor bevételéből, amelyet részben a szabadságharc finanszírozására fordította, ő is diplomáciai eszközként is kezelte a tokaji aszút. Valójában mintegy ezer évet kellene visszatáncolnunk az időben ahhoz, hogy megismerjük a Tokaj-Hegyaljai szőlőtermesztés kezdetét. A szőlészet sok évszázados hagyománya miatt talán nem is annyira meglepő, hogy a borvidék világörökségi rangot kapott 2002-ben. A vulkánosság nem csak azért fontos tényező, mert mineralitást ad a boroknak - a hegyaljai pincéket is a könnyen faragható vulkáni tufa talajban építették ki. Állandó, 9-12 fokos hőmérsékletükkel, és kifejezetten magas, 85-94%-os relatív páratartalmukkal a pincék kulcsfontosságúak a tokaji borok karakterének kialakításában. A helyi borászok meggyőződéssel hiszik, hogy a termőhelyek vonatkozásában is világelső, igazán különleges Tokaj-Hegyalja. - Egy olyan sok évszázados történelmi tradíció rendszerrel dolgozunk, ami egy óriási lehetőség, de ugyanakkor kötelezettséget is jelent ránk nézve. Ez egy jó kötelezettség, tehát itt olyan gazdag kikutatott szakmai háttér áll rendelkezésre, amelyen alapulva nekünk nagyon-nagyon jó borokat kell tudjunk készíteni a ma emberének. - De hiába is lennének a kiváló arányok, a fenséges ízvilág, ha nem vinnék hírét! Szerencsére a tokajit ma már szinte mindenütt kínálják, s bár a bor lelke mindenek felett áll, azért nem árt, ha a marketingje is jó. - A tokaji bor és a borvidék jövője azt gondolom, hogy nagyon jó lehetőségek előtt áll. Sok mindentől függ, első sorban tőlünk helyi emberektől, akiknek az a dolga, hogy ezt a vidéket és ezt a bort sikerre vigyék. Én azt gondolom, hogy a rendszerváltoztatást követően, harminc év kemény munkájával sikerült újra visszahelyezni a szép gazdag ízvilágú tokaji borokat a világ bor palettájára. Elsősorban most arra kell nagyobb gondot fordítanunk, hogy eljuttassuk a világpiacok irányába és még intenzívebben, mint eddig. - A tokaji borvidék sajátossága, hogy szinte minden domb és dűlő sajátos ásványossággal rendelkezik, így fordulhat elő, hogy két egymástól csupán pár száz méterre található dűlőről két külön bort kapunk. Demeter Zoltán egészen kicsi gyermekkora óta szerelmese a szőlőtermesztésnek, szinte a szőlőben tanult meg járni is. 7 hektáron, 9 dűlőn gazdálkodik, közülük az egyik szőlő már száz esztendős is megvan. - Most a gondolkodásunk középpontjában a pezsgő áll és nyilvánvalóan koncentráltam arra, hogy az egyik legfontosabb mozdulat, amit ember tehet a szőlő és a bor környezetében, az a szüreti időpont meghatározása. Pont a megfelelő időpontban metszem ki ebből az érési rendszerből a pezsgőnek megfelelő szőlő minőséget, mert minden bor minőséghez, legyen az pezsgő, száraz bor, szamorodni vagy aszú bor, meg kell találni a megfelelő pillanatot, amikor az ember elválasztja a szőlőszemeket a tőkétől és elkezd vele borászkodni, bort készíteni. - Zoltán ebben az 1790-ben épült tokaji belvárosi műemlék jellegű házban él és alkot, és itt található a pincéje is, ahonnan a pezsgős-, na és a borospalackok kikerülnek. Tokajban szinte mindenhová és mindenbe jut egy kis bor, még az ételekbe is! A helyi ecetbe, sőt még a lekvárokba is kerül az aszúból, a furmintból vagy éppen a muskotályból. Pásztor Krisztina gyakran főzi borban ínycsiklandó és izgalmas lekvárjait. Minden a családi kertből vagy a szőlőből érkezik hozzá. Kapros sárgamuskotályos dzsemet például csak nála lehet kóstolni, de van itt citromos-gyömbéres cukkini lekvár is. Ami korábban hobbi volt, mára hivatássá lett: Krisztina akkor is befőz, amikor éppen szabadnapja van. Vagyis lenne. - Ugye a mi korosztályunk még