Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- Karácsony közeledtével minden giccs megbocsátható: ünneplőre cserélik hétköznapi viseletüket az utcák, fény költözik a terekre, és noha idén a karácsonyi vásárok forgataga elmaradt és a megszokottnál csendesebb az ünnep, a hangulatos fények, a forralt bor, a bejgli, a mézeskalács, és a sült gesztenye illata hozzátartozik az ünnephez. A téli levegő Iharosberény vidékén gesztenyeillattal keveredik. A Somogy csücske az ország egyik legjobb gesztenyetermő vidéke. A szúrós fondor szelíd termést rejt. A gesztenyesütéshez háromnegyed óra is elég, de a sült gesztenye ízét, illatát egy életre megjegyezzük. - Egy ilyen keresztvágást csinálunk a gesztenyének a domború oldalán. Ennek két jelentősége van, hogy ha el kezdjük sütni, akkor a benne lévő páratartalom miatt ne robbanjon fel a gesztenye, illetve ez a sütéskor teljesen ki fog nyílni, akkor simán csak két ujjal ki tudjuk fordítani a fogyasztható gesztenyét a héjából. - A régi karácsonyokhoz a betlehemezés is hozzátartozott. Főleg faluhelyen. Somogy megyében található Közép-Európa legnagyobb beltéri betleheme: idén lett volna 72 éve, hogy Vörs betlehemet állít. A zsáktelepülést ilyenkor turisták ezrei keresik fel, de most a járvány miatt elmaradt a nagy betlehem megépítése. Pedig itt a betlehemállítás közösségi munka, szívvel-lélekkel építik minden esztendőben. - Ezt teljesen társadalmi munkában, a betlehem építés előtt elmegyünk mohát gyűjteni, mert azzal takarjuk le az egész felületet. Akkor gerendákból, fából, pallóból, deszkából előre elkészített dobogólapokból megcsináljuk a vázat. Mikor ez kész van, akkor kezdjük meg a felület építését. Ezt úgy kell megcsinálni, hogy fölülről elindulunk és haladunk lefele, mert ahol már voltunk, oda már visszamenni nem lehet, mert utána összedőlne az előtte elvégzett munka. - A betlehemállítás szokása 1223-ban az itáliai Greccióból indult, amikor Assisi Szent Ferenc berendezett egy barlangot jászollal, szalmával, szamárral és ökörrel, majd pásztorokat hívott, hogy felelevenítsék Jézus születésének szent eseményeit. A krónikák szerint Szent Ferenc beszéde után a jászolban fekvő kisded figurája megelevenedett. - A betlehem, a karácsonyi játékok templomokhoz kötődnek. Templomok előtt játszották először a karácsonyi játékokat, és csak később a polgárosodással vált a családok mindennapjainak részévé. - A jászol és a Szent Család mellett a pásztorjáték fontos szereplői a két angyal és a három pásztor, a betlehemezők segítségükkel felelevenítik Jézus születésének történetét. És noha a betlehemezés szokása ma már megkopóban, emlékét fotográfiák is őrzik, elég Korniss Péter betlehemes sorozatára gondolni. A világ, a falu változnak, de a betlehem örök kapocs a régi hagyományokhoz, valami olyasmihez, amit még a nagyszüleink, dédszüleink, főleg falun, ismertek és szerettek. - Nem csak a betlehemet építik, hanem a közösséget is építik. A vörsiek ezen kívül nagyon tartják az a hagyományt, hogy bábtáncoltató betlehemezők vesznek rész az ünnepi szentmise után nagy örömére az embereknek, és a falut is járják. - Úgy tartják, ahol kereszténység van, ott betlehem is van. Készültek főúri betlehemek is, de a paraszti betlehemezés szokása terjedt el leginkább. A betlehemi pásztorok hozzátartoznak a karácsonyhoz, az