Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat és a műsorszolgáltatói ismertető forrása a teletext.

- Magyarország észak-nyugati szegletében, szorosan a határ mentén terül el "a Duna ajándéka"-ként is emlegetett Szigetköz, ezer és legalább még egy csoda vidéke, amelynek még kialakulása is meseszerű. Története úgy 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor is öt folyó - a Morva, a Rába, a Vág, Nyitra és Duna - felmenői fellázadtak az Alpok, és a Kárpátok szabta korlátok ellen és addig-addig dúltak-fúltak, míg végül kitörtek azok szorításából, hogy saját életre keljenek. Kalandoztak erre-arra, közben pedig hordalékkal szórták szét a Kisalföld területét. No, de a hátrahagyott mellőzöttségében sértett, méltatlankodó hordalék sem volt rest és úgy döntött, móresre tanítja a sebes ősfolyókat: évszázados egyezségre lépett az idővel és a türelemmel, majd amikor épp eljött az ideje, a farvizen zátonyokat, kúpokat, szigeteket formált, hogy sok-sok apró ágra darabolja a folyókat. A Kisalföld északi részén elnyúló különleges vidék meséjének boldog befejezése a vizek izgalmas világának születése, a Szigetköz létrejötte. - A Szigetközt két folyó határolja, a Mosoni-Duna a déli része, úgy szokták hívni, hogy Alsó-Szigetköz - és az Öreg-Duna, és annak is a mellékágrendszere az pedig a Felső-Szigetköz, mi most Felső-Szigetközben vagyunk, és azért nevezik ezt a vizek világának, mert tele vagyunk nagyon sok kis csatornával, zeg-zugos szakaszokkal, részekkel. A Szigetköz nagyon széles, és valójában 52 kilométer hosszú és átlagban 6-8 kilométer széles, tehát ahogy a fölső részeket nézzük, Dunakiliti, Dunasziget, ott kapja meg a szigetközi ágrendszer a betáplálását. - No, de ne rohanjunk ennyire előre, érdemes kitérőt tenni egy izgalmas hegyeshalmi műhelybe, ahol egy különleges mesterségről, a késkészítésről tudhatunk meg többet. Kalocsai Renátó kezdetben csak gyűjtötte a késeket: vadászathoz az egyiket, természetjáráshoz a másikat, aztán miután beleszerelmesedett az acélba, pusztán a szépsége miatt vette meg a sokadikat. A késgyűjtemény egyre gyarapodott, az érdeklődés pedig a készítés fortélyaira is kiterjedt. Majd miután budapesti munkáját, az ország legnagyobb laboranalitikai hálózatának ügyvezetését maga mögött hagyta, végre idő is jutott a tervek megvalósítására. - Egy idő után, miután megismerkedtem a hazai késkészítő-mesterekkel és egy komoly gyűjteményt alakítottam ki, én úgy gondoltam, hogy megpróbálom magam is, helyem volt, egy kezdetleges kis köszörűgépet vettem és csináltam egy kést. Egy vadász ismerősömnek, egy hivatásos vadásznak odaadtam a kést, hogy próbálja ki és nem akart tőle megválni, azt mondta, hogy ilyen jó kése még nem volt, hát ez kellett a lelkemnek annak idején és belevágtam komolyabban a késkészítésbe. - A mesterséget kezdetben maga fedezte fel, majd amikor már kérdései is lettek, más mesterekkel egyeztetett, a megszerzett tapasztalatot és a tudást pedig a tudományos ismereteivel ötvözve azóta is készíti a késeket. - Minden késemet magam vágom ki és folyamatosan alakul a kezem alatt, attól függően, hogy milyen lelkiállapotban vagyok és a végén, amikor rajta van már a bakni, bakni alatt értjük ezt a fém részt a késeken, akkor választok hozzá faanyagot. Egy csodálatos érzés, amikor letörlöm róla a fűrészport és elővillan a késnek a valódi lelke, a csodálatos csomók, a csodálatos rajzolatok, hát hiszem ezért érdemes