Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- Nem kell művészettörténésznek lenni ahhoz, hogy belássuk, Budapest a világ egyik legszebb városa. Bármerre járunk is, impozáns középületekbe, elegáns palotákba, bérházakba, fürdő csodákba botlunk. Nem véletlen, hogy évről-évre turisták milliói érkeznek, hogy eltöltsenek itt néhány napot, hiszen Budapest feltölt, Budapest jól esik a szemnek. Ha pedig a turisták éppen nem jöhetnek, hát turistáskodjunk mi a fővárosunkban! - Az épületeknek az átlag színvonala nagyon magasan van. És tulajdonképpen ez fontosabb is, mint az, hogy legyen egy-két sztárépületünk. Sokkal jobb a városban sétálni, élni, turistáskodni, bármit csinálni, ahol maga a város sok jó házat tartalmaz. És az, hogy Budapestnek ennyire magasan van ez építészeti színvonala, ez az olyan építészeknek köszönhető, mint amilyen Czigler is volt. Egy építész lehet zseni, és lehet a szó legnemesebb és legszebb értelmében egy jó mester. És ő az utóbbi kategóriába tartozott. - Czigler Győző, a ma már kevésbé ismert építész, tanár fáradhatatlan szorgalommal buzgolkodott Budapest szépítésén. Életművét még mindig nem sikerült teljesen összegezni, de jelenleg körülbelül 160 "gyermekét" tartjuk számon: tervezett kastélyt, palotákat, fürdőt, templomokat, egyetemet és persze impozáns bérházakat, amelyek nélkül a város, különösen az artériáját alkotó körutak, ma már elképzelhetetlenek lennének. A XIX. század végén vált fogalommá a köznyelvben a sarokház, mint a jólét egyik szimbóluma. Czigler többször is megragadta az alkalmat, hogy megmutassa, hogyan gondolkodik a műfajról. A Nyugati pályaudvar szomszédságában álló neoreneszánsz épületei ma is büszkén hirdetik az antikvitás örökségét, hiszen helyenként már-már a paloták díszítettségével vetekszenek. Izmos oszlopok keretezte súlyos, nagy erkélyekkel dicsekedhet például a Teréz körút 41. és 49. szám alatt lakó ház is. Az itteni épületek gazdagon díszített polgári lakhelyek, ahol a lakók pajzsok védelmében, címerek, és klasszikus alakok közvetlen szomszédságában hunyhatták és hunyhatják álomra a szemüket. - Ugye a klasszikus bérházaknak az volt a nagy hibája, hogy voltak az utcafrontra néző házak, ahol általában az első emeleti lakás volt egyébként a legrangosabb. De a többi lakást azt nagyon nehezen lehetett igazán színvonalassá varázsolni. És ő például nagyon sok olyan belső kialakításon dolgozott, hogy ezt hogyan lehetne megoldani. - A belvárosi Gozsdu-udvar a leglátványosabb kísérlet erre. A lakónegyedet hét négyemeletes, Czigler más munkáihoz képest valamivel visszafogottabb épület alkotja. Eltűntek a robosztus erkélyek, az emeletek egymással egyenrangúak, és itt függőfolyosókat is hiába keresünk. A házak kialakításának és a másutt nem látható belső udvaroknak köszönhetően a lakásokba több fény jutott. 200 méteres, széles átjáró köti össze a házakat, amelyeknek köszönhetően a Gozsdu mára a pesti vendéglátás és a budapesti éjszakai élet egyik központja lett. Czigler pesti lakáskörülményeket megújító törekvéseiből végül nem sok valósult meg, más fronton azonban páratlan sikereket ért el, számos pompás középületet tervezett. - A historizmus építészetének egyik magyarországi mestere. Különösen késő historizmus. 