Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek, helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infógrafikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A teljes leirat forrása a teletext.

mint a siklósi, amit bizony még az 1930-as években is laktak legutolsó urai, a Benyovszkyak. úszta meg a felrobbantást, de a második világháborúban is elvétettek egy ide irányzott bombatámadást. a Magyar Televízió első saját gyártású sorozata, a Tenkes kapitánya forgatásához is. az eseményeit egy alapként használva álmodta meg imádta magát a siklósi várat is, és a Rákóczi szabadságharcnak - Kevés magyar vár maradt olyan szerencsésen épségben, Az erődítmény nem csak a Rákóczi-szabadságharc után Viszont tény és való, hogy már majd hatvan év Fikció, ezt azért hangsúlyozni kell, hogy fiktív történetről beszélünk. nagyon sok látogató érkezik azért, még ha ki sem mondják, Így az ódon falak ideális kulisszául szolgáltak hogy ők a Tenkes kapitánya várában szeretnének sétálni. regényhez gyűjtött itt ihletet. - Örsi Ferenc imádta ezt a vidéket, Aztán tolla alatt Eke Máté, Buga Jakab és barátaik alakja a Tenkes kapitánya történetét. na meg puskaport, a filmekben kissé kelekótyának ábrázolt labanc ezredes és katonái orra alá. hogy a Rákóczi szabadságharc kezdetén egy évig tartották megszállva a várat Vak Bottyán generális csapatai, eltelt a forgatás óta, de mai napig - Örsi Ferenc eredetileg egy Kanizsai Dorottyáról szóló az osztrákokkal. A vár múltja legalább olyan komoly, mint a hírneve: elevenedett meg, akik ésszel és ravaszsággal törtek borsot, Az azóta klasszikussá vált történet valóságalapja, így adódott alkalom arra, hogy csetepaté is kialakuljon itt A kutatók szerint még az 1260-as években kezdték felhúzni a ma látható épületegyüttes 500 év építkezésének az eredménye. első falait, és onnantól fogva egyre komolyabb szerepet töltött be a dél-dunántúli régióban. - A 15. századot mondanám a siklósi vár fénykorának. Akkor az a Garay család birtokolja, amely családnak a soraiból több nádort is ismerünk, és mint nádori székhely volt ismert maga a település is. Éppen a Garayak idején Luxemburgi Zsigmond itt töltött fél évet házi őrizetben. - A vár kiállításai a XVI. század-, míg a várkápolna a mélyen vallásos Garayak korszakának hangulatát igyekszik visszaadni. De minden épen maradt falnál többet mesél az akkori ember gondolkodásáról egy-egy történet. Ilyen mesét őriz évszázadok óta a kápolna fájdalmas Krisztus szobra, amit valószínűleg a töröktől féltettek, ezért rejtették el a belső kapu feletti falszakaszba beépítve. A szobortöredék csak pár évvel ezelőtt került elő egy régészeti feltárás során. A vár három 500 éves szobájának üvegpadlóján sétálva alattunk a múlt, előttünk a falakon a jelen. A Siklósi Szalon évről-évre megújuló képzőművészeti kiállítása közel hetven művész összefogásával alakult: minden évben mindenki hozzátesz egy-egy friss munkát, legyen az festmény, térplasztika vagy akár számítógépes grafika. - Nem egy stílusirányzat köti össze az embereket, heterogén, tehát mindenki mást csinál. De az a szellemisége megmaradt amit '67-ben hozott magával, tehát az a szabadság. Mindenki azt csinálhat, amit akar, mindenki saját magáért vállalja a felelősséget. Ez a barátság és ez a fajta szabadelvűség, és mindig a legújabb dolgait hozza ide, - A kiállítás ereje épp abban rejlik, hogy ez a hetven alkotó ami összetartja ezt a társaságot. a képzőművészet számos területéről érkezik. olyan művet, ami elgondolkoztat vagy egyszerűen Így könnyedén találhatunk meggyönyörködtet. itt nőtt fel és ma is a városban alkot. A Siklósi Szalon vezetője, Kovács Ferenc festőművész - Kölyökkorban kezdtem el festeni, négy éves lehettem vagy öt. Mentünk focizni, vagy a többiek, mert én leültem és szentképet másoltam a falról. Belülről jött egy dolog, ami hajtóerő, édesanyámék látták és mindig hoztak színes ceruza, festék hogy nekem ezt meg kell festeni és aztán ezt később és általános iskolában már körbefestettem az egész falat. absztrakt festőként kezdte, aztán szép lassan visszatért Kovács Ferenc a képzőművészeti főiskola után a figurális