csinálni. - A Nagy-Duna és a Mosoni-Duna által határolt Szigetköz a Duna hullámterének keleti felét és a Mosoni-Duna hullámterét, egészen Győrig, fedi le. Németh Edina mosonmagyaróvári lány, az itteni táj szerelmese. Szabadidejében - amikor épp nem a környéket járja - azon dolgozik, hogy a rejtett kincsek mindenki számára elérhetők, megismerhetők legyenek. - Nekem a Szigetköz a teljes megnyugvást jelenti, és a missziómmá is vált, hogy az emberek számára megmutassam - egy online oldalt hoztam létre és megpróbálom az embereket közelebb hozni ehhez a csodálatos világhoz, ez egy hihetetlenül vadregényes, káprázatos táj, amit mindenkinek látnia kell. - A Szigetköz mai természeti látnivalóit a múlt század végén történt folyószabályozások nagy mértékben alakították, de a megmaradt vízi világ valóban káprázatos. Ahhoz, hogy alaposabban megismerjük, vízre kell szállni. A Szigetköz egykori arculatát a Duna szeszélye is alakította és hosszú időn keresztül az itt kialakult élővilág és a helyiek sorsát is a víz zabolátlan természete határozta meg. Mindez ma már másként van: az ember, ahogy egykoron az Alpok és a Kárpátok korlátok közé terelte a szeszélyt. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a szigetközi víznek ne lenne meg a maga sajátságos természete. - Ezt mindig egy kádhoz szoktam hasonlítani. Tehát ha a kádnak megnyitod a csapját, akkor a csap alatt elég jól csobog a víz, a kádnak a végén pedig telik. Valójában a kádnak a csapja Dunakilitinél van, mert ott kapjuk a betápot, az ásványrárói rész, ahol most vagyunk, az pedig a kádnak a vége, tehát a mi vizünk nagyon családbarát, szinte nem is folyik, szinte olyan mintha egy nagy állóvíz lenne, egy nagy tó, úgyhogy ha valaki szeretne belekóstolni az izgalmasabb részekbe, neki javasoljuk a Felső-Szigetközi részeket, aki kezdő és rutintalan, neki pedig ajánljuk az asványrárói részt, hogy bele tudjon kóstolni a vízisportok alapjaiba. A régió arcát és valódi természetét egy izgalmas vízitúra során ismerhetjük meg leginkább. - A kormányos a hajónak a végébe ül, ez pedig a hajónak az eleje... - Böősi Gábor ásványrárói kikötőből induló túrái igen népszerűek, az energikus túravezető ugyanis úgy ismeri a szigetközi vízrendszert, mint a tenyerét: egyfajta missziónak is tekinti, hogy az ideérkezőknek megmutassa a víz szépségét, no meg az evezés örömét. - Szeretem az egészet, de a legnagyobb az elismerés és a legnagyobb öröm a kezdőket hozzászoktatni ahhoz, hogy tényleg vízkedvelő emberek legyenek, és ha bárhova mennek az országban és bárhol látnak vízisport-eszközt, akkor ne az legyen, hogy nem mernek beleülni, hanem egyből tudják használni. Nekem ez a legnagyobb elismerés. - A keskeny, zegzugos, fákkal benőtt vízfolyosók mellett, a hatalmas, meseszép nyílt vízfelületek is megmutatják magukat, no és a laikus szemnek sok esetben ismeretlen "műtárgyak" is. A Szigetköz vízellátása ugyanis ma már vízmérnöki módszerekkel, szabályozottan zajlik oly módon, hogy azzal a természet és az ember is jól jár. - Most ahol vagyunk, ez az Árvai zárás, ez az Ásványrárói ágrendszernek a vége, a túrák elengedhetetlen kelléke, hogy itt kikössünk, és tudjuk szemléltetni a vendégeknek azt, hogy micsoda műtárgyakat építenek fel ahhoz, hogy a vizet bent tudják tartani a rendszerben. Nem sokkal innen található a fenékküszöb, azt úgy kell elképzelni, mint egy ajtónál a küszöb, a meder szépen meg van rakva kővel, és hogyha a