1870-es évek közepén telepedett le Budapesten. És munkássága 1905-ben bekövetkezett haláláig tartott. Korai fő művei közé tartozik az Alkotmány utca két jelentős épülete, a Kereskedelmi Akadémia, illetve az Országos Erdészeti Egyesület palotája. - Az előkelő helyen, a Parlament szomszédságában álló épületek híven követik a neoreneszánsz iskola építészeti elveit. Mindkét mű kiváló arányérzékről tanúskodik. A Kereskedelmi Akadémiába impozáns bejáraton, súlyos oszlopok közt juthatunk be. - Szemben vele az Országos Erdészeti Egyesület palotája, az inkább a vadászkastély, illetve kiskastély építészetével mutat formai rokonságot. Ilyen módon hűen tükrözi a funkciót is, hiszen ugye trófeaszerű állatfejek találhatóak a homlokzaton, medvék, farkasok. Illetve a medalionok, szobrok is az erdészet és a vadászat témájához kapcsolódnak. - Az épület egyszerre volt szék- és bérház. Érdekessége, hogy összesen 151 helyiséget alakítottak ki benne, és itt született meg az első természetvédelmi törvény szövege is. - A XIX. század vége, a Millennium időszaka óriási fejlődést hozott Magyarországon és Budapesten egyaránt. Egyfelől városrendezés címén egész városnegyedeket tettek a földdel egyenlővé, másfelől Budapest elkezdett világvárosiasodni. Ekkor született a ma is látható városszerkezet. Elindult az áramszolgáltatás, és a XX. század elején a fővárosi utcákra, a Nagykörútra, az Andrássy sugárútjára, és a Hősök terére is fény költözött. A mai is látható városkép születésében hatalmas szerepe volt Czigler Győzőnek is, aki rövid időn belül a tehetős családok körében népszerű építésznek számított és sorra kapta a megrendeléseket. - Nagyon következetesen, nagyon alaposan és nagyon jó arányérzékkel tervezett olyan házakat, amelyek feljebb húzzák ezt a budapesti átlagot. Az a palotatípus, ami miatt Budapestet szeretjük, és ránézünk, és azt mondjuk, hogy wow, ez Budapesten is lehetne, ha mondjuk, egy ilyen épületet látnánk külföldön. Annak a legmagasabb színvonalát képviselte ő. Szerettek volna a megrendelők, beleértve az állami intézményeket, vagy akár az olyan nagypolgárokat, mint amilyenek a Saxlehnerék voltak, szerettek volna impozáns, birodalmi stílust tükröző, látványos, patinás épületeket megkapni. - A megrendelők egyike volt Saxlehner András, akinek Czigler palotát emelt az Andrássy út 3. szám alatt. Az épület most éppen alapos ráncfelvarráson esik át, hogy a fiatalítás után visszanyerje régi pompáját. Persze egy modern város gördülékeny működéséhez nem csak palotákra és díszvilágításra van szükség, hanem például kulturált bevásárlási lehetőségre is. A vásárcsarnokok megjelenése előtt Budapesten szabadtéri piacok működtek, kitéve a vásárlókat és a kofákat az időjárás szeszélyének és az ebből fakadó kellemetlenségeknek. A burkolat nélküli piacok ősszel valóságos sártengerré változtak, a standok között olykor katasztrofális higiéniai körülmények uralkodtak, nem beszélve arról, hogy a városképet is rontották. - Czigler személyesen egy javaslattal kereste meg a fővárost, és egy koncepciót dolgozott ki az 1890-es évek legelején, amelyek az addigi szabályozatlan piaci körülményeknek kívántak modernebb, kulturáltabb és szabályozottabb körülményeket teremteni. Vas- és üvegszerkezetű csarnokok építését javasolta a különböző kerületekben. A vásárcsarnokok építése már az 1880-as években felmerült Budapesten, és Czigler 1883-ban Bécsben is járt egy tanulmányúton, megnézte az ott épült új vásárcsarnokokat Czigler mester két vásárcsarnokot is tervezhetett, az egyiket a Hunyadi téren találjuk. Hangulatában olyan harmonikusan illeszkedik az utca miliőjéhez, hogy első pillantásra akár bérháznak is vélhetné az ember. A sárga téglából felhúzott piac neoreneszánsz ablakokkal büszkélkedhet, sőt az épületen, csak