ősi pásztormesterség azonban lassan a múlté lesz. A Sárrét és a Bihari-sík mindig is birkás terület volt. Szabó Zoltán keveset jár be a faluba, jobban szeret a Furta melletti tanyán az egyszobában időzni, no meg a juhok között lenni. - Én juhász vagyok, mióta megvagyok. Én gyerekkorom óta, már iskolás koromban váltogattam itt az öregeket, ha dolguk volt, jöttem őrizni a birkát. Ez nem munka, ha valaki ezt munkának nézi, akkor abból nincs semmi, ez egy életforma. A fél falu juhász volt, pásztor ember volt, most már egyre kevesebben vagyunk. Ez a juhász élet ez azzal jár, itt 24 órából inkább 26-ot kell itt lenni. Nem 24-et. - Itt kell lenni karácsonykor is. Merthogy a kisbirkák sokszor éppen akkor jönnek a világra. December végén születnek, hogy tavasszal aztán jelképpé, húsvéti báránnyá váljanak. - A fenyőállítás szokásának elterjedésével a befagyott Duna fűrészporral felszórt jegén is árultak már fenyőt. A régi Pest szívében hamarosan elterjedtek a karácsonyi vásárok: a bódékat gyertyák és mécsesek meghitt fénye világította meg, ide jártak melegedni a régi korok kis gyufaárus lánykái. Hogy honnan is jönnek és hogyan is élnek a fenyők, amelyekkel az adventi időszakban az árusoknál találkozunk, arról itthon legtöbbet a kelet-zalai dombok tudnának mesélni. Történt, hogy Pagony Károly erdész fogságba esett az első világháborúban, szabadulásakor pedig a kabátja bélésébe rejtve, fenyőmagokat hozott a Kaukázusból. Ennek köszönhető, hogy tél ide vagy oda, Surdon örökzöld világba csöppenünk. - Surd teljes közigazgatási területén termelik a fenyőfát, ez a helyszín a bodvai hegyhát, de a szemben lévő hegyháton Szakállhegyen is termelik a fenyőt a '80-as, '90-es évek elején mind búza és kukorica termőterületek voltak. Sőt a szőlőtelepítéseknek is a kárára ment a fenyő, mert addig amíg minden hegyi birtokon volt szőlő, 30-40 évvel ezelőtt most már a szőlőt is leváltotta a fenyő. - Érdekes, hogy a XVI. századbeli Magyarországon még a földesúrnak karácsonyi adóként beszállított tüzelőt hívták karácsonyfának. Díszként fenyőfát először német földön állítottak, egyes krónikák szerint Luther Márton, de más feltételezések szerint voltak, akik megelőzték. Ami viszont biztos, hogy Goethe 1774-ben Az ifjú Werther-ben említi is, amikor "Werther arról beszélt, hogy mennyire fognak örülni a kicsikék, (...) amikor egy-egy váratlan ajtónyílás és a gyertyákkal, cukorkával és almával tündöklő fa paradicsomi boldogságba ragadja a lelket". - A fenyőfa egy örökzöld, amely az újjászületést, az örökkévalóságot jelenti. Társadalmi helyzettől függött ez, ki mivel díszítette a fenyőt. Kezdetben gyümölcsökkel díszítettek, aszalt gyümölccsel vagy almával, dióval. A diót is arany színűre festették, aztán az arany dióból idővel üveggömb vált, fényes üveggömb. - Hogy Magyarországon ki és mikor állított először karácsonyfát, arról többféle feltételezés is született. Akárkitől is eredt, az biztos, hogy 1854-ben már divatba jött a fenyőállítás szokása, leginkább a tehetős családok körében. A falvakban viszonylag későn, csak a 20. század derekán vált általánossá a fa-állítás, előtte csak egy örökzöld ágat lógattak a mennyezetről. - Egy gazdagabb családnál akkor amikor karácsonyfát állítottak, minden gyermek külön karácsonyfát kapott. A díszítésüket pedig, a gyümölcsök után