víz a fenékküszöb fölé érkezik, akkor felesleget ki tudja engedi magából a rendszerből és ennek köszönhetően marad bent a víz a rendszerünkben. - No, de olyan tárgy is akad a vízben, amelynek ottléte egyáltalán nem "tervezett". Az Árvai-zárásnál található egy különleges beton hajóroncs, amely igen érdekes látnivaló - hogy nagy, vagy éppen kicsi, az a vízállástól függ. - A betonhajó közelében vagyunk, a turisták gyakran látogatnak el ide és csodálkoznak el azon, hogy hogyan kerülhetett ide egy betonhajó a Szigetköz közepére. A közhidelem szerint a második világháborúban arra használták ezt a szerkezetet, hogy az aknákat kivédjék, igazából ez a betonhajó arra szolgált, hogy szállítmányozzanak vele és a II. világháború után itt ragadt, ennek kiemelése nagyon sok pénzt vont volna maga után, ezért úgy gondolták, hogy itt hagyják. A világháborús roncs közel nyolcvan éve pihen a mellékágban. Különlegessége és népszerűsége miatt ma már a régió védett műtárgyának számít. Természetesen a sajátságos víz és szigetek szabdalta vidék a horgászsportok szerelmeseinek is kedvelt úti célja. - A Szigetköz teljes körűen kiszolgálja a horgászokat, mindenféle stílussal és módszerrel eredményesen lehet horgászni itt. Én elsősorban ragadozó halakra horgászom, főleg balinra, harcsára, süllőre és csukára, de mindegyiket jó sporthorgászként vissza is engedem a vízbe. Az őszi időszak az egy átmeneti időszak, a halak életében is és ilyenkor minden hal nagyon aktív, mert készülnek fel a téli szezonra, amikor kevesebb táplálékhoz jutnak, úgyhogy ilyenkor mindegyikük tömi a bendőjét, nagyon jó ez az időszak szinte az összes ragadozó hal horgászatára. - Giczi Péter évtizedek óta a vidék szerelmese és amilyen gyakran csak teheti, felkeresi kedvenc helyeit a régióban. A Szigetköz meglehetősen gazdag élőhely: madarak, kétéltűek, hüllők és számos botanikai érdekesség otthona. Hogy a természetes szépség fennmaradjon, 1987 óta valamennyivel több, mint kilencezer hektáron a Szigetközi Tájvédelmi Körzet védi az itteni értékeket. A Szigetköz területének mintegy húsz százaléka fokozottan védett oltalom alá esik. - Érdemes ellátogatni ide a Szigetköz egyik gyöngyszemébe. Ez itt az Öntési-tónak a madárvártája, ahol most vagyunk, rendkívül sokszínű a Szigetköz madárvilága, sok madárral találkozhatunk itt. A túrázók, akik ellátogatnak ide, nagy valószínűséggel találkoznak a szürke gémmel, a nemes kócsaggal, kiskócsaggal, tőkésrécéket is láthatnak és ha szerencséjük van, akkor a Szigetköz jellegzetes madarával, az egyik legszínesebb madarunkkal, a jégmadárral is találkozhatnak. Fontos megjegyezni, hogy amikor a túravezető mutatja, hogy valahol jégmadarat látunk, akkor ne az égen, hanem mindig a vízfelszín felett keressünk egy gyorsan suhanó türkizkéken csillogó madarat. - Az Öntési-tó és az azt körülölelő, nagy területű nádas fontos élőhely, költési időszakban megközelíthetetlen fészkelőhelyet nyújt a madárfajoknak, míg ősszel a madarak táplálkozó- és gyülekező helye. Éppen ezért ezen a vidéken az ember csak messziről szemlélődő vendég lehet: az itt kialakított kilátóról mesés rálátás nyílik a fokozottan védett élőhelyre. - Hogyha az ember elindul egy őszi túrára, vagy egy bármilyen kenutúrára, vagy gyalogtúrára, biciklitúrára itt a szigetközben, akkor én feltétlenül javaslom, hogy szakítsa meg a túráját és próbáljon meg elcsendesülni, hogyha egy néhány percig csendben tudja szemlélni a