úgy mint az elegáns bérházakon, még erkélyek is helyet kaptak. A homlokzatot piaci portékák díszítik, amelyek visszafogottan jelzik, hogy jó helyen jár a bevásárló. De a halak és a vadak mellett akad itt különös fantázialény is, fején szarvakkal, füle helyén sárkányszárnyakkal. - Nagyon figyelemreméltó a modern anyagok használata, tehát a vas- és üvegszerkezet. Amit egyébként az éghajlati viszonyoknak, illetve a funkciónak megfelelve tégla architektúrában rejtett el. Például bérházi homlokzatokat is alakított ki. Ami az időjárási viszonyok miatt is hasznos volt, hiszen nem süvít be a szél ezekbe az üvegcsarnokokba. Tehát egyfajta védelmet is biztosít neki. - Czigler másik, híresen szép vásárcsarnoka a Hold utcában várja a vásárlókat. - Az élelmiszer minőségét szerették volna a vásárcsarnok építkezésekkel szabályozni, ugye ezek a vizsgálóhelyiségek, húsvizsgáló, gombavizsgáló helyiségek, ezek erre szolgáltak. Másrészt pedig az anyagiakat is szerették volna egy kicsit kordában tartani, hogy ne tudjanak nagyon elszállni az árakkal. Tehát azt is egyfajta szabályozás alá akarták venni. A központi és a kerületi vásárcsarnokok egy vezetőség alatt működtek. - Érdekesség, hogy a Hold utcai csarnoktól néhány méterre található a magyarországi szecesszió egyik legszebb példája, a Postatakarékpénztár, amit viszont Lechner Ödön tervezett. A haladó szellemiségű Lechner és a konzervatívabb stílust képviselő Czigler egymás konkurenciái voltak, de épületeik ma szépen, békében megférnek egymás szomszédságában. A Városliget és környéke a XIX. század végén még bőven külvárosnak, egyfajta üdülőnegyednek számított, így aztán 1882-ben, mikor a Stefánia út készült, mindkét oldalán temérdek hely, üres telek állt rendelkezésre. Czigler Győző is letette itt névjegyét egy villával. A visszafogottabb épület egy sor más rokonával osztozik ma a széles úton, melyet időközben körbenőtt a város. Czigler Győző roppant alapossággal, műgonddal készített terveit nézve egy tudós építész alakja körvonalazódik előttünk. Kortársai és a korabeli kritikák sokszor a szemére vetették, hogy túl konzervatív, amiért a historizáló stílusokban látja az építészet haladásának útját, és elzárkózik a moderntől, szinte mindentől, ami új. - Cziglernek nem maradt fenn a saját hagyatéka, így a hozzá köthető tervdokumentumoknak a döntő többsége az Budapest Főváros Levéltár tervtári gyűjteményében őrződött meg, ahol az építési engedélyezési dokumentációkat őrizzük. Az engedélyezési dokumentumokat általában tussal készítették papírra vagy pausz alapra. Azoknál, amelyeknél elvárás volt, hogy ezeket az építtetőnek meggyőzés céljából be lehessen mutatni, tehát egyfajta reprezentációs funkciót lássanak el, azokat akvarellel is színezték. A Czigler irodából nagyon szépen kidolgozott akvarell tervek maradtak fenn. - A Széchenyi fürdő rajzai mellett látható itt vásárcsarnokhoz készült terv és a Rózsák téri kis görög katolikus templom tervei is. A Rózsák terén a XIX. század második felében állatpiac volt, később karitatív és egyházi célt töltött be, leginkább árvaházáról vált ismertté. Akkortájt, 1881-ben épült itt Pest első görögkatolikus temploma, amely stílusában korábbi történelmi korszakot elevenít fel: a párkányok, a félköríves ablakok, a kapu a középkori templomépítészetet idézik, itt Czigler a román stílushoz nyúlt inspirációért. A szent épület a XX. században mindkét oldalán új szárnyakat kapott a plébánia számára, majd új csúcsdíszt is, kettős keresztet. A tér közepén