átvették az otthon készített, főzött csomagolt cukorkák és apróbb figurák, majd később pedig a gyártott, manufaktúrákban előkészített díszek. Az ipari forradalommal megjelentek a technika vívmányai. A századforduló után, megjelentek a léghajók, Télapó nagyon sokszor hőlégballonon ereszkedik le. - Szentendre karácsony múzeumában, a Hubay-ház magángyűjteménye az ünnep köré épülő tárgyi kultúráról mesél. A mai Csehország és Szlovákia területén lévő üveggyárakból számos leheletvékony üvegdísz került a magyar úri családok karácsonyfáira. Később felkerült a fákra a szaloncukor is, a XIV. századi francia fondantcukor újkori leszármazottja. A Szamos cukrászdinasztiában három generációra visszamenőleg, sok-sok munkával készülnek a kis masnis csodák. Kezdetben a főzéstől a táblázásig, formázásig és mártogatásig minden munkát kézzel végeztek, a bonbonok csomagolását is. - El lehet képzelni, hogy selyempapír, sztaniolpapír, ugye alul van a sztaniol, felül a selyempapír. A kis korpuszokat beleteszem, kézzel becsomagolom, majd ezt a becsomagolt korpuszt, asztal alatt egy spárga oda volt erősítve szöggel, és a spárgával a két végét meghúztuk. Tehát ez volt az ősi módszer. - Jókai még szalonczukkedli-nek nevezte a szaloncukrot, mivel a név a német salonzuckerl szóból ered. Gépesített gyártását Stühmer Frigyes budapesti csokoládégyárában kezdték, és a színes sztaniolpapírba csomagolt ünnepi édesség máig megmaradt magyar jellegzetességnek. - A karácsony kezdetben kifejezetten a keresztény kultúrkör kiemelkedő vallási ünnepe volt, majd a meghittség, az elcsendesedés, az otthon ünnepévé vált. Mióta ünnep az ünnep, azóta ünnepli másként szegény és gazdag, hegyi vagy városi ember és ilyenkor is, mindenhol más kerül az asztalra. Hegyköz apró településén az egykor idetelepített szlovákok a régi karácsonyok ízeit is tovább örökítették. A vágáshutai szlovákok asztalán Vigiliakor, karácsony előestéjén egy különleges, savanyúleves gőzölög. - Régen a savanyú gombaleves volt a fő étel karácsony Vigiliára és ahhoz szoktunk csinálni törtkrumplit és az volt a legfőbb étel. Odatettük a savanyúkáposztát főzni, beleaprítottuk a száraz gombát, meg a kolbászt raktunk bele és egy kis ilyen ritka rántást, de csak egész keveset. Azt együtt össze főztük beletettünk egy markocska riszt, hogy egy kicsit sűrűbb legyen és az nagyon finom! - Sátoraljaújhelytől mintegy 20 km-re fekszik Magyarország tájainak egyik ékszerdoboza, hazánk legkisebb tájegysége, a Hegyköz. Itt nincs szükség díszekre ahhoz, hogy meglássuk az ünnep tiszta arcát, elég csak beleszagolni a levegőbe ezen a megkapóan gyönyörű vidéken. - A karácsony illatához említhetjük a mézeskalácsot, ezeket a szegfűszeggel, aszalt gyümölcsökkel, fahéjjal ízesített csodálatos illatú csemegéket. Amelyeket különböző formákba préselve akasztottak fel a fára. És csodálatos illata volt a fenyőnek és a mézeskalácsnak így együtt. - A hagyományos csillag és karácsonyfa-formák mellett míves darabok is készülnek, például a már-már sok helyütt feledésbe merült, ütőfás módszerrel. A díszes ütőfákat leginkább körtefából faragták a mesterek, akik a 15. századtól elsősorban egyházi tárgyú ütőfákat készítettek, így egy-egy mézeskalácson szentek és a Szent Család képe is megjelent. Ha Szombathelyen édes, csábító mézeskalács illatot