abban nőtt fel, amikor a szülőknek segítettünk a háztartásban. Az én édesanyám és nagymamám is mindent hasznosított, ami megtermett a ház körül, és hát ez a minta ez öröklődött, úgyhogy én szörpöket, lekvárokat készítek. Régen ugye nem így főzték a lekvárokat, mint ahogy én készítem. Még amikor anyukám élt, és ővele is megkóstoltattam egyes ízeket, mindig kikértem a véleményét, hogy mennyire ízlik és mindig mondta, hogy igaz, hogy tőle tanultam, de hogy azért ez sokkal finomabb kislányom. - Tokaj-Hegyalján mintha a keserű is édesebb volna, mint másutt. 2009-ben készült el az első, Formanek Ferenc tanár-fizikus-kutató által jegyzett tokaji borecet, amely azóta Európa- és Ázsia-szerte is ismertté lett. - Az ötlet onnan jött, hogy nagyon szereti a gasztronómiát illetve Tokaj Hegyaljához volt kötődése, viszont nem akart egy újabb borászatot létrehozni, mert abból van nagyon sok jó már és így kapcsolható össze az, hogy a borecet mennyire fantasztikus dolog lenne ezen a borvidéken. Az első borecetet furmintból, a másodikat muskotályból, a harmadikat aszúból készítették, a borvidék szentháromsága előtt tisztelegve. Persze nem volt példátlan a borecet készítés Tokaj-Hegyalján 2009 előtt sem - igaz, a legtöbb manufaktúra megszűnni kényszerült még az államosítás idején. A hagyomány szerencsére újra él, nem csak az emlékét őrzik a palackokba, hordókba zárva. - Amit a tokaji borászok használnak az aszúknak az érlelésére, és ők olyan 5-6 évente cserélik ezeket a hordókat, mi azokat szoktuk használni és ez azért jó, mert ezekben a borokban már az az intenzív fa íz már lecsitul, tehát az már nem jön ki olyan erősen, viszont nekünk nagyon jó az a fajta aszús aroma, ami így benne van a hordóban. - Az ecetnek Formanekéknál a világon egyedülálló módon múzeuma is van, ahol egyebek mellett a világ legizgalmasabbjait vehetjük szemügyre, és még meg is kóstolhatjuk a különlegességeket! Hátrahagyva az ecetek pincéjét, Tokaj belvárosában egy régi kereskedőházat találunk, amelynek aljában ma már borbár működik. Persze múltja összeforrt a tokajival. - A helytörténészek kutatásaiból az derül ki, hogy ez a 17. században épült, a Tokaji városfalon kívül volt eredetileg és a felső részén látszanak azok az ajtók amelyek a korabeli piactérre vezettek ki, tehát ezt egy kereskedőnek volt a háza az üzleteivel együtt. Későbbiekben Goldsmith Károly tulajdonában volt a századfordulón, ő arról ismert hogy ezt a gyógyszertárakban forgalmazott tokaji vinum passum, ezt a gyógyszeres üveges aszút forgalmazta az egész országban. Igazából látszik a házon hogy igazán történelmi épülete Tokajnak. - Tokaji bort esténként, tokaji kávét azonban inkább napközben fogyaszt, sőt pörköl is Prácser Hajnalka. Hetedik éve, hogy a családi borászat mellett, másik szerelmének, a kávénak szenteli napjait. - Hogyha belegondolunk, akkor igazából nincs messze egymástól a kettő. Szerintem aki a borkultúrába egy kicsit is belekóstol, nem is kell borásznak lennie akkor egy olyan életstílusba kóstol bele, ami a minőséget az ízeket az illatokat részesíti előnyben, és a kávénál ugyanez a fontos az ízek az illatok, minél frissebben pörköljünk egy kávét, annak tényleg fantasztikus illata van. - Bár elsőre talán meglepő lehet, a borász-barista vallja, hogy a tokaji aszú kiválóan passzol kávé mellé is, így érdemes akár együtt is fogyasztani a kettőt. Micsoda fricska a sorstól, hogy hajdanán itt, ahol 2015 óta a Világörökségi Bormúzeum lakik, sört főztek! A finoman habzó nedű után több, mint száz évet kellett várni arra, hogy a bor legyen a ház ura. Tokajban a helyi borkultúra már nem csak a