aztán 1901-ben hatalmas katolikus templomot emeltek, amely átvette a tér felett az uralmat. A "nagytemplom" tervezője Steindl Imre volt, akinek az Országházat is köszönhetjük. Fürdők, vásárcsarnokok, templomok... A fontos középületek sorából nem maradhattak ki a szeszfőzdék sem. A pusztító filoxéra után a kieső bortermést egyre gyorsabban igyekeztek sörrel pótolni: nőtt a termelés, épültek a gyárak. Természetesen Czigler Győzőt is megtalálták a serfőzdék, melyek legjelentősebb telepe Kőbányán épült meg. A XIX. század végén ugyanis nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a gyárak is igényes, csinos épületekben lakjanak. - A XIX. századot a romantika évszázadaként szoktuk emlegetni. Hajlamosak vagyunk időről időre elfeledkezni arról, hogy az ipari fejlődés páratlan ütemű évszázada is volt ez ilyen szempontból. És ebben az időben, a XIX. század második felében, végén, a városok igenis büszkék voltak az ipari létesítményeikre. Tehát azzal is reklámozták magukat, hogy az emberi tudás eljutott oda, hogy elképesztő dolgokat meg tud csinálni, olyanokat, amiket korábban nem. Ebből következik, hogy ez a fajta igényesség megmutatkozott a gyárépületek küllemében is. - A történelem azonban úgy akarta, hogy a Czigler-tervezte Kőbányai Polgári- és Király Sörfőzőket ma már csak fényképeken tudjuk megcsodálni. A ma is álló épületek azért segítenek elképzelni, hogy milyenek is lehettek egykor, fénykorukban az üzemek. - Itt működött a Dreher sörfőzde is, illetve működik a mai napig. Itt működött az Első Magyar Részvényserfőzde. De hát itt állt a polgári, illetve a királyi sörfőzde is. Tehát tulajdonképpen az a hagyomány, amit ma a főzdeparkban meg tudunk fogni, hogy több főzde működik Kőbányán, ez valójában a XIX. század derekától él, és folyamatosan virágzik, egészen gyakorlatilag napjainkig. Nem véletlenül tekintjük ezeket ipari műemléknek, hiszen a 19. századnak ugyanolyan lenyomata, mint mondjuk, egy múzeumépület, vagy egy kúriaépület, ami teljesen más célt szolgált. - A Czigler tervezte serfőzde valószínűleg a legszebb volt mind közül. A gyár harsány vörös téglából készült, és egyes szárnyait, csak úgy mint a ma is álló épületek esetében emeleti híd kötötte össze. Összességében az egész komplexum talán inkább hasonlított egy hóbortos gróf kastélyához, mint egy üzemhez. - Magyarországon a XX. század hajnalán csaknem 19 millió ember élt. Aztán a katonai veszteségek, a háború alatti születéskiesések és persze a trianoni békediktátum okozta népességcsökkenés miatt az 1920-as évekre ez a szám már 7,9 millióra csökkent. Az első hivatalos népszámlálást még 1870 januárjában tartották, az adatgyűjtést pedig akkor, ahogy azóta is, a nem sokkal korábban alapított Központi Statisztikai Hivatal, a KSH végezte. A hivatal sokáig nem talált megfelelő otthont Budapesten, mígnem hosszú huzavona után végül egy tekintélyes palota építtetése mellett döntöttek. A KSH-székház terveinek elkészítésével Czigler Győzőt bízták meg, aki a rá jellemző színvonalon teljesítette a megbízást. - 1896-ban, amikor elkezdődött az építés, illetve tervezés, akkor ezen a területen egy téglavető kis bányatava állt, néhány barakk. Valamint sréhen szemben az épülettel, a hatalmas zöld épület állt, ez volt a budai hóhér, a budai bakó háza. - Az épület külsejében sajnos a II. világháború óriási pusztítást végzett, ezért az eredeti három kupolából ma már csak egy áll. De a Keleti Károly utcában álló épület megjelenésével még ma is sugározza az arra