érzünk, Neumeister Gyulánéra gyanakodjunk. Régi tudás birtokosa ő: ütőfás módszerrel készíti a mézeseket. Az így készült kalácsok sokkal keményebbek a megszokottnál. - A mézeskalács anyag 50 %-a méz a liszthez képest. Nem szabad beletenni olyan lazító szereket, mint szódabikarbóna, sütőpor, szalakáli vagy hamuzsír, mert akkor a forma deformálódik. Ez teljesen natúr. Ez csak mézet, lisztet, tojást és cukrot és zsiradékot tartalmaz. - Ma már országszerte számos mézeskalácskészítő manufaktúrával találkozhatunk, az egyik leghíresebb a Balatontól északra lakik. Orbán Anikó cserszegtomaji manufaktúrájában a mézesek díszítése művészi rangra emelkedett. - A középkorban Európából érkezett ide a mézeskalács. Abban az időben kolostorokban készítették és elsősorban bibliai történeteket illetve az uralkodó osztályhoz kapcsolódó történeteket dolgoztak fel. 500 év alatt teljesen átalakult a mézeskalács készítés Magyarországon. A cifra tükrös színes mézeskalács, az a nagyon sok fantáziával készülő finom Giccs, az az 1850-es évek után a cukrászati ipar fejlődésével kezdődött el. - Magyarországon német mintára kezdtük ünnepelni a karácsonyt, a bejgli is onnan érkezett: 1830-ban még "posonyi finom mákos kaláts" néven említi egy szakácskönyv. Ma országonként több változatban is létezik hasonló recept, de mákkal rajtunk kívül csak Lengyelországban töltik a kalácsot. - A mák az, ami hagyományosan a gazdagságot, bőséget jelentette, és úgy tudom, hogy azért fogyasztották ezt főleg karácsonykor, hogy a következő év gazdag és bőséges lehessen. A bejgli az egy élesztős omlós tésztából készült sütemény. Tehát a linzertésztához hasonló omlós, de van benne egy kis élesztő, hogy egy kicsit egy kicsit könnyebb legyen a tésztája, és ebbe tesszük a különböző töltelékeket. A töltelékek pedig forrázott töltelékek, amik úgy készülnek, hogy dió vagy mák és erre teszünk egy cukorszirupot gyakorlatilag. Szerintem a jó bejgli titka az, hogy jó alapanyagokat használunk hozzá: jó vajat használunk hozzá, friss tojást használunk hozzá és a mák az mákból van, a dió az dióból van. Újabban gesztenyével, meggyel vagy aszalt szilvával töltött bejgliket is kaphatunk, de létezik meggyes-mákos, gesztenyés-szilvás, almás-mákos és káposztás változata is. - Karácsonykor, a fény ünnepén fényben fürdik Budapest minden forgalmasabb tere, fényruhába öltöznek a fák. A sok-sok dísz, a jégcsapfüggönyök szinte fényalagúttá varázsolják az Andrássy utat, ragyogó pompába burkolózik a belváros. Szívet melengető látvány a hideg, sötét téli napokon felnézni a színes fénygömbökre, harangokra, szívekre. A fényünnep idején még fényvillamossal is átutazhatunk a kivilágított városon. Az ókori Rómában a téli napforduló idején, nagyjából december 17. és 25. között tartották a szaturnáliákat, a földművelés istenének, Szaturnusznak ünnepét: házaikat ilyenkor az újjászületést jelképező örökzöld borostyánnal díszítették. - Karácsony egybeesett a római Mithras kultusszal, amely a Nap imádatát jelentette. Tudjuk azt, hogy ez a napforduló amikor a Nap, a világosság legyőzi a sötétséget, egyfajta diadalmasságot is jelent, ez simult bele a karácsony ünnepébe is. Az ünnepi ajándékozás hagyománya is a római időkig nyúlik vissza. Ahogy a karácsonyfaállítás szokása, úgy az ajándékozás hagyományának megteremtése is a tehetősebb