környezetét, akkor az szépen megnyugtatja a szemet és a lelket is és előkerülnek a Szigetköz hangjai a látványosságok, az élőlények és feltárulkozik előttünk a Szigetköz. - A madarak mellett, egy szigetközi túra alkalmával különféle emlős állatokkal is összefuthatunk. - A Szigetköz sokszínűsége a Duna végtelen ágrendszerének köszönhető, ami rengeteg állatnak tud biztonságos élőhelyet nyújtani. Egy emberélet is kevés ahhoz, hogy ezeket a szigeteket, ágrendszereket kiismerjük, minden nap lát az ember valami újat, ha keresi. Ez az, ami engem is éltet, hogy szabadidőmben, ha kell hajnalban keljek, hidegben, de akkor is kijöjjek, mert mindig megéri. - Meszlényi Gergő nap, mint nap vadássza a ritka, vagy kevésbé ritka, de mindenképpen szép fajokat - célja, hogy bemutassa, milyen értékeket is rejt a Szigetköz. Gyakran feltűnik a Dunasziget mellett található Denkpáli-hallépcső környékén, utóbbi nem csak a fotósok, hanem a turisták kedvelt helyszíne is. - Én kizárólag vadállatokat szeretek fotózni, igazából minél nagyobb, annál jobb. Szarvasokat, vaddisznókat keresek elsősorban itt a szigetközben. Az egyik kedvenc szigetközi fotós élményem az 3 éve volt, amikor is egy rókacsaládot tudtam négy napon át fotózni, ez Dunakilitinél volt. Korábban megtaláltam egy rókakotorékot és bíztam benne, hogy lesznek ott kisrókák és vittem nekik csalétkeket, húst és hát be is jött, délután előjött az öt kiskölyök, és a kamerám előtt játszottak, sokszor karnyújtásnyira is odajöttek hozzám. - Ahogy a szigetek és az ágrendszerek, úgy a környező ártéri erdőkben, és réteken is számos természeti látnivaló akad. Igaz, itt nem fel a magasra, hanem le, a lábunk elé kell nézni, és attól függően, hogy az évszak melyik szakában érkeztünk, számos érdekességet találhatunk. - Ha az ember nyitott szemmel jár, amit ajánlott ha kijön a természetbe, akkor például őszi kikericset is találhat, egy gyönyörű, ciklámen színű növényről van szó, amelyet az állatok sem legelnek le, ugyanis erősen mérgező. Ezek a ritkán mozaikszerűen fellelhető növények, ezek indikátor jelzők is, mutatják az adott talajviszonyokat, különféle éghajlati tényezőket. Ezek a természetvédelmi szakemberek részére jelentenek információt. - Ha a horgászsportban, vagy éppen a vízitúrán megfáradva jól megtömnénk már a bendőnket, akkor sem ér majd csalódás. A Szigetköz jó vendéglátó: változatos ízekkel várja a turistákat. A Szigetközt járva lépten-nyomon különleges értékeket találhatunk még ott is, ahol nem is számítanánk rá. Jó példa erre a Denkpáltól egy jó félórányi autóútra található egyszerű közút, amely nem csak a turisták, de a helyiek kedvence is. A Lipót és Darnózseli településeket összekötő mintegy 3 kilométer hosszú útszakasz attól vált népszerűvé, hogy az itt élők, még az 1800-as évek derekán vadgesztenyefasort ültettek ide. Az egykori magoncok mára szép, nagy, terebélyes fákká nőttek és mint természetes alagút, fogják közre a korábban egyszerű útszakaszt. A közeli Cikolaszigeten ugyan nem védett, de mindenképpen helyi jelentőségű, természetes és ízes élmények várnak Árvay Péter élmény-, és látványfarmján. - Aki ide kilátogat, az betekintést tud nyerni a fejés technológiájába, rész tud benne venni, segíteni tud benne és a sajtkészítés folyamatát is meg tudja tekinteni. Három-négy fajta kecskesajtot készítünk, emellett krémsajtok jelentik a vázát a termékeinknek és újdonság jelleggel füstölt krémsajtot is