stílushoz, sőt sok mitológiai témát, Az elmúlt egy-két évtizedben főleg akvarellekkel foglalkozik, korpuszokat is festett. amiken gyakran megjelennek Siklós utcái, vagy éppen a város fölé magasodó, messziről is feltűnő vára. - A Siklósi Szalon rendszeres kiállítója Németh Sára helyi keramikus, aki 15 évet dolgozott a városban évtizedeken át működő Siklósi Kerámia Alkotóházban. De az agyaghoz már sokkal korábban közel került. Siklóson az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején több Itt, a Fazekas utcában nőtt fel Sára is. fazekasműhely is dolgozott, ráadásul ugyanabban az utcában. - Mikor én gyerek voltam, ott vízvezetéket építettek, bár akkor már nem dolgozott fazekas Siklóson, kifordított a földből egy csomó régi fazekas töredéket, és akkor ez engem nagyon elkezdett érdekelni. Már az iskolában szakkör szinten foglalkoztam az agyaggal, aztán később ezt is tanultam nagyon jó mesterektől, fazekas mesterektől is sikerült. - Aztán az alkotóház laborjában kipróbálhatott mindenféle technológiát és alapanyagot, mint például az üveget és a fémet. Ezek az anyagok mind-mind másképp reagálnak a hőre, a kemencére - ezért különböző hőfokon égeti őket, vagy többször kerülnek kemencébe, több részletben épülnek bele a kerámiába. Azért izgalmas ez számomra, mert ezeknek az anyagoknak - Munkáimban az anyagok egymásra hatását vizsgálom. az együttélésének a vizsgálatát szeretném én kézben tartani, kontroll alatt tartani. Hiszen ebbe beleszól a tűz, beleszólnak a színek, beleszól a formák változatossága. Ez egy örök kísérlet. - Sára állandó játéka az agyaggal, a textúrával és faktúrával népművészettől indult, műhelyében ma is gyakran forog a fazekaskorong. De már nem használati tárgyak készülnek rajta, hanem gondolatokat, szimbólumokat, asszociációkat kifejező térplasztikák, kisplasztikák, absztrakt alkotások születnek. Ahogy a fazekasságban, úgy a borászatban is igen fontos szerep jut az agyagnak, legalábbis az agyagos talajnak, ahol a szőlőültetvények nőnek. Siklóson szép borok teremnek, annyira, hogy a villányi borvidéket korábban Villány-Siklósi borvidéknek hívták. De míg Villány a nagy vörösökben erős, addig a siklósi domboldalak inkább tüzes fehérborokat - Innen tőlünk Máriagyűd fele és Máriagyűd után, kavicsos, meszes-kavicsos a talaj, az pedig teljesen más ízt ad teremnek - pedig alig tíz kilométer van a két település között. Vannak olyan fehér szőlőfajták például, amik ugyanaz a klón, egy fehérbornak, mint a mi vidékünkön. és teljesen más ízeket, teljesen más illatokat ad ki egy máriagyűdi olaszrizling vagy egy kisharsányi vagy siklósi olaszrizling, annyira befolyásolja ez a pár méter, a talaj szerkezete a borok minőségét. - A siklósi gazdák főleg "a hegy" déli oldalára és a "tetőre" telepítenek szőlőt. A hegytető szelesebb, máshogy érik be a termés, de mostanában inkább a nagy meleggel gyűlik meg a baj. Pedig a gazdák alaposan ismerik a talaj és a szakma titkait, sok család generációk óta foglalkozik szőlővel és borral. - 1965-ben a dédipapámmal már feljártam a pincészetbe. Egy kis faluban laktunk, Mattyon, onnan jártunk be művelni, akkor nagyon sok vidékinek volt itt a siklósi területen szőlőjük. Elkészítettük a kis szőlőnket, vagy eladtuk szőlőbe, vagy borként leadta a papám, vagy pedig az össze többi, ami megmaradt, megittuk, ennyi volt. Nem volt egy megélhetési pont ez a szőlőtermesztés nálunk. - Kalmárék az elmúlt évtizedben rájöttek, hogy a mennyiségi termelésnél jövedelmezőbb a minőségi borral foglalkozni, és szebb munka is. Nem csak a borok újultak meg a kezük alatt, de a borfeldolgozó és a pince is. Hiszik, hogy a bor nem csak lerészegedésre való, hanem a minőségi gasztronómia elmaradhatatlan kiegészítője. Nem csoda, hogy konyhájukban olyan kedvenc családi receptek is előkerültek, mint a parasztos libamáj. - Egyszerűen a libamájat fel kell szeletelni, rárakni egy nagy csomó hagymát, nem igényel különösebben fűszereket, pirospaprika, só, bors, utána pedig paradicsom rá, erőspaprika karikázva és kész. És áttört burgonya pedig a körete, az megy hozzá, sima áttört burgonya. - Kiválóan illik a májhoz a