polgárcsaládok révén terjedt el. - Középkorban a gyermek kicsit felnőtt volt. Ahogy a pedagógia változott, másképpen gondolkodtak a gyermekről és a gyermek szerepéről. A korabeli újságok külön hasábokon kínálták a karácsonyi játékokat, a gyerekek mesekönyvekről, hintalóról, rendíthetetlen ólomkatonákról és babákról álmodtak - egyre nagyobb izgalommal várták, mit hoz a Jézuska. Székesfehérváron, a Hetedhét Játékmúzeumban örökéletre szenderültek a régi gyerekkorok álombabái. Nem csak játékok ők vagy egyszerű dísztárgyak. Régi korok státuszszimbólumai. - Kitűnően öltöztethetőek voltak, ruhákat lehetett adni nekik, a kislányok be tudták gyakorolni rajtuk azokat a fajta jártasságokat, amelyek a felnőtt női létükhöz elengedhetetlenek voltak. Az 1870-es évek végén 7-8 éves kislányokat mintáztak az arcok. Gyermekszerűbbek megjelenésre ezek a babák, viszont ugyanúgy a legdivatosabb és legkorszerűbb ruhákba vannak öltöztetve és kiegészítőkkel látják el őket, tehát a valóságot szerették volna tükrözni ezek a babák és nem csak a babák, hanem összes játék, ha ebben a Moskovszky-gyűjteményben körülnézünk, akkor olyan, mintha ezt a valóságot látnánk kicsiben. - Persze a minőségibb, csinosabb babák luxuscikknek számítottak, olyan idők sosem jártak, hogy mindenkinek egyformán babát hozhatott volna a Jézuska. A főúri családoknál ez nem jelentett problémát. A gödöllői Grassalkovich-kastély 1867-től I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája volt. A királyi pompa időszakában temérdek anekdota született a kastély öreg falai között. - A karácsony kettős ünnep volt a királyi család számára, hiszen tudjuk hogy Erzsébet királyné karácsonykor, pont december 24-én született. Már hetekkel korábban nagy készülődés előzte meg a család és az udvartartás hölgytagjai körében az ünnepet: varrással, kézimunkázással ruhaneműt állítottak elő a szegények részére, illetve karácsonyfát állítottak a helybeli felekezeti iskolák mindegyikében. Süteménnyel, édességgel, pénzzel tankönyvekkel és más játékokkal ajándékozták meg a helybeli szegény gyerekeket, úgy tudjuk hogy 170-180 gyerek kapott ilyenkor ajándékot minden évben. Csajkovszkij utolsó balettje, a Diótörő több, mint hatvan esztendeje az ünnepvárás része. A karácsony olyan Diótörő nélkül, mint a karácsonyfa díszek nélkül. Idén az ünnepi, élő színházi előadások ugyan elmaradnak, de az előadás 2016-os felvételét karácsonykor mindenki számára ingyenesen elérhetővé teszik az Opera közösségi oldalán. A város a karácsonyi vásárok nélkül sem tűnik üresnek. A tündérfényben úszó Budapest így is megmutatja ünnepi ruháját az év legszebb ünnepén, amikor - ahogy Andersen szívszaggató meséjében írja-, "az ablakokból ragyogó világosság és sült liba pompás jó szaga árad ki az utcára". És reménytelien várhatjuk, hogy a Jézuska egy olyan új esztendőt hozzon mindannyiunknak, amelyben talán több béke és kevesebb szorongás vár majd ránk, mint amiben az idei, 2020-as évben részünk volt.

- Karácsony közeledtével minden giccs megbocsátható: ünneplőre cserélik hétköznapi viseletüket az utcák, fény költözik a terekre, és noha idén a karácsonyi vásárok forgataga elmaradt és a megszokottnál csendesebb az ünnep, a hangulatos fények, a forralt bor, a bejgli, a mézeskalács, és a sült gesztenye illata hozzátartozik az ünnephez.