járónak, hogy fontos középület: ember-, és oroszlánfejek díszítik, bejáratát négy vastag oszlop emeli ki, korinthoszi oszlopfőkkel. - Alapító elnöke Keleti Károly volt, aki egy forradalmár, egy lánglelkű ifjú volt 1848-ban, ugyanis '48 tavaszán beállt Bem seregébe. Alig 16 éves volt akkor még. Honvéd tüzérnek állt, majd fogságba esett, de később sikerrel szabadult. - A KSH épülete ma is az eredeti arcát mutatja, így a hivatali dolgozók most több mint 100 év után is a korabeli, díszes öntöttvas korlátok, karos csillárok és stukkók között dolgoznak. Czigler Győző nem csak építészként, oktatóként is jelentős volt, hiszen már 1887-től egyetemi katedrára tett szert az ókori építészet tanszéken. Pontosan látta hát, hogy a műszaki egyetem kinőtte lakhelyét, és új helyszínre lesz szükség. - Czigler javaslatára választották ki azt a lágymányosi telket, amelyen most is található a Műegyetem épületegyüttese. Ő maga is pavilonos rendszerű épületegyüttest képzelt el. Voltak komplett tervei arra, hogy hogy nézzen ki az új műegyetemi telep. Ebből végül a CH épület, tehát a kémiai pavilon, illetve az F épület, a fizikai pavilon épültek fel Czigler tervei alapján. - A két utca találkozásánál őrködő tömb ma is a Gellért tér meghatározó látványeleme. Az akkoriban külvárosnak számító területtől nem messze tó is volt. Czigler elegáns épületei jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a kerület a főváros szép és felkapott negyedévé nőtt. Az F vagyis fizika-épület klasszikus alaprajzú, a szűk utcák miatt nehezebb szemrevételezni. Czigler Győző és az egyetem szoros kapcsolata a mester halálig tartott, 1905-ben is itt a CH épületben állt a temetési emelvény az építész koporsójával. Czigler mindössze 55 évet élt, így már nem élhette meg, hogy Budapest egyik ikonikus épülete, a Széchenyi Gyógyfürdő elkészüljön. A Szecska első skiccei már az 1880-as években megszülettek, de az állandó forráshiány miatt az építkezés folyamatosan csúszott. Újabb és újabb tervek láttak napvilágot, de csak Czigler halála után négy évvel láttak munkához, más építészeket is bevonva a munkába. - A megvalósult épületen azért sokkal dominánsabb a neobarokk, néhol kicsit bécsi szecessziós hatás is megfigyelhető, ami már-már elvárássá vált abban az időszakban, amikor elkészült ez az épület. Tehát a korai neoreneszánsz tervváltozatok már nem voltak alkalmasak arra, hogy ebben a korban megállják a helyüket. Czigler Győző aktív éveiben, 1878 és 1905 között a fővárosban 12 bérházat és 15 közintézményt tervezett. És noha neve kevésbé ismert, mint például Ybl Miklósé vagy Lechner Ödöné, az egyik legnagyobb munkabírású és az egyik legelhivatottabb építészünk volt, akit ma is köztünk lakó alkotásai örökéletűvé tettek. Ahogy a neves művészettörténész, Lyka Károly fogalmazott a Művészet folyóirat 1905. évi első számában: "Egy város arculatát az építők formálják s Budapest ma körülbelül a magyar architektúrát jelenti. Akik ezt a kőarculatot megkonstruálták, tehát a magyar architektúrában nyomokat hagytak, azok közt kétségkívül ott van Czigler Győző is".

- Nem kell művészettörténésznek lenni ahhoz, hogy belássuk, Budapest a világ egyik legszebb városa. Bármerre járunk is, impozáns középületekbe, elegáns palotákba, bérházakba, fürdő csodákba botlunk. Nem véletlen, hogy évről-évre turisták milliói érkeznek, hogy eltöltsenek itt néhány napot, hiszen Budapest feltölt, Budapest jól esik a szemnek. Ha pedig a turisták éppen nem jöhetnek, hát turistáskodjunk mi a fővárosunkban!