készítünk. - Árvay Péter a mesterségbe autodidakta módon tanult bele, de mára már szakértőnek számít. Fontos szempont számára, hogy a műhelyében készülő sajtok készültekor semmilyen adalékot nem használ: úgy tartja, a szigetközi legelők úgyis megadnak mindent. - Ahhoz, hogy jó sajt készüljön itt, a Szigetköz szívében, minden rendelkezésre áll: kint vagyunk az erdőben, benne a természetben, kettő falu közt, egy Duna-ág közvetlen szomszédságában. A legelő nagyon fontos, hozadék ahhoz, hogy a végén a sajtunk, az jó minőségű legyen. Minimum három hét az érlelési idő egy érlelt sajtnál. A sajtok azok kultúrával készülnek és ezek a kultúrák a hetek és hónapok során felbontják a tejcukrot és ebből adódóan egy jellegzetes ízvilágot, egy különleges karaktert adnak a sajtnak. - Ahogy a jó minőségű legelő a kecskéknek, úgy a jó minőségű szigetközi talaj a gyümölcstermesztésnek kedvez. Utóbbi pedig jótékonyan hat a jó minőségű pálinka készítésre. A Dunakiliti-Tejfaluszigeten található neves pálinkaház több hektáros gyümölcsösében mi is körbenézhetünk. A manufaktúraként működő üzem- és látványfőzdében pedig nyomon követhető a pálinka útja a gyümölcs cefrétől a nemes párlatig. - Van három nagyon fontos eleme a pálinkakészítésnek: az egyik a gyümölcskert, a másik a fermentáció, tehát maga a cefrézés, a harmadik a maga a desztillálás, a cefrének a lepárlásának a lépései. A leges-legfontosabb pont, hasonlatosan a bor és a szőlő kapcsolatához a gyümölcsöskertben történik, hiszen csak érett, csak nagyon jó minőségű alapanyagot tudunk feldolgozni, azt is dolgozzuk fel. Egy jó pálinkának az esetek túlnyomó részében annak a gyümölcsnek a vonulatát kell hoznia, amiből készült. - A vizek világának is nevezett Szigetközben a gasztronómia fontos elemeinek számítanak a halból készült ételek. A szigetközi ecetes halat generációk óta készítik és szeretik a helyiek: mára már az éttermek kínálatában is népszerű fogásnak számít, igazi szigetközi csemege. - Ezt a háziasszonyok találták ki, a vasárnapi ebédből nagyon sok minden megmaradt és ezzel tartósították. Mi az ecetes halat busaszeletből készítjük, besózzuk, utána forró olajban kirántjuk, csinálunk egy alaplevelet, ami ecetes, cukros, hagymás lé és ebbe belerakjuk a patkókat és hagyma, busapatkó, és még egyszer hagyma, rétegezzük, és felengedjük teljesen ezzel az alaplével berakjuk a hűtőbe és öt-hat nap érlelés után tudjuk elővenni és lehet elfogyasztani, de három hétig is eláll. Nagyon büszkék vagyunk rá mi szigetközeik, a mi nemzeti eledelünk az ecetes hal. - A Szigetközben élők nem csak a "nemzeti eledelükre", de szülőföldjükre is büszkék, gyakran mondják is, hogy aki egyszer ide ellátogat, azt hamar hatalmába keríti a vidék, majd a vágy, hogy amilyen gyorsan csak lehet, újból visszatérjen.

- Magyarország észak-nyugati szegletében, szorosan a határ mentén terül el "a Duna ajándéka"-ként is emlegetett Szigetköz, ezer és legalább még egy csoda vidéke, amelynek még kialakulása is meseszerű. - A Szigetközt két folyó határolja, a Mosoni-Duna a déli része, úgy szokták hívni, hogy Alsó-Szigetköz - és az Öreg-Duna, és annak is a mellékágrendszere az pedig a Felső-Szigetköz, A Szigetköz meglehetősen gazdag élőhely: madarak, kétéltűek, hüllők és számos botanikai érdekesség otthona. Hogy a természetes szépség fennmaradjon, 1987 óta valamennyivel több, mint kilencezer hektáron a Szigetközi Tájvédelmi Körzet védi az itteni értékeket.