dűlő zászlósbora, az olaszrizling, ami mellett kezdenek egyre inkább megjelenni a népszerűbb világfajták is. És manapság a vörösborok privilégiumát is bátran kezdik elvitatni Villánytól a siklósiak. - Malkocs Bej, a klisszai szandzsákbég komoly szerepet vállalt Magyarország elfoglalásában, különösen az 1543-as hadjáratban. Siklós ostromában is kitüntette magát. A dzsámi-építés a főtisztek és a helyi tisztségviselők körében nagy tiszteletet érdemlő tevékenység volt, az urak igyekeztek maguk után valami nyomot hagyni az örökkévalóságnak. Így épült fel Siklós várfalain kívül Malkocs bej temploma, még biztosan a bej halálát megelőzően. Egy dzsámi alapvető jellegzetessége a tájolás: az épület egyik fala, ahol a mihráb-fülkét helyezték el, Mekka irányába kellett nézzen. A mihráb-fülke mellett állt a dzsámik másik kötelező eleme, a szószék, ami itt sajnos nem maradt meg. Csak a kőből, és nem fából készült alapját találták meg, ami azt mutatja, hogy Malkocs Bej hosszabb időt szánt az épületnek. - Ahol mi most fent állunk, az a karzat, itt a nők foglaltak helyet. A Malkocs Bej dzsámi esetében egy érdekes módon egy falba vájt lépcsősorral oldották meg, hogy fel lehessen jutni a karzatra. És az ajtó egyben egy ablaknyílásba is nyílik, tehát a feljáró kezdet az kívülről ablak, belülről ajtó. Nagyon ötletes kis megoldás ez. - A siklósi dzsámit többször átalakították, egy időben lakóépületként szolgált, a XIX. században pedig a szomszédos fogadó kocsiszínnek használta. Későbbi beazonosításában komoly segítséget nyújtott Evlia Cselebi török utazó korabeli leírása, aki természetesen Siklóson is járt. - Leírta azt, hogy a Malkocs Bej dzsámi egy valóságos kis rózsaligetben van, ritkábban lakott részén a városnak, és ez a tér, ami körülötte van, egészen a 19. századig piactérként is funkcionált, tehát egy ritkábban lakott része volt. Emellett persze a helyi hagyomány is megőrizte, hogy ott van valami török dolog. Az eredeti dzsámi falai nagyjából a második ablaksorig maradtak fenn, a többit azóta építették újra balkáni analógiák és a rendelkezésre álló feljegyzések alapján. Kevés dzsámi maradt fenn Magyarországon, és híres katolikus kegyhelyből sem állunk bővében. Mégis, jutott belőlük Siklósnak is. A Máriagyűdi Bazilika. - A kegyhely egy kiválasztottság, ahol Isten kegyelme csodákat művel. És hát a kegyhelyek általában Boldogságos Szűz Mária nevéhez fűződnek, az ő anyai jósága ami körülvesz bennünket és az ő közbenjárása által, a gyógyulások által, az imameghallgatások által lesz kegyhely a kegyhely. - Már a honfoglalás előtt Máriát tisztelték itt, valószínűsíthetően a keresztény szlávok helyeztek itt el oltárt, szoborral. Aztán államalapító István király ideküldte a klerikusait és a pogány magyarokat keresztény hitre térítették. A bencés atyák nem csak a lelkeket építették, hanem egy kápolnát is felhúztak a Tenkes déli domboldalában. A mai templom ennek alapjain nyugszik. Az eredeti, még talán a szlávoktól származó Mária szobor átvészelte a tatárjárást, de aztán a török hódoltság alatt, amikor a templomot dzsámivá alakították, nyoma veszett. A siklósi házfőnök hozatott helyette újat, ami egészen a Rákóczi szabadságharc kezdetéig állt az oltáron. - Nem látják biztonságban a szobrot, ezért elmenekítik Eszékre. És átadják az eszéki ferenceseknek azzal a kéréssel, ha Máriagyűdön elmúlik a veszély, akkor a szobrot kérjük vissza. Hát, számolhatunk - több mint háromszáz éve a szobor ott díszeleg az eszéki ferences templom oltárán, főoltárán és alá van írva, hogy a Gyűdi Mária. - A harmadik, mai szobor a XVIII. század elején került ide: gyönyörű, 9,5 kiló súlyú, arany és ezüst ötvözet palástja a hívek adományából készült. Az új Máriához méltó, nagyobb templom is épült Batthyány Károly siklósi földesúr támogatásából. Nagyobb átalakítások azóta sem történtek. Megjelent viszont maga Szűz Mária, amit reformátusok, katolikusok, és ortodoxok egyaránt igazoltak. Gyorsan híre ment a jelenésnek, így zarándokok indultak Gyűdre az ország minden pontjáról, és nem is maradtak el a csodás gyógyulások. Egyházi feljegyzések alapján százával hagyták a templom