kóstolás vagy a vidék bejárása során ismerhető meg, a bornak szentelt múzeum majd' kétezer négyzetméteren mesél a tokaji titkáról. Az illatoknak, az ízeknek, de még a tradicionális szőlőművelésnek is külön termet szentel a múzeum, amelyben az interaktivitás és a hagyományőrzés szépen megfér egymás mellett, sőt kéz a kézben járnak. - No, ez az a múzeum, ahol szabad mindent a kéznek és nem csak a szemnek. - Itt Tokajban maga a szőlő, a szőlőkultúra, a bor és annak a fogyasztása én azt mondanám, hogy az emberiséggel egyidős és akkor miért ne legyen egy múzeuma, miért ne legyen egy olyan áttekintése, ami alapján szinte vissza tudjuk követni. - A tokajinak az ország egyik legnagyobb tragédiája, a mohácsi vész hozta meg a hírnevet. Történt ugyanis, hogy ahogy a törökök előre törtek, a déli Szerémségből északra, Tokaj felé menekültek a szőlőművelést mesterfokon űző szakemberek. S mivel a környék mikroklímája és talaja kiválóan megfelelt a szőlőtermesztésnek, a középkori borok királyainak tartott szerémiek le is telepedtek itt, és felvirágoztatták a tokajit. A bort, amelynek a tárolására és a szállítására is nagy gondot fordítottak és fordítanak a borászok. - Azért hangsúlyozzuk, hogy a tokaji bort nem akármilyen hordóba helyezték. Ugyanis a tokaji bort gönci hordóba kellett helyezni és a gönci hordónak a készítési fázisait is bemutatjuk. - A gönci hordó az aszúbor készítéséhez használt "mértékegység", egy gönci hordó 136 literes. A hordók alapanyaga a közeli erdőkben nagy mennyiségben rendelkezésre álló zempléni tölgy, amit minimum két nyáron át tartó természetes száradásnak tesznek ki, hogy a fában lévő csersav és tannin idővel kiázzon, így selymesebb és még finomabb legyen a bor. A Kossuth Lajos tér tőszomszédságában, a történelmi belváros legpatinásabb épületében kereskedő családok laktak egykor, ma már az itteni falak közé is múzeum költözött. - 1790 táján egy gazdag görög eredetű kereskedő família, a Karácsonyi család volt az építtetője, majd ezt követően hosszú éveken keresztül az ő lakó- valamint kereskedőházukként funkcionált. Maga az építmény egyébként késő barokk, vagy más szóval az úgynevezett copf építészeti stílusban épült. - Az épület belső terei is lenyűgözőek, az emeletre vezető lépcső és a falak díszes, páratlan értékű falfestményei ma is régi pompájukban festenek. - Ezek közül az egyik azt a hatást kelti a szemlélődőben, mintha a Tisza folyó partjáról tekintenénk a tokaji Rákóczi vár ködbe burkolózó romjaira. - A tokaji várat először 1410-ben említik a források, egy ideig többek között a Hunyadiak és a Szapolyai család birtokában is állt. De nem csak végvárként volt nevezetes, hanem arról is, hogy több ízben a Szent Koronát is őrizték itt, mígnem 1704-ben II. Rákóczi Ferenc végleg fel nem robbantotta az erődöt. A régészeti feltárások csak 2007 körül indultak itt el, amelyek során végtelenül gazdag leletanyag került felszínre. Ezeket is egytől-egyig a Tokaji Múzeum őrzi, ahogy a mezővárosi lét emlékeit is. - Tokaj történelmére vonatkozó kiállítótermében találhatóak ezek a mezővárosi kiváltság levelek, amelyeket annak idején I. Rudolf és II. Mátyás király adott ki, amelyek tulajdonképpen nem az eredetei mezővárosi alapítólevelek hanem Tokaj mezővárosi kiváltságainak a megerősítését tartalmazzák. - Ha pedig Hegyalja leghíresebb pincéjére vagyunk kíváncsiak, akkor a Tokaj főterén található Rákóczit kell felkeresnünk. A hagyomány szerint itt a hatalmas beltere miatt "a tokaji borok szentélyének" is nevezett, templomhajót idéző pincében zajlott az 1527-es országgyűlés, amelyen királlyá kiáltották ki Szapolyai Jánost.