környékén mankóikat a gyógyultak, és még a pestisjárvány is elmúlt. A Máriagyűdi Bazilika mögött rózsafüzér-sétány vezet körbe a domboldalban. A sétány a főlépcső alatti nagy keresztnél indul, felvisz egészen a piétáig és a bazilika másik oldalán tér vissza. Az út mellett minden egyes üdvözlégyre egy-egy beton oszlopocskát állítottak kis kereszttel. Eltéveszteni sem lehet. Nagyjából innen indul a gyalogos turisták kedvelt útvonala, a Csodabogyó tanösvény is. A szúrós csodabogyó nem egy mesebeli elnevezés, hanem a környék erdőinek jellegzetes növénye. - Rászolgált a nevére, egyrészt mert szúrós, valóban szúrós, és ami látszik, mint ha a leveleken lenne egy-egy termés, egy piros csodabogyó, az valójában a szárnak a meghosszabbított, ellaposodott része, tehát nem levél. A levél az a tőben van, egy kis kezdeményezés. És ezen az ellaposodott részen jön a virág április-május környékén és itt jön a piros bogyós termés. - Különleges színe és alakzata miatt a ma már védett csodabogyóból egy időben nagyon sokat leszedtek a környéken, szerették a virágkötők és a sírokon is használták dekorációnak. A Villányi-hegység Magyarország legdélebbi hegysége. Mérete alapján valójában csak a domb elnevezést használhatná, legmagasabb pontja, a Szársomlyó nem éri el a hegységek 500 méteres alsó határát. Viszont olyan hirtelen türemkedik ki a Dráva síkságából, hogy mégis megérdemli a hegység nevet - még ha nem is mindenhol jellemző ez rá. - Erősen elüt a Villányi-hegységnek, főleg ahol most vagyunk, a Tenkes hegynek az északi és déli oldala. A déli oldal meredeken emelkedős, növényzetét tekintve karsztbokorerdős rész inkább, az északi pedig egy lankás, elhúzódó, nagyobb erdőtársulásokkal megtűzdelt rész. Ha a hegycsúcsra fel kell jutni, a déli oldalon sokkal nehezebb, mint az északi oldalon. A hegységecskében kiváló túraútvonalak vezetnek, persze nem az extrémebb fajtából. Kényelmes, erdőjáró sétákat tehetünk itt inkább, tájékozódásul minden országos jelölés megtalálható az utak mentén. De figyelem, ha esetleg Kéktúra-pecsétjeinket gyűjtenénk, számítsunk rá, hogy a Villányi-hegység kék jelzése nem része az országos útvonalnak! Az ösvények mellett kilátók, esőkunyhók, padok és szalonnasütő helyek teszik érdekesebbé és komfortosabbá a gyalogtúrákat. A Csodabogyó tanösvény mentén pedig még egy varázslatos hangulatú erdészház is áll. Ha gyaloglás helyett inkább tekernénk, Siklós környéke hegyikerékpárral is keresztül-kasul bejárható. Néhány kerékpár-rajongó lelkes helybéli egyesületet alapított, hogy közösen tartsák rendben a fontosabb útvonalakat, és programok szervezésével lendítsék fel a bringás életet. - Autósportot cseréltem kerékpárra, igyekeztem a technikai sportok mellett maradni. Az egyik barátom egy pár évvel ezelőtt vett egy össztelós montit, és mondta, hogy próbáljuk ki. Ide jöttünk fel először, na most én itt gyalog jöttem fel kerékpárt tolva még az elején, de azóta hál istennek sikerült annyit gyakorolni és edzeni, hogy azért nagyjából bejártuk az országot. - A terepkerékpározás speciális gumit és hajtás áttétet, valamint külön futómű beállítást igényel. A bringákon gyakran teleszkópok csillapítják az erdei utak rázkódását. Különlegessége, hogy az útvonalakon nincs forgalom, nincsenek autók. Külön izgalom, hogy kerekünk alatt nem szilárd aszfalt van, így gyakran meg kell küzdenünk tereptárgyakkal és a változó talajszerkezettel. Viszont a tekerésben megpihenve betérhetünk a környékbeli számtalan pince egyikébe enni egy szelet zsíros kenyeret vagy inni valami hűsítőt. - Van nagyon sok, aki pontosan erre állt rá, hogy jön egy kerékpáros, meg szeretne állni ebben a pincében inni egy fröccsöt, kifizeti,továbbmegy. Vannak nyitott pince napok, úgyhogy akkor természetesen egyet biztos, hogy lehet inni ingyen, ha ismerős az ember, akkor szívesen fogadják ingyen. - De azért csak óvatosan a fröccsözéssel. Hiába nem országúton haladunk, a hegyi kerékpározás megerőltető sport. Ha felfelé teker, azaz mászik az ember, akkor saját súlya mellett a bringáét is cipeli, így általában ugyanazon a távon kétszer annyi kalóriát égetünk el, mint futva.